Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
A ruhaipar a jobb belkereskedelmi áruellátásért A belkereskedelem képviselői részéről az utóbbi időben számos észrevétel hangzott el a textil-, valamint a konfekcióipari termékstuktúra, illetőleg a választék alakulása miatt. A ruhaipari vállalatok érvelése szerint azonban az anyagszállítók nem tudnak megfelelő választékot, minőséget biztosítani üzemeik számára, s ezért jelentős importra is kényszerülnek. A továbbfejlődés érdekében a nagy ruhagyárak igazgatói a közelmúltban egyeztették elképzeléseiket; olyan vélemény alakult ki, hogy megfelelő intézkedésekkel jövőre már elegendő és jó választékú konfekciót lehet biztosítani a belkereskedelem számára. Ennek egyik feltétele, hogy a ruhagyárak kapacitási lehetőségeiket elsősorban a belföldi igények kielégítésére használják fel, és — sok más tennivaló — mellett az eddigieknél jobb kapcsolatokat teremtsenek a textil- és bőrgyárakkal, amelyeket érdekeltté kell tenni abban, hogy a hazai konfekcióiparnak szállítsák a legújabb, legdivatosabb anyagokat. Erre nézve már vannak jó kezdeményezések. Ilyen például a Május 1. Ruhagyárnak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárral kötött szerződése. Ennek alapján a ruhagyár az exporteladás tiszta hasznából részesedést fizet a fésűsfonónak, s így teszi érdekeltté abban, hogy az ne exportálja legjobb alapanyagait, hanem átadja azokat konfekcióipari feldolgozás céljára. A szakemberek úgy találták, hogy a választék bővítéséhez nem kell túlságosan sok fazon; amit azonban adnak, az legyen divatos, változatos mintázatú, esetleg többféle anyagból készült, különféle díszéi modell. A ruhaipari igazgatók a tervek szerint október 12-én és 13-án a zalaegerszegi ruhagyárban találkoznak, hogy egyebek között részletesen tárgyaljanak az 1973-as év belkereskedelmi éllátásisal kapcsolatos kérdésekről. Távlati gyümölcs-prognózis Az Agrártudományi Kutató Intézet munkatársai távlati gyümölcsprognózist készítettek. Az 1980—85-ös években várható kereslet meghatározásánál figyelembe vették a lakosság számának várható alakulását, a feldolgozó iparok igényét, valamint azokat a nemzetköri prognózisokat, amelyekből az export igényekre lehet következtetni. Az egy főre jutó haizai gyümölcsfogyasztás 1970-ben meghaladta a 70 kilogrammot. 1980-ra — az előrejelzés szerint— kereken 11 kilóval növekedik, ezt követő öt évben 0.985—ig pedig megközelíti a 90 kilót. De nem mindegyik gyümölcs iránt növekedik egyenlő mértékben a kereslet. Számolnak azzal, hogy egyes fajták népszerűsége csökken, másoknak a forgalma stagnál, egy sor gyümölcs pedig a következő évtizedben „előretör”. Az egy főre jutó almafogyasztás 1980-ra 10, 1985-re pedig 12 kilogrammal lesz nagyobb az 1970 évinél. Ennél arányosabb, nagyobb mértékben nő a körte „népszerűsége” amennyiben legalább egyharmadával többre lesz belőle szükség. Tizenöt év alatt 1,5 kilóval fokozódik a cseresznye-fogyasztás és 6- ról 7 és fél kilóra fut fel az őszibarack-vásárlás. Ellenben kevesebb szilva kerül majd a piacokra. A piaci igények nem növekednek jelentősebben a dinnye iránt, ellenben a szőlőből minden eddiginél többre lesz szükség. Déligyümölcsökből is többet vásárolunk majd; az 1970. évi 4,2 kilóról a fogyasztás 1985-re eléri a 7 kilót. gazdasági életet kézben tartó legfontosabb monopóliumokra, amelyek visszavonhatatlanok maradnak — bármilyen legyen is a harc további kimenetele. A legfontosabb döntés a rézbányák államosítása volt. Ez az amerikai trösztök kezéből kivette az ország legnagyobb természeti kincsét, amely a rézáraktól függően átlagban 800 millió dolláros évi jövedelmet biztosított az országnak. Az alapvető iparágak és a magánbankok államosítása megerősítette a népi egység kormányának stratégiai pozícióit a gazdaságban, a 80 hektárnál nagyobb birtokok kisajátítása pedig összezúzta a földbirtokos oligarchiát. Különösen figyelemre méltó, hogy ebben a harci szakaszban az ellenzék még nem volt egységes. Chile legfontosabb és legnagyobb polgári pártja, a kereszténydemokrata párt nyugat-európai mércével mérve ugyanis reformokra hajlamos, és elég erős haladó balszámy- nyal rendelkező goiitikai alakulat. A kereszténydemokraták a maguk felemás módján Al- lende elődje, Frei elnöksége alatt maguk is kísérleteztek különböző gazdasági és társadalmi reformokkal. így nem voltak abban a helyzetben, hogy az Unidad Popular hatalmán jutása után nyíltan el- len«Ezék a Kár a rézbányák államosítását, akár a határozott 5 földreformot. Ennek követkéz- : tében az oligarchia érdekeit • leghatározottabban képviselő * jobboldali nacionalisták elszi- ! getelődtek. E *• Ennek igen nagy jelentősége E volt, hiszen az Unidad Popular 5 pártjai csak a szavazatok 36 ! százalékát kapták meg az el- ! nökválasztásokon, a parlament ! legnagyobb pártja a keresztény- • demokrata párt maradt, amely ; a nacionalistákkal együtt fel- ■ tétlen többséggel rendelkezett • (és rendelkezik ma is) a tör- ; vényhozásban. ■ ■ Az Unidad Popular kormány- » zásának ebben az első, sikerek- S kel teljes időszakában a legali- S tás, a törvényesség tiszteleté- ■ nek szellemében nevelt chilei 5 hadsereg is szilárdan és egy- ■ értelműén kitartott a kormány ■ politikája mellett. Ez is hoz- * záj árult ahhoz, hogy egyes ■ szélsőjobboldali kalandorcso- j portok terrorkísérletei telje- 5 sen eredménytelenek marad- 5 jfinak. Sőt, ahhoz is, hogy a te- 5 lefonhálózatot kézben tartó nagy ; amerikai tröszt, az ITT és az ■ amerikai titkosszolgálat együt- 5, tes akciója is lepattanjon az Unidad Popular mögött egyre ! növekvő tömegtámogatás pán- : céljáról. í. e. ■ ■ s Ahol minden intéskedés a nők érdekében történik Üzemlátogatáson az SZMT nőbizottsága Az SZMT nőbízotisága szeptember 13-án a szokásostól eltérően egész napos tanácskozást tartott, Békéscsabán, mégpedig üzemlátogatással egybekötve. A bizottság tagjai a kötöttárugyárba látogattak, ahol az ott dolgozó nők élet- és munkakörülményeit ismerhették meg. Minden résztvevőnek nagy élményt nyújtott és hasznos tapasztalatokat adott e látogatás, ahol Szajbély Mihály, a kötöttáru- gyár igazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a gyár munkájáról, profiljáról és a további fejlesztési tervekről. A találkozón ott volt Bíró Béla, az üzemi párt- bizottság titkára és dr. Aradsz- ky Andrásné, a vállalati szak- szervezeti tanács titkára is. Az igazgató beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták a bizottság tagjai. A dolgozók 85 százaléka nő Bál- sokan ismerték a köttáru- gyárat, mégis voltak, akikre meglepetéssel hatott, hogy a 2 400 dolgozó 85 százaléka nő. Természetes tehát, hogy tulajdonképpen minden intézkedés is az érdekükben történik. A gyár igazgatója erről szólt tájékoztatójában, arról is, hogy milyen széles skálájú a profil, hányféle terméket állítanak elő a bébi-holmiktól kezdve a női- és férfi alsóneműn kívül, kötött pulóvereket, felsőruházati cikkeket, köztük a legelegánsabb alkalmi ruhát is. Termékeik előállításához a legkorszerűbb anyagokat használják fel, és a legmodernebb gépeken dolgoznak. Szólt a gyár 50 éves múltjáról és jövőjéről is. Többek között elmondotta, hogy az elkövetkező években további fejlesztésre1 is sor kerül, melyre közel 200 millió forintot fordítanak. Szólt a munkaerő-helyzetről, a szakmunkásképzésről és a DH- mozgalomról (Dolgozz Hibátlanul), melyet ez év januárjában vezettek be. Az eredmény máris megmutatkozott. Minőségileg ki- fogástalanabb termékeket adnak át a kereskedelemnek Saját készítésű ajándék A délelőtti órákban vettek részt az üzemlátogatáson is. s a bizottság tagjai közt többen voltak, akik először jártak ilyen gyárban. Megtekintették a fonodái részt, megcsodálták az automata angol gyártmányú körkötőgépeket, a készáru raktárban a szivárvány minden színében gyártott különböző termékeket, a varrodákban pedig a legnagyobb sikerük volt az ízléses, s a gyermek mozgásához alkalmazkodó bébi-holmiknak. A gyár igazgatója, a párttitkár válaszolt a sok-sok kérdésre, ami menet közben elhangzott. A résztvevők örömmel fogadták a bejelentést, hogy Békéscsabán rövidesen megnyílik a kötöttáru- gyár saját boltja, ahol az ősz19K. SZEPTEMBER 15. szes termékből lehet vásárolni, s ezt annál is inkább üdvözölték, mivel már korábban többen is kifogásolták, hogy a kötöttárugyár termékeiből ritkán lehet kapni a békéscsabai boltokban. Megtekintették az új épületrészben a korszerű mosdót és öltözőt, mellyel megyénkben ke_ vés üzem dicsekedhet. Ugyanígy nagy elismerést váltott ki a 606 dolgozó étkezésére alkalmas étterem és büfé, melyet a vendéglátóipari vállalat üzemeltet. Kedves meglepetés volt az üzemi nőbizottság ajándéka, amit minden résztvevő megkapott. Az asszonyok hulladékból saját maguk készítették a bájos állatfigurákat. Mélyebbről fakad... Délután az SZMT-székházban megtartott üléssel folytatódott a nap, ahol dr. Aradszky Andrásné számolt be a párt, a kormány és a SZOT határozata után történt intézkedésekről. A huszadik század embere a történelem nagyobbik felét könyvből ismeri csupán. Nem volt ott a piramisok építésénél, nem találkozott a nép- vándorlás korának lovasaival, nem vett részt a reformkor harcaiban. Aki meg a század derekán született, az első és a második világháborút, a rádiózás néhány évtizeddel ezelőtti őskorát, a szocializmus építésének kezdeti lépéseit is csak olvasmányaiból tudhatja, képzelheti eleven életté, hajdanvolt tényleges valósággá. Néha azért úgy adódik, hogy a legfiatalabbnak is életre kel a történelem ... Másodikosokkal töltött egy órát a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában a Békéscsabára látogatott Marija For- tusz. Emlékeiről kérdezték az idős szovjet asszonyt a magyar tizenévesek. S ő mesélte az életét, mesélte a történelmet: — Gyermekkoromban három osztályt járhattam csupán, utána hímzőnő lettem, tizenhárom esztendős koromban. Oroszországban akkor még cárizmus volt. Olyan idős lehettem, mint most ti, amikor először végeztem illegális munkát. 1917-ben pedig párttag lettem. Szerencsés volt az életünk, mert jó vezetőink voltak akkor, Lenin munkatársai, akiktől sokat tanulhattunk. Öt évig harcoltam a polgárháborúban, kétszer élet- veszélyesen megsebesültem. Közben — akkor már párttagok voltunk — magunk szerveztük a Komszomolt. Különös idők voltak. Előbb voltunk párttagok, mint komszomolisták... Amikor sebesüléseim miatt nem harcolhattam tovább, a keleti nyelvek főiskolájára kerültem. Aztán megtanultam spanyolul, a férjem spanyol kommunista volt, akivel a harmincas években hazájába utaztunk. Harcoltunk, ő ott halt meg. S a fiam is, pilótaként, a fronton. A front olyan hely, ahol senki se tudhatja, mikor hal meg, mikor menekülhet ... Zalka Mátéhoz közel voltam a spanyol barikádokon. Már korábban is ismertem, még Perekop alattról, ahoi csapatáBeszélt az egyedülállók és nagycsaládosok, valamint a nyugdíjasok segítéséről, s elmondotta, hogy többek közt a nagycsaládosoknak az elmúlt év_ ben 31 200 forintot fizettek ki segélyezés címén. A nők régi kívánságát teljesítették, amikor a varrodaiak részére munkaruhát biztosítottak, s ez összesen 700 asszonyt és lányt érintett. A gyermekgondozási segélyt jelen, leg 250-en veszik igénybe, visz- szatérésük után mindenki a megfelelő, felemelt bért kapja meg. Az erkölcsi és anyagi megbecsülésről szólva elmondotta, hogy elmúlt évi munkájukért 94- en kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt és 420-an egyéb jutalmat. Szólt a szakmunkás utánpótlásról és az új munkások köszöntéséről — emléklapot és virágot kapnak — ami nincs ben, ne az intézkedési tervben, a régi dolgozók maguk kezdeményezték. A beszámoló után élénk vita alakult ki és sok kérdés hangzott el. melyekre a jelenlévő igazgató válaszolt. Kasnyik Judit val hőstettek sorát hajtotta végre. S Moszkvából, az internacionalisták klubjából, A barátság nem múlt el. Spanyolországban gyakran érdeklődött a családom iránt. Aztán ő is meghalt. Az első vonalban kapott súlyos sebet. Az unokája Moszkvában él. Gyakran látogat Magyarországra... Azt kérdezitek, olvastam-e Hemingway regényét? Természetesen. hiszen arról írt, amit magam is átéltem. Az Akiért a harang szól úgy mutatja be a spanyol polgárháborút, amilyen az a valóságban volt. Néhány pontatlansága azonban nem tetszett, amikor olvastam: élő alakokat esetenként kissé megváltoztatva ábrázol az író. így például a mindenki által tisztelt, szeretett Dolores Ibarrurit, a kommunista párt vezetőjét, egy katonailag kiválóan képzett lengyel internacionalistát, s egy szovjet újságírót, akinek a cikkeit maga Hemingway is több ízben felhasználta. Mindhármukat kedvezőtlenebb színben tünteti fel, mint amilyenek a valóságban voltak. Ezért nekem jobban is tetszik Hemingway egy másik műve, Az öreg halász és a tenger ... Aztán elkövetkezett a második világháború, amelyben másfél évig partizánként vettem részt. Űjra megsebesültem és felgyógyulásom után a III. Ukrán Front törzsénél lettem felderítő tiszt. Magyarországon is harcoltunk.,. Hallgatták a fiatalok az idős asszony elbeszélését. Aki tizenhat éves korában — ennyi idősek most ők — már a munkás- mozgalom harcosa volt. Irdatlan messze időben, amikor még a cár uralkodott Oroszországban. Olyan régen kezdte párt- munkáját Marija Fortusz, hogy a tizenévesek már csak könyvből ismerhetik azt a korszakot. Éppen úgy, mint a piramisok építését, a népvándorlás korát, a reformkor küzdelmeit. De a forradalomról, a spanyol szabadságharcról, a második világháborúról most szemtanútól, résztvevőtől hallottak. Néha úgy adódik, hogy a mai ember előtt is életre kel a történelem Néha életre kel a történelem tFolytatjult) «iaattss»
