Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
Yilag protetarjar egyesüljetek! NiPUJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1972. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: SO fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM MA MI A LEGFONTOSABB EGY MUNKAHELYEN? (3. oldal) AZ ÖSSZEFOGÁS PÉLDÁJA (5. oldal) horgaszparadiCSOM KÖRÖSTARCSÄN (5 oldal) Legendák és Jövedelmek Hazaérkezett Arad megyéből a Madrigál kórus A7 orosházi Madirigál kórus szombaton reggel Arad megyébe utazott, ahol a Megyed Művelődésügyi Bizottság vendégeként Buteniben, Majláton és Ze rinden' vendégszerepeit. Az együttes műsorát és tagjait mindenütt nagy szeretettel fogadták a vendéglátók. A kórus szerdán hajnalban érkezett haza. Hogy készülnek az őszre? Válaszok a csabai tsz-ekből Érmeseink az Olimpián: Hargitay András a 400 méteres vegyesúszásban bronzérmet szerzett (Olimpiai beszámolónk a 6. oldalon) Volt a termelőszövetkezeti mozgalomnak olyan időszaka, amikor a termelőszövetkezetek többsége igen keveset tudott fordítani a személyes jövedelemre. Bizonytalan volt akkoriban, hogy az év végén mennyi jut a tagoknak. Megtörtént az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen a vezetőség kénytelen volt közölni: a tagok tartoznak a szövetkezetnek, pedig év közben alig kanták valamicske előleget közösben végzett munkájukért. Természetesen az elnökök és más beosztású vezetők is nehéz anyagi helyzetben voltak abban az időben. Rengeteget dolgoztak, gazdasági munkájuk mellett társadalmi, politikai feladatokat elláttak, mint ma is. de sokkal rosszabb körülmények között. Ez főként az érdekeltek számára volt akkoriban téma, a közyélemény számára kevésbé. A néngazdasáe más területein dolgozó emberek nem igen hasonlították össze saját keresetüket a termelőszövetkezeti elnökével. S ki tud akár egyetlen olyan esetről, amikor más foglalkozású ember javasolta valamilyen fórumon, hogy szüntessék meg a szembetűnő aránytalanságot a termelőszövetkezeti fások, vezetők és a jobban fizetettek keresete között? A hatvanas évek közepe óta élénk érdeklődés kíséri a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének alakulását. Pontosan azóta, hogy pártunk oolitikájá- nak egyik kiemelkedően nagv eredményeként biztonságossá vált a megélhetés az erős és a közepes termelőszövetkezetekben. Rendszeresén havonta fizetnek előleget a teljesítmények alánján. s ha eredményes a gazdálkodás, akkor az év végén megkapják a tagok a már felveti előleg és a részesedés közti különbséget. sőt, nyereségrészesedéshez, prémiumhoz is juthatnak, ha jól dolgoztak. Persze, az irányító beosztásúak, köztük az elnök is. Ne vonakodjunk a megállapítástól: történelmi érdeme pártunknak, társadalmunknak, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme országos átlagban most már eléri a munkások és az alkalmazottak jövedelmi átlagát. Ami az életszínvonalat illeti, abban még vannak különbségek. hátrányosabb a termelőszövetkezetekben dolgozók helyzete, mert csak fokozatosan valósulhat meg a város és falu. az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók életviszonyainak már régen célul tűzött közelítése. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években mégis elég gyakran lehet hallani olyan véleményt, amely szerint túlságosan nagy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, a vezetőkéről pedig szinte legendák születtek? A kérdés első részére az a válasz, hogy azért, mert a régebbihez képest valóban gyorsabban nőtt a tsz-tagok jövedelme, mint másoké. Ez különben kézenfekvő dolog, hiszen másképpen nem lehetett volna kárpótolni az elmaradást. A vezetők jövedelmére is vonatkozik ez. de túszai kapcsolatban kialakult téves megítélésben más tényézö is hatott. Az tudniillik, hogy csaknem minden megyében akadtak kivételek, olyan szövetkezeti vezetők, akik valóban indokolatlanul nagy jövedelemre tettek szert. Leggyorsabban ezeknek a híre terjedt el, az ilyenkor szokásos túlzásokkal és általánosításokkal. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1968-ban adott ki első ízben irányelveket a tsz- vezetők díjazására. Alapos vizsgálatok állapították meg, hogy a szövetkezetek nagy többsége helyesen alkalmazta az irányelveket. Tavaly 2400 tsz közül 43-ban lépték túl az irányelvekben rögzített felső határt. Kétségtelen, hogy bár az egészhez képest ez nem* nagy szám, mégis sokat ártottak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Alkalmat adtak a már említett általánosításra. Jól tette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, hogy a közelmúltban ismét állásfoglalást, irányelveket tett közzé és meghatározta a termelőszövetkezeti vezetőik jövedelmének felső határát. Nem egységesen, hanem mérlegelve, hogy mekkora a gazdaság, mennyit termel, s