Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

Mezőgazdasági szakemberek tanalmányútjai bel- és külföldön

Több csoport a Szovjetunióba, Franciaországba és Olaszországba utazik

Ezekben a hetekben az IBUSZ szervezésében igen sok turista-csoport indul útnak. A legközelebbi napok „túra-startjából” néhány: A gerendási

Búzakalász Tsz 40 dolgozója

Miskolcon és Egérben tölt három napot, a magyarbánhegye- si ciroktelepről 33-an keresik fel különautóbusszal a Bükköt és a Mátrát s a gyomai Alkotmány Tsz nőbizottsága szintén 33 résztvevőt visz három napra Pécsre és Harkányba.

Gazdagnak Ígérkezik azoknak a programja, akik mező- gazdasági tanulmányutat tesznek. Több csoportnak a Körösök Vidéke Területi Tsz Szövetség „gazdája” így azoknak is, akilk augusztus 22-én indultak útnak a Szovjetunióba. A résztvevők Kisinyovban kolhozt látogatnak meg. Tiraszpol- ban a Zöldségtermesztési Tudományos Intézetet, s tanulmányozzák az öntözéses gazdálkO' dási rendszert. Eljutnak OgyesZ' szába is, ahol a Mezőgazdasági Tudományos Intézetet és a mezőgazdasági szakemberképzést tanulmányozzák. Szeptember 1-ig tartó útjuk során megtekintik többek között KÍiev és Moszkva nevezetességeit is.

Negyvenkét állattenyésztési szakember utazik szeptember 5- én kilenc napra Csehszlováklába. Elmennek Nyitrára, tapasztalatcserét tartanaik a Baj- csi Állami Gazdaságban, az Ivánkái Járási Műtrágyatároló Központban és programjukban szerepel Vágújhelyen a szarvasmarhatelep, Kútra Horában a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés, a Zidlochivic- ci Állami Gazdaságban a helybeli sertéstenyésztés megismerése. Útjuk állomása Prága és Pozsony is, s érdeklődnek majd a Petrzalkai Állami Gazdaság modem tehenészete iránt.

Francia és olasz tanulmányútra megy szeptember 10—22 között egy csoport. A szakemberek ismerkednek a Párizs környéki zöldségtermesztő gazdaságokkal, elmennek Versaillesbe, Bondigouxban megtekintik a Grál gazdaságot. Mar seillebe látogatnak, hajókirándulást tesznek If várába, .majd Milano, a Nouve Culture kísérleti gazdaság és az Ente Nazi- onale Risi rizstermesztő kutatóállomás megtekintése következik. Bolognában a Prospera gazdaság öntözéses gazdálkodását tanulmányozzák, s felkeresik Róma nevezetességeit.

Bulgáriába szeptember 17-én indul 10 napra 42 zöldségtermesztési és kertészeti szakember. Pitestiben, Rúnában, Tir- novóban. Várnában, Plevenben, Szófiában ismerkednek az ottani gyümölcstermesztéssel, konzervgyártással, a zöldségfélék nemesítésével, a termesztési technológiákkal, az üvegházi zöldségtermesztéssel.

A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete Ausztriába visz öt napra október 16-tól 40 szakembert. Ezenkívül megyénkből egy autóbuszos csoport októberben 26-tól 31-ig megtekinti Grazban az Európack 72 Nemzetközi Csomagolási és Csomagolóipari Szakkiállítást, valamint az Automatikus Anyagszállítás Kiállítást. Eljutnak megyénk mezőgazdasági szakemberei Hollandiába is.

Belföldi utakra is sor kerül. Augusztus 29-től 40-en tanulmányozzák a Felsőnyomási Állami Gazdaságban a kukoricáéi cukorrépa termesztést az endrődi Béke Tsz-ben, a Pa- lotási Állami Gazdaságban, a Szolnoki Állami Gazdaságban, a Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a növénytermesztést. Szeptember 5-ig tartó útjukon Budapesten megtekintik a bor-világkiállítást. Erre az eseményre a megyei tanács szervezésében is megy augusztus 30-án 33 szakember, akik Balatonföldváron gazdaság-látogatást tesznek majd.

Az IBUSZ rendezésében szeptemberben és októberben ezenkívül több szakmai csoport tesz egy-két napos kirándulást.

V. Z.

Jól zárták takarékszövetkezeteink a biztosítási verseny első félévét

A MÉSZÖV Takarék, és Lakásszövetkezeti Titkársága és az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága erre az évre is meghirdette a takarékszövetkezetek közötti biztosítása versenyt. Az említett két megyei szerv három nappal ezelőtt értékelte a 20 szövetkezeti pénzintézet első félévi biztosítási tevékenységének eredményeit.

