Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
Világ proletárjai egyesiilietek! NÉPÚJSÁG 1972. SZEPTEMBER 20., SZERDA Ara: 80 fülét XXVII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM MÄ VENDÉGMUNKASOK LESZNEK AZ NDK-BAN (5. oldal) MŰVEZETŐ, NYUGDÍJ ELŐTT (5. oldal) EGY ÉPÍTŐTÁBOR EMLÉKEI (4. oldal) i Politikai vitakörök A Csehszlovák Kultúra Hete Nagygyűlés Medgyesegyházán Baráti találkozó Csabaszabadíban A küldöttség képviselői Kispál Antalnak, a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnökének kíséretében megtekintik a cukorrépabetakarítást. Képünkön középen Oldrich Tesarik. a Csehszlovák Kultúra igazgatója. A Televízió egy-egy Fórum műsorára „ömlenek” a kérdések, lehet akár nemzetközi, akár gazdaságpolitikai témájú a Fórum. A politika iránti érdeklődés a szocialista demokrácia fejlődésével megnőtt, az emberek érteni akarják, mi miért történt úgy, ahogyan tapasztalják vagy hírt kapnak róla. Van véleményük, és kíváncsiak társaik véleményére is. Különösen népszerűek az olyan politikai tájékoztatók, pártnapok, ahol az előadó nem súlyban mérhető papírhalmazzal jelenik meg, hanem lehetővé teszi hallgatói számára, hogy kérdezzenek. Igénnyé vált & politikai eszmecsere — tíz, tizenöt ember beszélgetése az általuk választott témáról — tájékozott, felkészült pártmunkás segítségével. Ezt tapasztalva született a döntés, hogy fokozatosan létrehozzuk a politikai vitaköröket. A kis közösségben (csoportban), alapszervezetenként 10—15 ember körében folyó politikai eszmecsere fórumának létrehozásával fejeződne be az a több éves munka, amely a szóbeli agitáció rendszerének újjáalakítására irányul. A politikai vitakör felvilágosító, tájékoztató, értelmező, mozgósító funkciójával ugyanis a szóbeli agitáció feladatait látja el. A szóbeli agi- tációs rendszer részeként fejleszti majd az alapszervezetekben a politizálást. A vitakörben részt vevő párttagok ugyanis felkészítik önmagukat a politika hatékonyabb közvetítésére, a napi részkérdésekre, de az ösz- szefüggésekre, a folyamatokra is utaló válaszok megadására. fezzel „menet közben” kialakítják a rétegagitáció követelményének megfelelő helyi érvrendszert, segítve a párt napi politikájának szervezettebb és színvonalasabb közvetítését. A politikai vitakörben a politikai eszmecsere lehetőségét teremtjük meg, és ezzel segítjük, hogy növekedjen a párttagok politizáló készsége. A tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy szaporítani kell azokat a formákat, amelyek minél több párttag számára teszik lehetővé a felkészülést az érvelésre, a meggyőzésre, a politizálásra, a felvilágosításra, a moz- gósitásra. A vitakört éppen ilyen formának szánjuk: az itt folyó beszélgetések során fejlődik a résztvevők politizáló készsége, gondolkodásmódjuk érvelőbb Palkó Sándor elnökletével Kedden délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, és Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese — a képviselők kül. és belkereskedelmünk időszerű kérdéseit elemzik Vitájuk alapjául lesz, erősödik a „politikai izomzatúk”. Itt a politikában jártas, felkészült vitakörvezető segítségével a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi politika) időszerű kérdéseit értelmezhetik, elemző választ kaphatnak a politika részkérdéseiről és összefüggéseiről. Azokban a pártszervezetekben, ahol ez év őszétől működik majd a politikai vitakör, a körvezetők már megkapták a téma- javaslatokat, és közülük a leginkább érdeklődésre számottar- tót tűzik majd napirendre. Tapasztalataik, tanácsaik alapján haladunk hónapról hónapra, hogy 1973 őszére már általánossá tudjuk tenni a politikai vitaköröket. Addigra módszertanilag is fel kell készíteni a vitakörvezetőket. A szemináriumvezetésben gyakorlott, gazdag tapasztalatokat szerzett pártmunkásoknak most új, a korábbitól alapvetően különböző feladatot kell ellátniuk: az aktuális, a mai politika kérdéseiről kell vitát vezetniük. Ez pedig nem „visszakérdezést”, beszámoltatást, hanem politikai eszmecsere kialakítását feltételezi, nyílt, őszinte kérdésfeltevést, kendőzetlen válaszokat, érvelést