Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
Kormányhatározat nyomán: Korszerű szervezési módszerek 14 élelmiszergazdasági vállalatnál A század fordulót idéző szlovák tájház Békéscsabán Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője átvágja a tájház ajtaját elzáró selyemszalagot. (Fotó: Demény) tének jelentős megnyilvánulásai. A nemzetiségi fesztiválok, bemutatók, az anyanyelvi kultúrát szolgáló rendezvények sorába illeszkedik most a békéscsabai szlovák tájház megnyitása a közönség számára. — A magyar múzeumügy fontos feladatának tartja — mondotta, hogy megőrizzük rohamosan fejlődő világunkban a népi kultúra emlékeit. vendégek a századforduló időszakának minden jellegzetes használati tárgyát, díszítőművészeti emlékét megtalálhatják ebben a hamarosan messze földön is nagyhírű néprajzi emlékmúzeumban. 3 BÉKÉS MEGYE) *7 1972. AUGUSZTUS 22. A kormány határozata nyo-1 mán, az élelmiszergazdasága üzemekben hozzáláttak a válla- j lati szervezés fejlesztéséihez, j amelytől — amint azt a MÉM illetékesei az MTI munkatársának elmondották — azt várják, hogy tervszerűbbé, folyamatosabbá teszi az üzemek munkáját. A fogyasztók szempontjából sem közömbös azonban, hogy például mennyire sikerül meggyorsítani egy-egy mező- gazdasági termék feldolgozását, vagy a készáru értékesítését A munka- és üzemszervezés korszerűsítését a népgazdaságnak ebben az ágazatában két ütemben valósítják meg; idén 14 vállalatnál — ahol az adottságok a legkedvezőbbek — fokozatosan bevezetik a legjobb módszereket, amelyeket jövőre széles körűen elterjesztenek valamennyi üzemben, gazdaságban. A vélllaliati szervezés korszerűsítése csaknem minden vállalati tevékenységet érint: a munkaszervezést, a belső ügyvitelt, a számvitelt, a beszerzést, a feldolgozást, a piaci kapcsolatokat az értékesítést stb. A kijelölt vállalatoknál komplex szervezés-fejlesztési programokat dolgoztak ki, ezek szorosan kapcsolódnak a vállalatok rövid- és középtávú terveihez. Azokban a7 ágazatokban, ahol rövid idő alatt át lehet állni az új módszerekre, egy-két hónapos előkészítés után máris megkezdték bevezetésüket. A konzervgyárak például több mint 50 helyen szervezték meg az úgynevezett elő- feldolgozást, ami az jelenti, hogy még a földeken, tehát a termelőüzemekben megtisztítják vagy szükség esetén feldarabolják a konzergyári alapanyagot, és ezzel szállítási költséget takarítanak meg. A A vasúti töltés lejtőjén feküdtem. Az eget bámultam, a kékséget, a a bárányfelhőket, a felhőfoltokat. Mellettem csendben legeltek a lo. vak. Mohón tépdesték az orsófüvet. Néha-néha fújtattak egyet-egyet ilyenkor megszakadt merengésem és néztem az aratók lankadatlan mozgását. Apám karja ütemesen lendült. A kasza ércesen csendült, a száraz rozs rendre hullott. A rend folyamatosan ráfeküdt az állva maradt szálakra. A nadrágszíj-parcel- Iákon katonás rendben keresztek sorakoztak. Felettem a magas póz. nákon telefonvezetékek dróthálózata. Hozták, vitték a híreket. A dróthuzalok titokzatosan, érthetetlenül zenéltek. A kasza zenéje, ütemes ritmusos dallama érthe. tő volt. Ha csak távolról hallottam, máris előttem volt a határ érett tábláival, enyhén hűl. lámzó, szőke tengerével, az aratókkal. Közel a fejemhez sínpár szaladt a végtelenbe. Sokszor megfigyeltem, ahogy köztük serényen, libasorban lépkedtek az emberek. Egyik talpfáról a másikra. A síneken egyensúlyoztam magam, mint kötéltáncos a cirkuszban, de ezt nem lehetett sokáig bírni. A sín átforrósodott a nyári melegben. Égette a talpamat, pedig vastag volt rajta a bőr, s még az új tarlón is tudtam futni. Annál a nevezetes aratásnál is úgv indult minden, mint régen. Feladatom volt a lovakra vigyázni. A vasúti töltés oldalán félálomban figyeltem a határt és hallgattam a jól ismert zehúsdpari üzemek széles körűen egyeztetik az állatokat szállító gazdaságokkal az átvételi határidőket, és ezzel elkerülik a sertések és a szarvasmarhák eddig gyakran előforduló felesleges „utaztatását”. A mező- gazdasági nagyüzemekben azon igyekeznek, hogy az eddiginél jobban összehangolják a növénytermesztés, az állattartás, s a feldolgozás üzemi tennivalóit. Az emlékmúzeum a város nevezetessége lesz A városukat szérető emberek hosszú évek óta törekedtek arra Békéscsabán, hogy a régi városrészben szlovák tájházat rendezzenek be. A törekvés vasárnap délelőtt 11 órakor, alkotmányunk ünnepén vált valóra, amikor a Ga- rai utcában felavatták megyénk második tájházát. A városi tanács közel félmillió forintot költött ak épület megvásárlására és korhű berendezésére, melynek tervét dr. Tábori György békési múzeumigazgató, a szlovák néphagyomány kitűnő ismerője készítette. Több százan voltak ott az ünnepi megnyitón. Elsőnek Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte a vendégeket, majd Gönyei Antal, a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy az alkotmány-napi ünnepségek hagyományos eseményei közé tartoznak, a magyarországi nemzetiségek kulturális éleA magyar műemlékvédelem a történelmi értékű várak, kastélyok, épületek megőrzése mellett lényeges feladatának tartja a népi építészet, a paraszti életmód kiemelkedő értékű objektumainak megtartását is. A hazánkban élő nemzetiségek hosszú évszázadokon át megőrizték ősi népi kultúrájukat, ugyanakkor hatottak is egymásra. Ez megmutatkozik a népi építészetben, a viseletben, de a folklórban is. Mindez sajátos ízt és szépséget kölcsönöz valamennyi vidék életének, azt kölcsönzött a békéscsabai szlovákságnak is. Ünnepi szavai végén kiemelte a táj ház létrehozásában közreműködők tevékenységét, dr. Tábori György és Mázán Mátyás munkáját, s azokét is, akik önzetlen társadalmi munkát adtak ahhoz, hogy Békéscsabán megnyithassák a szlovák tájházat, A táj ház — melynek bemutatására még visszatérünk —1 osztatlan sikert aratott. A Már máskor is éreztem, ha dombtetőn állok, hatalmas és erős vagyok. A közelben azonban a vasúti töltés volt a legmagasabb pontja a határnak a maga másfél méterével. Ott álltam, mint egy had. vezér. Egy pillanatra a milliárdnyi rozsszál átváltozott embertömeggé. Előttem elvonult a had. Győztesek nézhettek így a leigázottakra. Az akácokon a fonnyadt, száradó virágfürtök, mintha újra virágba borultak volna és ontanák Illatukat. Dagad tőle az ember tüdeje. A kaszák, a dróthuzalok zenélnek, ismétlik ujjongó dallamaikat. Ledőlök a töltésoldalra és követem az alig mozgó, szelíden úszó bárányfelhőket. Békés a határ. Igen. ilyen volt a szegény ember gazdagsága. Bátori Sándor A vállalati szervezés korszerűsítése a mezőgazdaságiban nyolc kiemelt témát érint, egyebek között a baromfi- és a tehenészeti telepek technológiájának felülvizsgálatát és korszerűsítését. Élelmiszeriparban töibb mint . tíz központi témát valósítanak meg az üzemek, amelyek egyebek között felülvizsgálják munkaerőgazdálkodásukat. Új szabványok a vizek vizsgálatára Több mint száz országos szabvány van érvényben a felszíni vizek tisztaságának vizsgálatára és a vizek