Az első kategóriában első helyezett a magyarbánhegyesi, míg a második helyezett a Szarvasi Takarékszövetkezet lett. Második kategóriában az első helyet a békéssámsoni, a második helyet a Köröstarcsad Takarékszövetkezet szerezte meg. Míg a harmadik kategóriában az endrődi, a körösladányi, a füzesgyarmati és a Tótkomlósd Takarékszövetkezet került az éiMüszaki konferencia az építőknél

A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szeptember elsején, pénteken reggel fél 9-kor műszaki konferenciát rendez Békéscsabán, a vállalat központi irodaházának tanácstermében. A tanácskozáson elsőként az első félévi eredményeket és tapasztalatokat értékelik, majd ismertetik a második félévi feladatokat, valamint a téli munkára való felkészülés tennivalóit

re. A helyezést elért takarékszövetkezetek eredményeik

alapján 7 ezer 300 forint jutalomban részesülnek.

Megállapította továbbá a versenyt értékelő bizottság, hogy a megyei 20 takarékszövetkezete az első félévben 4371 új biztosítást kötött,' miközben 4 millió 276 ezer forinttal növelték a díjbevétel összegét.

B. I.

— A Körös nekünk az életet jelenti — mondta Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság első embere, mikor irodájá. ban a hatalmas falitérképhez lépett s végigfuttatta a mutatópál. cát a három ágból összefutó vékony kék vonalon. Aztán szinte áhítattal, versbe-illő átszelle- mültséggel folytatta tovább:

— Kenyéradónk és nemcsak nekünk. Életet jelent a part minden településének, ipari üzemeknek, a mezőgazdaságnak. Sok tízezer embernek... De él maga a Körös is. Percről percre változtatja a medrét, egyhelyütt építi, másutt rombolja a partot. Ha szabadjára engednénk... Az ember azonban kivédi a veszélyt. Persze, csak úgy, hogy cse’eke- dete a víznek is tessen. Másképp a védőműveket, keresztgátakat, sarkatnyúkat nem fogadná be... Legtöbben úgy tartják, csak akkor van dolgunk, ha támad a folyó. Pedig békében, kis- vízkor is nagy feladatok hárulnak ránk: százharminc millió köbméter víz kell öntözésre, halastavakba ; hatalmas területek belvizét kell a folyóba vezetni; vízen szállítjuk a partvédelmi művekhez szükséges anyagokat; a következő ötéves terv végéig a gátak magasításával, szélesítésével lesz dolgunk. Évente több, mint százhúsz milliót költünk a Körösre. Talán a rendszeresebb hajózás is megindul később, ha befejeződik a Rajna—Majna —Duna-csatoma építése s elké.

Emberek a Körös mentén

szül a Tisza—Duna-csatoma, konténerekkben a Körösről a tengerig juthatnak a megye termékei... Újra mondom: az életet jelenti a Körös. Szeretjük s mi, „vizesek”, ahogy sokan hívnak bennünket, összenőttünk vele. Másképp nem is lehetne talán.

...A valóságban nem hasonlít a folyó a térképen látott keskeny, mozdulatlan szalaghoz. Az igazi Körös erős, hatalmas, mindig változó. Hullámai is közelebb a zöldhöz, barnához, mint a kékhez. Nyughatatlanul csillan meg rajtuk a nap sugarai, mindig elevenen tükröződik bennük a parti fák megfordult képe. Pedig ezen az augusztuson nem is mozdul igazán a víz. Andruska Imre, a Fehér-Körös gyulavári szakaszának gazdája magyarázta el az okát:

— Kevés az idén a víz. Nem engedhetjük elfa'yni. A duzzasztókkal hát megálljt parancsolunk neki. Nélkülük most száraz lenne a meder, mint volt ötvenkettőben. Velük, a békésivel, az ittenivel, meg a többivel biztosítani tudjuk az öntözést, a halászatot, amit csak kell... Igaz. nem könnyű a duzazsztónál é>!ő emberek sora. Nincs kötött munNégyméteres, karnyi

gerendák a duzzasztótűk, állják a víznek.

melyek útját

Intézkedési tervek az épitőanyagipar termelési szerkezetének javítására

A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására átfogó, elemző vizsgálatot kezdtek, s ennek alapján intézkedési terveket dolgoznak ki a hatékonyság növelésére az építésügyi ágazat nagy építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatai. Első ütemben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 29 vállalata és a Tégla-, illetve a Kő- és Kavics ipari Egyesülés vállalatai fogtak munkához, azután pediig az építőanyag- és szerkezetgyártó ipari tanácsi vállalatai és szövetkezetei végeznek gazdaságossági felméréseket és készítik el intézkedési terveiket. A munka támogatására a minisztérium összeállította és a vállalatok rendelkezésére bocsátotta azokat az irányelveket, amelyek

alapján egységesen vizsgálhatják termékeik jövedelmezőségét és intézkedési terveikben kijelölhetik azokat a gyártmányokat, amelyeknek gazdaságosságát növelni kell.

