Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

A hét végen 562 nyereménygépkncsi talál gazdára Az Országos Takarékpénztár 1972. augusztus 25-én pénteken, és 26-án szombaton Keszthe­lyen, a Városi Művelődési Köz­pont színháztermében rendezi a gépkocsi - nyereménybetétköny- vek idei harmadik, sorrendben 45. sorsolását. A sorsoláson résztvesznek az 1972. április 30-ig váltott és 1972. július 31- én még érvényben volt 5 000 és 10 000 forintos gépkocsi- nye­reménybetétkönyvek. A húzás első részét, a vidéken váltott betétkönyvek sorsolását 25-én délután 16 órai kezdettel tart­ják. 26-án reggel 9 órai kezdet­tel pedig a Budapesten váltott betétkönyvek nyereményeit sor­solják. A kétnapos húzáson összesen 562 személygépkocsi talál gazdára, és ezzel az ed­dig kisorsolt nyereményautók száma 11 905-re emelkedik. Az 5 000 forintos betétkönyvekre összesen 392, a 10 000 forinto­sokra 170 autó jut. A Buda­pesten váltott gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek között 246 darab, a vidéken váltottak kö­zött pedig 316 darab személyau­tót sorsolnak ki. A kisorsolt személyautók között a követke­ző típusok szerepelnek: Simca, Renault, Volkswagen, Peugeot, Fiat, Polski Fiat, Zsiguli, Moszkvics, stb. Megyénkben is egyre népsze­rűbbek a gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek. Jelenleg a megye területén 20 754 gépkocsi-nyere- ménybetétkönyv van forgalom­ban. Eddig a megyei 5 000 és 10 000 forintos gépkocsi betét-tu­lajdonosok 342 nyereményko­csihoz jutottak a Fortuna se­gítségével. A boldog nyertesek túlnyomó többsége sietett át­venni szerencse-kocsiját, de há­rom feledékeny betétes mind a mai napig nem jelentkezett nyereményéért. Az OTP megyei Igazgatósága ezúton is fekéri a 03/017644 számú 10 000 Ft-os, illetve a 03/542677 és 03/554845 számú 5 000 Ft-os gépkocsi-nye- reménybetétkönyv tulajdonoso­kat, hogy nyereményigényüket érvényesítsék. Miután ezek a nyertesek a sorsolástól számí­tott 30 napon belül nem jelent­keztek, most már csak a gépko­csi forint ellenértékét vehetik át az OTP fióknál. 4 váHalai negyedik brigádja Augusztus 19-én alakult meg Békésen a Moziüzemi Vállalat Bástya Filmszínházának kilenc tagú szocialista brigádja. Az alakuló megbeszélésen a községi pártbizottság titkára, Vass Jó­zsef üdvözölte a kollektívát. Hidyégi Gábor, a megalakult brigád vezetője, majd Békési Gábor, a Bástya Filmszínház vezetője arról szólt, hogy a szo­cialista kultúra terjesztésében ezután még többet kívánnak tenni. (Fotó: Petrovszki) Megnyitották Békésen a Körösmenti Kulturális Hetek idei eseménysorozatát Negyedik éve az alkotmá­nyunk ünnepét megelőző na­pon nyitják Békésen a Körös­menti Kulturális Heteket. A három hónapra szóló gazdag műsorsorozatban képzőművé­szeti, zenei, irodalmi és sport- események szerepelnek. Szombaton délelőtt 10 óra­kor dr. Ö Kovács István, a já­rási hivatal helyettes vezetője méltatta a megnyitó ünnepsé­gen a Körösmenti Kulturális Hetek jelentőségét, majd meg­emlékezett augusztus 20-ról és a Dózsa-évfordulóról. Vasárnap délelőtt 11 órakor jára, de a fél szeme valahogy engem fürkészett, mintegy mel­lékesen odavetette: — Ha sem­mi nem jön közbe, semmi vál­tozás... akkor délután tizenhat harminc és tizenhét óra között..? a Duna elönti a szigetet. i— Milyen szigetet? — A „Margittát”. Mohács­szigetet. — Az egészet? — kérdeztem hülyén. — Fülig. A feje búbjáig. — A dombokat is? — Ekkor már izgatott voltam. — A partmenti hordaléksáv ugyanolyan magas, mint a bel­ső domborzat — felelte ő tudá­lékosan. A telefon után kaptam, te­kertem egy fogantyút, majd le­szakadt. — És az ottani emberek? Másra feledt: — Nem jönnek ki. Nyakas faj­ta. Ismerem őket. Azért jöttem ide, ki kellene hajtani őket. Vannak, akik elbújnak Inkább... — Halló! — ordítottam a te­lefonba. Hogy az öreg Bibok nem mozdult hazulról, mérget mertem volna venni rá. S ak­kor Margit is ott