Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1972, AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Ara: torint XXVII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM München 72 Ülést tartott az Elnöki Tanács MA miért torpant meg Békéscsabán A SZÖVETKEZETI lakásépítés? (S. oldal) m SZERKESSZEN VELÜNK (6. oldal) * HETI RÁDIÓ. ÉS TV-MÜSOR (10. oldal) Dózsa-eml ékm iísor Havasi kürtök messashangaó hangja adja meg ma, pontosan délután három óraikor a jelt a XX. nyárt olimpia megnyitásá­ra. Tizenkét esztendő után új­ra Európában kerül megrende­zésre a világ legjobb sportolói­nak négyévenkénti legnagyobb versenye, amely tanúsítani hi­vatott a sport iejlődésének mér­tékét, és irányait. Az olimpiai létesítményék ünnepélyes átadása már 58 nap­pal a játékok kezdete előtt meg­történt. Ez önmagában is re­kord, hiszen a korábbi olimpi­ákon a létesítmények egy része mindig az utolsó pillanatokban készült el. Willy Brandt kancellár az átadáskor mondott- beszédében többek között han­goztatta: „Az olimpia kitűnő alkalmat nyújt a Német Szövet­ségi Köztársaság számára, hogy bebizonyítsa: a békét szerető emberiség táborához tartozik.'' A Münchenibe sereglő sporto­lók ószintén remélik, hogy a kancellár szavai valóra válnak, mert ha a XX. nyári olimpia va­lóban a békés versengés szelle­mében kerüa lebonyolításra, akkor a bajor főváros előre­láthatólag nagyszerű versenyek­kel és kiváló' eredményekkel írja be nevét az olimpiák tör­ténetébe. A rendezők ugyanis kétmilliárd márkás, hatalmas beruházással a legkorszerűbb feltételeket teremtették meg az előzetes nevezések szerint 123 országból Müncheniben össze- gyűlekező több, mint tízezer sportoló számára. Nagyszerű, többnyire műanyag pályák, gé­pesített idő- és távolságmérés, kitűnő felszerelések. minden igényt kielégítő edzési lehetőse­gek, az olimpiai faluban pedig kényelem, sok szórakozási al­kalom és változatos koszt várja az érkezőket. A XX. nyári olimpián — amely a valóban megrendezett nyári játékok között csak a 17,. hiszen 1916-ban az első világ­háború, 1940-ben ég 1944-ben pedig a második világháború miatt nem rendezhették meg a játékokat — 22 sportágban 194 aranyéremért versengenek a vi­lág lejobb sportolód. Az induló versenyzők száma alaposan túl­haladja a mexikói 6 059-es lét­számot, mert az európai orszá­gok mindegyike nagy csapattal indul. A legnépesebb küldött­séggel természetesen a házigaz­da NSZK vonul fel, 523 sporto­lót ■ neveztek a 22 sportág küz­delmeire. Előreláthatólag csak az NSZK indítja valamennyi sportágban versenyzőit, a töb­biek. például a második leg­nagyobb csapattal felvonuló Szovjetunió, amely a tervek sze­rint 504 sportolót küld Mün­chenbe, már kihagynak egy-egy sportágat, mint a gyeplabdát, vagy a kajak-sLalomot. A. 247 sportolót felvonultató magyar küldöttség, szinte eltörpül a nagy csapatok mellett, hiszen versenyzőinknek száma még a felét sem éri ed az előbbiekének, de lényegesen nagyabb csapat­tal indul Münchenbe Lengyel- ország, az NDK, Nagy-Britan- nia és Olaszország is. Pedig a magyar versenyzők is 20 sport­ágban küzdenek majd az ér­mékért és a helyezésekért, s csupán gyeplabdáiban és kosár­labdában nem lesznek ott az indulók között; Mint minden oümipila előtt, úgy most is sok szó es ik az esélyekről. Valamennyi szakértő megegyezik abban, hogy a csú­cson a szovjet és az amerikai csapat Münchenben is külön küzdelmet vív. 'Hasonló párvia­dal várható a nemzetek nem hivatalos ranglistájának harma­dik helyéért, az NDK és az NSZK sportolói között. Az ötödik hely az, amelyet a reális esélyek alapján még jó néhány országgal együtt a 'magyar spor­tolók is „megcélozhatnak”. A legnagyobb riválisnak. Japán sportolói látszanak, akik néhány sportágban több érmet és he­lyezést szerezhetnek — például cselgáncs, férfi torna, — míg a magyar csapat gyenge pont­ja éppen az, hogy faként azok­ban a sportágakban vagyunk erősek — pl. öttusa, vízilab­da — ahol a megszerezhető ér­mek és pontok száma erősen korlátozott. A magyar csapat végső helyezését illetően nagyon sok függ attól, hogyan szerepel­nek versenyzőink azokban a sportágakban, amelyekben si­kerükre nem egyértelműen le­het számítani. Az esélyek la­tolgatásakor a nagy szaklapok például atlétikában egyetlen magyar versenyzőnek sem adtak győzelmi esélyt. De az is dön­tő kérdés, hogy hagyományosan sikeres sportágaink, mint az öt­tusa, a birkózás, a kajak-kenu, a vívás, az ökölvívás és a súly­emelés, hozzák-e azokat az ee méket és pontokat, .amelyeket elvárunk tőlük. Számunkra na­gyon izgalmas a csapatsportok végeredménye, mindenek előtt az, hogy milyen