Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
Világ proletárját egyesüljetek l NÉPÚJSÁG 1972. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Mfl KERTÉSZEK ÉS SILÓZÖK (3. oldal) • „ÍGY”, MEG „ÜGY” (5. oldal) • SZÍNHÁZI ARCOK (5. oldal) Nyári tanulságok Az idén talán a szokottnál iS többet foglalkoztatta az időjárás a mezőgazdaságban dolgozóikat, a mezőgazdasági termelést szervező, irányító embereket. Kezdődött azzal, hogy kitavaszodáskor korai aszály fenyegetett. ■ A múlt esztendő őszén, s a téli hónapokban csak rendkívüli kevés csapadék hullott, a talaj vízszintje mélyre zuhant. Jelhívások hangzottak el az öntözésre, operatív bizottságok alakultak. Azoik a gazdaságok; amelyek öntözésre hasznosítható vizet szerezhettek felújították berendezéseiket, telepeiket, s új öntözőgépeket vásároltak. S aztán jött július, amely az ország jelentős hányadán — főként a Dunántúlon minden napra hozott esőt! A júliusi esőzések nem azokon a területeken okoztak bajt, amelyeket korábban is öntöztek. A kertészeti növények, a kapások egyáltalán nem sokallták a csapadékot — az alföldi tájakon pedig még kevesellték is. A fő tanulságot másutt kell keresni: a megilevő eszközök hatékony kihasználásában. S ha történetesen az öntözésről van szó, akkor legfeljebb az a hiba. hogy — most már több éves időszakot is tekintve — kampányszerű. Az öntözéses gazdálkodásnak, az öntözőberendezések gazdaságos, hatékony üzemeltetésének sok feltétele van. Ezeket a feltételeket teljesíteni kell, s ebben az esetben — vonatkozik ez az idei évre is —a berendezések folyamatos hasznosítása hozza a legjobb eredményt. A búzatermesztés köréből szerzett tapasztalatok általánosabbak, hiszen lényegesen több özeimet érintenek, mint az öntözéses gazdálkodás. Országos méretekben is, üzemenként is jócskán adódik tanulság. Az ismeretes, hogy az országos búzaátlag a tavalyi szint körül alakul, vagyis hektáronként mintegy 30 mázsás termés került raktárakba. Más kérdés az, hogy ennél több termett és jelentős mennyiség veszett el a betakarítás idején. A búzatermesztés fejlődése, az idei aratás ismételten napirendre tűzte a betakarító-gépek mennyiségét, milyenségét. Ez vonatkozik a kombájnokra, a szállítójárművekre és a szárítókra is. A korábbinál kétszeres hozamok nagyobb teljesítő képességű kombájnokat követelnek. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgoztak az idén SZK—4-esek, s olyan kombájnok is .amelyeknek dobáteresztő képessége másfélszeres, kétszeres. Az előbbiek az aratási idényben átlagosan 70, az utóbbiak átlagosan 200 vagon 'búzát takarítottak le. Ahol egy kombájnra kisebb aratandó te- rület jutott, ott lényegesen kevesebb volt a veszteség. Igaz, hogy a Dunántúlra átkerült pár száz alföldi kombájn. De ezek már csak akkor mehettek, amikor a saját gazdaságban végeztek. S a még nagyobb veszteségeket segítették elkerülni. Nagyon kézzelfoghatónak látszó teendő: a búzatermesztés fejlesztésével arányosan kell fejleszteni a betakarító gépparkot, a szárító-kapacitást. (A szárítók üzembeállítása révén három-négy nappal előbb kezdődhetett a munka.) Sok jel mutatja, hogy- a szárító — különösen ha magas színvonalú a búzatermesztés — annyira ho- zátartozik a sikeres munkához, mint a jó vetőgép. Egyébként is a kukorciabetakarítás szintén kombájnokat, szárítókat kíván. Az agrotechnikai tanulságok nagyon szétágaznak. Közülük csak kettőt említek. A . vegyszeres gyomirtást és a műtrágyázást. A vegyeszeres kezelés általában nem véd a nyári gyomok ellen. Nem is lehet arra berendezkedni, hogy augusztusdán aratunk. Tény azonban, hogy a jól vegyszerezett táblákon még nyáron is "kevesebb lett a gyom. Egy érdekes t jeleség valószínű a tápanyagellátással függ össze. Lehetett látni még augusztus közepén is olyan búzatáblákat, amelyek nem dőltek meg. A termesztett fajta a Bezosztaja volt, s szilárdan állt a lábán. A szakemberek a harmonikus növénytáplálásnak, a megfelelő adagban használt foszfornak, de főleg kálisónak tulajdonították ezt a jelenséget. Két esztendeje a Tiszántúlt sújtotta vízikár, most a nyugati végeket. Közben pedig tavaly is, minden más esztendőben is voltak közös gazdaságok — ha nem is egész országrészek — amelyeket a tűz, a jég, vagy más elemi csapás ért. Az időjárás — a gazdálkodás mai szintjén — befolyásolja a szorgalom eredményét. Ez a tény — mindenütt ahol csak lehetőség van rá — tartalékolásra int. Azt követeli a vezetéstől, hogy a jobban sikerült években gondoljon a szűkös esztendőre is. De van egy általánosabb érvényű tanulság is. Azoik, akik aránylag messze vannak a mezőgazdaságtól, s jórészt hallomásra hagyatkozva alakítanak ki véleményt az ottani jó módról, a nagy keresetekről, ilyenkor legalább egy percre eltöprenghetnek — ha másról nem is — arról: mennyi veszélynek, bizonytalanságnak van kitéve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteikben dolgozó százezrek jövedelme. Tervezhetik a gazdaságban, hogy a következő évben- 1—2 százalékkal nagyobb lesz a jövedelem. Dolgozhatnak is szorgalmasan. S ha az időjárás közbeszól nem jövedelem- növekedéssel, hanem annak csökkenésével számolhatnak. S ezt is el kell viselni. Ha már az időjárás és gazdálkodás alakulása került elsősorban szóba, mindenképpen említést érdemel: erőteljesen beleavatkoznak a természeti tényezők a munka végső eredményébe. Erőteljesen, de ma már valamivel kisebb mértékben, mint néhány évtizede. Egyre inkább az emberi munka a termés mennyiségének, minőségének meghatározója. Ez a lassú, egyik évről a másikra nem mérhető folyamat szorosan összefügg a termelés egyre korszerűbb eszközeivel, feltételeivel. A természet erői még hosszú ideig befolyásolják a termés sorsát. Hatásuk azonban fokozatosan — ahogyan képesek vagyunk korszerűsíteni a gazdálkodást — csökken. Egyre inkább az ember lesz a gazda. Az ember, aki tudásban, tapasztalatban gyarapodva egyre mélyebben hatol a részletkérdésekbe, s egyre pontosabban tárja fel a termés-, növekedésének csökkenésének okait. Ezt a feltáró miunkát pedig a mi mezőgazdaságunkban is követik — az igényekhez képest sajnos elég lassan követik — a tettek. Almás! István i Román újságíró-küldöttség látogatása megyénkben Vendégeink a Népújság Szerkesztőségében. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége veh- dégeiként tegnap délelőtt Léderer Katalinnak, a MŰOSZ nemzetközi osztálya munkatársának társaságában román újságíró delegáció érkezett megyénkbe. A vendégeket: loan Hertzeget, a delegáció vezetőjét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága lapja, a Scintea mezőgazdasági rovatának vezetőjét, Ilié Arabolut, a Teleormanul megyei lap helyettes főszerkesztőjét. Dan Poenarut, a Milcovui megyei lap helyettes főszerkesztőjét Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszerkesztője fogadta és tájékoztatta lapunk szerkesztőségében. A baráti (Fotó: Pemeny) beszélgetésen részt vett Vegh Andor, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának munkatársa. A vendégek a délutáni órákban Szarvasfa, az Öntözési Kutató Intézetbe, majd a mezőgazda- sági főiskolára látogattak el. Mai programjuk során Gyulán, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének székházában találkoznak a Foaia Noastra szerkesztőségének munkatársaival, ezután megtekintik Gyula nevezetességeit, majd ellátogatnak az eleki Lenin Termelőszövetkezetbe. A megyei tanács és a népfront együtt működése Novemberben 3 napos tanfolyam Gyopároson — Tanácskozott a népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöksége szeptember 13-án egésznapos tanácskozást tartott Békéscsabán a népfront megyei titkárságán. Zalai György alel- nök elnökletével megtárgyalta a testület Nagy János alelnöik előterjesztése alapján a népfront megyei bizottsága és a megyei tanács együttműködési megállapodásának tervezetét. Az elnökség által jóváhagyott tervezetet a közeljövőben — október 4-én — a megyei tanácsülés is napirendre tűzi. A megállapodás szerint közös tevékenységet fejtenek ki például a gazdasági szervező- munkában a művelődés- és város-, községpolitika területen. A testületi ülés elfogadta továbbá a szülői munkaközösségek, valamint a békési járási népfrontbizottság tevékenységéről szóló jelentéseket, melyeket Bocskai Mihályné alelnök és Berta József elnökségi tag terjesztett az ülés elé. Az elnökség Lapusnyik Lajosáé alelnök előterjesztésére, a megyei nőbizottság javaslata alapján úgy döntött, hogy november hónapban háromnapos tanfolyamot rendez Gyopáros- fürdőn. A tanfolyamon részt vesznek a népfront nőbizottsá- feOtt. városi, községi, tanyai vezetői és a témától függően a . megyei nőbizottság tagjai. A j tanfolyam rendezésével cél- 1 juk: aktuális belpolitikai kérdésekről a nőbizottságok vezetőit tájékoztatni; a tennivalókat megbeszélni és a megfelelő A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei elnökeinek és titkárainak kétna- j pos országos tapasztalatcseréjét f rendezik meg szeptember 15-én | és 16-án Békéscsabán. Pénteken a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház kistermében délelőtt 9 órakor kezdődik a kétnapos rendezvény. Először Frank Tibor, az SZVT titkára: i Az SZVT megyei és városi szer- j vezeteinek munkája, majd Dr.' Lévai János: A fiatal szakemberek részvétele az SZVT-ben címmel tart előadást. Az elöadá-1 eredmény érdekében a legjobb munkamódszert kialakítani. Az elnökségi ülés bejelentések tudomásulvételével ért vésők után a hozzászólók mondják el véleményüket. A délutáni órákban az országos tapasztalatcsere résztvevői Gyulára látogatnak el. Szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, az SZVT elnöke tartja meg előadását: Gazdaságpolitikánk aktuális kérdései címmel. Ezután Frank Tibor foglalja össze a kétnapos országos tapasztalatcsere-értekezlet vitáját és tapasztalatait. Az SZVT kétnapos országos tapasztalatcsere-értekezletet rendez Békéscsabán Gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tart előadást