Az ÉVM szakembered az irányelvekben hangsúlyozták, hogy komplex módon, az építésügyi ágazat sajátosságainak megfelelően kell értékelni a gazdaságosságot. A nagytömegű építőanyagok előállításánál például nemcsak a termelési, hanem a szállítási költséget is figyelembe kell venni. Az építési költségeket tekintve ugyanis kifizetődőbb a viszonylag drágább, de közelről szállított termék felhasználása, mintha az olcsóbb terméket jóval messzebbről kell beszerezni. Ezért fontos, hogy a különböző területek igényeihez igazodjon a termelés helye is. Különösen fontos a költségek komplex mérlegelése a,: importlehetőségek vizsgálatánál. mert az esetek többségében jóval kifizetődőbb a népgazdaságnak a hazai építőanyag.

A kevéssé jövedelmező termékek gazdaságosságának növelésére és a termelésszerkezet átalakítására az ÉVM-vállalatok több éves programot dolgoznak ki Ebben a saját erőből megvalósítható feladatokon túlmenően feltüntetik azokat a tennivalókat is, amelyeket csak a minisztérium és más ágazat bevonásával, összehangolt együttműködésével oldhatnak meg.

(MTI)

A gondnoknő, Szanazng egyik leglelkesebb híve.

(VoLlmuth Frigyes rajza)

kaidő, nem is lehet. Hiszen a víz, ha támad, nem nézi, hány óra, nem nézi. nappal van-e vagy éjszaka. Csak jön, jön s próbára teszi az erőt. Hetvenben a szlvattyúház derekáig emelkedett a szintje... A szivattyúnak különben az a dolga, hogy ha magas a belvíz, az Élővíz-csatornából a Körösbe emelje a felesleget. Persze, most nem az okoz gondot, hogy sok a víz. Inkább az ellenkezője. Tizenhat centiméterrel mutat kevesebbet a mérce, mint az augusztusi átlag. S a duzzasztás sem kevés fáradságot kíván.

...Gyulaváritól Szanazugig egyenes a meder. Ásott Útja ez a víznek, jó évszázada dolgoztak építésén sokan, hogy levágják a hajózást lassító kanyarokat. Ak_ kor változik csak valamit az iránya, amikor a Fekete-Körössel találkozik a Fehér. Itt az összefolyásnál van a megye egyik legszebb üdülőterülete. Magánházak s vállalatok, intézmények épületei adnak hajlékot a kikap, csolódást keresőknek. A gyulai Várszínház egyik művész-törzsvendége szerint, aki pedik sok országát bejárta már a világnak, nincs még egy ilyen kellemes és olcsó pihenőhely. Czene Józsefné mesélte így, s 6 tudja, hiszen egész nyáron itt él: gondnok az árvízvédelmi készültségi szolgálat szanazugi telepén, ahová ilyenkor, csendes időben pihenni járnak a „vizesek”. S néha mások is; finnek, franciák, leányfalusiak, budapestiek.

— Vasárnaponként többezren rándulnak ide, sokan sátrat hoznak, a vízparton alszanak. Néhány év múlva pedig — akkora az építkezési láz — még nagyobb lesz a forgalom. Nálunk is biztosan, a telepen, aminek helyén nemrég csak rozoga kovácsmű- hely volt. Az építkezésben részt vevők közül sokan ma is ide jár. nak, emlékeznek a hőskorra. S folyik tovább a munka. Az igazgatóság szocialista brigádjai maguk készítették a gyerekeknek a hintákat, hamarosan birtokba vehetik a vendégek a zuhanyozót és a védőrácsos kis fürdőmedencét. Vannak evezős csónakjaink, de nagyon szeretnénk, ha egy motorcsónakkail még változatosabbá tehetnénk dolgozóink pihenését.. Hogy még kellemesebben emlékezhessenek az itt töltőt napokra.

Daniss Győző

(Folytatjuk)

i