milyenek a működés minősítésére alkalmas egyéb tényezők. Kellett az állásfoglalás azért is, hogy ennek alkalmazása kizárjon minden lehetőséget a társadalmi feszültségek előidézésére és a szövetkezeti demokrácia megsértésére. Időszerű volt az irányelvek kiadása annak érdekében is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők díjazása összhangban legyen azo- kéval. akik rokonterületen dolgoznak. s ebből a szempontból igazodási alapul szolgálhatnak. A TOT irányelvei szerint négy kategóriába sorolhatók a tsz-ek. Az elsőben az elnök alapmunkadíia 4000—6300 forint lehet, a negyedikben pedig 2700—4300 forint. Ehhez arányosítva szerepelnek az irányéi vekben a többi vezető beosztású tagi'a vonatkozó díjtételek is. Az alapmunkadíjhoz legfeljebb 25 százalékos kiegészítő munkadíj (nyereségrészesedés, prémium) járulhat akkor, ha ennek a feltételei megvannak. Ha a tagoknak nincs kiegészítő részesedésük, akkor a vezetőknek, sem lehet. Aki az irányelvekben foglalt mértéket túl akarja lépni, azt jogosan marasztalják el,- és megérdemli, hogy a közösség határozottan fellépjen káros magatartása ellen. A termelőszövetkezeti tagságnak megvan a lehetősége arra,' hogy betartassa a vezetőire vonatkozó irányelveket is. Sérthetetlen joga például, hogy a vezetők díjazására kidolgozott és a tsz- ben alkalmazott módszerek nyilvánosságát megkövetelje. Mégpedig úgy, hogy ne különféle, számára nem érthető, nem elég világos utalásokat közöljenek vele, s ne előtte ismeretlen paragrafusokra, rendelkezésekre hivatkozzanak, hanem pontosan, összegszerűen és ellenőrizhetően meghatározott díjazási feltételekről, módszerekről tájékoztassák a szövetkezet tagságát. G P. Tulajdonképpen még! három hetünk van a naptári ősz kezdetéig; Am ez az évszak mete- orológiailag mintha már itt is lenne. És a mezőgazdaságban is az őszi előkészületek folynak már. Megkérdeztük a csabai tsz-ek szakembereit: gazdaságaik hogy készülnek az őszre?- Kispál Antal, a Magyar—! Csehszlovák Barátság Tsz elnö-j ke: | Szedik a — Jelenleg- a szervestrágyát szórjuk ki a földekre és silózunk. Az igazi őszi munkált néhány nap múlva kezdődnek. 135 holdról kell felszednünk a cukorrépát. Ügy számítunk, hogy szeptember 4-től kezdve az idén vásárolt cukcrrópa-betakarító gépsorunk legalább 220 mázsa cukorrépát hoz le minden holdról. Az cíazi vetés szeptember 20— 25.. között kezdődik, addig még W* hagymát 1200 holdon kell a vető- illetve a mélyszántást folytatnunk. 90ü holdnyi mái' készen van. A 930 hold kukoricát majd csak október elején kezdjük csőtörőzmi. A tavalyihoz hasonló 33 mázsás termésátlagra számítunk. Lagzi Mihály, a Május 1. Tsz elnöke: — A kertészetben befejezéshez közeledik az 55 hold paradicsom betakarítása. 180 mázsát terveztünk belőle holdanként, de 200- at hozott. A 352 holdnyi cukorrépa fel-»' szedéséhez a gépeket már előkészítettük. Ügy néz ki, hogy meglesz a 220 mázsa holdanként. Szeptember 4-én kezdenénk, ad. digra a vetcszántást be kell fejeznünk. Az 1500 holdból már csak 130 van hátra, A kukorica gépi betakarítása csak egy hónap múlva kezdődik, no és természetesen itt van még 2500 holdnyi föld mélyszántása, ami egészen december elejéig tart majd. Most a 240-néi tartunk. Orvos György, a Lenin, Tsz üzemgazdásza: — Az ötven holdnyi paradicsom szedése talán eltart még egy-két hétig. A 125 hold vöröshagymáé pedig legalább szeptember’ végéig A kukorica betakarítása nálunk valószínű szeptember 20<-a körül kezdődik. Az 1250 holdon 38—39 mázsás rekordtermés ígérkezik. Őszi vetéshez 1800 holdat kell előkészítenünk és talán az időn járás is kedvez az őszi munkáknak. Egy kiadós eső még nem ártana, utána pedig hoszantarto napos idő lenne a legjobb. Mázán János, a Szabadság Tsz fcagronómusa: — Nyolcszáz holdon istállótrágyáztunk eddig, elkészültünk ezer holdnyi vető- és 700 holdnyi mélyszántással. Összesen 2700 holdnyi talajt kell kalászos alá előkészítenünk. Szeptember elején 100 hold rövid tenyészidejű kukorica csőtörésével kezdődik gazdaságunkban az őszi betakarítás. Ezt követően két hét múlva következik az ezer hold közös kukorica. Kertészetben dolgozóink jelenleg; a paradicsomot szedik. A 100 holdra tervezett 1 millió 900 ezer forintos árbevételünkből eddig mér 1 millió 400 ezer folyt be. Összegzésül azt kell megalla- I pítani, hogy Békéscsabára, vagy I legalábbis Békéscsaba mezőgaz- | daságába — a szakembereknek I az előkészületekről szóló tájékoztatója szerint — már beköszöntött az ős®. (köváry) Géppel vetett hagyma szedését kezdték meg negyven holdon a magyarbánhegyesí Egyetértés Tsz-ben. A szedés alkalmával egy műveletet géppel végeztek el, s a felszedést és válogatást már munkabrigádok végzik. A jó közepes termést adó hagyma betakarításában a tsz ny Jgdíjas brigádja is segít. (Fotó: Demény)
