Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
/s\ a 20 \ \$HJ alakult meg a Tótkomlósi ■ ■ t ■ ■ ■ ■■ ,i '** ** . Háziipari Szövetkezet Húszonöten kezdtük, ma már négyszáz tagunk van — Vagyonunk meghaladja a 3 millió forintot — Termékeink 40 százaléka export mfg mások horgolással és kesztyűkötéssel vették ki részüket a termelésből. Később elkövetkezett az az idő, amikor már szövéssel is folgalkoztunk, és ■megkezdtük nagyobb szériákban a tótkomlósi házüszőttesek készítését. Nagy odaadással, kedvvel dolgoztak az első szövők. Közöttük Losjak Mártonná, aki később alkotó népművész lett, de sajnos, már nincs az élők sorában. Be kell mutatnunk a töbieket is: Lauró Jánosné részlegvezetőt, Bartos lstvánnét. Karasz lstvánnét, Földesi Jánosáét, akik már 20 esztendővel ezelőtt mindent megtették azért, hogy szövetkezetünk megerősödjön, kiváló termékeket gyártson, és megismerjék a tótkomlósi szőttesek hírét, szépségét Európa sok országában. Közülük Földesi Jánosné 1958-ban elnyerte a „Népművész” címet. Érdekes megemlékeznünk arról is, hogy a szövetkezet a valamikori Bajnok-féle vendéglő helyiségeiben kezdte meg a munkát, és arról, hogy az első vezetőségi tagok; Bozó Jánosné kesztyűkötő, haurő Jánosné raktáros, Juhász Mihályné varrónő, Karasz Istvánná szövő volt, az elnök Urbán Pál, a főkönyvelő már akkor is Doro- tovics Andrásné. Engedje meg az Olvasó, hogy néhány statisztikai adattal is felvázoljuk a tótkomlósi háziipari szövetkezet húsz esztendejének figyelemre méltó történetét. 1953-ban a termelési tervünk 250 ezer forint volt, tervünket akkor 330 ezer forintra teljesítettük, tehát 130 százalékra. 1953. év végével szövetkezetünk taglétszáma 60- ra emelkedett, és 120 ezer forint munkabért fizettünk ki. Ebben az évben kaptunk az akkori Szövetkezeti Hitelbanktól 10 ezer forint kölcsönt, amelyen 100 kilogramm fonalat vásároltunk. 1954. jelentős esztendő a szövetkezet életében. Akkor költöztünk a mostani orvosi rendelő épületébe. Itt már külön munkatermet, irodát, és raktárt tudtunk ‘ kialakítani. Ebben az évben szerveztük meg az első közös műhelyt, négy dolgozóval, öt esztendő elteltével újabb fejlődést vehettünk számba. 1957-ben évi termelési értékünk már 4 millió 500 ezer- forint volt, tervünket ebben az évben 113 százalékra teljesítettük, a taglétszám pedig 170-re emelkedett. Szövetkezetünk vagyona elérte a 100 ezer forintot. Figyelemkeltő lehet, hogy szövetkezetünk 170 tagja között mindössze három férfi volt, a nők között pedig nagyrészt az idősebb korosztály vállalta ezt a szép munkát. Néhány további jellemző állomás húszéves történetünkből: 1958-ban megkaptuk azt a Luther utcai épületet, ahol ma az orsózó műhelyrész működik. 1962-ben megvettük a szövetkezet mostani központi épületét 300 ezer forintért, ugyancsak ebben az évben termelési értékünk elérte az 5 millió forintot! Taglétszáma 264. Vagyonunk akkor 550 ezer forint volt és 24 nap nyereségrészesedést fizettünk ki tagjainknak. 1967- ben már 8 millió 500 ezer forint a termelési érték, taglétszámunk 350, vagyonunk l millió 400 ezer forint értékű. Nyereségrészesedést 30 napnak megfelelően fizettünk. Ebben az esztendőben, a jubileum évében első féléves tervünket 111 százalékra teljesítettük, vagyonunk 3 millió 100 ezer forint. A közös műhelyben 144-en dolgoznak, a szövetkezet össz-taglétszáma megközelíti a 400-at. A szövetkezet életében nagy jelentősége van a pártalapszervezet munkájának, a KISZ-alapszervezetnek, mely jól összefogja a szövetkezet fiatalságát, szervezi a kulturális életet. 