Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Engedje meg kedves Olva­sónk, hogy a mindennapi szel­lemi táplálékunk — az újság és a könyv — egyik előállító­ját, a Békés megyei Nyomda­ipari Vállalatot bemutassuk önnek. Ez a nyomda ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A 20 év érté­keléséhez —1 úgy érezzük —■, nem árt legalább futó pillan­tást vetni a vállalati „időszámí. tás előtti időkre”. 1456: Gutenberg a modern értelemben vett könyvnyomta­tás feltalálója megjelenteti 42 soros bibliáját. 1472: Budapesten megkezdi működését az első magyar nyomda, Hess András vezeté­sével. lepre bővült a vállalat, amely­nek fejlődését erősen gátolták a régi, korszerűtlen gépek, a szak­munkásképzésbe bevontak kis létszáma, valamint a műszaki irányítás hiányosságai. A harmadik ötéves tervidő­szak első esztendejében a válla­lat életében döntő fordulat állt be. Az ügyviteli nyomtatványok mellett a termelés profiljában helyet kaptak az igényesebb (szí­nes) nyomdaipari termékek, és a könyvek is. A vállalatnál dolgo­zó szakmunkásoknak tehát ké­pezniük kellett magukat, hogy elsajátíthassák azt a tudást, amely a bonyolultabb termelés­hez kellett, ugyanakkor ezzel Több nyelven készülű prospektusok, gyártmányismertetők. 1647-ben Réthy Lápot Szarva­son alapít nyomdát. Megyénk második nyomdá­jának megteremtése Dobay Já­nos nevéhez fűződik, aki 1860- ban állította fel tipográfiai mű­helyét Gyulán. Innen kerül ki 1869-ben megyénk első újságja, a Békés című lap. 1876-ban már négy, 1894-ben 14, és 1927-ben már 27 nyomdát sorol fel a hivatalos megyei ki­mutatás. Ezek közül az egyik legszámottevőbb vállalkozás Gyulán, a Nagy P. István tulaj­donában levő „Dürer” nyomda és lapkiadó vállalat volt, melyet 1950-ben államosítottak. Ezzel és innen indult él a Békés me­gyei Nyomdaipari Vállalat gyu­lai központi telepe a fejlődés út­ján. Két évtized a nép tulajdonában A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, amelynek központja a gyulai nyomda, 1952-ben ala­kult. Itt és a telephelyein: Csa­bán, ahol a napilapot, illetve Gyomán, ahol a régi hagyomá­nyokhoz híven bibliofil könyve­ket készítettek (Gyulán pedig üzleti nyomtatványokat gyártot­tak), ekkor még összesen 85-en dolgoztak. 1963-ban a gyomai Kner Nyomda önállósult, de 1968-tól a Gyulaváriban létesített telep­hellyel együtt ismét három te­egyldőben a belépőket is nekik, maguknak kellett tanítaniuk, hogy a növekedő igények kielé­gítésére két, sőt három műsza­kossá tehessük a termelést. Az új gazdasági irányítási rendszer lehetővé tette, hogy a megyei támogatás mellett saját erőforrásainkat is igénybe ve- hessük az új, korszerű gépek be­állításához. Mivel eleddig első­sorban csak extenzív fejlődést sikerült elérni. Ennek eredmé­nyeként a tervidőszak végére a létszám mintegy 300, a terme­lési eredmény pedig 500 száza­lékkal nőtt. Ami viszont szá­mokkal nem fejezhető ki, az az, hogy a minőség jelentős mérték­ben javult, illetve a gyors fej­lődés következtében a vállalat szinte ifjúsági nyomdává lett, hiszen jelenleg dolgozóink átla­gosan 22 évesek. Azon vagyunk, hogy a fiataljaink közül kerül­jenek ki a csoportvezetők, mű­vezetők és osztályveztők. Mind­ez ahhoz is hozzájárul, hogy vál­lalatunk megőrizhesse rugalmas­ságát, alkalmazkodó képességét a piachoz. Nyomdánk termékei itthon és külföldön A gazdaságirányítás új rend­szerében vállalatunk igyekezett megkeresni a helyét az ország gazdasági vérkeringésében. Hogy ez sikerült, azt elsősorban annak köszönhetjük, hogy új és új ter­mékek' gyártását vezettük be. B termékek között ma már az egyszerű névjegytől, meghívók­tól kezdve a falragaszokon, az ügyviteli és reklám nyomtatvá­nyokon, színes prospektusokon, bőröndcímkéken, könyveken, különleges étlapborítókon, színes fali- és asztali-naptárakon át egészen az üzemi újságokig, fo­lyóiratokig, valamint a napila­pokig minden megtalálható. Sőt a gyulavári telepen többszínű társasjátékokat is készítünk a gyermekek számára. Külön büszkeség tölti el a nyomda dolgozóit, hogy a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozá­sában indított zsebkönyv-soro- zatot ők készítik. A sorzat első kötetével, a Makra című könyv­vel a könyvnapon találkozhat­tak az olvasók. Az idegenforgalom során ha­zánkba látogató külföldi vendé­gek részére 8—9 nyelven készít a nyomda ismertetőt hazánk leg­szebb tájairól, nevezetességeiről. Termékeinknek mintegy 15—20 százaléka négy-öt nyelven kíséri a világ minden tájára a magyar ipar termékeit. Gyártmányaink ott voltak a Norvégiában megren­dezett hajó világkiállításon is, ahol 30-féle színes prospektussal mutatták be a Ganz hajógyár világhíres hajóit, daruit. Ugyancsak megyénk nyomdá­jában készül a Magyarországi Románok Demokratikus Szövet­ségének lapja, a Foaia Noastra, valamint az Eszperantó Szövet­ség folyóirata a Hungara Vivo. De nemcsak lapok és folyóiratok, hanem könyvek is készülnek idegen nyelveken. Szlovák nyel­ven a szlovák népdalköltészet gyűjteméhyes kiadása, eszperan­tóul Gárdonyi Géza Isten rab­jai című könyve, és orosz nyel­ven a Tbilisi című könyv ké­szült nálunk. Közvetlenül exportra a nyomda még nem termel. A megye igé­nyeinek kielégítését tartjuk első­rendű fontosságúnak, illetve azt, hogy az ország különböző részei­ből érkező megrendeléseknek eleget tegyünk. Termékeink azonban nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is elisme­rést szereznek a Békés megyei nyomdának. A nyomdák közötti minőségi versenyben már má­sodszor nyertünk oklevelet mi­nőségi munkákkal. A legna­gyobb sikert a Képzőművészeti Alap által rendelt asztali mág­neses naptárak gyártása hozta. A Brémában évről évre megren­dezett nemzetközi művészeti naptárkiállításon — 50 ország termékei között — már másod­szor nyertük el az NSZK mö­gött a második helyezést. Jövő --­a korszerűsítés jegyében A harmadik ötéves tervidő­szakban a fenti eredményeket a nyomdaipari vállalat nehéz kö­rülmények között, zsúfolt he­lyiségekben, korszerűtlen gépe­ken érte el. Eddig a műszaki hi­ányosságokat legfeljebb csak szívvel, a szakma szeretetével pótolhattuk. Az elmúlt tervidőszak azon­ban megteremtette az alapokat, míg a IV. ötéves terv biztosítja is a korszerűsítés feltételeit a jobb munkakörülmények kiala­kítására. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében, valamint a megye vezetőinek támogatásá­val a nyomdaipari vállalat eb­ben a tervidőszakban 40 millió forintos beruházással igyekszik azt elérni, hogy mind a gyulai központi telepen, mind pedig a békéscsabai lapnyomdában a dol­gozók kulturált munkahelyeken végezzék munkájukat. A beru­házás befejezése után a tervek szerint a Békés megyei Népúj­ság is korszerű technológiával készülhet és két színben jelenik meg. Ugyanakkor a korszerű technológiák bevezetésével, a modern automata gépek beállí­tásával, az igényeket a korábbi­nál sokkal jobb minőségben és rövidebb idő alatt elégíthetjük ki. i A rekonstrukcióval új gépek sora jelenik meg a nyomdában. Az új technológiák segítségével tovább csökken az ólom haszná­lata. A fotómechanika és a kor­szerű gépek nemcsak a munkát könnyítik, hanem a hatékonysá­got is növelik, így a IV. ötéves tervidőszak végére mintegy 45 százalékkal tudjuk növelni a nyomda termelési eredményét. És nemcsak a gépek, nemcsak a technológia lesz új. Korszerű épületek állnak majd rendelke­zésre, amelyekben kulturált munkahelyek és szociális létesít­mények várják a dolgozókat, akik a jó munka végeztével új kultúrteremben szórakozva, vi­dáman tölthetik szabad idejüket. A rekonstrukcióval korszerű­sített nyomda többszáz dolgozó­nak nyújt biztos megélhetést. Nálunk, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalatnál, a ha­gyományok tisztelete ötvöződik azzal a szándékkal, hogy az új nagy beruházás minél sikereseb­ben valósuljon meg. A vállalat kollektívája, a vezetők és dol­gozók egymást segítve, felelős­ségérzettel küzdenek ezért a cé­lért. T 4 v *• 1 r i Így néz majd ki a gyulai központi telep épülete a rekonstrukció befejezése után. WM—■■■»—«■——I—■»WWWWWHW—IWWWMIWWMMMWMMiMI Húsz éves Kis példányszámban megjelenő, helytörténeti monográfiák és 1 szépirodai mi könyvek. r~

Next

/
Thumbnails
Contents