Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Uruguayi szakszervezeti küldöttség látogatása megyénkben A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására hét­tőn hazánkba érkezett Ruben Camacho és Juan Carlos Saa­vedra. Mindketten az uruguayi szakszervezeti központ elnöksé­gének tagjai. Itt-tartózkodásuk ideje alatt a magyar szakszer­vezetek munkáját tanulmányoz zák hazánkban és eközben vi dékre is ellátogatnak. Az uruguayi delegáció tegnap, csütörtökön Békéscsabára érke­zett, ahol Nagy István, az SZMT vezető titkára, Bocskai Mihály- né SZMT-titkár és Perjést Já­nos, az SZMT politikai munka­társa fogadta. A vendégek dél­után aktíva-értekezleten talál­koztak és folytattak eszmecse­rét az SZMT és munkabizottsá­gainak vezetőivel, a szakmai szakszervezeti bizottságok titká­raival és néhány nagyobb bé­késcsabai vállalat szb-titkárá- val. Az uruguayi szakszervezeti küldöttség tagjai ma. pénteken az Orosházi Üveggyárba láto­gatnak el. ahol a gyár munká­ját és a szakszervezeti tevé­kenységet tanulmányozzák. Szombaton a Biharugrai Hal­gazdaságot tekintik meg, s itt szintén eszmecserét folytatnak á gazdaság vezetőivel és szakszer­vezeti aktívákkal. Vasárnap Gyulán a város nevezetességei­vel, közte a Várfürdővel ismer­kednek meg. Az idén 396 lakást adnak át — Jövőre 452-t Körkép a békéscsabai építkezésekről Nem kartoték Idegsebészek konferenciája A Magyar Idegsebészeti Tár­saság kezdeményezésére Bala- tonfüreden szeptember 1-én két­napos konferencia kezdődik, mintegy 80 hazai és külföldi idegsebész részvételével. A kétnapos konferencián csaknem 40 előadás hangzik el. Szokássá vált, hogy a békés­csabai városi pártbizottság, a városi tanács és a Békés me­gyei Állami Építőipari Válla­lat vezetői félévenként megbe­szélésre ülnek le egymással. Ilyenkor természetesen nem­csak a napi gondok és felada­tok kerülnek sorra, hanem egy j kicsit messzebbre, időben is előbbre pillantanak, amikor kölcsönösen tájékoztatják egy­mást a tervekről és az igények- ; ről. Hasonló tanácskozást az ; idén februárban tartottak. A héten, pontosabban, szer­dán újból megbeszélésre jöttek j össze a város képviselői és a j vállalat vezetői: Araczki Já- j nos, a városi pártbizottság tit­kára és Várai Mihály gazda­ságpolitikai osztályvezető, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke és Vantara János ta- nácselnökhelyettes. A tárgyalá­son, amelyen részt vett Iga Ist­ván, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizott­ságának titkára és Kerekes István műszaki igazgatóhelyet- I tes, Korek Ferenc igazgató I adott tájékoztatást az első fél­év munkájáról, eredményeiről és a megyeszékhely építkezésé­nek helyzetéről. Mindenekelőtt elmondta, hogy legfőbb törekvésük az építke­zések ütemeinek gyorsítása, a | koncentrálás és a szervezés ja­vítása volt. Ezért ahol csak le­hetett, áttértek a kétműszakos termelésre. Ennek eredménye­ként az első félévben az egy év előttihez képest mintegy 20 szá­zalékkal növekedett a megye J építkezésein a befejezett állo­mány. 1971. első hat hónapjá- j ban a békéscsabai főépítésveze- ! tőség 33 és fél millió forint j termelési értéket ért el. az idei hasonló időszakban pedig 62 j millió forintot. A lakásépítke- I zések mellett ebben olyan j nagyobb beruházások munká­latai szerepeltek többek közt, mint a hűtőház-, a Volán-épít­kezés és a gabonatárház, vala­mint a téglagyári belső útháló- ! zat befejezése. S amint a meg- ! BUEiniuiHinniiiiimHniiniumiiinmiimHiniiiMHuiimnuw«"« idő alatt helyileg megoldható. Egyaránt vonatkozák ez a nők munkáját könnyítő rendeletek betartására, a munkahelyi kö­rülmények jobbá tételére, a bé­rezési egyenlőtlenségek meg­szüntetésére. Ebből kiindulva egyre többet kezdeményeznek, a gazdasági vezetőket is ösztön­zik és bátorítják intézkedések meghozatalára és következetes