Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
Oriástorony épül Sarkadon Naponta 75 tonna mészégetés Sarkadon a cukorgyárban nemrégiben kezdték meg építeni az ország cukoriparának legnagyobb mészégető kemencéjét. A hatalmas. 40 méter magas, kevert tüzelésűi kemence naponta 75 tonna mész égetésére alkalmas. Az összesen 20 millió forintba kerülő kemence és az azt kiszolgáló egységek a tervek szerint 1973 őszén kezdik meg az üzemelést. Az eddig elkészült acéltest látképe. nukleáris energia hozzáférhetővé válik? Van ilyen hatál', s ezt a Föld felszínének és légkörének a termonukleáris reakcióban felszabaduló hő hatására beálló melegedése határozza meg. Ha a reakcióból kiváló hőmennyiség elérné a Földet érő napenergia 10 százalékát, akkor a földi középhőmérséklet mintegy 7 fokkal lenne magasabb mint ma. Ez valószínűleg az északi és déli sarkvidék hótakarójának rohamos olvadására vezetne,, teljes özönvízzel fenyegethetne. Éppen ezért az előállított termonukleáris energia mennyisége aligha fogja meghaladni a Földet érő napenergia 5 százalékát. De ez is annyit jelentene, hogy a mainál tízezerszer több villamosenergiát lehet előállítani. S ha a Föld népessége addigra a tízszeresére növekednék akkor is 125 kilowatt energiakapacitás jutna egy emberre, vagy 1250-szer több, mint ma... A tudomány ígéretei és lehetőségei tehát nagyok, de megvalósulásuk a tudományok társadalmi helyzetétől és feladataitól is függ. A Közös Piac legutóbbi egyik minisztertanácsának határozata — amelyet a Francia Kommunista Párt leplezett le az utóbbi időben — „minden vonalon takarodót fúj” a tagországok gazdasági fejlesztésében. Túl sok nyersanyagot, túl nagy mennyiségű energiát és fogyasztási cikkeket emésztenek fel a Közös Piac országai a határozat szövege szerint. És a nyugati közgazdászok úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a konjunktúra nem tartható olyany- nyira nem, hogy vissza akarják tartani a népszaporulatot és Malthus elméletét elővéve, a terveket elméletileg megalapozottnak szeretnék feltüntetni. A szocialista országokban a tudományok szabadok és nincsenek kitéve efféle „recesz- szióknak”, s fejlődésük egyetlen feltétele, a társadalom töretlen szolgálata. De mi e szolgálat lényege? N. N. Szemjonov. Nobel-díjas szovjet akadémikus, szavait idézhetjük, aki szerint a tudomány legnagyobb feladata az, hogy a legszélesebb néptömegeket bevonják a sokoldalú alkotó tevékenységbe. Nemcsak arról van tehát szó a tudomány és a társadalom kapcsolatainak fejlesztésében, hogy egyes tudományos eredmények menynyiben lendítik fel a termelést, oldanak meg bizonyos társadalmi, szociális problémáikat, hanem ennél sokkal többről. „Egyesek talán nem helyeslik a boldogságnak azt a felfogását — mondja Szemjonov akadémikus —, amelyről beszélek. Természetesen sok ember ma nem az aktív alkotó tevékenységben látja boldogságát, hanem abban, hogy a munkahelyről eltávozva, vagy napi munkája befejezteÖn szerint mi a legfontosabb egy munkahelyen? A KEDVÉRE VALÓ MUNKA? A JÓ MUNKATÁRSAK? A JÓ VEZETŐK? A MAGAS FIZETÉS? A SZÍNVONALAS KULTURÁLIS ÉLET? A SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG? A BIZTOS ELŐBB- BEJUTÁS? AZ ERKÖLCSI. SZAKMAI ELISMERÉS? Harminckét kérdés szerepei < azon a kérdőíven, amelyet a | MEDOSZ Budapesti Központié- j nak Agitációs és Propaganda Osztálya a7 ország állami gazdaságainak 1125 dolgozójához eljuttatott. A Mezőgazdasági, az Erdészeti éis a Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének illetékesei a beérkezett válaszok alapján kaptak képet arról, hogy az állami gazdaságok dolgozói mennyiben elégedettek munkahelyükkel. jövedelmükkel, élet- körülményeikkel ? Békés megyében a 12 állami gazdaságból 6: a felsőnyomási, a hidasháti, a gyulai, a körösi, a szarvasi és a Szeghalmi Állami Gazdaság került a felmérésbe bevont gazdaságok közé. Első helyen a jövedelem A kiküldött kérdőívekre Békés megyében 273 állami gazdasági dolgozó válaszolt értékelhetően. A válaszokból elsősorban áz