Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

Világ proletárjait A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, .225. SZÁM Zökkenőmentesnek ígérkezik az őszi forgalom — Tervet dolgoznak ki az élőállat-szállítás gyorsítására Ütést tartott a Békés megyei Szállítási Bizottság Sajtótájékoztató az ifjúság művelődéséről, az ifjúsági törvényről Battonyán kezdődött Battonya, 1944. szeptember 23. Huszonnyolc esztendővel ez­előtt ennek a községnek lakosai ízlelgették az országban első­ként a szót: felszabadultunk! Huszonnyolc esztendővel ez­előtt szeptember 23-án, Brjukov hadnagy és társai a szovjet Vörös Hadsereg 18. páncélos hadtestének katonái Battonyá- nál átlépték a román—magyar határt. Filip Gyenyiszovics Ki- va kapitány felderítőivel első­nek érkezett meg a község fő­terére. Azon a helyen, ahoí a kézfo­gás történt most emlékmű áll. Három nemzetiséget; ma­gyart, délszlávot és románt jelképező három vasoszlop, te­tején vörös csillag. Lent pedig, a vasrács mögül a felszárnyaló madár, a forradalom és a sza­badság madara. A megemlékezés ünnepség­sorozata egy hónapon át tart Battonyán. A ma ünnepsége holnap, szeptember 24-én bé­kemenetbe torkollik. Felszaba­dulás — Béke. Mennyire együ­vé nőtt a 28 év alatt. E két szó mögött a többi felszabadult községekben, városokban is so­kak szemében szinte észrevét­lenül alakult, formálódott itt az új élet. A faluvégeken tu­catjával épülnek az új lakó­házak fürdőszobával, tetejükön tv-antennákkal. Már rakják a vízvezetékcsöveket, épülnek a törpevízművek. Fákat ültetnek két sorban, elegyengetik a gid- res-gödrös utcát parkot létesí­tenek. Az üzletek telt kirakatai előtt öröm végigmenni a falu­si utcákon. Talán egy kicsit ezt az életet is jelképezi az a bé­kemenet, ami arra hív fel va­lamennyiünket: szilárdan áll­junk helyt a Szovjetunió vezet­te békeharc küzdelmeiben, hi­szen népünk életének újjászü­letése egybeesik szabadságunk megteremtésével. Annak az új életnek mindennapját védjük, melynek első perceit Filip Gye- nyiszovios Kiva kapitány hozott Battonyára, s a szovjet csapa­tok vittek egész Magyarország­ra. A visszaemlékezés pillanatá­ban eszünkbe jut — amit talán már sokan elfelejtettek, a fia­talok pedig nem is ismernek — a kapitalizmus, az elnyoma­tás, a náci fasizmus borzalmas időszaka, önkéntelenül is sze­münk elé idézzük a felszaba­dulás felejthetetlen perceit: az elsőnek megpillantott szovjet harcos lőporfüstös arcát, a bú­vóhelyről előjövő sápadt, ron­gyos nőket, férfiakat és gyer­mekeket, a, életért harcba hívó elsőnek megjelent kommunista plakátokat, a romok eltakarítá­sánál végzett közös munkát — az élet megindulásának első je­leit; a napfénytől és saját hangjuktól megrészegült boldog emberek sokaságát, ahogy kö­szöntötték a felszabadulást. Ez a tudat fejlesztette ben­nünk a hitet, a bizalmat, ez kölcsönzött erőt, hogy a ro­mokból a párt vezetésével szo­cialista haladó ország épüljön. Ma már Hősök és Felszaba­dulás tereknek nevezett régi emberpiacok helyén emlékmű­vek nyúlnak az ég felé. Jel­képezik: az álmokat, melyek megvalósultak, a harcokat, me­lyek megedzettek. Jelképezik az elhatározást, amely mindig új és új- cselekvésre, harcra ösztönöz. Jelképezik, hogy_ a múlt sok szenvedésének és a je­len szép eredményeinek ötvö­zetéből születik meg a holnap. Így válnak a helyi felszaba­dulási ünnepségek a jövőbe néző ablakokká, melyet min­den hazáját, városát, községét szerető ember igyekezzék mi­nél szélesebbé tárni. Roes kár János A Békés megyei Szállítási Bizottság Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek, a bizottság elnökének veze­tésével tegnap, pénteken dél­előtt ülést tartott. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Csoltó László, a Központi Szál­lítási Tanács titkára is. Az ülésen Lükovits Béla, a Volán 8-as sz. Vállalat forgal­mi igazgatóhelyettese és Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazga­tóságának kereskedelmi osztály- vezetője tájékoztatta a résztve­vőket a közúti, illetve a vasúti szállítás első félévi teljesítmé­nyéről és az őszi forgalomra va­ló felkészülésről. A beruházási feszültség enyhítésére hozott intézkedések eredményeként — állapították meg mindketten — az őszi közúti és vasúti forga­lom és áruszállítás aránylag zökkenőmentesnek ígérkezik. így minden feltétel magvan ahhoz, hogy az őszi forgalmat körülte­kintően szervezzék és a jelent- kező igények színvonalas kielé- , gítésével teljesítsék. Nem mond­ható el ugyanez a kedvező hely­zet az élőállat-szállításról, ami­ben máris gondok tapasztalha­tók. A következő időszakban ugyanis a megyéből mintegy 300 ezer élő állatot, zömében sertést kell belföldre, illetve exportra elszállítani. Ezzel kap­csolatban Csoltó elvtárs java­solta, hogy az országos, a terü­leti, a megyei közlekedési ága­zatok és az érdekelt vállalatok képviselőiből alakítsanak külön­bizottságot. Az indítványt a bizottság elfogadta. Ügy határo­zott, hogy az élőállat-szállítás­sal kapcsolatos tervet és elkép­zeléseket a külön-bizottság szeptember 29-i ülésén dolgozza ki, s terjessze elő az érdekeltek­nek. Eszerint belföldre elsősor­ban közúton, külföldre pedig vasúton továbbítják majd a szállítmányokat. Ezután Madarász András, a sarkadi és dr. Vitay János, a Mezőhegyesi Cukorgyár termel­tetési osztályvezetője ismertette a cukorgyárak felkészülését az őszi ■ betakarításra. Mint isme­retes, a kedvezőtlen, esős idő­járás miatt mindkét gyárban a tervezettnél később, azaz csak szeptember 15-én kezdhették meg a répafeldolgozási idényt. A cukorrépa betakarítását a gyárak körzetében répabetaka­rító kombájnok és szedőgépek segítik. Mégpedig mindkét kör­zetben 70—70 gép dolgozik. A sarkadiak 26 ezer 300 vagon nyersanyagra számítanak, ami­ből valószínű a Szolnoki Cukor­gyárnak is átengednek bizonyos mennyiséget. A mezőhegyesiek várhatóan 25 ezer 700 vagon ré­pát dolgoznak fel. E gyár kör­zetéből 1600 vagon nyersanyagot adtak át a Szolnoki Cukorgyár­nak. A tapasztalatok szerint a vasúti és közúti nyersanyag-1 szállítás zavartalan, s remélheti tő, hogy a következő időszak­ban sem lesznek nagyobb gon­dok. A cukorgyár képviselői a Békés—Gerla, a Mezőhegyes— Pitvaros és a Mezőhegyes—Me- zőkovácsháza közötti útszakasz­ról elmondták, hogy az útpad­kák igen rosszak. Kérték, hogy intézkedjenek kijavításukról. Szabó Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke meg­ígérte, hogy a héten és a jövő héten rendbehozzák az útpad­kákat, s gondoskodnak ja. rend­szeres fenntartásról. A tanácskozáson ezután Tóth István, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályá­nak