végrehajtására. Sok kedvező lépés történt bérkérdésekben: több helyen a fizetések alsó határát felemel­ték, például 800 forintról 1000 forintra stb Gondot jelent még, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati megvalósítása vontatottan halad előre. Kevés munkahelyen vizs­gálták meg, 'hogy az egyenlő feltételek mellett egyenlő meny. nyiségű és minőségű munkát végzők díjazása milyen eltérést mutat a férfi és a nő dolgozók között. Ahol ez megtörtént, ott elkészült a terv, és differenciált bérgazdálkodással fokozatosan felszámolják az aránytalanságo­kat. Sajnálatos, hogy még min­dig erősen él a köztudatban az a felfogás, hogy a férfinak töb­bet kell keresnie, mert ő a csa­ládfenntartó. Sok kisebb-nagyobb intézke­dés történt a nők munkájának könnyítésére, és még sok várat magára. A dolgozó nők égető problémája, hogy kevés a gyér. mekántézmény, különösen az óvodák képtelenek befogadni minden jelentkezőt. Éppen ezért nagy fontosságú az a társadal­mi összefogás, amely segíti az üzemi és tanácsi kezelésben lévő óvodák bővítését, újak lét­rehozását. Nagyon fontos, hogy minél több tsz is érezze magáé­nak e gondok megoldását. E lé­pések szorgalmazása a pártszer­vezeteknek is feladata: az ösz- szefogás kezdeményezésében nagy szerepet játszhatnak. A pártszervezetek munka köz­ben érzékelték, hogy a határozat végrehajtásában milyen jelentős szerepük van a vezetőknek. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több az olyan vezető, aki a tervezésnél és döntéseiben ér­vényesíti a párt nőpolitikáját. Ugyanakkor még nem egyedi jelenség, (hogy egyes vezetők szavakban ugyan elfogadják a párt állásfoglalását, de a tette­ik ennek ellenkezőjét bizonyít­ják. ' Ez q néhány gondolat csak jelzi, hogy a pártszerveze­tek, a politikai munkások szá­mára hosszabb időre feladatot ad a határozat végrehajtása, az ellentmondások feloldása. Kádár elvtárs az MSZMP X. kongresz. szusán ezt így fejezte ki: „A társadalmi igazságosság olyan nagy kérdéséről van szó, ame­lyet évezredek alatt nem tud­tak megoldani. Érthető hát, ha a szocializmusnak is kell erre egy kis idő. De javulni fog a helyzet, aminek vannak már je­lei is.” Orbán Józsefné, az MSZMP KB munkatársa beszélés utáni kőrútunkon lát­tuk, a déli ipartelepen immár áll a cserépgyárnak az a há­rom impozáns üzemcsarnoka, amelyek mintegy 16 ezer négy­zetméter hasznos alapterület fe­lett magasodnak. Jelenleg a csarnokok befedésén és a pa­dozat építésén dolgoznak Hő- gye Mihály művezető irányítá sával az építők. Már most lát­ható, hogy elkészülte után a cserépgyár Békéscsaba egyik legszebb és legkorszerűbb üzeme lesz. A lakásra várakozókai min­denekelőtt az érdekli, hogy hány lakás épül az idén a vá­rosban. A tervek szerint 396-ot kell az építőknek átadniok. En­nek zömét — mivel csak a D— 8-as 56 lakásában költöztek ke eddig a lakók — az elkövetke­ző hetekben és hónapokban adják át rendeltetésének. A Tanácsköztársaság úti 88 laká­sos „sárga házban” előrelátha­tóan szeptember' végén kezdő­dik a műszaki átadás, s így a lakók október vége felé költöz­hetnek új otthonukba. A Len- csési úti 2-szer 42 lakásos tömb építését november végére, de­cember elejére fejezik be. ’ Ter­mészetesen közben a többi el­készülő lakásban is elkezdődik a „honfoglalás”. Eközben azonban az építők már a jövő évi lakásprogram teljesítésén, a 298 átmenő lakás megalapozásán fáradoznak. A jövő év első felében ugyanis ennyit szeretnének átadni az ideinél több, az 1973-ra terve­zett 452 lakásból. A vendégek — érthetően — kérték az idén készülő lakások minél gyorsabb befejezését és átadását, a gar­zonlakások építéskezdetének előbbre hozását. Az egymás gondjait és ter-1 veit alaposabban megismerő megbeszélés, amelyet néhány | lakásépítkezés és a cserépgyá­ri beruházás megtekintése kö­vetett, mindenképpen hasznos j és tanulságos volt. Sőt, a hely­színi szemle egy jó, megvalósí- I tásra érdemes ötlettel is zárult. A cserépgyár üzemcsarnok szer­kezeti megoldása annyira meg­nyerte a városi tanács vezetői- [ nek tetszését, hogy várhatóan hasonlóból építik majd fel a Sallai utcában a tervezett vá­sárcsarnokot. Így nemcsak gyorsabban készülhet el, ha- nem esztétikailag is szebben, a városképbe is jobban bele- j illeszkedve. Ha másért nem, pusztán | ezért az egy hasznosítható öt­letért is érdemes volt megtar­tani az eszmecserét és a hely­színen megtekinteni néhány na­gyobb építkezést. Ám a tanács- | hozásnak minden bizonnyal en­nél több eredménye lesz abban is, hogy még gyorsabban épül­jön és fejlődjön a megyeszék­hely. P P A Dombegyházi Állami Gazdaság felvesz: 1 vizsgázott hegesztőt és 1 hálózati villanyszerelőt Fizetés megállapodás szerint. 80255 S enki sem igényelhet olyan kiváltságot, amely elvá­lasztja a dolgozóktól, bármilyen tisztséget is tölt be. Nagyon is szükséges annak a felismerése, hogy a közember, az állampolgár nem egy szám a társadalomban, ha­nem egyéniség. Erre azért szükséges nagy-nagy figyelem­mel lenni, mert nincs kártéko­nyabb kórokozó, mint a hata­lom bűvölete, mert senki sincs olyan szérummal beoltvá, hogy a hatalom mámora ne fertőz­hesse meg. Csak egyetlen el­lenszere van, ami megvédi et­től, ha egyetlen pillanatra sem feledi azt, tisztségét azért kapta, hogy szolgálja a dolgo­zókat, az egyéneket. Ha egyet­len pillanatra sem feledi, hogy nem a kartotékokért, az aktá­kért kapta tisztségét, hanem az emberért. Az emberekhez, a dolgozó emberekhez kell kötőd­nie értelmileg, érzelmileg. És nem máshoz. Csak így fogható fel annak a mélységes értelme, hogy miért kell figyelni, hall­gatni a dolgozó embereket. Csakis így fogható fel az, hogy nemcsak a tisztségviselőknek lehet okos véleménye a társa­dalmi jelenségekről, folyama­tokról. hanem másnak is. Ez a biztosítéka, hogy nem válik külön a dolgozóktól, az állam­polgároktól, hanem összeforr velük. És ez a szocialista tiszt­ségviselő munkastílusa. Ezt szükséges, ezt kell mindennap és a nap minden órájában ápol­ni, erősíteni, erre szükséges, er­re kell az energiát ráfordítani. Éspedig azért, hogy az állan­dóan ólálkodó veszedelemtől, a dolgozóktól, az állampolgárok­tól való elkülönítéstől, elidege­nedéstől megmentse magát, ne lepje el a hatalmi mámor. Ki merné tagadni, hogy nem eb­ből fakad az a ma még élő valóság, hogy meghallgatják az embereket, de a véleményükre sok helyen még nem reagálnak. Ez pedig nem jelent mást. minthogy formálisan tesznek eleget társadalmunk lényegi követelményének, a szocialista demokráciának. És ki merné tagadni, hogy a formalitás nem más, mint kulissza, amellyel takarni lehet a begyepesedett, megkövült fel­fogást törekvést, akaratot. Eb­ből pedig kifejezhetetlen poli­tikai, erkölcsi, anyagi kár szár­mazik a közösségnek, az egyes embereknek. Már maga az kár, hogy időt, figyelmet, energiát nem az ügy jobh megoldására, érdemi intézésére fordítják ilyen helyen, hanem a dolgok elbagateliizálására, kifogás ke­resésére, a felelősség elhárításá­ra. Ezt különben nyilvánvalóvá teszi, ha csupán a párt megyei bizottsága lapjához, mint a párt egyik alapintézményéhez 1971 - ben küldött 8 ezer valahány- száz levelet, a szerkesztőségben kéthetenként tartott jogi ta­nácsadás alkalmával elmondott eseteket, a munkatársaknak személyesen’ tett észrevételeket vesszük számba. Egyik oldalon ez a párt iránti nagy-nagy bi­zalmat jelenti, mert az embe­rek meggyőződtek arról, hogy a párt ugyanolyan nagy figye­lemmel kíséri a kisebb közös­ségeik, az egyes emberek ügyét, mint a nagy közösségét, az egész társadalomét. Meggyő­ződtek arról: ha arra szükség van, a párt intézkedésre sar­kall, vagy ha kell felelősségre^ vonást kezdeményez. Amikor az egyik