helyezést érnek el csapataink labdarúgásban, ví­zilabdában kézilabdában és női röplabdában. Végül sokat segít­hetnék gyengébb sportágaink, mint az evezés, a cselgáncs, az íjászat egy-egy helyezés eicsí- pósével. A magyar sportvezetés azt tűzte olimpiai csapatunk elé, hogy a mexikóiho7 hasonló eredményt igyekezzen elérni ér­mekben és pontokban egyaránt. Ez igen nagy feladat, mert az erőviszonyok kiegyenlítődése to­vább tart, a rivalizálás Mün­chenben lényegesen nagyobb lesz, mint Mexikóban volt. Dön­tő szerepet fog játszani a bajor fővárosban is a küzdőszellem, n,7 akarat, tehát azok a tulaj­donságok, amelyeknek a jól felkészített magyar sportolók az eddigi olimpiákon is mindig nagy hasznát láttak; (KS) A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Mó­dosította és kiegészítette a levél­tári anyag védelméről és a levél­tárakról szóló 1969. évi 27. szá­mú törvényerejű rendeletet. Törvényerejű rendeleteket al­kotott egyes felsőoktatási intéz, mények létesítésére. Ennek ér­telmében a felsőfokú könnyű­ipari technikum könnyűipari műszaki főiskolává alakul. A törvényerejű rendelet alapján a Budapesti Felsőfokú Építőipari i Technikumot összevonják a Deb- 1 receni Felsőfokú Építőgépészeti Technikummal és budapesti székhellyel Ybl Miklós Építőipari Műszáki Iskolává szervezik. Az Elnöki Tanács a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola nevét Besse­nyei György Tanárképző Főisko­la névre változtatta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, időszerű kérdéseket tárgyalt, köztük egyéni kegyelmi kérések­ben döntött. (MTI) Hasaérkesett a pártküldöttség; Aradról Az Arad megyei pártbizottság meghívására dr. Szabó Sándor­nak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága titkárának vezetésé­vel négytagú küldöttség láto­gatott el a Román Szocialista Köztársaságba. A pártküldött­ség, amely részt vett Románia felszabadulásának 28. évforduló­ja alkalmából rendezett ünnep­ségeken, tegnap, pénteken dél­után hazaérkezett. Magyar sássió az olimpiai faluban a megyeszékhelyen A városi tanács udvarán au­gusztus 28-án este 7 órakor kezdődik a Dózsa György szü­letésének félezer éves forduló­ja tiszteletére rendezett em­lékműsor, melyen Taurinufi István, Petőfi Sándor, Kiss József, Ady Endre, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Bari Károly költemé­nyeit és Erkel Ferenc Kodály Zoltán, Sugár Rezső zenemű­veit adják elő Bessenyei Fe­renc, Bodor Tibor, Győri Fran­ciska, Horváth Bálint, Kontó Gábor, Kovács Eszter, Szirmai Márta és a Szabó László ve­zényelte Debreceni MÁV Fil­harmonikus Zenekar. ■ ; ■ ■ ­fTelefotö—MTI Külföldi Képszolgálat KS) Csalt Bem 72 ezer forint iskolasegély a Szarvasi Állami Gazdaság sokgyermekes családjainak A 23 ezer holdas Szarvasi Ál. lami Gazdaságban megkülönböz­tetett gondossággal törődnek a sokgyermekes családok gondjai­val. Az erről szóló határozatokat kollektív szerződésben rögzítet­ték. Többek között az illetmény- föld területének meghatározásá­nál, a kislakásépítési akció meg­segítésénél ők jönnek először számításba. Az idén például 14 családiház épül a kislakásépítési akció keretében, s a gazdaság egyenként 40 ezer forinttal se­gít, s kedvezményes fuvart ad az építőanyag szállításához. Az idén először részesítik is­kolasegélyben a többgyermekes családokat. Ebből az alkalomból péntek délután bensőséges ün­nepséget rendéztek. Ott volt Nagy József igazgató, a gazda­ság párt- és szakszervezeti bi­zottságainak több vezetőségi tag. ja s meghívtak 159 többgyerme­kes édesanyát. Dudás Mihály, a gazdaság szb-titkára ismertette a nagycsaládosok megsegítésére hozott határozatot. Elmondotta többek között: a felmérések sze_ rint több mint 350 gyermek él nagy családban. Az édesanyák egy része a gazdaság dolgozója, másutt csak az apa dolgozik, az anya a több gyermek gondozása miatt nem vállalhat munkát. A gazdaság minden olyan család­ban, ahol az egy főre jutó ke­reset nem haladja meg a 800 forintot, gyermekenként 200 fo­rint iskolasegélyt ad. A pénteki ünnepségen össze­sen 71 600 forintot osztottak szét. Balogh Kálmánné például ezer­négyszáz forintot kapott. Kovács Lászlóné, Csekő Mihályné és mások 1000—1200 forinttal tér­tek haza. A gazdaság vezetői be­jelentették: minden évben sze­retnének adni iskolasegélyt. Az összeg nagyságát azonban az eredmények határozzák meg. A gazdaság dolgozóinak jó mun­kája ezt a segélyt is kedvezően befolyásolhatja. Az édesanyák örömmel fogad, ták az iskolasegé’yt, hisz ilyen, kor füzetre, írószerre és egyéb kellékre a nagy családban nagy az igény. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents