Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
Országos helyezés, sikeres versenyek, tanfolyamok Békéscsabán, az Ifjúsági és Űt- törőházban közép_ és szakközépiskolai tanárok, valamint ifjú vöröskeresztes titkárok részére tartott tanácskozást a Vöröskereszt megyei vezetősége, melyen Knapcsek Pálné, a megyei tanács művelődésügyi osztá’yának képviselője, vöröskeresztes ifjúsági felelős tartott tájékoztatót. Az elmúlt tanévben végzett munkáról többek között elmondotta, hogy elsősorban az ifjú vöröskeresztes-csoportok tartalmi munkája javult, A megyében a gimnáziumokban és szak- középiskolákban összesen 27 vöröskeresztes csoport működik, 1627 taggal. A szakmunkás iskolákban 19 csoport 609 taggal. Jók voltak a különböző tanfolyamok, egészségügyi előadások és versenyek ezekben az iskolákban. Elősegélynyújtó tanfolyamot pél_ dóul összesen 27-et rendeztek, melyen 477 tanuló vett részt. Népszerű volt az úgynevezett Nagylányok Iskolája, ötöt szerveztek a megyében 144 hallgatóval. Érdekességként említette a Gyulán megtartott és fiúk részére szervezett „Családi élet iskolája’ című sorozat. Kár, hogy a megyében nem szerveztek máshol is ilyet. Sikeresek voltak a különböző versenyek, melyekről a megyei döntő után a gyulai Ölest tart a Magyar Eszperantó Szövetség területi bizottsága A MESZ 2-es számú területi békéscsabai bizottsága a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában szeptember 23-án tartja harmadik negyedévi ülését. Itt többek között beszámoló hangzik el az első félév tevékenységéről, valamint az 1972— 73-as oktatási év kezdetéről. Eredmények szakmunkásképző intézet csapata jutott az országos versenyre és ott is első helyezést ért el. Ismertette az 1972—73-as tanévben kapcsolatos feladatokat, s elsősorban a Vöröskereszt negyedik országos kongresszusára való készülődést hangsúlyozta. Az előkészületekről adott tájékoztatót a tanácskozás befejezésekor Űz Ferenc, megyei titkár is. Talajjavítás Ebben az évben másfél millió hektáron végeznek talajjavítást a Szovjetunióban. A száraz déli és keleti körzetekben újabb területeken vezetik be az öntözést, ez a terméshozamokat átlagosan egyharmaddal növeli. 'Új csatornák és víztárolók létesülnek Kö- zép-Ázsiában. Kazahsztánban, a Volga-vidékén és Ukrajnában. Az öntözött földeken nagy gyapot-, rizs- és gabonatermelő gaz_ dasógokat hoznak létre. Ä sztyeppéken, ahol vad szelek pusztítják a ta'ajt, új védő-erdő- sávokat telepítenek. Víztelenítenek 8 millió hektárnyi legelőt. Hagifontáa \§ ápol ás Békéseit A század elején született korá_ nak egyik haladó gondolkodású nőnevelője, írónője: Karacs Teréz. Életének utolsó esztendeit Békésen töltötte, s ott is halt meg 1892-ben. A békési temetőiben ez áll sírkövén: Karacs Teréz, a nőnevelés apostola, jeles írónő, a fennköltlelkű honleány. Született 1808. április 18-án. meghalt 1892. október 9-én, Emelte a Békési Nőegylet. A Hazafias Népfront Békés Egy építőtábor emlékei Amikor írni kezdtem ezt a riportot, eszembe jutott, hogy a nyárról már múlt időben kell szólni. Így: Az elmúlt nyáron. Nagyon hamar elfogytak ezek a nyári hónapok, de mégis ittmaradtak. Az emlékek, az élmények, a bosszúságok. Élmények és bosszúságok. Ezekről beszélgettem a Mező- hegyesi Szakmukásképző Intézetben 30 gépész-tanulóval. Építőtáborban voltak az „elmúlt nyáron.” Vidéken jobb Az igazgató hellyel kínál és amikor megtudja, hogy az építő-táborozókról akarok írni, egy versenyzászlót mutat. Rajta a felirat: „Az építőtáborok 15 éves jubileuma tiszteletére rendezett munkaversenyben elért első helyezésért. KISZ Központi Bizottsága” —Kisújszállásról hozták a fiúk, — mondja nem kis büszkeséggel, mégis szerényen az igazgató. Aztán hozzáteszi: — Lesz. mit mondaniuk. Jól érezték magukat, de van néhány kifogásuk is. Ülnek a padban, úgy mint az órán. Lehetnek harmincán is. Jókedvű, őszinte, kíváncsi arcok. Nem kell nógatni őket — várják a kérdéseket, látni, hogy örülnek, amiért végre elmondhatják valakinek a véleményüket. > Sakk, foci, ping-pong verseny volt a táborban. — A tábor vezetőség tagjai nagyon, rendes „fejek” voltak — mondják. Közvetlenek voltak, mindenkit tegezhettünk, -de betartatták velünk a programot. A táborvezetőséghez tartoztak a brigádvezető srácok is. Közösen beszélték meg a problémákat és a programot. Hallgattak rájuk a tanárok, figyelembe vették a véleményüket. A munkaszervezés Az igazgató azzal kezdte, hogy jól érezték magukat a fiúk, de van néhány kifogásuk is... Az erőtlen őszi nap lassan már árnyékot vet a tanterem falára, de még mindig nem tudom mit kifogásolhattak annyira a táborozok. Szívesebben idézik a kellemes emlékeket és Hofi ismét szobákéról. Aztán elül a nevetés, és mint akik elfáradtak a vidámságban, egészen komolyan kezdenek beszélni. Fekete Jancsi: — Nagyon nagyon szervezetlen volt a munka. Nem tudták megmondani, mit is csináljunk. Mindenki más utasítást adott. Hárman is irányítottak bennünket, de mind mást akart. Marofka István: — Nem volt! elég szerszám. Sokszor előfordult, hegy tizen kimentünk egy útszakaszra egyetlen csákánnyal. Egy csinálta, a tobt« nézte. Amikor bementem a központba szerszámért, elzavart a vállalati brigádvezető. Adamik Mátyás: — Jött a gép és kiszedte a földet egy kilométeren. Jött egy ember és azt mondta: Dúrják vissza 50 méteren. Aztán jött egy harmadik, aki kilapátoltatta velünk a visz- szadúrt földet. Csizmadia Ferenc: — Egy-egy brigáddal szerintem csak egy embernek kellet volna foglalkozni. Mindéin össze-vissza volt. A teljesítményt sem számolták ej mindig pontosan. Sokszor úgy éreztük, nincs is ránk itt szükség... Csend lesz a teremben. A fiúk elgondolkodva néznek maguk elé. Nem értik, hogy történhetett ilyesmi az építőtáborban, az építőtáborok megszervezésének 15. évfordulóján. Azt hiszem, ezt senki sein érti... Halkan reménytelenül kérdezem: — Elmentek jövőre is? A harminc gépésztanuló kórusban válaszolja, hogy igen, de Komlósi Pál KISZ-titkár hoz. záteszi még: — Sürgősen változ. [ tatai kell a munkaszervezésen, mert egy év múlva esetleg nem lesz már ennyi „igen”. Réthy István megyei Honismereti és Helytörténeti Bizottsága karöltve a HNF járási és nagyközségi bizottságával, valamint Békés Nagyközség Tanácsával, úgy határozott, hogy a kiváló pedagógusnő halálának 80. évfordulója tiszteletére emlékünnepségeket rendez. Az előkészítő bizottság ülésén — melyen részt vett Krisztóff Andrásné, a HNF megyei bizottságának tagja, Berta József, a HNF békési járási bizottságának titkára, dr. Szudi Géza, a Honismereti Bizottság vezetője, Vetési Sándomé, a nőbizottság vezetője, Rubint Károly nagyközségi tanács művelődési osztályának vezetője — ismertették az október 9-i