oldalon a párt iránti nagy-nagy bizalom kifejezői a levelek ezrei, a sze­mélyesen tett észrevételek, a másik oldalon arról is adnak jelzéseket, hogy egyes szervek­nél, vállalatoknál, intézmények­nél lecsúsznak sokszor a való­ság talajáról, igaztalan ügy rriellé állnak, igaztalan dolgo­kat védelmeznek. Nincs szán­dékomban az ezernyi példatár­ból akárcsak egv csokorra va­lót felidézni, csupán az érzékel­tetés kedvéért említem meg. hogy miután a Békés megyei Népújságban közzétettük azt az észrevételt, miért kellett egy asszonynak tízszer elmennie az egyik községi tanácshoz, hogy egy hatosáéi igazolást kapjon, nem azt válaszolták, ami követ­kezne a dolog természetéből, hogy a jövőben a lélektelen- séget nem tűrik meg, hanem azt, hogy kérdéses volt az iga­zolás jogossága. S az ember ter­mészetesen mindjárt arra gon­dol, vajon miért kellett ezért tízszer bemennie az asszony­nak? Vagy pedig miután elma­rasztaló cikket közöltünk ' ar­ról, hogy a szarvasi új ÁBC- áruház mennyezetét alá kellett dúcolni, az egyik vállalat veze­tőitől olyan értelmű helyre- igazítási kérelmet kaptunk, melyben az állt, hogy nem ők az okai annak. Azután pedig, hogy a szerkesztőség nem volt hajlandó ezt a magyarázkodást elfogadni, sajtópert indítottak. Sőt, volt olyan „páciensünk”, aki hatáskörtúllépést követett el, és az azzal kapcsolatos saj­tóper alkalmával, függetlenül a tárgytól, olyan kijelentésbe ra­gadtatta magát, hogy a sajtó embere „figyelteti” őt, hogy mikor követ el hibát. Hát igenis A sok ezernyi em­ber, aki kapcsolatban van a sajtóval, az a párt szeme, füle. S a sok ezernyi szem meglátja, a sok ezernyi fül meghallja a társadalomban meglevő fonák­ságokat, melyek az egyes tiszt­ségviselők cselekedeteivel, ma­gatartásával is összefüggnek, észreveszi a nemtörődömséget, a hanyagságot, a hatalmi má­mort. Ezek a jelenségek poli­tikai, erkölcsi és anyagi kárt okoznak a kisebb közösségűek- nek, az egyéninek, a társada­lomnak. Mert mondjuk, ha új épületről van szó, akkor a ki­sebb közösséget, az égyént, a társadalmat az érdekli, hogy jó-e az épület? Mert csak há­borgás kísérheti, ha olyan új épületet adnak át használatra, amelynek mennyezetét alá kell dúcolni. Csak háborgás kísér­heti, ha valaki túllépi hatáskö­rét, s ezzel más embert tesz ki zaklatásnál:. És természetesen háborgás kíséri azt is. amikor egy hatósági igazolásért valakit tízszer megjáratnak. Mert a közember, az anyagi javakat termelő ember nem kartoték, nem akta. Megköveteli, hogy tisztességesen bánjanak vele, mert nem egy szám a társada­lomban, hanem egyéniség. Ezért minden tisztségviselőnek men­tesnek kell lennie a nemtörő­dömségtől. a hanyagságtól, a hatalmi mámortól, , ami elvá­lasztja őt a dolgozóktól. Mert a közemberekkel, a dolgozók­kal való összeforrottság a mun­kásfiatalom lényegi kifejezője. Cserei Pál Szeptember Mezőkovacshózan sms meríti 3 1973. bZliPTEMBEB 1, Az ősz első hónapjában hét szakkör, a már megye határain kívül is ismert Irodalmi Szín­pad, a Fúvószenekar, valamint az öregek Klubja várja régi tagjait 'és az új jelentkezőket a Járási Művelődési Központ­ban. Akiket a csillagos ég tit­kai érdekelnek, azok a Csilla­gászati Hét eseményein vehet­nek részt; amelyen egyebek mellett 20-án távcsöves bemu­tató lesz. A helybeli fiatalok 10-én a Művelődési Központ Ifi-Presszójában szórakozhat­nak, táncolhatnak a népszerű Vox-együttes zenéjére. Boros Béla karikatúráiból a Görbe Tükör című kiállítást láthatja 20-tól 28-ig a gádorosi közön­ség. Szeptemberben indul já­rási útjára a kétszeres grafikai bemutató; az elsőt a Művelő­dési Központ Klubjában 4-től 8-ig, a másodikat szeptember 26. és 30-a között láthatják az érdeklődők. A „Csináld ma­gad” kiállításon a barkács- szakkör mutatkozik be Nagyka­maráson, Dombegyházán és Battonyán

Next

/
Thumbnails
Contents