Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
Milyen módszerekkel korszerűsíthetik a vállalatok a termelés szerkezetét? A Pénzügyminisztérium irányelvei A vásárlók igényei, s nem utolsósorban a hosszú távon is biztonságos és gazdaságos termelés immár kényeszeríti a vállalatokat, hogy termékeik összetételét korszerűsítsék. Ehhez azonban sokrétű elemző munka szükséges, mert a gazdaságosság kiszámításának nincsenek általános és mindenütt alkalmazható módszerei. Az sem biztos, hogy a ma gazdaságosnak tartott termék néhány év múlva is az lesz, s lehetséges, hogy megfelelő racionalizálással kifizetődővé tehetik a jelenleg gazdaságtalan cikkek gyártását. A közelmúltban a kormány is foglalkozott e kérdéssel, s határozata nyomán a minisztériumok értékelési módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak ki a vállalati munka gazdaságosságának mérésére, a gazdaságos- sági sorrend vizsgálatára. E munkába most a vállalatok is bekapcsolódnak. Intézkedési terveket készítenek a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására. A cél az, hogy a gazdaságtalan termékeket visszaszorítsák, vagy gazdaságosabbá tegyék, s minél több korszerű, nyereségesen értékesíthető terméket bocsássanak ki. E munkát a Pénzügyminisztérium most kiadott módszertani irányelveivel is segíti. A Pénzügyi Közlöny 18. számában közzétett irányelvek viszonylag nagy terjedelme is jelzi: igen sokféle tényezőt kell mérlegelniük a vállalatoknak ahhoz, hogy a legmegfelelőbb variánsokat megtalálhassák intézkedési terveik kidolgozásához. Vizsgálniok kell a termelés és értékesítés, a pénzgazdálkodás, a készlet- és állóeszközgazdálkodás helyzetét, napirendre kell tűzniök a munkaszervezés erőteljes korszerűsítését, tanulmányoznak kell a nemzetközi piaci viszonyokat, szem előtt tartva az ország nemzetközi kötelezettségeit. ; A termelés és az értékesítési lehetőségek egybevetésekor nem elegendő csupán a jövedelmezőséget vizsgálni. A vállalatoknak is érdekük, hogy a felfuttatott termeléssel járó anyag- és egyéb igények ne bontsák meg a piaci egyensúlyt, mert ez magukat a vállalatokat is kedvezőtlenül érinti. A piaci viszonyok egyébként is nagymértékben megszabják, hogy gazdaságos-e vagy sem egy-egy termékcsoport. Más intézkedésre van szükség, ha a vállalat korlátlanul értékesíteni tudja árucikkeit, s másra, ha a piac felvevőképessége korlátozott. Mivel — különösen külföldön — egyre nehezebben lehet gazdaságosan elhelyezni a termékeket, szinte általános követelmény, hogy esetleg licencek vásárlása útján is mindenütt javítsák a termékek minőségét, használati tulajdonságait, csomagolását. A költséggazdálkodásban helytelen volna csupán egy-egy termék, vagy termékcsoport költségeit vizsgálni. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalat általános kiadásai szempontjából is elemezzék egyes cikkek gazdaságosságát. Ha a termékek egy részének gazdaságossága semmiképpen nem növelhető, elsősorban azoknak a gyártását célszerű megszüntetni, amelyek a vállalat általános kiadásaira is terhet jelentenek. A Pénzügyminisztérium irányelvei a munkaszervezéssel kapcsolatos feladatok között különösen a munkafolyamatok racionalizálásának, a munkakörülmények rendszeres javításának, az anyagmozgatás fejlesztésének, a karbantartási munkák tökéletesítésének jelentőségét hangsúlyozzák. Végül az irányelvek rámutatnak, hogy olyan közszellem kialakítására kell törekedni, amelyek a kívánatos változtatásokat elősegítik. •■■■••■«•■■■••■■•■nniUHnimnHmuniunni személyesen még csak nem Is ismertek? A kérdés nyitja Charles Man- son ifjúsága és az a társadalmi környezet, amelyben élt. Nincs helyünk részletesen foglalkozni gyerekkori éveivel, sokat hányódott ide-oda, megjárta a nevelő- intézeteket, majd különböző bűncselekményekért a börtönöket. Utoljára tíz évre ítélték, s mikor — hét év múlva — szabadult, egy egészen más világot talált maga körül: furcsa történeteket hallott fiatalokról, akik hajukban virágot hordanak, járják a világot, kábítószerrel élnek, akkor szeretkeznek amikor kedvük tartja és túlteszik magukat minden szabályon, törvényen. — Ez való nekem — gondolta a 32 éves Manson, és útja egyenesen San Francisco Haight Ashbury nevű negyedébe, a hippik paradicsomába vezetett. * • * A hippiélet rendje és módja szerint élte itt — a lányokkal szeretkezve — életét Manson. Észrevette azonban, hogy befolyással van a lányokra. Ellátta őket kábítószerrel és szexorgiákat rendezett nekik. Talán 1967 nyarán, egy elhagyott faházban teljhatalmú ura lett a hozzácsatlakozott lányoknak. Meghódította itt Susan Atkinst is, aki már az első nap atyjaként, szeretőjeként és isteneként imádta Mansont. Ekkor alakult a Manson ..család”. A családon belül rendezett kábítószerélvezés szertartásához tarto- Mtt, hogy a ^családfő” órákon át a himnuszukat, hitvallásúikat dünnyögte: „Én vagyok Charlie, Charlie én vagyok, ti vagytok én, én vagyok ti, mindnyájan egyek vagyunk...” Susannak is nehéz gyermekkora volt. 18 éves korában megszökött hazulról. Go-go görl lett San Franciscóban, ami azt jelenti, hogy egy mulatóban mutogatta testét. Innen már nem volt messzi a hippinegyed, s Charlie Manson volt az első férfi, aki azt mondta rá: szép és mellette otthonra talált. De nemcsak ő — 9 lány és 5 fiú csatlakozott a családhoz. De mennyien kérték még „felvételüket”?! Egy napon Manson kiadta a parancsot: elhagyják Haigh Ashbury t. A cél Hollywood volt, ahol Manson mint énekes próbált érvényesülni. Űtközíben egy Hollywoodihoz közeli hegyszorosban, a Topanga kanyonban vertek tanyát, míg a rendőrség kábítószer-élvezés miatt ki nem zsuppolta őket innen. Tovább vándoroltak és közben megismerkedtek egy beat-ze- nésszel, Robert Beausoliel-lel és feleségével. Ez a zenész lett aztán az összekötő kapocs Manson és a hollywoodi hanglemezipar vezérei között, többek között a világhírű Beach Boys gitár- és énekegyüttes hosszúhajú dobosával, Denis Wilsonnal. (Folytatjuk) összeállította: SZABÓ ENDRE Következik: „A csőrötöket befogjátok.. Népművelők kézfogása Négy nap — végig a Dunántúlon Tata, Szombathely, Zalaegerszeg, Szekszárd. Négy város neve, amely negyvenkét Békés megyei népműve. lőnek egy dunántúli körutazást és sok új tapasztalatot jelent A városi tanács impozáns autóbusza elhagyja Békéscsabát. A „főnavigátor”, a Megyei Művelődési Központ igazgatója egyezteti a névsort és az utasokat. Mindenkit ismer, hiszen naponta munkakapcsolata van a művelődési házak igazgatóival, a „mozisokkal”, a múzeumi munkatársakkal, a tanács művelődésügyi vezetőivel, művészeti ágak szakembereivel, könyvtárosokkal. Dévaványa, Békés, Doboz, Mezőhegyes... Mindenki eljött, akire számítottak. Négy nap. Végig a Dunántúlon. A panoráma-autóbusz várakozásokkal feltöltve suhan az úton Budapest felé. Néhány perc pihenő Kecskeméten, legtöbben reggeliznek, de vannak, akik itt sem tudnak ellenállni szenvedélyüknek, és vesznek néhány könyvet az antikváriumban, majd tovább indulunk és az első tíz kilométereken visszahúzódó emberek beszélgetni kezdenek. Éhtől számítható tulajdonképpen a tapasztalatcsere kezdete... Tata..; Pontosan érkezünk. Balról a várat restaurálják, jobbról megpillantjuk a Megyei Művelődési Központ modem épületét Félmillió év üzenete Mielőtt a Komárom megyei népművelő kollégákkal találkoznánk, tréfásan közlik a csoporttal. hogy vár bennünket az előember és már robogunk is a szabadtéri múzeum, a vértessző- lősi őstelep felé. Néhány évvel ezelőtt kőbánya volt itt. Most a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye. Egy robbantás után erre látogató egyetemisták furcsa fekete réteget vettek észre a leomló sziklafal mögött. Kiderült, többszázezer éves hamuréteget fedeztek fel. Dr. Vértes László kutató kezdett a területen és az egymillió éve kihalt kardfogú tigris fogát találta meg az elszenesedett réteg között. Folytatták az ásatást, mert ebből a le’etből arra következtettek, hogy a később megjelent előember maradványának is meg kellett maradni ezen a helyen — mondja Skofler István idegenvezető. Öt tonna anyagot iszapoltak ki és válogattak át öt év alatt. BÉtíStMBSzn jj 1973. SZEPTEMBER 15. V 1965-ben egy újabb robbantás során előkerült az 500 ezer éves előember nyakszirtcsontja. A világon eddig 10 helyen találtak hasonló leletet, hiszen a jégkorszak kíméletlenül elpusztította a félmillió éves emberi maradványokat. Vértesszőlősön a természeti adottságok mentették meg e kincseket A csoport tagjai megilletödve szemlélik a félmillió éves ember vastag koponyacsontját, kezdetleges pattintott szerszámait, sokezer éven át táplált tűzhelyeinek tanúit, az égett, zsíros köveket. a fikusz- és orgonalevél 12 millió éves megkövesedett példányait. Tudományos munka Soha stílusosabban szervezett programot! Azt hiszem ez fogalmazódott rneg mindannyiunkban, amikor e látogatás után a Tatai Művelődési Központ igazgatója az intézményükben folyó munkáról adott tájékoztatót: — Komárom megyében nem szűkölködünk természeti adottságokban. Barlangjaink, forrásaink, őslénytani anyagot rejtő hegyeink vannak. Amikor három évvel ezelőtt elkezdtük a munkát, tudtuk, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, így profilunk lett a természettudományos nevelés. Aki ismeri a művelődési házak tevékenységét, tudja, hogy legtöbb helyen csak művészeti munka folyik. Néptánc, irodalmi színpad, ORI-rendezvények, táncest, néhány gyakorlati je'en. tőségű szakkör, és nem jutnak tovább. Korunk viszont tudományos és műszaki követelményeket állít nap, mint nap elénk. Igazuk van hát a tatai népművelőknek, amikor azt mondják, hogy a műveltség, a művelődés ma már nem jelentheti csupán a művészetekben való jártasságot, azok élvezetét. Több kell. Természettudományos és műszaki ismeretterjesztésnek, alkotásnak, alkotómunkának kell helyet adni a művelődési házakban. Tatán biológia, barlangász, könnyűbúvár, paleontológiái, amatőrfilmes és filozófiai szakkör működik. Felhívásuk az 1972 —73-as évadra is izgalmas felfedező utakat hirdet. A törzsgárdában százan vannak. Egyéni és kiscsoportos kutatómunkájuk során eddig hét barlangot fedeztek fel melyek közül kettő megkönnyítette a környék vízellátását is. Lyukkártya-rendszerrel összeállították a megyére vonatkozó természettudományi adatokat. Tizenöt közleményt jelentettek meg az elmúlt évben. Több éves munka eredményeként fel_ térképezték Tata madárvilágát és csigáit, fajta és szám szerint Fél év múlva készen lesz csillag- vizsgálójuk. Van a csoportokban állatgondozó, aki régészeti lelőhelyeket kutat, kőbányász, aki ősállatokai határoz, vadász, aki a vadakról gyűjt értékes adatokat. Mindezekhez gazdag felszerelésük van. Évi költségvetésük három és fél millió forint, amiből jut még néptánc csoportjuknak, a szimfonikus zenekarnak, az énekkarnak és a bányászszínpadnak is. Kérdések, válaszok Néhány percre az o'implai izgalom tölti be a tatai művelődési ház társalgóját, aztán folytatódik a tapasztalatcsere. Kérdések. válaszok egymásután, melyekből álljon itt a Tatára legjellemzőbbek egyike: — Hogyan hat a Ház tudományos munkája a lakosságra? — érdeklődik valaki és az igazgató válaszol: — A megye községeiben egyhetes programokat szervezünk. Kiállításokat, bemutatókat, előadásokat. Viszont elsősorban nem az ismeretterjesztést tartjuk feladatunknak, hanem a természettudományos népművelést, azaz alkotó módon szeretnénk bevonni minden érdeklődőt ebbe a témavilágba. Sokat várunk a csillagvizsgálótól és tervezzük az ilyen jellegű nyári szabadegyetem rendszeres megszervezését. Ezek hatása sokszorosára növelheti a természettudományok után érdeklődők táborát. A délután forró hangulatú, az éjszaka hűvösebb volt Tatán az elnéptelenedett kempingben. Csak a közeli Aranyponty-vendéglő italai nyújtottak népművelőinknek némi meleget. Réthy István (Folytatjuk) rövidebb az út ALAPOZÁSTÓL ÁTADÁSIG építőipari gépekkel I Építőipart gépelt nagy választékban, raktárról is! •pitOipapi gépesítő vAllalat gépkereskedelmi O. Budapest. V.-, Néphadsereg u. 6., V. em. Telefon: 126—234, 12a—630, 318—502, 316—774 Telex: 22—4560. Távirat: ÉPGEPKÖLCS. x
