Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

Megkezdődött a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség XXXVI. kongresszusa

Fogadónapon a...

Hétfőn, a Hotel Duna Intercontinentalban megkezdődött a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség — a FID — XXXVI. , kongresszusa, a nagyszabású eszmecserére 57 ország tájékoztatási szakemberei érkeztek a magyar fővárosba. A kongresz- szus fő témája: a fejlődő országok miként alakíthatják ki információs tevékenységüket.

Dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese megnyitó beszédében bemutatta a Nemzetközi Dokumentációs

Szövetséget, mélynek gyökerei a XIX. század végéig nyúlnak vissza. Ősét 1895-ben, Brüsszelben alapították azzal a célkitűzéssel, hogy a Földön megjelent valamennyi nyomtatott termékről, publikációról bibliográfiáit készítsenek. Magyarország már 1937-ben bekapcsolódott a

Nemzetközi Dokumentációs Szövetség munkájába. Hivatalosan 1947-ben lett tagja, s azóta — mint ezt a mostani kongresszus színhelyének kiválasztása is bizonyítja — úttörő munkájával elnyerte a nemzetközi elismerést. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség elnökségének 1960 óta megszakítás nélkül van magyar tagja, s a fejlődő országok bizottsága és titkársága Magyarországon van.

A négynapos kongresszus, nyilvános ülésein az UNESCO támogatásává] 18 fejlődő ország képviselői is részt vesznek, akik különben tanulmányúton tartózkodnak hazánkban. A kongresszus résztvevői megismerkednek majd a magyarországi tájékoztató intézetek munkájával, ellátogatnak Egerbe ésl Veszprémbe is. (MTI) 1

Szokatlan dolog befejezetlen címmel kezdeni egy írást, ám ebben az esetben igazán gondban voltam. Eredetileg Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei Tanács elnökének a tanácstagi fogadónapjáról akartam írni. Amikor azonban végigültem a fogadónapot, nem tudtam és most sem tudom eldönteni: tanácstagi, tanácselnöki, ország- gyűlési képviselői, vagy pártvezetői fogadónapon vettem-e részt.

A panaszosok ugyanis mind a négy funkciójában keresték a megye vezetőjét, hogy elmondják gondjukat, bajukat, hogy segítséget, tanácsot kérjenek és kapjanak. Mert aki a múlt hét végén megfordult Klaukó Mátyásnál, nem ment el üres kézzel.

» • «

Az első panaszosnak gyászszalag van a kabátja fazonján.

Nők — diplomával — tsz-ben

Ancsa — a pénzügyi előadó

Ancsára, Kunos Györgynére, a végegyházi Szabadság Tsz pénzügyi előadójára nehéz volt rátalálni. A gazdaság irodájában azt mondták: szabadságon van. Lakásán a nagymama fogadott. Ancsa két kicsi lánya, az aranyos ikrek éppen aludtak. A nagymama rájuk vigyázott, mert Ancsa kiment a kenderföldekre édésanyjának segíteni.

Mikor végül is megtaláltam, fanyarkás mosollyal nyújtott kezet, mint aki éppen naspolyát evett. Hellyel kínált: letelepedtünk hát, egy összekötözött ken- derkötegíe.

— Lehet, hogy most azt gondolja magában, ehhez a munkához, amelyikben talált, kár volt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet elvégeznem — kezdte Kunosné, aki a végegyházi tsz-ben mert már volt ott egy Anna és egy Annus — végül is Ancsa lett. Neki ez maradt. És a munkával is így járt.

— Négy évvel ezelőtt tértem haza. Kedvesen fogadtak. Gyakornoki időm kicsit hasonlított is ahhoz, amit az egyetemen el. képzeltem. Azután, ahogy az egy

••■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■<

amelyeknek mind az USA belső piacán, mind pedig a világpiacon meg kell küzdeniük a japánok versenyével.

Ebben a vonatkozásban úgy látszik a következő egy-két esztendő a kompromisszumos kísérletek sorozatát hozza majd. A kompromisszum egyik oldalán áll a Tanaka által vezetett új japán kormánnyak az az ígérete, hogy az amerikai deficit csökkentésére évi egy- milliárd dollárral több árut vásárol majd Japán az Egyesült Államoktól.

A kompromisszum másik oldalán ezért Japán azt várja, hogy a politikáját érintő washingtoni lépések előtt az Egyesült Államok konzultál Tokióval. Tanaka a találkozón így fogalmazta meg: reméli, hogy megnyílik „az állandó dialógus” kerszaka a két ország között.

A világgazdasági kérdésekkel összefüggenek, de azoknál drámaibbak és látványosabbak a Tokió külpolitikai vonalában várható esetleges változások. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy az eddigi, egyoldalúan amerikai kötelezettséév letelt, az egyik pillanatról a másikra változott meg minden. Nem az emberekkel volt baj akkor sem, hiszen itt, Végegyházán én is jól ismerek mindenkit és engem is jól ismernek. Főleg úgy. hogy bizony elég nagy szám van, ha kinyitom. Egyszóval nem tudtak velem mit kezdeni.

És ez Ancsát nagyon bántotta

és bántja ma is. Az egyetemen

gű japán külpolitika sokolda- : lúvá változik. Október végén j Tanaka Pekingbe utazik és et- j tői a találkozótól sokan a japán : —kínai diplomáciai kapcsola- : tok létrehozását várják. Ha- • sonlóképpen várható a már je- : lenleg is erőteljesen fejlődő ■ szovjet—japán politikai és gaz- ; dasági kapcsolatok ütemének jj felgyorsulása. A japán külpoli- j tika tehát nyitottá válik — s : ez önmagában nem feltétlenül: sérti az amerikai érdekeket- •

A nagy kérdés csak az, hogy : ennek a többoldalú nyitott ! külpolitikának a gyakorlati ■ kidolgozása során Japán meg- j marad-e a bevezetőben emlí- ■ tett alapvető stratégiai elköte- 5 lezettség határai között! Ma- • gyárán: hogy a dolog legmé- ■ lyebb lényegét illetően az Egye- : sült Államok szövetségese ma- ■ rad-e. E pillanatban az erővi- : szonyok és a szándékok isme- ! rétében erre a kérdésre még ■ igennel lehet válaszolni. Hogy : ez a korszak meddig tart és • megszűnése milyen változások- ■ kai járna — azt még Nixon : és Tanaka sem tudták a Kuili- f ma Hotel karosszékeiben. " (—i—e) 1

ugyanis mást se hallott, mint azt. hogy mennyire kellenek a tsz- ekben a közgazdászok. Itt meg nem tudtak a végzettségének megfelelő munkát bízni rá.

— Utóbb azonban megcsillant valami. Most zárszámadáskor megbetegedett a főkönyvelőnk. Nekem kellett a helyébe állnom. Kiderült, hogy mint közgazdász, remek kis előadásokat tudok tartani ugyan, de a főkönyvi kivonatot összeállítani, csak hosszas kínlódás után sikerűit. Igaz, hogy utána egyből megemelték a fizetésemet 3000 forintról 3500- ra.

Ancsa tehát anyagilag megtalálta a számítását. Férjével már a kocsi vásárlásáról is beszélgettek. Mégis házat vettek inkább. Persze csak olyan régit, amit még rendbe kell hozni. Az ikrekkel mégsem maradhatnak örökké a szülők „nyakán”. Kunosné szabadidejének minden perce a családé, a gyerekeké Jól jön, hogy a szombatjai is szabadok. Kivéve, mikor tanul, mert főkönyvelői továbbképzésre jár Debrecenbe.

— Csak nem nyugszom bele abba, hogy begyepesedjen az agyam. Tudom, minden kezdet nehéz. A mienk egy négyezer holdas gazdaság, amelyikben most kezd szilárdulni a számvi_ teli fegyelem, ami alapja annak, hogy valódi közgazdasági munkát végezhessünk. Talán nemsokára már tartalma is lesz annak, hogy egy termelőszövetkezet pénzügyi szakembere vagyok.

Kunos Györgyné szerint ugyanis nem az számít, hogy közgazdásznak vagy pénzügyi előadónak hívják-e, hanem az, hogy hasznosíthassa, amit tanult. Hozzátette azt is — most már kevésbé kesernyés mosollyal —, hogy talán mindennek titka az. hogy nem szabad türe’metlennek lenni. Valakinek az úttörőmunkát is vállalni kell, mert ha mindenki türelmetlenkedne, a végegyházi tsz-ben talán még 50 év múlva sem lenne „szükség” közgazdászra.

— Az úttörőmunkát pedig én egy idegenhez viszonyítva, valószínűleg szívesebben vállalom, ha tudom is, hogy senki sem próféta saját hazájában. Mert tudom azt is, hogy elsősorban tőlem függ az, hogy mekkora lesz az értéke a közgazdasági diplomámnak. Másodszor pedig mégis csak itthon vagyok és ez sem kevés — fejezte be felállva Kunosné, Ancsa és szája szegletén újból megjelelt az egészségesen elégetCenkedő fanyar mosolya.

(Kőváry)

A megyei Vöröskereszt vezetőjéhez irányítja a panaszost Klaukó Mátyás megyei tanácstag.

Fotó: Demény Gyula

Fia halálának ügyében keres j igazságot. Baleset következtében halt meg a gyerek és az apa úgy érzi nem igazságos az a döntés, amelyet a hatóság hozott. Részletesen elmondja azt, ami fájó, amibe nem tud belenyugodni.

— Segítsen Klaukó elvtárs, hogy véleményemet és azt, amit fiam halála ügyében tudok elmondhassam illetékes ügyészi fórumon. Eddig ugyanis hiába mondtam bármit, nem vették figyelembe.

S amikor az apa a fiáról beszél. elcsuklik a hangja. Az elnök csendes szóval nyugtatná, ám úgy látom, tudja, ebben az esetben nincs vigasz.

— Azt javaslom, írjon levelet a legfőbb ügyésznek, dr. Szénást Gézának. Magam ebben a hónapban találkozom Szénási elvtárssal és jelezni fogom az ügyet.

A panaszos felírja a legfőbb ügyész nevét és láthatóan megnyugodva szorít kezet az ország- gyűlési képviselővel, aki régi jó szokás szerint kikiséri vendégét egészen a folyosóra és csak ezután tessékeli be a következőt.

— Sérelem ért engem Klaukó elvtárs a pártban — kezdi mondanivalóját a nyugdíjas és néha felállva mutatja hogyan is álltak egymással szemben azzal, akinek a sértést tulajdonítja.

Apró, emberi, ám itt a fogadónapon komoly dolgok. Aki ugyanis felkeresi a pártvezetőt, nem azért teszi, hogy találkozzon vele, hanem mert úgy érzi, megsértették önérzetét, emberi mivoltát. És a KEB tagja eszerint hallgatja. Az előtte fekvő papírra néha feljegyez néhány szót, és csendesen figyeli a panaszost. Közbekérdez, aztán megint csak figyel. S a második ember is megnyugodva hagyja el a megyei tanács elnökének, a párt egyik vezető beosztású tagjának az. irodáját.

Iroda? Valahogy azt éreztem ezalatt a néhány óra alatt, amit abban a helyiségben töltöttem, hogy ez a jelző nem fedi a valóságot. A beszélgetések ugyanis nem voltak hivatalos színezetűek.

* * •

— Voltam én már a községi

tanácsnál, ide a megyei tanácshoz is írtam, de nem kaptam segítséget. — Panaszolja Török Lajosné, aki Gyulaváriból utazott a megyei tanácstag fogadónapjára Békéscsabára. — 1300 forint fizetésemből nem tudom rendbehozatni a házamat, tetszik tudni belvizet lett.

— Mikor? Hetvenben?

— Igen, tavalyelőtt azóta aztán hiába...

Ám mégsem hiába. A megyei tanács tagja telefonál. Az egyedülálló asszony pedig megy a megadott címre, a megyei Vöröskereszt vezetőjéhez Öz Ferenchez, és tudja, hogy nem hiába. Segítséget kap és kis családi házát, amelyet a belvíz megrongált, rendbe tudja majd hozatni.

Plesovszki Mihályné a következő.

— Volt egy tanyánk. Ketten vagyunk testvérek. Anyánk mindent a nővéremre íratott, mert vállalta, hogy haláláig eltartja.

Később aztán mégsem. Hanem énnálam volt szegény, és nekem kellett eltemetnem is most augusztusban. Szerdán lesz a hagyatéki tárgyalás. Azt szeretném tudni, követelhetek-e valamit a temetések fejében, mert apukát is én temettettem el.

— Nem tudjuk mit ítél meg a hagyatéki tárgyalás. Minden esetre menjen le ide az alagsorba az igazgatási osztályra és keresse Farkas elvtársat. Tőle megfelelő felvilágosítást kap arra vonatkozóan, mihez van joga.

— Elnök elvtárs tizenkilences veterán vagyok és a lakószomszédaim megfenyegettek, mert ki akarnak túrni a lakásomból és valakit oda akarnak hozni. Voltak a rendőrségen, azok ki is jöttek és behívták a szomszédaimat és a szabálysértési előadó figyelmeztette őket. hogy hagyjanak nekem békét, de hiába. Nincs nyugtom, állandóan bántanak. Segítsen rajtam elnök elvtárs. A városi tanácsnál megmondták, hogy engem a törvény véd, mert jogtalanul támadnak a szomszédok. Szóval beszél az érdekemben? Jól van akkor, én nem is zavarom tovább, tudom van még aki be akar jönni.

• * »

így megy ez egész délelőtt. Az emberek egymásnak adják a kilincset. Az utolsó csoport Mezőhegyesről keresi az elnököt. Hárman a község vezetői közül. A volt párttitkár bemutatja az utódját, a községi tanács vezetője pedig sorolja ami a megyei tanács elnökéhez hozta őket.

— Ami a pénzt illeti, azt is szeretnénk a koordinációs értekezleten megbeszélni. Községi könyvtárat akarunk építeni, ehhez kérjük a vállalataink támogatását és...

Jövőre első alkalommal szeretnénk megrendezni, és utána évenként a Mezőhegy esi Napokat. Ehhez előre kellene lépnünk a községfejlesztésben — tért rá nagy kerülővel második gond előadására a község vezetője. — Van egy utunk, amelyik elavult... az állami gazdaság igazgatója Oláh elvtárs megértette elképzeléseinket és ők... de a megyétől is várunk egy kis pénzt. Abból a 4 millióból nem tudtuk ...

A megyei tanács elnöke mosolyog. Érti miről van szó, hogyne értené. De válasza, ha mosolyogva is mondja határozott.

— Ez nem megy elvtársak. Nem tehetek rá ígéretet. Attól Is függ, mit csinál majd 1973- ban a KPM.

* * *

Lassan delet mutat az az óra, amelyet a megyei tanács elnöke testvérmegyénk itt járt képviselőitől, a penzaiaktól kapott ajándékba, mire az utolsó panaszos eltávozik az elnöktől, megyei tanácstagtól, országgyűlési képviselőtől, a párt egyik vezetőjétől. S Klaukó Mátyás az újságírót is régi szép szokás sze- kás szerint kikiséri az ajtón, mint minden hozzáfordulót, legyen az panaszos, vagy más ügyben járó.

Botyánszki János