tűnik ki, hogy a megkérdezetteknek csaknem egy- harmada nem elégedett teljesen a jövedelmével. Ehhez azonban J tudni kell azt is, hogy a 723 j válaszadó közül mindössze 40- j en vannak olyanok, akiknek ha- \ ví átlag jövedelme kevesebb 1600 forintnál (de több mint 1200 forint), átlagban valamennyien többet keresnek 2000 forintnál. Az „elégedetlenség” ellenére mindössze csak 11-en jelentették ki határozottan, hogy szándékukban áll otthagyni jelenlegi munkahelyüket. E 11-ből viszont 9 azt is hozzáteszi, hogy éppen a mostani alacsony jövedelme miatt mégy él. Abból a 94 dolgozóból pedig, akik még nem döntöttek, hogy mennek vagy maradnak, 68 a jövedelmével elégedetlenek száma, de csak 31-en hivatkoznak a „kis” keresetre, mint távozási okra. Összegezve: a megkérdezettek öt százaléka szeretne munkahelyet változtatni, 34 százalékuk pedig ingadozik. Mindenesetre elgondolkoztató vei a2 élet más örömeinek — csendes vagy viharos örömeinek — adja át magát. Erős személyes meggyőződésem szerint azonban a boldogság effajta felfogása vagy a személyiség lelki szegénységéből és ürességéből fakadó, vagy pedig onnan, hogy hiányoznak azok a társadalmi feltételek, amelyek minden normális emberben meglevő alkotó törekvések és képességek megmutatkozását és kibontakozását lehetővé tennék. Röviden: ahhoz, hogy minden ember kifejthesse alkotó erejét és ebben örömét lelje, az ismereteknek, az esztétikai ízlésnek és a morálnak, vagyis az ember társadalomhoz és önmagához való erkölcsi viszonyának meghatározott szintje szükséges.” Amikor tehát a tudomány szerepéről beszélgetünk a társadalomban, s például azokat a konkrét feladatköröket ismertetjük, amelyek a távlati tudományos kutatási tervekben szerepelnek, voltaképpen arról van szó, hogy az ember egészséges testi és szellemi életéhez szükséges feltételek megteremtésén hogyan s miként dolgozunk. A szocializmusban mindenesetre, ezt a munkát hosszú távra lehet tervezni, míg kialakul a tudomány és a társadalom mind tökéletesebb egysége, amely áthatja majd a hivatásos munka és a magánélet minden területét. Szluka Emil (Vége) az is másfelől, hogy a több mint 80 „elégedetlen” között 33 olyan dolgozó van, aki többet keres havonta 2000 forintnál, illetve 3-nak 2500-nál, egynek pedig 3000-nél is nagyobb a havi jövedelme. Továbbá a 15 távozná szándékozóból 4-nek csak 2500, egynek pedig 3000 forint a fizetése havonta. Ugyanígy az „ingadozó” dolgozók számának (94) fele keres többet az átlagnál. Ti zennégyük jövedelme pedig eléri, illetve meghaladja a 3000 forintot is. Érdekes még talán az is, hogy a legtöbb megkérdezett (171 dolgozó) jövedelmének nagysága megegyezik az átlagos 2000 forinttal. Ennél kevesebbet keres 14, többet pedig 21 ember. A munkahelyi légkör szerepe A jó munkahellyel szembeni elvárásokkal foglalkozó kérdésekre adott válaszok értékelésekor fontos tudni, hogy a felmérésbe bevontaknak csaknem 80 százaléka nem irodai dolgozó. Tehát a kitöltött kérdőíveken olvasható vélemények összege-1 zése valóságos képet adhat az állami gazdaságokban termelő- munkát végzők igényeiről, illetve arról, hogy ezeket az igényeket a gazdaságok mennyiben elégítik ki. Ahhoz, hogy egy dolgozó _ a j munkahelyen jól érezze magái, | a megfelélő nagyságú fizetés j mellett és azon túl még sok i mindenre van szükség. Először j is jókedvvel végzett munkára,! az ezt biztosító munkakörülményekre. Azután jó vezetőkre, jó: munkatársakra, társadalmi és j politikai szervezetekre, akik és amelyek segítenek a nehézségek megoldásában. Örvendetes, hogy a 273 emberből mindössze 33 (12 százalék) az, aki nincs melgedóged- ve a gazdasága által biztosított munkakörülményekkel. A nem megfelelő légkör miatt csak egyetlen egy dolgozó készül elmenni. A jövedelemmel kapcsolatban kifej tejttek után már nem, egyébként talán meglepő, hogy a távozókból és az ingadozókból, a 109 dolgozóból csak 5-nek véleménye az, hogy a kedvezőtlen légkör ok lehet a munkahelyváltoztatásra. Az előbbiek közüj 9 dolgozó elégedetlen csak saját munkahelyének légkörével, de csupán 3-an mennek el emiatt. Viszonylag kedvező az a kép is, ahogyan a válaszadóik vezetőiket, munkatársaikat és az állami gazdaságúik: társadalmi- pdlitikai szervezeteit megítélik. Személyes problémáikkal a dolgozók többsége — a megkérdezettek 83 százaléka — a vezetőkhöz for’dul. Kár, hogy a 273 emberből 17 százaléknyi azoknak a száma, akik a megfelelő támogatást nem kapták meg. A munkahelyi, társadalmi, politikai szervezetek esetében ez az arány már csak 13 százalék. Legtöbben. 