van. Végigkajtattam a távírókat, tán az ötödik motyogott vala­mit, hogy látta az öreget az orosz tisztekkel elmenni. Be­csaptam a kagylót, kaptam a köpenyemet. — Ha csörög, ve­gye fel nyugodtan — mond­tam a mérnöknek, „parancsá­ra” felelte gúnyosan. Azt kel­lett volna neki mondani, hogy mihelyt vége az árvíznek, ki- nyalhatja a seggemet, de nem akartam időt vesztegetni vitá­val, azóta rohanok. Még egy sarok. Csattog a ba­kancs a kövezeten. Ha magam élé nézek, még bírom. Itt a part. Szél veri a fákat, a felhőket, a vizet. A ruszkii teherautók hosszú sorban áll­nak a kőkorlát mellett. A tisz­tek sapkáin mindenféle színű szalag. Magyarok is lesznek kö­zöttük. Hej, ha szerencsém vol­na... Az van: meglátom a mi pa­rancsnoki járgányunkat. A pi­lóta persze most is benne ül, hanem az öreg — sehol. Muszáj megkérdezni tőle: — Hol van Parázs elvtárs? Dühítő lassúsággal csavarja j le az ablakot: — Parancsolsz? ■ — Hol van a parancsnok elv- } társ? Latolgatja, mit válaszoljon. Ha valami „bőrében”-szerű marhaságot mond. szétverem a pofáját. Miiből gondolod, hogy min­den egyes alkalommal közli ve­lem a tartózkodási helyét? —‘- A nénédnék abból a vas­poros... Mire felbőszülne, már a tisz­tek csoportjánál kutakodom. Meglátom Tönkölyt, oroszul po- vedál. No lám, ezt nem is hit­tem volna róla. Odaállok, vá­rok, krákogok, végre észrevesz: 5 — Mi az, Füle? } — Jelentem, Parázs elvtárs- f nak, hoztam sürgős... Átment a szigetre — s for- '! dúlna vissza, de nem hagyom, j — Jelentem, a szigetet elönti j a víz! : (Folytatjuk) * a múzeumban nyílt meg a já­rás képzőművészeinek kiállí­tása, ahol a művelődési köz­pont alkotó klubjának kilenc képzőművésze mutatkozott be harminc alkotással. Közöttük Takács István, Görgényi Ta­más és Várkonyi János, akik már több kiállításon jelent­keztek a Körösök vidéke által ihletett képeikkel. A békési ÁFÉSZ bútorkiál­lítását, a cukrászsütemények és a hidegkonyhai készítmé­nyek bemutatóját — a sze­merkélő eső ellenére is — so­kan megtekintették. A múzeumban a község szü lettének, Jantyik Mátyás fes­tőművésznek életét és mun­kásságát ismertető állandó ki­állítást láthatták az érdeklő­dők. Este a hagyományos új kenyér bálon közel kétszázan táncoltak ,ahol a járási műve­lődési központ Helikon együt­tese játszott. Augusztus 26-án, a buda^ pesti Kék Csillag együttes, 29-én Bari Károly költő láto­gat Békésre. Szeptember 9-én a tarhosi zeneiskola volt diák­jaival találkoznak az ismerő­sök. a zenekedvelők. Zenés irodalmi est lesz szeptember lt!-án és 23-án a Ki mit tud győztes Generál együttes ad hangversenyt. Szepesi György szeptember 25-én tart olimpiai élménybeszámolót Békésen a járási művelődési központ­ban. Ezen kívül számos kiál­lítás, sportbemutató, vetélke­dő színesíti a Körösment: Kulturális Hetek idei ese­ménysorozatát. A BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÁZ felvesz n6i és férfi segédmunkásokat zöldség-gyümölcsfel- do'gozáshoz, teljesít­mény szerinti díja­zásban. Jelentkezni a munkaügyi osztályon. 80075 Racionális szociálpolitika em keltett belpolitikai iz­galmat, váratlan megle­petést, amikor a közel­múltban szocialista államélet fejlesztésének aktuális tenni­valóit vitatva, közéletünk leg- ' illetékesebb fórumain került szóba: helyes munkamegosz­tással, hivatásszerű elhatáro­lással kell rendezni néhány ku­sza munkaterületet. Korábbi el­képzelések ugyanis társadalmi szervekre, mozgalmakra bíztak fontos állami tennivalókat, ar­ra gondolván az Ilyenfajta tár­sadalmasításnak megértek már az előfeltételei. Tömegszervezeti kezelésbe ke­rült például annakidején a szo­ciálpolitika legfontosabb intéz­ményrendszere, a társadalom biztosítása. Ez ellen a szakszer­vezet sem tiltakozott. Ám ki­derült, hogy a korábban helyes­nek tűnő intézkedés nem vál­totta be a hozzáfűzött reménye­ket, s a szorosan vett állami feladat nem társadalmasodott egy lényegében adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet Inkább bonyolultabbá vált. Sa­játos kettősség alakult ki, amely nem yált javára sem az állami irányításnak, sem a formális gazdának, a szakszervezetnek, de nem használt a társadalom- biztosításnak sem. Az eltelt néhány esztendő tapasztalatai nemcsak a szakembereket, ha­nem a laikusokat is erre a fel­ismerésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrek­cióra tett javaslatot, ke­rüljön minden a legilletékesebb kezébe. A módosítás elhatározá­sának tényét is örömmel fogad­ta, mert újra bizonyítékot lá­tott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizonyult ko­rábbi intézkedés (konzekvenciá­it, nem igyekszünk csalhatat­lannak mutatkozni. Túl az in­tézkedés eme elvi-politikai és morális rezonanciáján, a szo­ciálpolitikai tennivalók állami irányításának rendezése rendkí­vül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása szem­pontjából a munka alapján já­ró díjazás és a szociálpolitikai keretek között biztosított álta­lános ellátás a legfontosabb. Ha ez így igaz — márpedig ér­vényéhez nem férhet kétség — akkor rendkívül fontos a két terület összehangolt fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a rendelkezésre álló anyagi lehe­tőségek leghatékonyabb felhasz­nálása. A jelenlegi munkameg­osztás, amely döntő állami fel­adatokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az össze­hangolt fejlesztést és a haté­kony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pedig az ere­deti szakszervezeti feladatot je­lentené, mármint -a megfelelő társadalmi ellenőrzés megvaló­sítását, a dolgozók érdekeinek képviseletét, hogyan funkcio­nálhatna, amikor a szakszerve­zetnek saját magát kellene vé­tóznia és ellenőriznie? A kettős­ségnek csak egyetlen következ­ménye lehet: a terjedő bürok­rácia. A szociálpolitika egységes állami irányításának hely­reállításával fontos ren­dező elveik érvényesülhetnek és az elvek kitűnő gyakorlatok­ban kamatozhatnak valameny- nyiünk javára. Mód nyílik a szociálpolitika egységes irányítása feltételeinek biztosítására. Létre lehet hozni azokat az előfeltételeket, ame­lyeknek áldásos hatására hasz­nosabban, termékenyebben lehet felhasználni a rendelkezésre ál­ló pénzt, energiát és kapacitást, egyszerűbbé és gyorsabbá le­het tenni a szociálpolitikai el­látást, társadalombiztosítást. Magyarország felnőtt és serdülő lakosságának jelentős része tud­ja saját keserű tapasztalatai alapján, hogy mily tekervényes útjai vannak mindannak, amit a köznyelv SZTK-ügynek nevez, talán maga sem hiszi, hogy másként is lehet. Bizonyára le­heti A szociálpolitikai irányítás korszerű és halaszthatatlan re­formja sikerének egyik biztosí­téka éppen az, hogy a szak- szervezet, mint tömegszervezet, mint a dolgozók szervezett ér­dekképviselete a jövőben való­ban eredeti funkcióját gyakorol­hatja. A dolgozók érdekeit kép­viselheti, megfelelő befolyással rendelkezve a szociálpolitika fejlesztésére vonatkozó elgondo­lások kialakításában, végrehaj­tásában. E gyszóval az ügy a helyére kerül. Ez a bölcs, de oly­kor elfeledett józan és racionális rendezési elv érvé­nyesül akkor, amikor majd a szociálpolitikai munkavédelmi tennivalók a megfelelő állami szervek hatáskörébe kerülnek. S. 1. Stúdió-kiállítás A Fegyveres Erők békéscsa­bai Klubjában augusztus 20-án délelőtt 10 órakor nyitották meg a ki'ub képzőművészeti stúdió­jának gyűjteményes kiállítását. A tárlaton olajképek, grafikák, szobrok, rézdomborítások és barkácsmunkák szerepelnek. A legjobb alkotásokat a szeptem­ber 23-i budapesti országos ki­állításon is bemutatják. A békéscsabai kiállítást Sass Ervin, lapunk művelődéspoliti­kai rovatának vezetője nyitotta meg, A képen: Herzmann Jenő, a Fegyveres Erők Klubjának pa­rancsnoka, Sass Ervin és Fila- delfi Mihály, a városi tanács közművelődésügyi felügyelője. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents