Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
Kerekasztal- megbeszélés az árrendszer Miért bocsátották el Gellai Mátyást? Két ügy« egy kérdőjellel — és! kérdéseiről A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének keretében működő Igazgatók Klubja augusztus 25-én, pénteken délután 6 órakor kerekasztal-megbeszé- lést rendez Békéscsabán, a Körös Szálló emeleti kistermében. Az összejövetelen az Anyag- és Árhivatal vezetői válaszolnak a mai árrendszer problémáival kapcsolatos írásban eljuttatott és helyszínen elhangzó kérdésekre. Iskolaelőkészítő Kevermesen Egy évtizede működik a. ke- vermesi diákotthon, melyben évente 86 tanyai gyermek elhelyezését biztosítják. Ilyenkor, a nyári szünetben természetesen kiürül a kollégium, és ezért a felszabadult helyiséget kihasználva az elmúlt napokban kéthetes iskolaelőkészítő tanfolyam kezdődött az őszre I. osztályba lépő tanyasi gyerekek részére. Legtöbben, számszerűit 14-en Mezőhegyes majorjaiból jöttek, valamint Pusz- taottlalkáról és Nagy dombegyházáról. Összesen húszán vesznek részt az előkészítőn. A gyermekek a játékos testnevelés mellett elsajátítják a szép magyar beszéd alapjait, környezetismereti foglalkozásokon vesznek részt, festeni és énekelni tanulnak. Az előkészítő tanfolyam vezetője Basi Lajosné, segítői Gyöngyösi Károlyné és Bagi Lajos. A mezőkovácsházi járásban először prólbálkoznak intézményesen elhelyezni és felkészíteni az őszre első osztályba kerülő tanyasi gyermekeket. Remélhetően sikeres lesz, ami majd az első osztály elvégzése után igazolódik be. K. G. De hát mégis Margit aoja, a barátom — a volt barátom — apja. Ember. S ha nem volna az, én mégiscsak az vagyok. Lehet, hogy nem is őmiatta szólnék. hanem magam miatt. .. — Margit! Itt lehet közvetlenül alattam, innen szól. Le kell mennem. Ha feljön és itt talál, tolvajnak tarthat. Még átfut a fejemen, hogy hagyni kellene feliönni s a fejére csapni a padláslépcső tetejét -r de ez már megint csak gyávaság. Mozdulok. Megyek. — Na! — mondja az öreg, békétlenül. föl se nézve, a zajra. Azt hiszi, a lánya, — Erő. egészség — mondom én. Muszáj köszörülni a torkomon. Ott dermed a Iéneső végében, magasba «zegve a feje. A rit- kás bajsza remeg, mint a macskáé. A vén kalap alatt, észre- veszem. egy vastag ér lüktet a halántékánál. Nem férek tőle tejébb, léoni: nem mozdul. Ä szeme möffém csúszik, aztán vissza rám. Aha, azt hiszi, cicázni voltunk oda- fönn. — A lánya elment. Bibok bácsi: — Meg kell törnöm a csöndét. — Autóval... autó jött érte... A szigetet elönti a víz. Le kell lépnem, elmennem mellette. Megüti a orromat a szaga, mint afféle öreg paraszt- emberé; istállószag, ruhas/ag, bagószag. Megteszem a két lépést lefeA jogszabályok érvényesülése társadalmi érdek. Ezért mondja ki a módosított alkotmány, hogy a törvények betartása és betartatása minden szerv alapvető kötelessége. A szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ-nél — teljes nevén Szövetkezeti Építőipari önálló Közös Vállalkozás — azonban úgy látszik terhes ez a kötelesség. Mert a körmét piszkálta.., 1972. február 2-án Hunya Dénes a szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ igazagtója fegyelmi határozattal elbocsátotta Gellai Mátyást, a vállalkozás műszaki előkészítő dolgozóját. Az elbocsátást rendszeres késéssel és hanyag munkával