187-en főleg a szakszervezettől kaptak eddig segítséget, elsősorban anyagi támogatást. Tanulságos végül az is, hogy a megkérdezett 273 dolgozóból csak 67 fogalmazta meg a jó munkahellyel kapcsolatos elvárásait. A távozók és ingadozók többségének — 74 százalékuknak — a magas jövedelmen túl nincsenek semmiféle elvárásaik. As előbbrejutás és az elismerés Természetes és jogos igény' elvárás az is, hogy az emberék számítanak arra: ha jól dolgoznak, ennek az anyagiak mellett az is eredménye, hogy munkájukat szakmailag', erkölcsileg elismerik, illetve őket, magukéit — katonai kifejezéssel élve — előléptetik. Ezek azok a dolgok, amelyeknek megléte, illetve hiánya felébreszti vagy elaltatja a minden emberben meglevő aktivitást. Hiszen az elismerés többek között egyrészt, éppen az „előléptetésben”. másfelől pedig abban nyilvánulhat meg, hogy mennyiben veszik figyelembe a dolgozók javaslatait. Békés megyében a megkérdezett 273 állami dolgozó közül 43-an — a válaszadók 16 százaléka — ítélik meg úgy, hogy gazdaságukban nincs lehetőség előbbrejutásra. Mindössze 2 százalékkal több azoknak a száma, akik szerint viszont minden vonatkozásiban előbbre lehet jutni. A többiek (66 százalék) véleménye az, hogy a7 előrehaladás tapasztalataik szerint kis, illetve közepes mértékű. A 15 munkahelyváltoztatóiból csak 3, a 94 „ingadozóból” pedig csak 11 tartja fontosnak az előbbrejutást a munkahelyen. Az előbbi két csoportba . tartozók közül egyébként csak 27-en állítják azt .hogy munkahelyükön nincs lehetőség az előbbrejutásra. A„ erkölcsi-szakmai elismerés másik megnyilvánulási formáját a javaslatok figyelembevételének fokát vizsgálva, megállapítható, hogy azok, akik szerint nincs lehetőség előrelépni. nem is tesznek javaslatokat a munkakörülmények javítására. A 217 emberből pedig akik jaavsl átokkal szoktak fordulni a vezetőkhöz — csak 30- an látják úgy, hogy „náluk” nem lehet előbbre jutni. Mindazonáltal nem teszi a legkedvezőbb benyomást az, hogy a választadők egyharma- dának véleménye szerint a vizsgált állami gazdaságokban nemigen veszik figyelembe a dolgozók javaslatait. A munkahely és a kultúra A MEDOSZ Agitációs es Propaganda Osztályának kérdőívén a 32 kérdésből 10 arra keresd a választ, hogy a dolgozók igénylik-e a munkahelyükön a kulturális életnek a korábbinál tartalmasabbá tételét. A megkérdezettek közüj azok. akik munkahely változtatásra készülnek vagy még nem tudják, hogy maisadnak-e (összesen 109 dolgozó) mindössze 6-an hiányolják gazdaságukban a kuturális munka fejlesztését. De ezt egyikük sem tartja fontos tényezőnek a jó munkahely 'megítélésében. A 273 válaszadóból 237 legszívesebben családjával, otthon tölti szabad idejét. így azután érthető hogy mindössze csak 130-an veszik igénybe több-kevesebb rendszerességgel a munkahelyen található kultúrális létesítményeket. Körülbelül ugyanennyien vesznek csak részt aktívan és rendszeresen munkahelyük kulturális életében. Ebben, egyébként az is közrejátszik, hogy a felmérésre bevontak kétharmada a gazdaság központjától távol lakik és lakhelyén is ki tudja elégíteni kulturális igényeit. Ezek azok a tanulságok, amelyek 273 Békés megyei állami gazdasági dolgozó válaszaiból, véleményeiből levonhatók, sbár a megkérdezettek száma csak 3 százaléka a 12 állami gazdaság dolgozói létszámának. ítéleteik mégis sokat segíthetnek több tényező figyelembevételével együtt, iránytűi lehetnék megyénk állami gazdasági életének további alakításában. Kőváry E, Pét«
