Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

Petőfi-évforduló előtt Megyei emlékünnepségek, történelmi vetélkedők, emléktúra Petőfi útján A Hazafias Népfront Békés megyei Elnökségié a párt-, álla­mi és társadalmi szervekkel köröltve a közeljövőben meg­alakítja a megyei Petőfi Emlék­bizottságot Az előkészítő mun­ka, s a különböző rendezvények, események legfőbb célja, hogy a megye minden településének lakóit megismertesse a másfél évszázada született forradalmár­költő életével, munkásságával, az 1848—49-es szabadságharccal, a reformkor kimagasló képvi­selőivel, a jobbágyfelszabadítás eseményeivel, hogy mélyítse a békésiek hazafiasságát interna­cionalizmusát. A legikimelkedőbb megyei ünnepségek sorozata a költő születésnapján kezdődik Mező- berényben, s folytatódik majd az egész 1973-as esztendőben Gyulán, Oklányban, Biharúgrán, ahol megfordult mozgalmas éle­tében Petőfi, s a megye olyan helységiben, ahol szobor, emléktábla, sír idézi a reform­kor, 1848—49, a jobbágyfelsza­badítás hőseinek cselekedeteit Egyebek között Kötegyánban — itt kapott menedéket Táncsics Mihály a szabadságharc bukása után, Békésen — emléktábla őrzi az 1848—49-ben elesettek dicsőségét Battonyón — Efti- miu Murgura, a magyar—román barátság harcosára emlékeznek itt Gyulán — Pfiffner Paulina, Lengyelország egyik termé­szeti különlegessége a Krakkó melletti Wieliczka, a páratlan szépségű sóbánya. A lengyel bá­nyászok sok nemzedéke vájta ki a föld alatti akna-sorokat Vi­lághírnévét bizonyítja, hogy évente mintegy 600 000 turista fordul meg itt A föld alatt óriási kiterjedésű labirintus húzódik, folyosók, só­falakkal körülvett barlangok és termek. A járatok teljes hossza több mint 180 kilométer. A bá­nya már a XVII. század végén ismert látványosság volt, ami­ről az 1772-ből megmaradt em­lékkönyvek is tanúskodnak. A sóbányában a Danilovicz beruházásokra tett javaslatok visszautasítását. Nyilvánvaló, hogy az állami beruházások döntéselőké­szítésének e fokozott követeimé, nyei nem elégíthetők ki egyik napról a másikra. Mindeneset­re bíztató, hogy az új pénzinté­zet döntéselőkészítéssel összes függő adottságai kedvezőbbek az elődintézményénél. Az Álla­mi Fejlesztési Banknak ugyanis nem kell megosztania figyelmét az állami beruházások és a nagyszámú — bankhitelt, is igénylő — vállalati beruházások között; munkamódszerei is kor­szerűbbek, az előkészítésibe kül­ső szakértőket is bevonhat, az alapadatokat többoldalúan — a kivitelezőkkel, szállítókkal, kül­kereskedelmi vállalatokkal — ellenőrizteti, a gazdaságossági számításokat pedig elektronikus számítógéppel végzi és ellenőr­zi. Mindennek az a lényege: a fejlesztési bank tevőlegesen részt vesz a finanszírozási hatás­körébe tartozó beruházások elő­készítésében, költségelőirányza­tainak, gazdaságosságának ellen­őrzésében. Az Állami Fejlesztési Bank — a kormányhatározat érteimé­ben — a beruházási tevékenység pénzügyi információs rendszeré­nek a központja. Ezzel össze­függő feladata: olyan átfogó in­formációs rendszer kiépítése és működtetése, amely döntési ha­táskörtől i és pénzügyi forrástól függetlenül lehetővé teszi a tel­jes beruházási tevékenység pénzügyi értékelését és elemaé­a szabadságharc honvédtisztje raboskodott a városban 1853-ig. Az évforduló jegyében hely- történeti vetélkedő lesz a külön­böző korosztályoknak, akik szá­mot adhatnak a Petőfi születé­sétől eltelt százötven év megyei történelméről. Hasonlóképpen helytörténeti pályázat, helyi szellemi versenyek az évfordu­lóhoz kötődő személyek nevét viselő termelőszövetkezeteknél, iskoláknál, úttörőcsapatoknál, intézményeknél, szocialista bri­gádoknál, lakótelepeken. Meg­emlékezéseket rendeznek a