indokolta. Gellai fellebbezett a • munkaügyi döntő- bizottsághoz. Az igazgató sem tétlenkedett. Sorra hivatta irodájába beosztottjait, hogy mondják el véleményüket Gel- lairól. Az elmondotakról hivatalos jegyzőkönyvet készítettek. Ali János főikönyvelő azt vetette Gellai szemére, hogy lazítja a munkafegyelmet, s egy ízben munkaközben a körmét piszkálta. Gál Béla raktáros az elbocsátást sürgette. A többiek sem voltak kíméletesek. A 14 jegyzőkönyvben ilyen jelzők olvashatók: munkaközben alszik, titokzatos útjai vannak, flegma, naevképű, intrikus. Csak egy hajlíthatatlan ember akad a közös vállalkozásnál; Csató József műszaki vezető. Ö nem javasolta a fegyelmit. Elismerte, hogy Gellai több ízben késett, de a késést mindig bepótolta. Ám Hunya Dénes kitartott döntése mellett. S Gellai fölött összecsapott a víz. A vállalati döntőbizottság Gellai kifogásaira a füle botját sem mozgatta. Kimondta az ominózus döntést, s a fellebbezését elutasította. Az elbocsátás törvénytelen Miért késett Gellai a mun- kehelyén? Voltak-e titokzatos útjai? És miért hangoztatott le, s hármat-négyet mellette, 5 hogy megfordulhassak, szembe ; állhassunk. Ebbe az öt-hat lé- ! pésbe beleizzadok. De 'Így, hogy : érezem végigfolyni a vizet a j gerincemen. ; — Miska várta a révnél. — ; Ez a hazugság egyszer már be- ! vált. — Én meg ittmaradtam. : — Azt akarom mondani: segí- | teni, de ha már hazudok, hazudjak folyamatosan: — .. .ittmaradtam, csak egy hely volt a kocsiban. — De az űristenit. Alig hallom, amit mond. Káromkodna? Könnyedébbre kellene váltanom, kerüljük a fölösleges balhét. — Ha rám hall. gat, amit lehet, magasabbra akasztunk, ami biztos, biztos — és finoman rámosolygok. — Én már egyet-mást föltranszferáltam. Kár volna a sok szép holmiért. — Az istenit. — Ezt már érthetőbben lihegi Intek kifele, de közben megyek is jobb lesz tágasabb helyen, fene tudja, mit akar ez- S — A mérnök az életére es- ! küdött, hogy a dombokat is j ellepi a víz. ■ Sikerül kijátszanom magam a £ konyhába — mert már ott va- 5 gyök. S tovább fecsegek, ját- ! szom a derűset, a keményet... • ...jókor fordulok meg: most ■ lódul ki. S a lócán kezébe akad : egy kés. Krumplit metélt vele £ Margit. ; — Nono! — mondom izgatot- £ tan. — Legyen esze, Bibok bá- • tyám... j (Folytatjuk) • rosszalló véleményt az igazgatóról, a főkönyvelőről és a raktárosról? Vajon ezért lett szálka a vezetők szemébe a kétgyermekes családapa, aki tulajdonképpen a vállalkozás igazgatójának köszönhette beosztását? A Területi Munkaügyi Döntőbizottság előtt érre is fény derült. Gellai ugyanis ismét fellebbezett. Itt aztán furcsa dolgok kerültek terítékre. Gellai valóban több ízben késett, valóban voltak titokzatos útjai, be ezekről közvetlen felettese, Csató József is tudott. Sőt mint kiderült az igazgatónak is tudomása volt róluk. De pontosan ez volt az a felháborító ók, ami miatt Gellai ellen fordultak. Ugyanis Gellai 1971. októberében rendőrségi feljelentést tett az igazgató ellen. Majd többször rendőrségi és ügyészi meghallgatáson kellett megjelennie. Az erről szóló igazolást sem az igazgató, sem a munkahelyi döntőbizottság nem vette figyelembe. Mivel a vállalatnál nem adtak módot a védekezésre, s ügyének iratait sem tekinthette, meg a Területi Munkaügvi Döntőbizottság a fegyelmi eljárást törvénytelennek nyilvánította. Kötelezte a vállalatot. hogy dolgozóját eredeti munkakörben és munkabérrel foglalkoztassa tovább. S a fegyelmi határozat miatt kieső munkabérét visszamenőleg térítse meg. Vissza is vették. De megvonták tőle a pérmiumot. Emiatt úiabb munkaügyi eljárás indult. Májusban TDB határozatában a prémium kifizetésére kötelezte a SZÖVÉPÍ- TŐ-t. Gondolt egy nagyot De csoda-e, hogy Gellai ellen fordultak. Közben ugyanis alaposan elmérgesedett a helyzet. A rendőrségi bejelentés helytállónak bizonyult. Hunya Dénes igazgató Ali János főkönyvelő, Gál Béla raktáros, Szíjjár- tó István gépkocsivezető és még hat társuk ellen büntető eljárás indult. Az eljárás tárgyát azök a manipulációk képezték, amik miatt Gellai feljelentést tett. A SZÖVÉPÍTÖ közös vállalkozása 1970-ben beruházási szerződést kötött a Sárréti TEJTÖVÁLL-lal. A beruházás költségét 234 013 forintban állapították meg. A szerződésben sav- és lugálló burkolat is sze- j repelt. A kivtelezéshez viszont a vállalkozásnak nem volt szak- [ embere. Emiatt az Országos j Szakipari Vállalattal alvállalkozási szerződést kötöttek. A beruházás költségei azonban így | háromszorosára emelkedtek. Er- j re újabb tárgyalásokba kezdtek 1 az alvállalkozóval. Végül meg- I állapodtak, hogy a költséges technológia helyett az eredeti tervet fogják kivitelezni. Ám ebben az esetben az Országos Szakipari Vállalat főmérnöke és művezetője nem kapna prémiumot. Hunya Dénes gondolt egy nagyot felajánlotta, hogy a kiesett pérmiumot majd a közös vállalkozás pótolja. így a főmérnök és a művezető markát 5—5 ezer forint prémium üti majd. A kifizetésről a főkönyvelő gondoskodott. A prémiumot áz állományon kívüli béreik terhére számfejtették. A jutalmakat visszafizettették A manipuláció azonban ezzel nem fejeződöt be. Ugyancsak a múlt évben építették a vésztői SERKÖV-telepet. Nagy meny- riyiségű kavicsra volt szükségük. Mivel kavicsot nehéz volt beszerezni, Hunya és Ali elhatározták hogy a szállító vállalatokat megjutalmazzák. A kenéshez viszont nem volt pénzük. Néhány dolgozóval megbeszélték, hogy jutalmakat kapnak, de azt nyomban vissza kell fizetniük. Ezt a pénzt használták fel a vesztegetésre. Megjutalmazták a nyékládházi MÁV-ál- lomás egyik hivatalnokát, a Volán 6-os számú Vállalat bi- harkeresztesi kirendeltségnek volt vezetőjét, valamint az ár- tándi kavicsbánya főbányames- terét.. Ezután nem volt hiány a kavics a SZÖVÉPÍTÖ-nél. A törvénytelenségre a Szeghalmi Járásbíróság júniusban tett pontot. Hunya Dénest folytatólagosan elkövetett társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt öt hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Társtettesi minőségben elkövetett csalás miatt Ali Jánost, Gál Bélát. Szíjjártó Istvánt és öt társukat vesztegetés címén pénzbüntetéssel sújtotta. Hunya büntetését két évre felfüggesztette, s ugyanakkor előzetes mentesítésben részesítette. * * * A két ügy alapján csak egy következtetést lehet levonni. A szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ-nél nem nagy becsben tartják a törvényt. Bár kétségtelen a vesztegetéseket a vezetőik a vállalkozás érdekében követték el. Ez viszont nem lehet mentség. Hiszen manipuláció nemcsak a társadalmi morált rontja, hanem súlyos zavarokat okozhat a gazdasági életben is. A két ügyet megelőzően az 1971-ben befejeződött polgári