minősítésére. A legrégibb — csaknem 40 éves — az ivóvlzszabvány, amelyet már többször is korszerűsítettek. A szabványoknak körülbelül a felét a hazai kutatási eredmények és a KGST- ajánlások alapján nemrégen átdolgozták. A többit 1974 végéig korszerűsítik és új előírásokkal egészítik ki. A szabványok továbbfejlesztéséhez a folyók szennyeződésének előrejelzésére automatikus rendszert dolgoznak ki. A Dunán Komáromnál és a Tiszán a Sajó torkolatánál próbálják ki azokat a berendezéseket, amelyek 4—5 féle szennyeződést és a meteorológiai körülményeket egyidőben jelzik. A világviszonylatban is újdonságnak számít a szabvány- ügyi hivatalnak az a kezdeményezése ,hogy szabványt készítenek a gyógy-, termál- és strandvizek tisztaságának ellenőrzésére, és arra, hogy a strandok vizét milyen gyakran keli cserélni. Az elképzelések szerint az ágazati szabvány azt is előírja majd, hogy hány jegyet adhatnak él egy-egy strandon, aza-r egy személyre hány köbméter víznek kell jutnia; — Szociáldemokrata. A bátyám homlokát ráncolta. — Ide figyelj! Nem tudsz magyarul? Tanácstalan voltam. Jó lett volna tudni, hogy mit jelent az magyarul. Most vettem csak észre, hogy nekem nem is maradt a nyári almából egy se. — Mondd csak bátyám. ha az egyik szegény ember ad a kevésből a másik szegény embernek. mi az? A bátyám megpaskol- ta foltos nadrágomat. Hirtelen olyan vidám lett. mintha megtalálta volna Dárius kincsét. — Mi az? Hát az már gazdagság? A rozstáblákat szegélyező dűlőúti fasorból még visszaintett, össze, nevettünk. Szegény ember gazdagsága nét. Alig hallható léptekkel a sínek között magányos ember ment el mellettem. Felültem és utánanéztem. Szapora léptekkel ment, a város felé. Hátán a jól ismert tarisznya, az is laposan tapadt izzadt vászoningéhez Az egyik bátyám oda. jött hozzám. Jól tudtam, hogy ez e' len őrzésféle, mert a melegben hamar elnyomott az álom. — Mit nézed? — mondta a bátyám. — Megszokhattad volna már. Mérgesnek látszott, pedig a lovak nyugodtan legeltek. Nem is voltak kipányvázva. — Csak úgy nézem — mondtam makacsul. A bátyám két marka világos nyári almákkal volt tele. , — Itt van. Vigyél neki is — mondta és az egyedül bandukoló felé intett. Az almákat elvettem és a hangom felverte a csendet. — Bácsi, bácsi, álljon meg! Az a sínek között várt. Rám nézett barátságosan. Hiába nyújtottam feléje az almákat, megvárta. amíg szóval is kínálom. — Tessék nyári alma — mutattam vissza, ahol a bátyám állt. s mondtam is. — A bátyám küldi. — Köszönöm — mond. ta és kérges ujjaival beletúrt a hajamba, én meg boldogan futattam visz- sza. — A taátyám arca meg. enyhült. Én is nekibátorodtam. — Ki volt ez? — Csak azt tudom, hogy szegény ember. — Mi is szegények vagyunk. — Az igaz, de ez a kóborolni kényszerült vándor még szegényebb. Mert nekünk van munkánk, de neki még az sincs. — Munkanélküli? — Az — mondta iszonyattal. — Akkor azért megy a sínek között, hogy munkát keressen? — Azért. Hallottam erről. Találtam és egy újságot, talán a vonatból dobta ki valaki. Itt a töltésen. Idei lehet, a dátuma 1933-as. Azt olvastam benne, hogy mostanában a Paraszt Párt, a Független Kisgazdapárt, meg... meg, nem is tudom kimondani, hogy milyen párt, mind-mind a munkanélküliséget akarja megszüntetni. Nem csinálhatnák ezt együtt? A bátyám tagadólag rázta a fejét. — Nem. — Miért? f A bátyám őszintén megmondta, hogy nem tudja, de azt igen, hogy együtt nem csinálják. Hirtelen kimondtam, mert eszembe jutott a harmadik párt neve is.
