Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

Ráfizetésből nem lehet megélni

Felszámoltált a Zsadányi Építő és Szolgáltató Szövetkezetét

A Zsadányi Építő és Szolgáltató Szövetkezet 1970. április 25-én alakult meg. Az idén május 23-tól 29-ig tartó revizori vizsgálat megállapította, hogy a szövetkezet nyilvántartásai nem megfelelőek és májas 26-án csaknem másfél millió forint a vesztesége, a vagyoni hiánya pedig 925 ezer forint. Emiatt június 3-án a KISZÖV a szövetkezet kényszerfelszámolását j kérte a szeghalmi járási hivatal elnökéitől, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjétől.

A járási hivatal elnöke kijelölte az öttagú felszámoló bizottságot, amely a feladatát augusztus 5-től november 30-ig hajtja végre. Egyúttal a felelősség kérdését is megállapítja.

Előlegből fizettek' munkabért

A KISZÖV — mint annak idején még a felügyeleti szerv is — támogatta a szövetkezet megalakulását, s ehhez 300 ezer forint pénzügyi támogatást szavazott meg. Később, 1971-ben E— 95/1971. szám alatt értesítette a szövetkezetét, hogy az ötéves tervidőszak alatt 500 ezer forint juttatást és 500 ezer forint kölcsönt ad.

Kapott 'is induló forgóeszköznek a KISZÖV-től 400, az OKISZ-tól pedig 300 »er forintot. Más támogatásban nem részesült, pedig többre lett volna szüksége a normális gazdálkodás kialakításához. (A tagság részjegye alapján képződött összeg nem volt jelentős.)

A vezetésnek így állandó gondot okozott a pénztelenség, amit tetézett a szövetkezet vezetőinek tapasztalatlansága, szakképzetlensége. Ez utóbbinak tulajdoníthatók a helytelenül készített költségvetések, a ráfizetéssel vállalt munkák.

Milyen volt a pénzügyi fegyelem? Mivel forgóeszközhiánnyal küzdött, „zsebből” gazdálkodott. A vállalt munkára előleget vett fel, abból fizette a béreket. Többre nem jutott. A társadalmi tulajdon védelme sem volt megfelelő.

Az állandó pénzzavarnak tulajdonítható, hogy a kapacitásán felül vállalt munkát. Emiatt következett be, hogy jelenleg ionéi tö<bb befejezetlen családi házat hagyott „maga mögött”, amit most a szövetkezet felszámolásakor a gazdájuk (aki előleget fizetett) sirat.

Mégis nyereséget mutattak ki

Érdekességként kell megemlíteni a szövetkezet vezetőinek „szemfényvesztő” törekvéseit, amivel a helyzetet menteni akarták. Az I. negyedévi mérlegben — bár több bért fizettek ki, mint amennyi az árbevétel volt, mégis — nyereséget mutattak ki. (Egyébként bizonylatok nem voltak.)

Hogyan fajulhatott idáig a helyzet? Már az indulásnál gondok' mutatkoztak. A takács érvelt: kell a szövetkezet. A KISZÖV viszont nem látta biztosítottnak a vezetést. Kockázatos volt tehát az egész vállalkozás.

Egy azonban bizonyos, hogy ráfizetésből nem lelhet egy vállalatot, szövetkezetét, de még egy magánkisipari műhelyt sem fenntartani. Hiába írja a kényszerfelszámolásra ítélt szövetkezet vezetősége: ..A gazdaságos működés feltételeinek megteremtésére vizsgálatot nem folytattak le a kényszerfelszámolás elrendelése előtt. Csak vagyon- ég eredménymegáUapí- tás történt a nyilvántartások értékelésével.” A megállapítások azonban éppen elegendők. Ki adjon 2 millió 600 ezer forintot,' hagy kihúzza a szövetkezetét a csávából? Ha pedig hagynák, hogy tovább működjön, mekkorára növekedne a ráfizetés ösz- szege, mondjuk egy év múlva?

Ki sés mennyiben felelős?

Három dolog tisztázásra szo- i-ul még. Először is mi lesz a volt szövetkezet dolgozóival? A KISZÖV az elhelyezkedésükhöz segítséget nyújtóit, amit azon■■■■■•■■■■■•■■Ml

m■■■■■■■••••••*••••■■■■••••■■■■■•■^■■®®®®®®■■■•■■■■■■■■<

nehézipar 1950—1955 között a beruházási összeg 90 százalékát kapta; a teljes beruházás húsz százalékát csak a szénbányászat. Indokolt döntés volt. Európa- szerte energiaéhség tombolt, importra nem nyílt lehetőség. Ám a szénbányászat fejlesztése „túlélte” önmagát; későn kezdődött meg a szénhidrogén alapra való átállás. A beruházott összegek nem eredményezték mindig a várt — remélt — hatékonyságot, a termelékenység lassan növekedett, az 1950—1958-as időszak éves átlaga mindössze három százalék volt... 1950 és 1965 között folyamatosan csökkent a gépipar részesedése a beruházásokból, holott a többi KGST-or- szágban éppen ennek fordítottja ment végbe. Tények, amelyek érzékeltetik: az örökség nehéz részét is vállalni kell.

Ahogy szembenézni más problémákkal szintén elkSrülhetet- len. Így a látszat „kiegyenlítődéssel”. A vállalatok népgazdasági jövedelmezősége világpiaci árakon számítva ugyanis jóval eltérőbb, mint a hazat árak alapján kimutatott eszközarányos nyereségük. Azaz lennének nagy haszonnal termelő vállalatok, de ezenkívül viszonylag szerény fejlesztési források képződnek, a népgazdaságilag nem jövedelmező vállalatoknál viszont elegendő a pénz ahhoz, hogy

ban • csak néhányon vettek igénybe. Majdnem valamennyien maguk kerestek munkát, többen továbbra is az ingázást vállalták. Mint azelőtt, Budapestre és más helyekre utaznak.

Md lesz a befejezetlen családi házakkal, melyeknek tulajdonosai részben, vagy egészben kifizették az árát? „Elúszott” a pénzük? A kérdésre Goldberger Jánostól, a megyei KISZÖV elnökétől kértünk választ, aki elmondta, hogy a KISZÖV rendezi ezt az üsvet is. A felszámoló bizottság megállapítja a családi házak építésének készültségi fókáit, azután a KISZÖV más szövetkezettel költségvetést készíttet és megbízást ad a mielőbbi befejezésre a tulajdonosokkal való előzetes megállapodás alapján.

Végül arról is beszélni kell még. hogy ki milyen mérvben felelős a veszteséges gazdálkodásért, a szabálytalanságokért. Erre ázonban majd a felszámolás és a szükséges vizsgálatok befejezése után derül fény.

Tanulságul azonban máris levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szükséges álló- és forgóeszköz biztosítása nélkül n€m célszerű semmilyen vállalkozásba belekezdeni. Az a Világ elmúlt. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy megfelelő vezetők kerüljenek egy-egy gazdasági egység élére. Emellett természetesen az ellenőrzés sem maradihat él.

Pásztor Béla

Küldöttség utazóit a Szovjetunióba

Tegnap, szeptember 21-én 31 tagú küldöttség indult 8 napos látogatásra Békés megyéből a Szovjetunióba Lipták Mihálynak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének vezetésével. Az utazásban részt vesznek Békéscsaba, Orosháza, Gyula és Szarvas üzemeinek, társadalmi szervezeteinek képviselői is.

A küldöttség három napot tölt Moszkvában, négy napot pedig a testvér Penza megyében és 29-én délután érkezik vissza Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre.

Négyszáz ú| kazahsztáni üzem

A most folyó ötéves terv végéig, 1975-ig, több mint 400 üzem, kombinát, erőmű és bánya létesült Kazahsztánban. Az új üzemek beindításával az ipari termékek gyártása 60 százalékkal növekszik.

Jelentős mértékben megnő a lakásépítkezés is. öt év alatt megközelítőleg három és félmillió kazahsztáni lakos jut új lakáshoz. A köztársaság kormánya különböző építkezésekre másfélszer nagyobb összeget fordít, mint az elmúlt ötéves tervben. Kazahsztán a szovjet hatalom segítségével legyőzte évszázados elmaradottságát és ma ipari teljesítménye tekintetében az OSZSZK és Ukrajna után a harmadik helyet foglalja el a Szovjetunióban.