per sem vet jó fényt a vállalkozásra. A szeghalmi bíróság akkor csaknem 100 ezer forint megfizetésére kötelezte a SZÖVÉPÍTÖ-t. Okkal vetődik fel a kérdés: mikor okulnak?! Serédi János Megnyílt a Körösvidéki Cipész Szövetkezet termékbemutatója Békéscsabán a Békés megyei KISZÖV bemutató termében (Békéscsaba, Szabadság tér 16—18 sz. a.) Nyitva: 1972. augusztus 27-ig naponta 10 órától 20 óráig. Érdeklődőket szívesen látunk. SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE A rádió műhelyéből: Zene, sok ezer percben 4 óra 30 perc. Felharsan a rádióban a szignál, szól a zené, s csat azután kíván jó reggelt a bemondó. Kapcsolunk á Petőfi adóra. Zenés műsor üdülőknek, a számok egymás után forognak a magnón, beat-zene váltakozik a népzenével, s a sanzonnal. Dél. A hírek után tánczenei koktél. S aztán sorolhatnánk egészen műsorzárásig, zene, zene, minden mennyiségben! Csak ha elgondolkozunk rajta, hogy hány ezer zeneszám szükséges ahhoz, hogy zavartalanul biztosíthassák a zenei műsorok igényének kielégítését, akkor szinte önkéntelenül is megemeljük kalapunkat azok előtt, akik napról nap. ra produkálják a zenei műsorokat a Magyar Rádióban. Szentkúti Pál, a szórakoztató zenei osztály vezetője. Bródy Sándor utcai szobájában sztereo erősítők, magnetofonok és lemezjátszók társaságában tájékoztat érdekes munkájáról. — Milyen műsorok tartoznak a szórakoztató zenei osztályhoz? — Helyesebb lenne inkább műfajokról beszélni. A mi osztályunk készíti a tánczenei, népzenei. szimfonikus könnyűzenei, dzsessz és sanzon műsorokat. De emellett megpróbáljuk a ha. gyományos népzenét úgy interpretálni, ahogy a mai hallgatók igénylik. — Hány perc műsoridőt kell kitölteniük? — Hetente sok ezer percet. Nincs a napnak olyan . szaka, hogy valamelyik adón ne zenei műsort sugározzunk. Reggel fél ötkor mi kezdünk és például, ha éjjel kettőig tart az adás, mi zárjuk a melódia-koktéllal. — Hogy biztosítják ezt a ren. geteg zenét? — Nagyon sok új felvételt készítünk. A szórakoztató zenei osztály valóságos nagyüzem. A felvételeink mellett tervezünk érdekes zenei eseményeket. Mint a hagyományos amatőr dzsessz- fesztiválok, de megemlíthetjük a népzenei fesztiválokat is. Éven. te mindig kikerül a táncdaléne. kes stúdiónkból néhány tehetséges fiatal. Az ő pályafutásukat is mi indítjuk el, segítjük őket. Többszáz ember dolgozik a műsorok sikeréért, tizenhat szakszerkesztő, lektor közreműködésével. — Megemlítene közülük néhányat? — A közönség közül nagyon sokan ismerik már Komjáthy Györgyöt, Boros Anikót, Bolba Lajost, Grabócz Miklóst. Ismert neves zeneszerzők is közreműködnek, Gyulai Gaál János, vagy éppen Bágya András. — S hogy kerül a rádióhoz a nagyvilág sok friss felvétele? — A partner rádiók rendszeresen megküldik új zenei műsorukat, természetesen mi is viszonozzuk ezt. Nyomon követjük a hanglemezpiacot, olykor, ha valami ritkaság akad, még egyes rádióhallgatóktól is vásárolunk. ■ — Milyen őszi újdonságokra számíthatnak a rádióhallgatók? — Idén is megrendezzük a népdal-hatét, ahol a legjobb magyar népdalénekesek és hangszervirtuózok is bemutatkoznak. Ugyancsak ismét találkozhatunk a kitűnő dzsessz zenészekkel az MRT dzsesz fesztiválján. Célunk. hogy minél színesebb, változatosabb szórakoztató zenét sugározzunk a kedves hallgatók, nak. R. I. g 5 1972. AUGUSZTUS 24,