programot. Ezek szerint délelőtt 10 órai kezdettel ünnepi gyűlést tar. tanak a nagyközségi tanács dísz. termében, amelyen dr. Soós Sándor tanácselnök köszönti a megjelenteket. Hajdú Károly, a HNF békési bizottságának alel- nöke megnyitója után Gácsér Jó- zsef, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tart előadást: „A honismereti munka jelentősége az iskolai oktató-nevelő munkában” címmel. Ezt kö. vetően Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz élete és munkássága címmel tart előadást. A tervek szerint itt adják át a Márki Sándor alapítvány, valamint a honismereti és helytörténeti kutatások legjobbjainak a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Délután Karacs Teréz volt lakóhelyén. a Széchenyi tér 21 számú ház falán emléktáblát avatnak, ahol dr. Soós Sándor tanács elnök mond beszédet. Ezt követően az ünnepség résztvevői a temetőben megkoszorúzzák Karacs Teréz síremlékét. Békés nagyközség legutóbbi tanácsülésén elhangzott olyan javaslat. hogy a jelenleg Körösalja utcát nevezzék el Karacs Teréz utcának. A javaslatot elfogadták és feltehetően hamarosan sor kerül az utcatáblák elhelyezésére. B O. K ÓPIUM - MORFIUM - CSANDU H HASIS- MARIUHANA—MESZKAL - LSD A „kik?" és a „miért? I# o kiváltó növények és azok hatáa katonai akadémián Elkészült az összesítő statisztika a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról idén kibocsátott tisztek tanulmányi eredményeiről. Az összesítésből kitűnik, hogy az akadémiát ez évben végzettek tanulmányi átlaga az alapfakultáson 4,05, a levelező fakultáson pedig 3,51. Az idén végzettek közül 21 hallgató kitüntetéses oklevelet kapott. A katonai akadémiáról kibocsátott tisztek tanulmányi átlageredménye jelentősen meghaladja a főiskólákon, egyetemeken végzettek összesített eredményeit. Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól azonnali belépéssel keresünk budapesti, kiemelt építkezésekre. Jelentkezés: Április 4. Építőipari Szövetkezet Budapest, Vili.. Auróra u. 23—25. x — A nővérem is volt már építőtáborban. Mesélte, hogy ott jól eltelik az idő. — mondja Kurucz István. Egy magas fekete fiú beszél: — Legtöbben azért mentünk el a táborba, mert mégiscsak más vidéken, mint otthon. A mezőhegyesi fiuk is — mint minden más építőtáborozó — önként vállalták az útépítést. Veszekedtek a helyekért. Mindenki menni akart, de nem volt annyi hely. Ott viszont csalódtak egy kicsit. Nem az elhelyezésben. Azt mondják, az elfogadható volt. Igaz, 38-an aludtak egy szobában, zsúfoltan voltak, de „ilyesmi nem zavar egy diákot” A „kaja” is jó volt. Bőséges. Egyszer sem voltak éhesek. Marofka Pista az első nap 30 palacsintát megevett. Munkaruhát, bak- kancsot is kaptak. Arra viszont már panaszkodtak, hogy esőben is dolgozni kellett, és akkor viszont kevés volt a sátorlap, amit a vállukra terítettek. Megfáztak többen is. .Az volt a legjobb A munka utáni programról, a szabad időről kérdezek, és nevetni kezdenek, egymás szavába vágnak, mindenkinek eszébe jut valami jópofa dolog. — Az volt a legjobb, hogy a Hofi Géza meglátogatta a tábort. Az építőtáborokról mesélt mindenfélét, amikor hirtelen kiszólt a nyitott ablakon az ott ácsorgó embereknek: „Ha tudom, hogy ennyien lesznek, elhozom a feleségemet is.” Nevetnek, kamaszosan „nyerítenek”. Mindenkiben felelevenedik az eset. Elégedettek voltak a programokkal. Előadásokat hallgattak, filmet néztek, vetélkedtek. Elodazhatatlan most már a válasz arra: kik fogyasztottak a múltban kábítószert, kike szenvedély mai rabjai és miért? A válasz természetesen sem egyikre, sem másikra nem egyszerű és nem egyértelmű. A „kik”-« különösebb részletességgel felesleges kitérnünk — az eddigiekből is kitűnt, hogy az évezredek során egyének és tömegek egyaránt éltek e növényvilág adta mákony változataival. Ha a történelem előtt, vagy az azt követő évszázadok egymásutánját tekintjük, talán nem is csodálkozunk a tényen, de azon már elgondolkozhatunk, hogy az új- és a legújabb korban az emberi szellem nem egy nagysága, a kultúra és a civilizáció mai. szintjén álló társadalom tagjai sem mentesek ettől a testet és szellemet romboló szer használatától. A „miért”-re adandó válaszunk sem nélkülözheti az évezredek mélyére történő visszapillantást. Időtlen idők óta ismertek a különös állapotokat sa. Ezt először a primitív népek hitvilágán uralkodó varázslók, sámánok, papok hatalmuk fenntartására aknázták ki. A varázslatok rituáléi, a mágikus szertartások nem nélkülözhették a felkorbácsolt szenvedélyeket, a kábult — elkábított — tömegeket, s mi volt alkalmasabb erre, mint a mák mákonya, a kender füstje, a kókalevél rágása, a meszkál:kaktusz istenítése. Valamivel később a fájdalom csillapításának felismerése tette az ó- és középkor orvostudományának tényezőjévé. Közben arra is gondolnunk kell, hogy térben és időben lehetetlen megjelölni azt a pillanatot, amikor a kábítószerek tudatos „etetése” a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás eszközévé válik. Amikor az elnyomottakat, a rabszolgákat uraik hozzásegítették ezekhez a szerekhez, már tapasztalatból tudták, hogy ezzel fokozzák munkalendületüket, csillapítják éhségüket, az álmok világába riogatásuk feledteti földi nyomorúságukat. De rájöttek ar. ra is, hogy a mesterségesen legyengített, akaraterővel rendelkező könnyebben befolyásolható és teljes engedelmességre fogható. A XX. században tapasztalt drogfogyasztás „miért’-’-jének elemzése semmivel sem köny- nyebb, mint a múlté. Az adatok, a tények, a jelenségek ismertek előttünk, ezekre keresd; kutatja a feleletet orvos, jogász, bűnügyi szakértő, szociológus. És itt a nagy rejtély: mi a fiatalok körében vészesen terjedő narkomáma igazi oka. Ma már az elemzések óriási mennyiségével rendelkezünk, a szerzőik mindegyike a maga szemszögéből állapít meg okokat és okozatokat. Az egyöntetű válasz természetesen hiányzik és mi sem vállalkozhatunk itt, és most arra, hogy kimondjuk a szentenciát. Annál is inkább nem; mert könnyen az elfogultság vádjával illetnének, főleg akkor, amikor az igazi okot a tőkés társadalmi rendszerben rejlő anomáliák összességében találnák. Ezért idézzünk néhány nyugat# lapban megjelent megállapítást A New York Post Daily Magazin-je ezt irja: „A narkománia a kapitalista világban egyebek között annak az éles bírálatnak egyik formája, amellyel a fiatalság a* idősebb nemzedéket illeti a tőkés társadalom igazságtalanságaiért és rákfenéiért”. A Le Figaro véleménye: „Állandóan lázongó ifjakat láthatunk. Csak felháborodást és megvetést éreznek a jelenlegi társadalom és intézményei iránt.” A Stern megállapítása: „Sok ifjú folyamodik ehhez az eszközhöz (droghoz) Mákony — Mámor Gyilkosság
