Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
1913. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVII, ÉVFOLYAM, 187. SZÄM MA Á tárgyalások politikája (2.-3. oldal) Megbízatással — két tűz között 13. oldal) Az idén 3 ezer várakozó kapja meg kocsiját (3. oldali Kötelesség az emberség <5. oldal) Tanácskozás a földgáz mezőgazdasági és élelmiszeripari hasznosításának időszerű kérdéseiről Augusztus 18-án Szegeden, a megyei tanács székházában nagy jelentőségű tanácskozást tartanak. Délelőtt 10 órai kezdettel a földgáz mezőgazdasági hasznosításáról váltanak szót a Több mint 5 millió tonna áru szállítása vár az év második felében a MÁV Szegedi Igazgatóságának szerelvényeire A IV. ötéves tervidőszakban a gazdaságtalanul „üzemelő” í vasútvonalakat országszerte fel- j számolják. Ettől függetlenül a j MÁV szerepe, jelentősége a j személy- és áruszállításban to- : vábbra sem csökken. A Békés megyei vasúti szállítások szervezése a MÁV Szegedi Igazgatóságának feladata. Az igazgatóságnak legtöbb gondja a szál- ‘ lítási csúcsidőszakokban van. Ilyen csúcsidőszak a július és az augusztus: a gabonaszállitás ideje. A Békés megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat az idén terven felüli ötezer tonna gabona exportálásával „növelte” az igazgatóság gondjait. Az említett két hónapban a zöldség- és gyümölcsszállítás legalább annyira leköti az energiákat, mint a gabona fuvarozása. Így augusztusban ösz- szesen mintegy 480 ezer tonna árut kell a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó vasútvonalakon szállítani. Ez 13 ezer tonnával több mint az előző évben. Tervek szerint a 480 ezer tonna áruból 110 ezer tonnányi a kavics, ebből azonban csak 50 ezret tudnak útnak indítani augusztusban, mert az igazgatóság a csúcsidőszakban kocsihiánnyal küzd. Júliusban mintegy 217 kocsival kellett volna több a meglevőknél ahhoz, hogy a keleti és a nyugati piacokra irányított áruk kellő időben megérkezzenek. Mindezek ellenére az igazgatóság az első féléves tervét több mint 12 százalékkal teljesítette túl. Erre a feszített, ütemre továbbra is szükség lesz, mert a III. és IV. negyedévben összesen 5 millió 100 ezer tonna áru — az első félévhez képest mintegy 713 ezer tonnával több — elszállítása vár a MÁV Szegedi Igazgatóságára. Az 5 mii- | lió 100 ezer tonnából 440 ezer a cukorrépa, amit elsősorban a sarkad! és a mezőhegyesi cukorgyárakba szállítanak majd. Összesen 185 ezer 300 kocsit kell a második félévre biztosítaniuk a szállítási feladatok sikeres megvalósításához ezért az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a szervezés és a kocsikkal való ésszerű gazdálkodás. Sziládi Sándor Gépesítették a cserép vagonba rakását A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai l-es számú téglagyárából évenként mintegy 50 millió cserepet szállítanak el vasúton. Egy- egy vagont két ember hat óra alatt rak meg. A rendkívül nehéz fizikai munka megkönnyítésére a vállalat egy olasz gyártmányú cserép-vagonbera- kó gépet vásárolt, amelyet ez év januárjában mutattak be rakodás közben. A cserépnek a kemencétől a vagonokig yaló eljuttatásához azonban betonutakat, a vasút mellett rakodóteret kellett építeni. Az egységrakományok! szállításához pedig a központi gépüzemben gumikerekes kocsikat kellett gyártani. A betonutaik és a rakodótér építésé befejeződött és elkészült 50 gumikerekes szállító- kocsi. A cserép vagonba rakása most már teljesen gépesített lesz. Egy vagont két ember (egy rakodásirányító és egy gépkezelő) 40 perc alatt rak meg. A vállalat programjában szerepel a békéscsabai 2-es számú téglagyár alagútkemencés üzeme termékeinek a gépesített rakodása is. A födémbélés-tes- tet és a B—29-es téglát egység- rakományban előbb szállító járműre majd erről a békéscsabai l-es számú téglagyár vasúti rakodóján vagonba rakják,. Ehhez a vállalat a közeljövőben még égj7 rakodógépet vásárol. A békéscsabai 2-es számú tég- lag>7árban készülő cserép vagonba rakását egy-két éven belül újabb rakodógép beszerzésével oldja meg. téma legjobb ismerői, művelői. Korunk a tudományos-technikai forradalom korszaka. Ez a forradalom objektív valóság, erről tudomást nem venni egyetlen országban sem lehet. Különösen nem Magyarországon, ahol a népgazdaság ezernyi szállal kapcsolódik a nemzetközi munkamegosztáshoz. Gazdasági fejlődésünk kulcs- fontosságú kérdése, hogy milyen mértékben tudjuk megvalósítani, kibontakoztatni a technikai haladást. A tudományos-technikai forradalom egyik jelzője az új anyagfajták és mozgásformák felfedezése és alkalmazása. Békés megj'ében a földgáz mezőgazdasági és élelmiszer- ipari hasznosítása az egyik olyan nagy tartalék, amelynek kiaknázásával a termelés biztonsága nő. a termelés költségei pedig csökkennek. A zöldségtermelésben, a termények szárításában, a hús-, tej-, baromfi-, sütő-, cukoriparban — egyszóval az élet minden területén — gazdaságosan és jól hasznosíthatnánk megyénk felbecsülhetetlen értékű természeti kincsét — a földgázt. Erről a hatalmas lehetőségről lesz szó e hó 18-án Szegeden. Két szekcióban, többek között például a gazdaságos földgázfelhasználás, a termékszárítás, a hűtőtárolás, a növényháztelepek fűtése, a szakosított sertéstelepek földgázhasznosításának tapasztalatai szerepelnek a tanácskozás napirendjén. Húsz referátum hangzik el. s ezek kivétel nélkül a legaktuálisabb problémákkal foglalkoznak. Szárítják a dunántúli gabonát Az elmúlt napok esős, rossz i őjárása következtében a dunántúli gabona nedvességtartalma jóval magasabb, a megengedettnél. Az aratás után ezért azonnal a tisztítóba illetve a szárítóba szállítják a termést. Megyénkben mintegy 700 vagoi\ somogyi és zalai gabonát szárítanak. (MTI fotó: Feherváry Ferenc felvétele — KS) Rajtunk is múlik Ha nálunü arról esik szó, hogy a gyógykezelésért nem kell egy fillért sem fizetni, sokan kétkedve csóválják fejüket. Nos; legyünk őszinték, valóban akadnak olyan orvosok, akik elvárják a külön juttatásokat, sőt, olyanról is hallani, olykor-olykor, akik ezt nyíltan megkövetelik betegeiktől. Az áprilisban elfogadott egészségügyi törvény őszintén feltárta ezeket a jelenségeket s a törvényadta lehetőségek keretei között igyekszik orvoslást is találni azzal, hogy társadalmunk általános normainak, a szocialista egészségügy és az orvosi hivatás követelményeinek megfelelően szabályozza az orvosok magatartásait, cselekvésük következményeit, fegyelmi felelősségüket, a fegyelmi eljárások módját, ha vétenek. Mindea érthető is, hiszen a csak pénzért praktizálok az egész orvostársadalomra, a soktízezer egészség- ügyi dolgozóra is rossz fényt vetnek, s emiatt azokat is igazságtalan vád. éri, akik tisztességesen és esküjükhöz híven végzik munkájukat , Az egészségügy vezetői tehát mindent megtesznek, hogy az orvosi ellátásért nocsak a paragrafusokban, a gyakorlatban se járjon pénz, az odacsúsztatott borítékok révén senki ne juthasson jogtalan előnyökhöz. Csakhogy az éremnek két oldala van, s a másikat — minket, állampolgárokat — nem kötelez sem törvény, sem rendelkezés, holott nem elhanyagolható a mi szerepünk sem a szocialista egészségügy megteremtésében. Nemcsak az ősrégi szabály miatt, miszerint kettőn áll a vásár, hanem azért is, mert sok tekintetben rajtunk talán még több is múlik, mint az orvosokon. ■ Mert szó, ami szó, mi is ludasok vagyunk abban, hogy mind szelesebb körben terjed a nézet, s ennek megfelelően a gyakorlat is, hogy a rendelőintézetekben, a kórházakban, illik valamit adni az ápolásért, s üres kézzel nem mehet el az orvos akkor sem, ha lakásunkra jön ki. Az egyedi esetekből így tevődik össze apránként a már-már erkölcsi normává terebélyesedett szokás, amelyet ha tetsizik, ha nem, illik betartani. Persze „a mindent csak fizetség ellenében” szemlélet visszaszorításáért az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak és mindenekelőtt a vezetőknek is fáradozniuk kell hiszen ez a záloga annak, hogy az egészségügyi törvény mondatai hétköznapi gyakorlattá váljanak. A hivatás tisztasága, a törvényt tisztelő és betartó orvosok védelmében azonban mi, állampolgárok is sokat tehetünk. Kezdhetjük például azzal, hogy jó légkört teremtünk, amely nemcsak a törvény szellemének, hanem saját érdekeinknek is megfelel: amikor elsősorban gyógyító és gyógyított áll egymással szemben, s nem a borítékot csúsztató beteg, s a kezét nyújtó orvos. Változtatni, a helytelen nézetekkel leszámolni, persze lehetetlen egyik napról a másikra — tisztában voltak ezzel a törvényhozók, s tudjuk magunk is. De világosan kell látnunk azt is, hogy az egészségügyi törvény értünk született Paragrafusai lehetőséget teremtenek, hogy orvos és beteg kapcsolatában mindinkább a szocialista erkölcsi norma váljék uralkodóvá, A kormány, az egészségügyi szervek megtettéli a magukét, de sok minden rajtunk áll vagy bukik, hiszen az ingyenes gyógykezelés állampolgári ügy is. (Nyíró)