jobbágyfelszabadításban részt- vett községekben, városokban, a negyvennyolcas síroknál, emlé- műveknél, emléktábláknál. Honismereti sétákat, emléktúrá­kat, kirándulásokat, szerveznek, s jellegüknek megfelelően vehe­tik ki részüket az ünnepségsoro­zatból a honismereti szakkörök, irodalmi színpadok, nemzetisé­gi klubok, Röpülj Páva-körök. Emléktúra kiséri majd végig az úton Petőfi Békés megyei útját s kiállítások mutatják be a költő életének s a szabadság- harcnak az eseményeit. Ezek közül' különösen érdekesnek ígérkezik az a kiállítás, ame­lyen a gyulai levéltárban nem­rég feltárt, Petőfi Sándorral, testvérével s fiával kapcsolatos dokumentumokkal is megismer­kedhetnek az érdeklődők. nevű műemlékaknán jutnak le. A körút 63 méter mélységben kezdődik. A mintegy 3 kilomé­ter hosszú út vájt aknákon és lejtős folyosókon vezet végig a sóbánya műemlékrésze felé, amely a XVII—XVIII. század­ból származik. A bányában mindenekelőtt számos, a sórétegbe faragott szóbor a legérdekesebb látvány. Az első teremben megejtően szép a Szent Antal kápolna. Ezt 1689-ben faragta ki egy helybeli bányász. A zöld sórétegből fa­ragott kápolna egy akna mellett helyezkedik el, amelyet csaknem 300 éven keresztül csiszolt, vájt az állandó légörvény. sét. A beruházások teljes körét felölelő elektronikus adatfeldol­gozásra épül az Állami Fejlesz­tési Bank közgazdasági-elemző tevékenysége. Érmek közvetlen célja a beruházások kivitelezé­sének — a beruházási teljesítés­nek — számbavétele, a teljesí­tést befolyásoló tényezők vizsgá­lata rendszeres információ-szol­gáltatás a gazdaságirányítás központi szerveinek, beruházási- prognózisok készítése. Az Állami Fejlesztési Bank­nak másmilyen közgazdasági feladatai is vannak. Beruházási rendszerünk, mechanizmusunk része az érvényben lévő közgaz­dasági szabályozó rendszernek; jogi és intézményi keretei is ahhoz alkalmazkodnak. Az új pénzintézet feladata a beruhá­zási mechanizmus működésének, az előkészítés, a finanszírozás konkrét tapasztalatainak, a kü­lönböző szabályozók beruházási tevékenységgel összefüggő jogú szabályozás koordinálása^ kez­deményezése, szükség esetén ja­vaslatok kidolgozása a közgaz­dasági szabályozás egyes ele­meinek módosítására. össxegexésképpen az állapítható meg, hogy az Álla­mi Fejlesztési Bank egyrészt pénzintézeti funkciókat tölt be, másrészt olyan. közgazdasági­elemző munkákat végez, melyek a gazdaságirányítás feladataihoz kapcsolódnak és azokkal össze­függő állami döntéseket készí­tenek elő. G. L Huszonnyolc év távlatából „Fölszállott a páva (a vármegye-házra, Sok szegény legénynek [szabadulására. Kényes, büszke pávák, [Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: [másképpen lesz holnap Egyszerűségében is kifejező a battonyai felszabadulási emlék­mű. A jelképes, az országot kör­bezáró rács többször is kifordult sarkából Magyarországon. Hol azért, hogy a hárommillió kol­dus máshol próbáljon szerencsét, meg azért is mehetett a nép túl a Kárpátokon, hogy „Istentől megáldott fegyverével” harcol­hasson a „Vörös veszedelem” ellen. De másképpen történt 1944. szeptember 23-án Batto- nyánál. Ekkor az országot kö­rülfogó börtönrácsot nem a bör­tönőrök nyitották ki, hanem a Vörös Hadsereg harcosai for­dították ki sarkaiból és a páva szabadon röpülhetett a fényes égbolt felé. A Battonyai Nagyközségi Ta­nács anyakönyvvezetője pillana­tok alatt megtalálja az 1944-es anyakönyvet. A felszabadulás utáni első bejegyzés dátuma 1944. október 23-a. Ezen a napon kötött házasságot elsőként a felszabadult Magyarországon Várkövi Mihály és Csoszor Mar­git. Várkövi Mihály a hozzá ha­sonló fiatalokkal indult 1941- ben a frontra. Alig hiúit 20 éves. 1943-ban másfél