Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
ÍAAftCi laBBaeaascBssi A Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a téglagyárait és a gépgyártó üzemét évről évre fejlesztette. A békéscsabai X-es és IX-es, valamint a mező- berényi I-es számú téglagyárban különösen korszerűsítette a termelést. A Kétegyházi út közelében most épülő békéscsabai III-as számú cserépgyár tervezésénél már a legújabb tapasztalatokat is figyelembe vette. A termelés nagyrészt automata gépeken történik majd, az egész folyamat alatt mindössze kétszer kell Épül a békéscsabai III-as számú cserépgyár A megye téglaiparának eddigi legnagyobb beruházása az alapterülete 17 ezer négyzetméter. < Minden munka „fedél alá” került, így tehát a terAz év végéig tető alá kerül a 17 ezer négyzetméter alapterületű csarnok. megfogni a cserepet. A szárításhoz és égetéshez földgázt használnak. Évenként 50 millió sajtolt cserép Az új gyár beruházási költsége 300 millió forint. Kívülről az egész egyetlen hatalmas csarnoknak látszik, amelynek melést a téli nagy hidegek sem akadályozzák. A tervezett éves termelés 50 millió sajtolt cserép. Aki ismeri, tudja, hogy a sajtolt cserép a hagyományosnál minőségileg jobb, tömörebb, pontosabban illeszthető és időállóbb is. Ezért a vásárlók jobban keresik. A gépek és berendezések termelékenységét mutatja, hogy az 50 millió cserép előállításához mindössze 160 dolgozóra lesz szükség. Az egy főre jutó termelési érték a hagyományoshoz képest megkétszereződik. Ám a dolgozók mintegy 50 százaléka szakmunkásokból, lakatosokból, villanyszerelőkből, műszerészekből, valamint nehéz- és könnyűgép-kezelőkből áll majd. A többieknek a kemencekocsi megrakása és a cseréposztályozás lesz a feladata, ami fizikailag nem könnyű munka, de télen-nyáron fedél alatt vannak, védvé az időjárás viszontagságaitól. Próbaüzemelés 1973 végén A dolgozók többségét a két békéscsabai téglagyár törzsgárdájából, a munkában és magatartásban élenjárók közül választjuk ki. Néhány kiválóan képzett műszerészt és villany- szerelőt még felveszünk. A gépeket, berendezéseket azok szerelik majd, akik később kezelik és karbantartják. Ezzel vállalatunk jelentős anyagi megtakarítást ér el és meg is gyorsítja a munkát. A vezetők: mérnökök és technikusok egy-egy hónapot töltenek a gépeket, berendezéseket gyártó külföldi cégeknél, hogy kellően felkészüljenek a termelés megkezdésére. A beruházást — amely a megye téglaiparában eddig a legnagyobb,— vállalatunk bonyolítja le. A gépek, berendezések egy részét a saját gépgyártó üzemünk készíti el, amely az utóbbi éveik eredményes munkájával országos hírnévre tett szert. Az új cserépgyárban a próbaüzem várhatóan 1973 végén kezdődik. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a rész- határidőket eddig betartotta, amiért Homoki Károly főépítésvezetőt, Vincze Imre építésvezetőt és az ott dolgozó munkásokat elismerés illeti. A szociális épület, amelyben a fürdők, mosdók, öltözők, valamint az irodák kapnak helyet, méltó lesz a gyárhoz, a korszerű termeléshez. Gépesített lesz a cserép rakodása Érdemes még tudni, hogy a talajvizsgálat alapján az új cserépgyár környékén az agyag minősége jó., Az ország legnagyobb bagger je már meg is kezdte bánya kialakítását. Az agyagot 14 méter mélységből kotróval termeli ki és szállító- szalagon juttatja majd a nyersgyártó berendezéshez. Épül az iparvágány. A vagonberakást — mint a békéscsabai I-es számú téglagyárban — itt is gépesítjük, sőt közúti szállítójárműre is géppel rakjuk' fel. A vevőknek tehát nem keli majd rakodniuk vagy rakodókról gondoskodniuk. (-) 'O izenhat oldalas propaganda mellékletünkben bemutatkoznak Békéscsaba város ipari üzemei, szolgáltató vállalatai, kisipari szövetkezetei A sajtolt cserép két oldala. Az épület hossza 240 méter. Megkezdődött az agyagbánya kialakítása. A cserépgyártáshoz a bagger 14 méter mélységből termeli majd ki az agyagot. ttaaaeasBBaBaoGs&BeascaMBMseessiBaaBfiBaBssacaasissaiiBfiaGsiiaansia&aafSoatfsfla!