követel. A pártoktatási igazgatóságok segítik a körvezetők módszertani orientálását, de akik ilyen pártmegbízatást kapnak, maguknak is fel kell készülniük erre az új feladatra. Akik már járattak be autót, azok tudják, hogy a legnagyobb gondosságra, körültekintésre, türelemre az első kilométereknél van szükség. Ez a mi esetünkben is hasznos tanács. A körültekintő szervező- munka, valamint a helyi igények figyelembevétele a siker két alapvető feltétele. De mindkettőnél fontosabb a vitakörvezetők módszertani felkészítése. E munka sokféle haszonnal jár majd. Tovább fog erősödni a helyi kiadói tevékenység, az érvrendszer sokoldalúbb, hatásosabb lesz. De mindenekelőtt megerősödik a szóbeli agitáció évről évre fejlődő rendszere, a párt tapasztalt propagandistáival, társadalmi munkásaival gyarapodik az agitáció szervezett ereje, s így hatásosabban tudjuk majd közvetíteni a párt politikáját. Dr. Ritter Tibor két tájékoztató szolgált: elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter adott számot határainkon túli áruforgalmunk alakulásáról, majd Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes vázolta a minisztérium irányító tevékenységének főbbjellemzőit, a kereskedelmi bolthálózat fejlesztési terveit. A Csehszlovák Kultúra Hetének második napján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi képviselőit, Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgatóját, Jan Gothe igazgatóhelyettest és a kíséretükben levő Alt Gyulát a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főmunkatársát tegnap délelőtt Csabaszabadiban a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet vezetői fogadták. Megyénk vendégeit a békéscsabai termelőszövetkezetbe elkísérte Fekete Jánosné, az MSZMP békéscsabai városi pártbizottságának osztályvezetője, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kovács Pál, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnökhelyettese. Kispál Antal, a csabaszabadi Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke, a termelőszövetkezet tagsága nevében meleg szeretettel köszöntötte a testvéri csehszlovák nép magyarországi kultúrájának képviselőit, tájékoztatta őket a termelőszövetkezet gazdasági, kulturális életéről, eredményeiről. Elmondta, hogy a termelő- szövetkezet megalakulása óta jelentős változásokon ment át. Beszélt arról, hogy a termelő- szövetkezet fejlődése nem volt törésmentes. 1970-ben 600 ka- tasztrális holdon tette tönkre a belviz a termésüket. Ezért abban az esztendőben alap- és mérleghiányuk meghaladta a 2 millió forintot. Annak ellenére, hogy 1971-ben több mint négymillió forintos jégkárt szenvedett a közös gazdaság, mégis ki- gazdálkodták az előző évi mérleg- és alaphiányt. Ezután arról a testvéri kapcsolatról szólt, amely a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagságát és vezetőit 1968 óta a szlovákiai hetényi termelőszövetkezethez fűzi. — Velymij sza radujeme, zse nasi szudruhi tu v Csabaszaba- dihu na násom jazikom rozho- várajuh sznám — Nagyon örülünk, hogy a mi elvtársaink itt Csabaszabadiban a saját nyelvünkön beszélnek velünk — kezdte válaszbeszédét Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója és örömét fejezte ki azért, hogy részese lehet, munkatársaival együtt ennek a testvéri találkozásnak. Biztosította a termelőszövetkezet tagságát és vezetőit, arról, hogy a jövőben, annak ellenére, hogy nem gazdasági szakemberek a jelenlevők, segítik a testvéri kapcsolatok erősödését a békéscsabai és a hetényi termelőszövetkezet között. A vendégek ezután megtekintették a cukorrépabetakarítást .Elgyönyörködtek a békéscsabai termelőszövetkezet 900 holdas kukoricatáblájában, majd megismerkedtek az állattenyésztés egyik brigádjának dolgozóival. A Csehszlovák Kultúra igazgatója a találkozó befejezéseként emlékalbumot és a Mo- ravijai népi zene lemezeit adta át a termelőszövetkezet tagságának. (Folytatás a 3. oldalonI Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése vovács Pál országgyűlési képviselő, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnökhelyettese beszélget Jan Gothe-val,