Márka a közlekedésben

S MÜÓRT állal forgalomba hozott

hosszfönnmaradjanak, sőt, „fejlődje- ;

neki” Nyilvánvaló: ezt az ellent-■

mondást sürgősen fel kellene ol- ■

dani. * j

■

■

Szükséges • :

fokozatok

1970-ben 47 milliárd forintra [

rúgtak a vállalatoknak nyújtott ;

állami támogatások, ez a nép- I

gazdaság különböző területein ■

létrehozott nettó jövedelem 39 j

százaléka. Az ipar és a külke- «

reskedelem ebből 20 milliárdot ;

élvezett, amit a meglevő szerke- ■

zet Időleges fenntartásával járó ■

áldozatként foghatunk fel, a ■

hangsúlyt az időlegesre téve. En. ■

nek ellenére a vállalatoknál még •

mindig nagyon lassú a termék- :

szerkezet változása, az új-, áruk j

a régiek mellé sorolódnak, bővül [

tehát a gyártmányskála, holott !

sok területen így is nagyon szé- •

les; ráfizetéssel jár. Nem lehet •

tehát ripsz-ropsz „rendet tenni”. ;

Szükséges fokozatok — a támo- £

■

gatás csökkentésétől a megvoná- • son át egészen a konkrét utasí- j tásokig —egyengetik az átaláku- * lás útját, a haszon nélküli tér- : melés visszaszorítását. Ami nem j valami gazdasági öncél, hanem £ a fejlődés elengedhetetlen félté- • tele. Azé a fejlődésé, amely lehe- j tőséget teremt az életszínvonal ] folyamatos növelésére is.

M. O.

anyagszállító

utánfutó és közúti pótkocsi

UF típusú

hosszanyagszállitó utánfutó Raktárról, azonnal szállítjuk az alábbi típusokat:

Egytengelyes hosszanyagszállitó utánfutó

L—4 UF típus 4 tonnás

L—6 UF típus 4,3 tonnás

Kéttengelyes hosszanyagszállitó utánfutó

PH—500-as típus PH—1000-es típus

5 tonnás 10 tonnás

Közúti

pótkocs

EPE 3,5 típusú közúti pótkocsi

EPL.—3,5 típus EPL—4-es típus EPL—8-as típus

3,5 tonnás 4 tonnás tonnás

8

Megrendelhető: a

MUART Raktárberendezések — tóeszközök részlegénél.

Budap 'st VIII., Teleki tér 3. Telefon: 141—431.

szállí. Szuiluízl

CLtHiűk

Szűcs János.

A színház nézőtere még üres. Egy-egy jó színészi alakításnál még elmarad a taps, csak a rendezői utasításokat hallani: „Idegesebben!... Jól van... Jpbban húzzuk el azt a függönyt... Gyorsabban! Gyorsítani!.,. Korán jöttél be... Kati ruhája még most sem jó...”

Szűcs János közbeszól, utasításokat ad, felnevet, lelkesít és elmarasztal mindaddig, amíg közönség elé nem kerülhet a darab.

A budapesti bölcsész karon magyar—francia szakos diplomát szerzett, majd öt évvel később befejezte taulmányait á Színház, és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Néhány év a Mikroszkóp Színpadon. A „Csak az igazat” dokumentum játékot sikerrel rendezi. Egészen modern színházi törekvés. Közvetlen kapcsolat a közönséggel, hiszen a néz» felszólhat a színpadra, beleszólhat a darabba, vitatkozhat a felvetett problémákon. Élő színház. Szerinte a gyorsuló időben gyorsuló színházra van szükség. Csakis így lehet szólni * arról, ami van, csakis így maradhat a színház korszerű.

— A színházi előadásban úgy kell igazítani a játékot, hogy felismerhetőek legyenek a mai jellemek, figurák. A közönség művészi élményt igényel és választ keres problémáira, gondo. latairá. Ezt a társadalmi elvárást kell kielégíteni s ehhez minden színházi eszközt fel kell használni. A színház művészete csak a közönséggel együtt fejlődhet tovább... '

Munkája állandó újat-akarás. Előadás közben leül valahol a Hátsó sorokban és a közönséget figyeli. Szüntelenül alakítja, formálja önmagában a jellemeket, az egész darabot. Major Tamást tekinti mesterének. Emberi ma. gatartását, törekvését, újat-aka- rását és egészségesen „rossz idegzetét”. Munka közben mint mestere. ő is rossz idegzetű. Azt mondja, korunkban, amikor napalm-bombák hullanak ártatlan emberek fejére — senki sem lehet nyugodt. Napjainkban csak *a nyugtalan ember alkothat és tehet valami jót.

Békéscsabán először a Sztár is meztelen című zenés vígjátékot rendezte. Rekord-időben, 13 nap alatt „állt össze” az előadás.

(réthy)

BÉKÉS HlCríhT^r

1972. SZEPTEMBER 22.

5