évi front- szolgálat után leszerelt. — Itt Battonyán egy mozitu­lajdonosnál dolgoztam, aki gé­pész volt és nála tanultam ki az esztergályos szakmát. Hét­közben a műhelyében dolgoz­tam, szombat-vasárnap pedig a moziban vetítettem. Leszerelés után is ide jöttem vissza. Mint katonaviselt embernek (nagyon érdekelt az elektromosság) si­került bejutnom Budapesten a Kandó Kálmán Elektromos Szakipari iskolába. Szerencsém­re vagy szerencsétlenségemre — ezt még ma sem tudom — tüdőgyulladást kaptam. Haza kellett jönni. Azon a napon, 1944. szeptem­ber 23-án, mint addig is min­den nap, bementem a műhely­be. De a levegőben már vibrált valami, hiszen előtte már he­tekkel hallatszott a fegyverdör­gés és esténként a kapuból néz­tük a sötét égbolton viliódzó torkolattüzet. Többen dolgoztunk a műhely­ben, s tudja, abban a háborús időszakban reggelenként, ami­kor beértünk, mindig megvitat­tuk azt, amit a rádióban hallot­tunk. Egyre közelebb ért az ég­dörgés, kapott a falu is belö- vést, s mint frontot is megjárt ember, tudtam, már tájékozód­ni a fegyverek hangjából is. Azon a napon, szeptember 23- án nem sokat dolgoztunk. Dél­ben kerékpárra ugrottam, el­karikáztam a menyasszonyom­hoz, nincs-e valami baj? Aztán hazafelé menet a falu­ban különös, furcsa, félelmetes cgend fogadott. Apám már ebé­delt, amikor hazaértem, én is asztalhoz ültem. Félig-formán tartottam az ebédelésben, ami­kor rövid, éles géppisztoly-so­rozatot hallottunk, egészen kö­zelről. De az egész csak addig tartott, ameddig most elmond­tam. Kinéztem az ablakon. Hosszú rajvonalban géppiszto- lyosok tartottak a falu felé, az égre tartott fegyverrel lövöldöz­tek. Hamar túlértek íaluszéli házunkon. A látvány nem volt szokatlan. Láttam ilyet eleget a fronton. Azután nem sokkal később jött a második vonal. Ezekkel már szót tudtunk vál­tani. Benéztek a házba: Nyem- ci, jeszt? Mondtuk, nincs itt egy fia sem. Aztán továbbmentek. Fél kettő lehetett, amikor már mindenki az utcán volt. Két órával később pedig a szov­jet parancsnokság kihirdette, hogy mindenki folytassa a munkáját ott, ahol abbahagyta. Néhány nap múlva újra vetí­tettem a moziban. Azt hiszem, Magyarországon először Batto­nyán láthattak eredeti szovjet játékfilmet. Még a címére is em­lékszem: „Szivárvány”. A film egy partizánlányról szólt. Még 44 áprilisában eljegyez­tem Csoszor Margitkát. De az esküvőre már nem kerülhetett sor, csak a felszabadulás után, pontosan egy hónappal. Minden túlzás nélkül mond­hatom, életem együtt gazdago­dott a faluéval. 1952-től dolgo­zom a gépjavító állomáson, most a helyi Petőfi Termelőszövet­kezet gépműhelyében. 64-ig vol­tam esztergályos, aztán cso­portvezető, 69-től ennek az üzem­nek a vezetője. 1946-ban született meg Laci fiam, aki szintén itt dolgozik technikusi beosztásban. Néhány évvel ezelőtt nősült, de már olyan házuk van, mint ré­gen a szolgabírónak volt. Hogy mit tartok az elmúlt 28 év leg­nagyobb vívmányának? Azt, hogy nem ismerjük a munka- nélküliséget, a létbizonytalansá­got. Órákig mesélhetnék arról is, mit jelentett a falunak, de minden itt lakónak az, hogy 28 éve békében dolgozhatunk. Büszke vagyok arra — persze ez nem a battonyaiak érdeme —, hogy ez a darab szabadult fel Magyarországon legelőször. S velem együtt minden batto­nyai erre a legbüszkébb. Béla Ottó Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres Békéscsaba és a megye területén lévő munkahelyeire: Acs-állványozó, parkettás, épületburkoló .asztalos, kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában. Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett.) x Föld alatti ást ányemlékmű „1944 tavaszán jegyeztem el Csoszor Margitkát.”

Next

/
Thumbnails
Contents