1971-ben alakítottuk meg a magyar—szovjet barátsági csoportot, ugyanebben az évben az üzemi Vöröskeresztet is. A munkaverseny-mozgalom- nalc szép hagyományai vannak, jelenleg öt szocialista brigád dolgozik szövetkezetünkben, munkájukat havonta értékeljük. Évek óta benevezünk a háziipari szövetkezetek országos versenybe is, 1971-ben a textilipari szövetkezetek között első helyezést értünk el. Munkánkról még annyit szeretnénk elmondani az Olvasónak, hogy termékeink egy részét a Népművészeti Vállalathoz, többi részét pedig nagykereskedelmi, valamint kiskereskedelmi és szövetkezeti boltokba szállítjuk. Az itt készült szőttesek, népi hímzésű blúzok, hálóingek, kisleányka-ruhák és más termékek 40 százaléka kerül exportra, és jut el Európa sok országába, a legnagyobb mennyiség a Szovjetunióba. Köszönjük szíves figyelmét, hogy megismerkedett 20 éves jubileumát ünneplő Tótkomlósi Háziipari Szövetkezetünkkel. Bízunk abban, hogy nemsokára újabb eredményekről, sikerekről számolhatunk majd be a Népújság olvasóinak. (—) nappal ezelőtt, pénteken jubileumi közgyűlésen ünnepeltük szövetkezetünk megalakulásának huszadik évfordulóját. Két évtized a megalakulás, 1952. szeptember 15. óta, nem kevés. Azóta a Tótkomlósi Háziipari Termelőszövetkezet sokat gyarapodott, megerősödött, az ország legjobb szövetkezetei közé emelkedett. Az ünnepi, jubileumi közgyűlésen Urbán Pál, Szövetkezetünk elnöke, az alapítók egyike emlékezett az eltelt két évtizedre, felidézve az első hónapokat, éveket, azt az utat, melyet szövetkezetünk azóta bejárt. Amikor megalakult a szövetkezet, arra gondoltunk, hogy Tótkomlós gazdag népművészeti hagyományait kell továbbfejlesztenünk és megőriznünk az utókor számára. Itt, a mi községünkben minden házban többen is értettek a szövéshez, hímzéshez, gyönyörű népművészeti forma és színvilágot alakítottak ki az itt élő emberek. Szövetkezetünk mostani termékei — szőttesek, törülközők, asztalterítők, gyermekruhák, női blúzok, stb — egytől egyig a komlósi népi hagyományokat őrzik és ismertetik meg nemcsak a belföldi, hanem sokezer külföldi vásárlóval is. ' Szövetkezetünk elnöke elmondotta a két nappal ezelőtti jubileumi közgyűlésen, hogy az 1952- ben megalakult szövetkezetnek mindössze 25 tagja volt, ma viszont már 400-an dolgoznak különböző részlegeinkben! 1953- ban alakult meg a HISZÖV. a háziipari szövetkezetek felettes szerve, és ekkor kezdődött el a tótkomlósi háziipari szövetkezet gyors fejlődése is. Kezdetben alig volt vagyontárgyunk, tagjaink a szövetkezetbe nem hoztak semmit. A munka is úgy kezdődhetett meg, hogy a Népművészeti Vállalattól/ anyagot kaptunk feldolgozásra, és kölcsönkért pénzből csuhát vásároltunk. Az első hónapok tanulással teltek, az alapítók kitartó szorgalommal igyekeztek elsajátítani a csuhéfonás, cipők, papucsok, lábtörlők készítésének fortélyait, egy-egy munkamenetet, Misecska Pálné szövő. 10 év« tag. Szántai Ádámné szabász. H éve tag. Biró Lászlőné varró. 20 éve tag. II 1972, SZEPTEMBER 11 1 Ízelítő legszebb szőtteseinkből, kisleányka-ruháinkből és hímzett női blúzainkból, amelyek a komlósi népművészet «- hagyomá; nyait őrzik. - ", Szövetkezetünk központi épülete