csoportvezető főmérnöke tájékoztatta a részvevőket a vasúti forgalom-átterelések és körzetesítések végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a közlekedéspolitikai koncepci­óból adódó további feladatok­ról. A jelentést a bizottság tu­domásul vette. A megyében tavaly hét válla­lat, üzem, illetve ÁFÉSZ öt és fél millió forintot kapott a ra­kodásfejlesztési alapból. A kö­zelmúltban öt helyütt tartottak vizsgálatot, melynek tapaszta­latait Füipinyi Sándor, a me­gyei szállítási bizottság admi­nisztratív titkára ismertette. Elmondta: mindenütt megbizo­nyosodtak arról, hogy a kapott támogatást hatékonyan, célsze­rűen és rendeltetésének megfe­lelően használták fel. Egyszóval a támogatás a rakodásgépesítés fejlesztését, különböző gépek és eszközök beszerzését szolgálta. A bizottság ülésen bejelenté­sekkel fejeződött be. r. v. Pénteken a Parlament delegá- ciós termében Ilku Pál művelő­désügyi miniszter, az Országos Iifjúságpolitikai és Oktatási Ta­nács elnöke, valamint Nádor György, az Országos Ifjúságpoli­Hazánk nagy rizstermelő tá­ján, Csongrádban és Békésben megkezdődött a vízi gabona aratása. A melegégővi növény érését hátráltatta az augusztus végi, szeptember eleji hűvös, csapadékos időszak. Jóllehet a gazdaságok zömében vegysze­res gyomtalanítással gyorsítot­ták az érést, a szokásnál ké­sőbb kezdődhetett meg a be" 1 takarítás. A körösi és a Vizes- fási Állami Gazdaságban, va­lamint a szegedi Felszabadulás Tsz-ben indultak meg elsőnek a lánctalpas kombájnok. A ter­méskilátások kedvezőek: mint­Ma, szombaton délelőtt 11 óra­kor a Munkácsy Mihály Múze­umban Babák György, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg a Bánáti magyar festők cí­mű kiállítást, melyen a zrenja- nini Népi Múzeum és az ottani magángyűjtők mintegy félszáz alkotását láthatják az érdeklő­dők. A Vukica Popovics művészet­tikai és Oktatási Tanács titkára sajtótájékoztatót tartott az ifjú­ság művelődési és kulturális el­látottságáról, továbbá az ifjúsági törvényről. egy 16 mázsás holdankénti ho­zamot ígérnek az ültetvények. Az aratás későbbi kezdeté­ből eredő elmaradást kedvező időjárás esetén pótolni tudják, mert a betakarítást mindenütt gépesítették, kézi munkaerőt nem szerződtettek. A Szovjet­unióból nemrég érkezett új SZKG—4 lánctalpas kombáj­nokat is „bevetnek” a régiek mellett. Békés és 'Csongrád megye állami gazdasági az idén aratják legnagyobb terü­letről: 7150 holdról a rizst. történész-rendezte tárlaton töb­bek között Barabás Miklós, Nagy István, Szőnyi István, Vanyek Tivadar, Vágó Pál olajképei, Fei- fer Károly és Szabó György gra­fikái szerepelnek. A portrék, táj­képek. életképek, entiőrök egy része most először kerül magán­gyűjtők lakásából a nyilvános­ság elé. IS8B>a>aaBBS9CBaaBBaBBBBaBaBaaBaaaBaaaaaaaBaaBaaaBBaaraaBaBK(S|BgBBBaaasasBBBBBaBaaSB8s A hullámtéri legelőkön Terelgeti bárányfullájái H íkó Mihály, a békési Kossuth Tsz juhásza. Nagy jövedelmet nyújt a szövetkezetnek a természetes legelők hasznosítása; folyamatosan nevelik a pecsenyebárányokat. Állandó exportcikk, biztos, magas jövedelem a szövetkezetnek. .(Fotó: Márton László) Megindultak a rizskombájnok a Dél-Alföldön Ma délelőtt 11 órától: Zrenjanini képek Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents