Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

Évi cilezer hízói nevelő szakosított telep épül Mezőberényben A mezőberényi Lenin Ter­melőszövetkezet saját kivitele­zésében építi 2640 férőhelyes szakosított sertéstelepét. A te­lep a középdunántúli tiszaszent- imrei változat némi módosítá­sa és a tervek szerint 20,5 mil­lió forintba fog kerülni. A te­lep jelenlegi készültségi foka mintegy 85 százalékos. Mivel a szövetkezet építési kapacitása kevésnek bizonyult, úgy dön­tött a vezetőség, hogy másfél millió forint értékű munkát a békési TÖVÁLL-lal végeztet el. Az idei építőanyagellátás megfelelő, így jól halad az építkezés. A költségek csökken­tése érdekében a sertéstelepet részegységenként helyezik üzem­be. Amint elkészül egy-egy rész, rögtön megkezdik benne a termelést. A telep 280 kocaférő­helyéből például jelenleg már 120 üzemel. Bár ezzel a mód­szerrel a költségeket sikerült csökkenteni, ez számos problé­mával is jár. Nagyon nehéz megoldani, biztosítani a szük­séges egészségügyi feltételeket építés közben. Nehezebb és fe­lelősségteljesebb a gondozók munkája is, akiknek egy, még építés alatt álló üzemben kell dolgozniuk. Az évi ötezer da­rab hízót nevelő szakosított sertéstelep befejezési határideje a tervek szerint az idei év de­cember 15-e. Sajtótájékoztató a vásárváros őszi programjáról A HUNGEXPO városligeti székházában pénteken délelőtt Pandur Ferenc, a HUNGEXPO főosztályvezetője, a vásárváros igazgatója sajtótájékoztatón szá­molt be a városligeti vásárvá­ros őszi programjáról. így szep­temberben négy nemzetközi be­mutatót rendeznek: a Barkács ’72, az Otthon ’73, az Autoser­vice ’72 és a Budapack ’72 ki­állítást. Az őszi program egyik leg­nagyobb bemutatója a Buda­pack ’72, vagyis a H. Nemzet­közi Csomagolástechnikai Kiál­lítás, amelyen 14 ország több mint 100 kiállítója vesz részt. £ leint iszer-koznte fika Egy nagy nyugati magazin cikke háromfogásos ebéd szí­nes fritói mellett felsorolja mindazokat az egészségre ká­ros tartósító anyagokat, melye­ket a vendég az étellel együtt elfogyaszt. Egy másik folyó­irat kimutatja: a szarvasmar­hák antibiotikumokkal való ke­zelése veszélyeket rejthet a fo­gyasztók számára. Kétségtelen, az élelmiszeriparnak szüksége van tartósítószerekre, de mi a mérce az alkalmazásban? — er­ről kérdeztük dr. Tarján Róbert professzort, az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóját. — Ma világszerte 2500 olyan! adalékanyagot tartanak számon, amely elfogadottan használha- I tó — mondotta Tarján profesz- | szór. — Magyarországon ennek csak a töredékét alkalmazzuk az élelmiszerek tartósításában. Lakosságunk kétféle élelmiszert j fogyaszt: amit itthon állítunk elő, és amit külföldről hozunk be. Külkereskedelmi szerveink minden üzletkötés előtt eljut­tatják intézetünkhöz az impor­tálandó élelmezési cikk mintá­ját, s mi megvizsgáljuk, nincs-e benne ártalmas anyag. Szigorú a hazai gyártmányok kontrollja is: a csecsemő- és diátás tápsze­Helyszíni bírságolás w jgy félhat lehetett, mikor Berezdi őrmester felállt szolgálati helyére a Zrínyi utca és a Gyomai út kereszte­ződésénél. Parancsnoka egyedül őt jelölte ki ennek az útsza­kasznak az ellenőrzésére. A jelentés szerint sok a gyalog­járón kerékpározó. Helyszíni bírságolást kell végrehajtani. Nem egy népszerű feladat, de­kát ... húz egyet a derékszí­ján, ez a parancs, Nem is so­ká kell várni, mert a Zrínyi utca felől már közeledik is egy kerékpáros gyorsvonati se­bességgel, persze a gyalogjá­rón. Kilép a fák közül és int, megállni! Erős csúszással, de megáll a rendőr előtt. Fiatal ember. Pelyhedző szakáll, lenövesztett haj. — Miért közlekedik kerékpár­ral a gyalogjárón? — kérdezi, miközben táskájából előveszi 'nyugtatömbjét. A fiatalember nem válaszol, konokul hallgat a kerékpárja el­ső kerekét nézi. — Nekem így is jó — tépi ki a nyugtát az őrmester. — Megbírságolom ötven forintra. Fizet vagy jegyzőkönyvet ve­gyek fel? A fiatalember szó nélkül húz elő a farmer zsebé­ből ötven forintot. Átveszi a nyugtát és ráfordul a Gyomai útra. — Na ez elég simán ment — gondolja magában az őrmester, de már intenie kell, mert jön az újabb „paciens” csak most a vasút felől. Ez is fizet de nem olyan hallgatag, mint az előbbi. Megjegyzi, hogy nemcsak az útadót kellene beszedni, meg a utat is kellene hozzá csinálni Sokallja az ötven forintot. Az őrmester nem alkuszik. — ötven forint. Fizet, vagy jegyzőkönyvezzek? — Fizetek, majd behozom valahun — dünnyögi a tettes. Így váltakozik a kép mintegy félórán keresztül. Egy jegyző- könyvi felvételre is sor kerül, mert nincs pénz a szabálysértő­nél. A Zrínyi utca felől most megint feltűnik egy kerékpáros. Elég idősnek látszik így távol­ról. Letérítem az öreget — mo­solyog az őrmester — aztán hadd menjen. Kiáll a járda kö­zepére, hogy a közeledő jól lát­hassa messziről. — Mindjárt letér, vagy visszafordul — kun­cog a bajúsza alatt. De nicsák, A kerékpáros feltartózhatatlanul közeledik. Fütyül arra, hogy rendőr áll a járda közepén. Őr­mesterünk arca elkomorodik, szemöldökét összehúzza álljt jelez a közeledőnek. Az idős bácsi, kicsit körülmé­nyesen, de megáll. — Fizet ötven forintot, mert a gyalogjárón kerékpározott... dörög a rendőr minden beveze­tés nélkül. — He... he.,', elkésett — így a kerékpáros és szemei huncutol csillognak. — Elkéstem? — nyitja tágra szemeit rendünk őre — honnan késtem el? — Hát a bírságolástól. — Miért? — Mert már fizettem. — Fizetett? — Igen. Érthetetlen — sötétedik el a szeme. — Kinek fizetett? — Hát ott... mutat háta mö­gé a bácsi... az utca végén egy segédrendőrnek. — Segédrendörnek? Segéd­rendőr nem bírságol, főleg egye­dül — inti le az öreget, de egy sanda gyanú izgatja. Csak nem? Na lássuk. Az öreghez fordul. Ha fizetett, akkor nyugtát is kapott, vagy nem? — Kaptam hát. Tessék ... nyúl zsebbe az öreg és az őr­mester kezébe nyomja papírsze­letet. A nyugta valódi. Az előbb bírságolt meg vele egy kerékpárost, aki a Zrínyi utca felé haladt. Mire azonban mind­ezt végig gondolta az öreg fel­ült kerékpárjára és úgy gurult tovább a betonjárdán, mintha mi sem történt volna. Vesztére, mert beleütközött az éppen szemben jövő járőrbe ... Várhalmi Dániel Fahásak divatja rek, valamint a vitaminozott készítményék például olyan el­lenőrzésen mennek át, mint a gyógyszerek. Nemcsak az élel­miszerek, hanem a kozmetiku­mok és a gyermekjátékok for­galmazását is ellenőrizzük, hi­szen ez utóbbit például a kis­gyermek a szájába veszi. Mun­kánkban természetesen a vilá­gon megjelent ilyen tárgyú szakirodalmat is felhasználjuk. Az Egészségügyi Világszervezet­nek hazánk is tagja és rajtuk keresztül — bárhol publikált valaki egy károsító anyagról — ,, mi is tudomást szerzünk. s — A tartósító anyagok nagy száma arra enged következtet­ni. hogy előfordulhat, az élel­miszeripar és kereskedelem az áru „eladhatósága” érdekében úgynevezett élelmiszer-kozme­tikával manipulál. — Kétségtelen, hogy az élel­miszer színét, ízét, szagát, hal­mazállapotát, tapintását a leg­kedvezőbbé igyekeznek tenni. Ha azonban ez ártalmas anyag­gal történt, kimutatható. Bizo­nyos kémiai anyagok hozzáadá­sa szükséges az élelmiszerek gyorsabb előállításához, de ez csak a biológiai és élvezeti ér­ték csökkenése nélkül történ­het. Mértékét nálunk igen szi­gorú élelmiszertörvény szabja meg. Van külön festékrend éle­tünk is, s míg jó néhány or­szágban több tucat festéket en­gedélyeznek a színezésre, mi csak nyolcfélét tűrünk meg és fogadunk el. Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt e munkánk során a legszoro­sabban együttműködünk az Or­szágos Közegészségügyi és az Országos Munkaegészségügyi Intézettel. így került sor példá­ul hazánk DDT-ellenl fellépé­sére is nemzetközi fórumokon, javasolva a szer eltiltását. Ugyanúgy nem engedtük a kül­földön elterjedten használt ta­lajfertőtlenítőszer behozatalát sem, mert k'mutattuk, hogy hosszú cirkuláció során ugyan, de bejuthat egyes élelmiszerek­be. Az intézet azonban nemcsak azzgl foglalkozik, hogy melyek | az elfogadható és biztonsággal ' használható tartósító adalék- anvagok, hanem ellenőrzés alatt talaja az élelmiszeripari gyár­tástechnológiát is, mivel a hű­tés és a hőkezelés is okozhat biológiai értékváltozást. — Célunk — emelte ki dr. Tarján Róbert professzor —, hogy minél több cikk bírja ki a termelőtől az élelmiszerüzlet polcáig, s a fogyasztók asztalá­ig terjedő hosszú utat anélkül, hogy ehhez a legkisebb mérték­ben is káros, mesterséges tartó­sítóanyagot használjanak fel. Kocsis Éva A faházépítés az északi álla­mokban, Kanadában és a Szov­jetunióban többszáz éves múltra tekint vissza. Ezekben az orszá­gokban hamar rájöttek: a fa könnyen alakítható, rugalmas, jól tűri az időjárás viszontag­ságait, nyáron nem melegebb és télen semmivel sem hidegebb, mint bármely más anyag, s ha éppen házat építenek belőle, a célnak tökéletesen megfelel. Hazánkban mégis csak 6—7 eve készítenek — üzemszerűen — faházakat. Jobb későn, mint so­ha!... Mint arról Halász László, az ÉRDÉRT műszaki igazgatója beszélt, a magyarok megkedvel­ték a balatoni, a hegyvidéki vagy az alföldi tájba is jól be­illő, tetszetős külsejű házacská­kat. Ezt bizonyítja, hogy 1971- bem már 170 millió forint értékű faházat adtak el, és az idén sem lesz kisebb a fargalomL Faházainkra Európaszerte fel­figyeltek, az idén például már az NSZK-ba és Jugoszláviába is exportálnak 17—18 négyzetmé­ter alapterületű házacskákat Hazáinkban a közületek, vállala­tok is „kaptak rajta”, ideiglenes irodáknak, raktáraknak, felvo­nulási épületeknek kérik, mert az előregyártott elemekből a faházak könnyen felállíthatok, később könnyen szétszedhetők. Nem kell sokat várni! Az ÉRDÉRT „házgyára” a fővárosiban van. Import fenyő­ből készítik a nyaralóépületeket. A legkisebb faház 9,6 négyzet- méteres szobából áU, amelyhez fedett teraszt lehet kiképezni. A nagyobb méretű, 14,6 négyzet­méteres szobájú házban, már mosdóhelyiség is van, míg a harmadik típushoz lakószoba, háló, konyha és fürdőhelyiség csatlakozik. A faépületek variálhatók, azaz elemeikből másfajta házak is összeszerelhetek. Az idén már egy-két hét alatt szállítaná tud­ják a vevőnek a házat, nem kell sokáig várakozni. Az ÉRDÉRT a TÜZÉP-en keresztül hozza for­galomba a faházakat, legtöbb­jüket OTP hitellel is meg lehet vásárolni. Az ÉRDÉRT a választékbőví- tés céljából Csehszlovákiából háromféle nagyobbméretű fahá­zat importál és ad tovább a la­kosságnak. Újdonság a kerti ház 1972-ben jelenik meg a 10 négyzetméteres, két fekvőhelyes kis faház. A hőszigetelt, előre­gyártott fapanelből összerakha­tó ház 20 ezer forintba került. Az ÉRDÉRT vállalni fogja az alap elkészítését, a házacska összeszerelését, helyszínre szál­lítását is. A jövő: az ÉRDÉRT és a Fő­városi Kézműipari Vállalat koo­perációja, amelynek eredménye­ként a házakba stílusos bútoro­kat helyeznek e]„ fekhelyeket, asz talt székekkel, konyafelszerelést. Sokan panaszolták, hogy ed­dig csak a Pest környéki TÜ- ZÉP foglalkozott faházak érté­kesítésével. Az ÉRDÉRT most Budakeszin, Csongrádon, Alsó- zsolcán, Nagykőrösön és Bala- tonszentgyörgyön nyit telepeket. A Pest környéki TÜZÉP pedig Székesfehérváron nyit üzletet, hogy a Fejér megyeiek is hozzá­juthassanak a gyorsan felállítha­tó, praktikus faházakhoz. Szüts Dénes ........................................................................................«««•«««•i 1 972. AUGUSZTUS 5. 7 Vízszintes: l; Jelmondatunk első rásze. 9. Magához tér. 10. Rövid hullámú adó. 10. Betűt vet. 13. Elő­kelő. 15. Személyesnévmás. 16. Vissza: kerek szám. 18.NN! 19. Fog. 20. Tova. 21. Vissza: kötőszó. 22. Helyhatározó szó. "24. Fere ikersza­va. 26. ízesítő. 27. Kérdőszó. 29. Ma­got hint. 30 Fed. 32. Kiejtett betű. 33. S. L. 35. Ilyen háború is van. 36. Testrész. 38. Piros németül. 39. Tagadószó. 40. A támasz. 42. A szobába. 43. Régi magyar férfinév. Függőleges: 2. Asszony neve után tesszük. 3j Késnek vám 4. Világhí­rű labdarúgó, 5. Olasz város. 6. S. U. 7. Káros, 8. Jelmondatunk befejező része. 12. Alarm. 14. Nem egészen karcsú. 17. Trombitahang. 21. Származik. 23. Kis fa. 25. Visz- sza: va párja. 27. Fél tucat. 28. Fontolóra vesz. 31. Vissza: nyit. 34. Egyik végtagja (felcserélt éke­zet). 37. Mentsétek meg lelkeinket! 39. Sérülés. 41. Állóvíz. 42. Bánat. Beküldendő a vízszintes 1; vala­mint a függőleges 8.

Next

/
Thumbnails
Contents