Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

résztvevők és az oktatás számára a feltételek a legjobban bizto­sítottak. A tanfolyamra azokat a 20. életévüket betöltött dolgozó­kat lehet felvenni, akik munka- viszonyban állnak, vagy szövet­kezeti tagok. A tanfolyam egyes osztá'yaiba való felvételhez az általános iskola közvetlen előző osztályának sikeres elvégzését kell igazolni. A tanfolyam első alkalommal 1973. január 1-től in_ dítható. A Műszaki Könyvnapok orszá­gos megnyitó ünnepsége szep­tember 28-án lesz Székesfehérvá­ron, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában, az 1000 éves Székesfehérvár ünnepi ren­dezvény-sorozatának jelentős programjaként. A Műszaki Könyvnapok alatt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat több vidéki ipari üzem­ben rendez műszaki könyvbemu- i tatót és vásárt a munkahe'yi ter- I jesztők segítségével. Műszaki Kőnyvnapok Székesfehérvárott Marketing a biztosításban Csillagászati Hetek Előadások a naprendszerről Ma. csütörtökön a naprend­szerrel ismerkedhetnek a Csilla­gászati Hetek eseményeinek láto­gatói. Este hét órakor a kétegy- házi gépészképző szakiskolában a Napról, az eleki művelődési házban a bolygókutatásról ren­dez távcsöves bemutatóval kísért előadást a TIT Békés megyei szervezete. Távcsöves bemutató lesz ezen a napon a megyeszék­helyen is, este fél héttől a 11. számú általános iskolában. ségének. Nos, az ún. havi átlag 93 százalékát érte csak el a köz­lekedési eszközök gyártása 1972 áprilisában, ám 124 százalékát júniusban, úgy, hogy közben az itt foglalkoztatottak száma 109,8 ezerről 109,1 ezerre csökkent. Egy-egy hónap természetesen nem alap messzemenő következ­tetésekhez, de fényt vet a tarta­lékokra, a szervezettségben rej­lő lehetőségekre,' s arra: vagy áprilisban túl keveset, vagy jú­niusban túl sokat teljesített a 109 ezer ember... Mivel másutt is — így a villa- mosenergiaiparban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban stb. — szinte teljesen azonos tapasz­talatokat szűrhetünk le, nem el­sietett megállapítás annak ki­mondása, hogy a hajrák nem szűntek meg, s e forró idősza­kokra gondolva „tartalékolnak” I— egyébként nélkülözhető — fölös létszámot az üzemek. Az itt — azaz az iparban — lekö­tött tartalék azonban a népgaz­daság egyéb területein nagyon hiányzik... Fedezet a termelékenység Az egyik legfontosabb ipar­területen, a gépek és gépi be­rendezések gyártásában 1970- ben s 1971-ben is egy-egy száza­lékkal mérséklődött a foglalkoz­tatottak száma, a termelés vi­szont 1, majd öt százalékkal nö­vekedett. 1972 első félévében kétszázalékos létszámcsökkenés Moravszki Mihály traktoros, Szabó László rakodó, no meg a csőtörő gép után a „tarló-böngé­szőknek”: Téglás Imrének és Téglás Gábornak, Kovács Mihálynak, Gálik Györgynének, Kar- lovszki Györgynének és Vári Já.iosnénak nem sok dolga marad. Kimeríthetetlen témának lát­szik a mezőgazdaság ősze. Ta­lán azért, mert ez az ősz nagyon is kimerítő a mezőgazdaságba» dolgozóknak. Rengeteg a tenni­való. És nem is könnyű. A három csabai termelőszövet­kezet meglátogatása után egy pillanatra mégis tanácstalanul néztünk egymásra, mikor a ne­gyedikre került sor. Kertészek­ről, silózókról, almaszedőkről, hagymaszállítókról, cukorrépa- betakarítókról, szervestrágya- szórókról már írtunk. Kikkel kellene találkoznunk, hogy ne csak ismételgessünk, hanem va­lami újat is mondjunk? mellett négy százalékkal bővült ■ a produktum, azaz az egy fog- ■ lalkoztatottra jutó termelés hat • százalékkal volt nagyobb, mint • tavaly a hasonló időszakban. : Igaz, vannak iparterületek még, : ahol nem ez a helyzet. A textil- ■ ruházati ipar például 1971-ben ■ négy százalékkal termelt töb- ■ bet. de a létszámot is gyarapí- ■ tóttá, három százalékkal. Az : építőiparban 1972 első hat hó- S napjában hat százalékkal nőti a ! foglalkoztatottak száma, tíz szá- j zalékkal a termelés. Ezen belül • a szak- és szerelőipar csupán a j termelésbővítés felét fedezte a j termelékenység emelkedéséből : — ami vetülete a technikai j szintnek is! —, jóval elmaradva ; a kívánatos négyötödtől. Vannak még iparterületek — • írtuk föntebb, a még-re téve a • hangsúlyt. Egyre világosabb jj ugyanis, hogy a termelésnöve- ! kedés forrása csakis a termeié- : kenység emelkedése lehet vala- ; mennyi iparágban s iparterüle- • ten. S a jelek szerint — mivel g a munkaerőutánpótlás demográ- g fiai okokból meghatározott — g nem „sikerül” teljesíteni a ne- * gyedik. ötéves tervben megsza­bott arányt, a termelésbővítés 80 százalékának a termelékeny­ség növekedésével való biztosí­tását. Ma úgy tűnik, gyakorla­tilag teljes egészében ez kell, hogy legyen a termelésnövelés forrása. ML O, A valóság és a véletlen sietett segítségünkre. A Csabaszabadi- ba vezető műút melletti kukori­cásból jövő gépzúgás állított meg bennünket. Így találkoztunk a Szabadság Tsz tagjaival, akik 100 hold korai érésű kukoricát csőtörőztek éppen. Moravszki Mihály traktoros­ként három évvel ezelőtt együtt kezdett dolgozni azzal a a cső- törővel, amely után Szabó László alig győzi igazgatni a pót­kocsin a letört csöveket. — Nagyon ügyes gép. El kell ismerni — ez Szabó László vé­leménye. Moravszki Mihály sze­rint pedig egyenesen áldás, mert bizony éppen eléggé megfájdul a kezük, mire a háztáji kukori­cát letörik. Rossz rágondolni, mi lenne, ha a tsz-ét is kézzel kellene törni. Ezzel a többiek — a Téglás­fivérek, Imre, és Gábor. Kovács Mihály meg az asszonyok: Gálik Györgyné, Karlovszki Györgyné és Vári Jánosné — is így vannak, Az ő feladatuk a gép mögött jár­va, a „tarlót böngészni” az elhul­lott csövek után kutatva. Ez a munka jó darabig eltart még, hiszen a 100 hold korai érésű ku­korica csőtörése után néhány nappal már az ezer holdnyi kö­zös kukorica betakarítását is megkezdhetik. A kertészet sem kényezteti nagy pihenőkkel a Szabadság Tsz tagjait. A múlt héten még „kí­vülállókat” is be kellett vonniuk ahhoz, hogy a 100 holdról a pa­radicsom lekerüljön. Közben már a burgonyát is szedni kell. Ez szerencsére nem sok embert vesz igénybe, mert a tsz burgo­nyaszedő gépe egy nap alatt 2—3 holdról szedi fel a burgonyát hét ember közreműködésével. Vidovenyecz Mátyás traktor­jával a burgonyaszedő gépet mozgatja. A gépet Kovács Mi­hály kezeli. Mitykó Jánosné, Lip- ták Andrásné, Vaszkó Tamásné, Gajdács Pálné és Drágán Mária pedig egy kis kézi munkával se­gíti a gépet. A két másik trak­torosnak, Kukukk Andrásnak és Lengyel Sándornak már csak annyi dolga marad, hogy a meg­telt pótkocsikat a burgonyaföld­ről elvontassák. Természetesen mindezeket ta­lán csak leírni könnyű. Mert az igazság az, hogy a mezőgazda­ságunknak valóban nehéz ősze van. Megnyugtató azonban, hogy amerre jártunk a csabai földe­ken, mindenütt azt láttuk, hogy az emberek sikeresen birkóznak a természettel. Kőváry E. Péter A „piacot” tehát ezek a ve­szélyközösségek jelentik. Ezek felfedezése már a marketing tevékenységbe tartozik. Utána reklámmal, propagandával fel kell kelteni e közösségek tag­jainak érdeklődését a biztosítás iránt. Ez sem könnyű. Mert valamennyi biztosítás kellemet­len esethez, eseményhez kötő­dik. Ugyanakkor számolni kell azzal az emberi tulajdonsággal, hogy mindig azt hisszük, baj csak másokat érhet, ezért nem is igen igyekszünk biztosítást kötni. Hogy erre mégis ráve­gyenek bennünket az is * marketing feladata. De, hogy megtartsanak bennünket bizto­sító ügyfélként, hogy ne ren­düljön meg a bizalmunk a biz­tosítóban, az is. Arról nem is beszélve, hogy az életszínvonal