Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
Űi rendelet A Kossuth-brigádban szigorú a mérce Ä csuklós busz súlya 126 mázsa. Ha 120 embert szállít, akkor legalább 70—80 mázsával nehezebb. Ekkora teherrel bizony a kezével és a lábával is alaposan meg kell dolgoznia a buszvezetőnek Ráadásul menetközben minden idegszálát meg kell feszítenie. A legkisebb figyelmetlenség is súlyos következményekkel járhat. Ilyen jármű volánjához csak az ülhet aki először személy- és tehergépkocsi, majd busz-, végül csuklós-buszvezetői vizsgát tesz. Ez tehát a rangsor. Mexömegyerről — Békéscsabára A GA 73—68-as rendszámú csuklós autóbusz 5-ös jelzéssel Békéscsaba és Mezőmegyer között kölekedik. Vezetője An- csin III. János. Mezőmegyeren szállók fel mellé a vezetőfülkébe. Menetközben nem beszélgetünk, csak a megállókban. Délelőtt 9 órakor már nincs sok jjtas, de annál több volt kora reggel. Megtudom, hogy 1 éve vezet csuklós buszt, azelőtt rakodógépes volt. Jó foglalkozásnak tartja a buszvezetést, de megjegyzi : — Egy pillanatra sem szabad elmerengeni, mert akkor... De jobb is nem beszélni róla. Még a durva fékezés is nagy bajt okozhat. Nyugodt, mosolygós fiatalember Ancsin III. János. Ügy engedelmeskedik neki a hatalmas alkotmány, mint valami szelíd ló. — Olyan régen koptatja az asztalfot, hogy talán már önmagától is a megállóhoz kanyarodna, ha én elfelejteném erre „ösztökélni” — tréfálkozik, bár ebben azt a véleményét is kifejezésre juttatja, hogy bizony elég öreg már a GA 73— 68-as. Igaz, ha gondosan karbantartják és finoman kezelik, sokáig bírja még. S annál gazdaságosabb, minél tovább használják. Neki pedig bizonyítania kell, hogy nemcsak ért a mesterségéhez, hanem szívvel is csinálja. Egy éve vették fel a Kossuth Lajos brigádba, ami sokuknak a vágya a Volán 8. sz. Vállalatnál, de csak kevesen érik el. Mert ebben a brigádban alaposan mérlegre teszik a tagok „fajsúlyát”. Békéscsabára érünk. Az egyik gyalogátkelőhelyen egy feltűnően csinos nő bizonytalankodva indul a túlsó oldalra. Ancsin III. János fékez és megállítja a buszt, aztán udvariasan, mosolyogva int: — Tessék! Kellemes látvány. Az eléggé egyhangú motorzúgásban nem árt egy pillanatnyi kikapcsolódás. ^Ráállt” a hexe és a lába A GA 12—73-as rendszámú, 1-es jelzésű busz arról nevezetes, hogy már 700 ezer kilométert futott. Persze azért nem kell megijedni tőle, mert négyszer esett át nagyjavításon és szinte újnak néz ki most is. Menetvonala Békéscsabán, a Lenin, a Szarvasi, a Kolozsvári, az Orosházi, valamint a Bartók Béla út és a Szabadság tér. Ma Szász János a vezetője. Indulás előtt rövid számítást végez: — Ha csak a megállókat veszem figyelembe, naponta 360- szor indítok és ugyanennyiszer megállók. Hogy hányszor ismétlem ezt a iforgalom miatt, azt nemigen lehet megállapítani. A motor élettartama véleménye szerint a lábától függ, vagyis attól, hogy nyomja a gázpedált. Tíz éve vezet buszt, a keze és a lába „ráállt”. ö is a Kossuth brigád tagja, méghozzá kezdettől fogya. Azt tartja a legnagyszerűbbnek, hogy a társai egytől-egyig „hajtanak”. A gumicserét például egy ember is megcsinálja, de nehezen. Kettő kell hozzá. Ha valakit hív, még a szabad idejében is eljön segíteni. Persze ő viszont. A busz javításánál ott vannak. Szabadnapon is. — Jó azt megnézni — vélekedik, hiszen vezeni nekik kell, nem a szerelőknek. Az 1-es vonalán jár, szinte mindenkit ismer. A hajnali, ■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■•■■■■■■■■••■■•■■••■■•a tartozó dolgozókat: gyaikran a párt, a kormány politikáját, intézkedéseit is az ő magatartásán és megnyilvánulásain keresztül értékelik. Nem mindegy tehát, hogy milyen magatartást tanúsít a különböző helyzetekben, hogyan ítéli meg az eseményeket Lényeges összetevője a politikai alkalmasságnak sl, adott vezetői munkakörnek megfelelő marxista—leninista elméleti és politikai felkészültség. Erre több szempontból is szükség van. Az irányító munkában a párt politikáját kell érvényesíteni, ami elméleti megalapozottságot, politikai tisztánlátást, a politikai helyzet figyelemmel kísérését követeli meg. Meghatározott politikai műveltség, a hazai és nemzetközi események ismerete és helyes megítélése nélkül nem lehet képes az irányítása alá tartozók gondolkodásmódjának formálására sem. A vezető beosztásiban dolgozóknak tehát olyan marxista— leninista végzettséggel, elméleti és politikai tudással kell rendelkezniük, amelyeknek birtokában bonyolult helyzetekben is képesek eligazodni és cselekedni. Az elméleti, ség színvonalát általában kifejezik az általuk elvégzett tanfolyamok. Nemcsak a kifejezetten politikai iskolák — hiszen az egyetemek és főiskolák is jelentős szintű politikai képzettséget nyújtanak. Egyre gyakoribb — és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni —, hogy a vezetők egy része egyéni tanulás, önszorgalom útján gyarapítja ideológiai és politikai ismereteit. Ez nagyon fontos dolog, mert természetesen nincs minden évben és minden alkalommal lehetőség a szervezett politikai továbbképzésbe való bevonásukra. Pnlítilroí tartalmú követelI UllllKcll a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelő életmód és magatartás is! A vezetők, akik emberek százait, ezreit irányítják, milliós értékekkel gazdálkodnak, olyan jellembeli tulajdonságokkal keli hogy rendelkezzenek, amelyek megóvják őket a hatalommal való visszaéléstől, az anyagi előnyök hajhászásától, a durvaságtól, a szubjektivizmustól, a baráti és családi érdekeknek a társadalom rovására történő előtérbe állításától. Alapvető követelmény tehát velük szemben, hogy a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelően éljenek és cselekedjenek, a munkahelyen és magánéletben egyaránt. Hiszen nagy fontosságú politikai érdek, hogy csak olyan emberek kerülhessenek vezető beosztásba, akik egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közösség érdekeinek, a lehetőségen belül messzemenően gondoskodnak az emberekről, segíreggeli munkába indulás idején pontosan tudja, hogy egy- egy megállónál ki száll fel. Ha valaki hiányzik, akkor bizony nyugtalanná válik. Egy kicsit vár, talán csak késik az illető. Amikor végülis elindul, egyszeregyszer még hátrafelé néz, hátha előbukkan. Törvényt mindent ax utasokért Gábriel II. János a GA 61—06 rendszámú és a 2-es jelzésű csuklós busz vezetője. Váltótársa Gábriel I. János, aki nem rokona, és az ismerőse sem volt azelőtt. Csak itt kerültek össze és a kölcsönös törekvés jó barátságot alakított ki közöttük. Gábriel II. János, most a telepen a szokásos heti szemlére vár a kocsijával. Ott találkozunk. S hadd mondjam el azt, amit mindjárt megtudok róla; megkapta már a Közlekedés Kiváló Dolgozója és Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Nagyon szereti a foglalkozását. Főként azóta, amióta a Kossuth-brigádban megtanult egyet, s mást. Erről így beszél: — Nálunk törvény: mindent az utasokért. És, hogy be is ■■■■■■■■■■■■■a«a»tBaaBaBnBaBaaaBBaaBaaaaaaa tik azok gondjainak megoldását, s intézkedéseikkel hozzájárulnak a közösség ügyét előrevivő kezdeményezések kibontakozásához. Követelmény a vezetőkkel szemben, hogy tervszerűen, rendszeresen, türelemmel foglalkozzanak az alsóbb szinten dolgozó vezetők nevelésével, fejlődésük megítélésével. Ehhez hozzátartozik olyan légkör kialakítása, amelyben az emberek őszintén és bátran elmondhatják véleményüket a vezetők és az általuk irányított üzem vagy intézmény munkájáról. A szocialista erkölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága feletti őrködés. A párt a szocialista erkölcsi normák betartását politikai követelménynek tekinti, mert azok megsértése súlyos politikai kihatással jár. Ezért e követelmények betartására nagy figyelmet szükséges fordítani, figyelmeztetve és felelősségre vonva azok megsértőit. Iffen sokrétűek tehát a Igcll vezetőkkel szemben támasztott követelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének jelenlegi szintjét fejezi ki, s azokat az objektív igényeket, amelyeket a további fejlődés támaszt a vezetőkkel szemben. Szegedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője tartjuk, annak bizonyítéka, hogy még egyszer sem kellett felmennünk a személyforgalmi osztályvezetőhöz vagy a fegyelmi előadóhoz. A Népújság Szerkesszen velünk rovatában sem szerepeltünk. Ellenben köszönő levelet már nem egyszer kaptunk. Az is jó, ha egyszerűen észre sem veszik, hogy létezünk. Az utolsó mondat kissé kesernyésen hangzik bár egyáltalán nem akar részvétet kelteni. Azt fejezi ki csupán, hogy a brigád tagjai egyszerűen kötelességüknek érzik feladatuk pontos teljesítését. Azt, hogy a menetidő betartásával az utasokat juttassák el a kívánt helyre, mégpedig biztonságosan, balesetmentesen és kulturált körülmények között. Ez pedig a telepről való elindulás előtt kezdődik, amikor időt és fáradságot nem kímélve alaposan előkészítik a kocsit. Aki dolgoxik, axt észreveszik A brigád vállalásának a lényegét ebből meg is tudhatjuk. Ám a megvalósításhoz néha- néha sok olyan többletmunka kell, amit nem valamilyen szabályzat, hanem a lelkiismeret ír elő. Ha például valakinek a ’ kocsija defektet kap, megy ■ helyette az, akinek éppen van S ideje. Csak a busz számát cse- ; rélik ki. Az utast nem érdekli ; a defekt, hanem az, hogy a ! megállóhoz menetrend szerint j érkezzen a busz. Különben is: ! ha mondjuk reggel 120 utas ; késne a munkahelyéről, igen ! nagy kár származna belőle. • Azt mondják, hogy aki dol- jj gozik, azt a Volán 8-as sz. Vál- : lalatnál észreveszik. A brigád • tagjai ezzel és nem mással sze■ reztek maguknak tekintélyt, ; ami megmutatkozik abban, 5 hogy a vezetők sokszor kérnek ■ tőlük véleményt. S elfogadták, • hogy 6 év óta minden évben ■ egy-egy brigádtag megkapja a S Kiváló Dolgozó jelvényt. Az, ; akit erre a legérdemesebbnek • tartanak. Így lett kiváló dol■ gozó dr. Fodor Endre is, aki a j brigád lelkes patronálója, nap- | lóvezetője, tanácsadója és jó■ ban-rosszban segítője. j Mert azért nem égi brigád ez • sem, amelynek csupa angyal- ] tagja van. Előfordult már, ha S ritkán is, hogy valaki elaludt • és nem ért be a munkaidő kez- j detére. Túlzott anyagiasság is ; felütötte a fejét olykor. De so■ ha sem kellett fegyelmileg ! „helyreállítani” az egyensúlyt. ■ Használt mindig a jó szó. | Megdolgoznak | minden forintért m ■ A brigádnaplóban sok min- ! den olvasható! Először is, íme : a névsor: Vozár Imre, Szász ; János. Gábriel I János, Gábriel ; II. János, Ancsin III. János, j Tóth János, Béres Mihály és 5 dr. V. Fodor Endre. Traktorok és munkagépek tiaszná a^a a háztájiban A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a 13 1972. IX. X. MÉM. számú rendelettel (megjelent a Mezőgazdasági s Élelmezésügyi Értesítő 38. számban Is) — a közületi gépjármüvekről szóló jogszabályokkal összhangban szabályozta a mezőgazdasági traktorok és munkagépek használatát. Eddig ugyanis — a szabályozás hiánya folytán — nagy volt a bizonytalanság, hogy magán- személy egyáltalán tarthat-e üzemben mezőgazdasági traktort és munkagépet, s ha igen, akkor mennyit és milyen teljesítményűt, továbbá végezhet-e bérmunkát velük. A rendelet figyelembe veszi a háztáji gazdaságokhoz tartózó, valamint az egyéni termelők tulajdonában levő földek gépi megművelésére irányuló egyre növekvő igényt, de ugyanakkor megakadályozza a visszaéléseket, amikor kimondja, hogy magánszemély legfeljebb 10 lóerős teljesítményű olyan kertitraktort és más mezőgazdasági munkagépet üzemeltethet, amely önerejéből óránként 20 kilométernél nagyobb sebességgel haladni nem képes. Ennek megfelelően a jogszabály úgy rendelkezik, a termelőszövetkezeti tag tulajdonában lévő kertitraktort és mezőgazdasági munkagépet, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel — nem köteles bevinni a közös gazdaságba. A más részére ellenszolgáltatás, iparszerű szolgáltatás végzésének megakadályozására a rendelet megtiltja, hogy magán- személy kertitraktorral 500 kg- nál nagyobb hasznos teherbírású Pótkocsit vontasson és fuvarozzon, valamint kertitraktorral és más mezőgazdasági munkagéppel mezőgazdasági bérmunkát végezzen. A leírtaknak meg nem felelő, jogtalan traktor, és munkagéphasználatot 1972. október 31. napjáig meg keli szüntetni, mert ellenkező esetben a magánszemély a termék (ide tartozik a traktor és a munkagép Is, mint termelőeszköz) felhasználására, kezelésére vonatkozó, jogszabályon alapuló kötelességét megszegi, és ezért a szabály- sértésekről szóló 1968. évi I. számú törvény 108. §-a alapján 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, és egyúttal a termék el is kobozható. Ancsin III. Jánost és Tóth Jánost 1971. januárjában fogadták brigádtaggá. Nem azért, hogy a Jánosok számát gyarapítsák, hanem, mert az előző munkájukkal kiérdemelték. S másfél év alatt jól bele is illeszkedtek a kis közösségbe. Olvasom azt is, hogy gyulai állami gondozott gyerekeket patronálnak. Férfiak. És mennyire szívvel csinálják! Most egy bicikli vásárlását tervezik. A pénz már együtt van. Azt is tervezik, hogy elhozzák üzem- látogatásra a „gyermekeiket”. Autóbusszal. Persze egy-egy szendvics 'és egy üveg üdítő ital is kijár nekik. Az pedig már éveik óta szokásban van, hogy az iskolai szünidőben 1—2 hétre vendégül látnak egy-egy gyermeket. Komoly fegyverténynek számít, hogy 1970-ben országos szellemi vetélkedőn — 3 ezer közül — a Volán 8-as számú Vállalat 4 tagú csapata lett a második. A csapat vezetője dr. V. Fodor Endre, a brigádtagja volt. A vállalat ezért 300 ezer forint jutalmat kapott a szociális és kulturális létesítmények fejlesztésére. A brigád három tagjának van személygépkocsija. Valamennyiüknek szép a keresete. Ám alaposan meg is dolgoznak minden forintért. Szigorú a mérce. Pásztor Béla