növekedésével változnak az igények is és e változásokat nyomon követni is a marketing feladata. Ezek után érthető, hogy Szász Endre ügyvezető igazgatónak az Állami Biztosító Főigazgatósá­gának biztosítás-szervezési igazgatósága vezetőjének, az előadás után kibontakozott vita irányítójának miért volt az a véleménye, hogy tulajdon­képpen a békéscsabai előadás résztvevőinek kérdései és maga a vita is jól hasznosítható az Állami Biztosító marketing te­vékenységében. (k. e. p.) A tsz burgonyaszedő gépe hét ember — Vidovenyecz Mátyás traktoros, Kovács Mihály mun­kagépkezelő. Mitykó Jánosné, Lipták Andrásné, Vaszkó Tamásné, Gajdács Pálné és Drágán Má­ria tsz-tagok — közreműködésével 2—3 hóidról szedi fel a burgonyát egy nap alatt. A szállító­járműveket Kukukk András és Lengyel Sándor traktorosok vezetik. Rövidített általános iskolai munkás-tanfolyamok Az általános iskolai végzettség megszerzésének lehetőségét könnyíti, és ezen belül a mun­kások szakmai továbbképzéséhez szükséges alapvető általános is­meretek mind nagyobb tömegek számára való biztosítását segíti a most megjelent művelődésügyi miniszteri utasítás. Az érdekelt miniszterekkel és országos hatás­körű szervek vezetőivel egyetér_ tésben a művelődésügyi minisz­ter a munkások szakmai tovább­képzését és az általános isko’ai végzettség megszerzését elősegítő általános iskolai tanfolyamok szervezéséről többek között a kö­vetkezőket rendelte el: A továbbművelődéshez, a munkások szakmai továbbkép­zéséhez szükséges alapvető álta­lános ismeretek kiszélesítését és elmélyítését általános iskolai tanfolyamok szervezésével lehet elősegíteni. A tanfolyam — mint a levelező oktatás különleges formája —> az általános iskola felső tagoza­tának tantervi anyagát három osztály — összevont ötödik—ha­todik, valamint hetedik és nyol­cadik osztály — keretében, rövi­dített képzési idővel, különleges óraterv és tanterv szerint dol­gozza fel. A tanfolyamot a dolgozók ön­álló általános iskolai, vagy a nappali tagozatok mellett mű­ködő esti és levelező tagozatok szervezik a vállalatok igényeinek figyelembevételével. A tanfolya­mot ott kell működtetni, ahol a tott. Az előadás után a szak­emberek között élénk vita ala­kult ki. Nem véletlenül. Hiszen a biztosítás már ma­ga is olyan téma, amely min­denkit foglalkoztat. Ennél azonban sakkal érdekesebb, hogy a biztosítással kapcsolat­ban marketingről beszélünk. Mert mi a marketing? Azon tevékenységek gyűjtő fogalma, amelyek arra irányulnak, hogy egy vállalat állni tudja a sarat a piacon Tehát nem egyszerű piackutatás, mert a piacok felfedezése mellett a marketing tevékenység továb­bi célja a szerzett piacok meg­tartása, illetve az állandó bő­vítése is. Hogyan jelentkezik ez a biztosításban? Itt is van piac? Van. De hogy a lényegét megértsük ahhoz tudnunk kell mi a biztosítás. Az új mecha­nizmusban alapvetően már nem az állam viseli a termelők ká­rai megtérítésének terhét. A biztosító feladata az, hogy olyan vállalatokból, vagy egyé­nekből álló közösségeket talál­jon, akiket azonos kárveszély fenyeget. Az ő általuk fizetett biztosítási díjakból fedezi az­után a biztosító a keletkezett károk megtérítését. Vagyis egy­szerűen: biztosítás esetén 've­szély-közösségen alapuló közös kockázatvállalalásról van szó. Kedden, szeptember 19-én délután Békéscsabán, az SZMT nagytermében a Magyar Köz- gazdasági Társaság pénzügyi szakosztályának biztosítási szakcsoportja és az MKT Békés megyei szervezete közös rende­zésében Medvegy Magdolna az Állami Biztosító Főigazgatósága propaganda osztályának mun­katársa „Marketing a biztosí­tásban” címmel előadást tar­Ősz a csabai földeken Kukoricatörők és burgonyaszedők a Szabadság Tsz-ben (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents