Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

T zaigEcmiiiiiiaimiiiiimii«S|H|||t||n|| 1962. január 1. — a Békéscsabai Konzervgyár alapításának napja. Tíz év telt el azóta és az ország új konzervgyára — egy a tizenhat közül — a beruházás befejezésétől kezdve egyetlen egy évet sem zárt vesztesége­sen. Ezt talán azért is kell külön hang­súlyozni, mert abban a helyzetben, amelyben a konzervipar van, ez nagy eredménynek számít A konzervgyárak termelését ugyanis kétszeresen befolyásolja a mezőgazda­ság. Egyrészt azzal, hogy termel-e egyáltalán zöldséget, illetve mennyit termel, másrészt azzal, hogy a megter­melt zöldségből mennyit ad át a kon­zervgyáraknak. Egyszóval a konzervgyárak — s köz­tük a békéscsabai — minden szem­pontból és minden területen a legköz­vetlenebbül vannak kitéve a piaci ha­tásoknak, amelyekhez alkalmazkodni A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR 10 ÉVE munkafolyamat technológiájának kor­szerűsítésére. Ilyenek a borsófeldolgozó vonalak, a gépesített üvegszállító­pálya, az automatikus paradicsom-sű­rítmény töltő és mérő berendezés. Már 1963-ban bevezettük az üvegek Minőségi ellenőrzés és gépi címkézés a csomagoló vonalon. csak az állandó, folyamatos korszerű­sítéssel, a termelési és főleg a termel­tetés jó szervezésével lehet. Érdemes végigtekinteni azon a tíz­éves úton, amelyet gyárunk, a Békés­csabai Konzervgyár tett meg, s amely annak a harcnak a jegyében telt el, amit a közgazdasági feltételekhez iga­zodás sikeréért vívott. • Gépesítés, gépesítés, gépesítés Mivel a gyár alapanyaga a mezőgaz­daság végterméke, alapvetően az utób­biak ára határozza meg, hogy olcsó, vagy drága konzerveket állítunk-e elő. A fogyasztók természetes igénye az olcsó áru. Ennek mi csak akkor tudunk eleget tenni, ha „olcsón” dolgozunk, azaz a lehetőségeink szerint növeljük a termelés hatékonyságát. A konzervgyártás eredményessége fokozásának gyáron belül szinte egyet­len eszköze az ésszerű gépesítés. Ezt szem előtt tartva törekedtünk szinte a termelés beindítása óta valamennyi rakodólapos szállítását, illetve a követ­kező évtől kezdve minden területen kiterjesztettük a rakodólapok alkalma­zását az anyagmozgatásban. A termelést kiszolgáló folyamatok . gépesítésében az emelővillás targoncák megjelenésé hozta a fordulatot. 150 embert szabadítottak meg ezek a gé­pek a rakodás nehéz fizikai munkájá­tól. Címkéző gépek beállításával a kész­áru csomagolás gépesítettségi fokát nö­veltük. Borsócséplőgépeinket kezdettől fog­va kihelyeztük a termelőkhöz, 1969— 70-ben pedig mór nyersáru-rakodás gépesítésér. törtük a fejünket. A kon- dorosi Dolgozók és a békéscsabai Sza­badság Tsz-ben ma már a szántóföl­dön is géppel rakodnak. Legnagyobb közös gondunk a terme­lőkkel a zöldségtermesztés gépesítése a kormányprogramnak megfelelően. A jövőben ezen munkálkodunk együtt azzal a 16—18 gazdasággal, mely vál­lalkozik arra, hogy bázisüzemi szinten gépesítse zöldségtermelését. Hiszen a fogyasztói igények tökéletes kielégítésétől sajnos még nagyon mesz- sze vagyunk. 0 A zakuszkától a makaróniig Több mint százféle terméket állítunk elő. Van is munkánk egész évben, ki­véve azt a két hónapot — áprilist és májust —, amikor nálunk is „uborka- szezon” van. Ilyenkor, ha lehet, bér­munkát vállalunk, mint az idén is fok­hagymaszárítást végeztünk. Január—február—márciusban a za- kuszkagyártásnak — a zöldséggel töl­tött paprika készítésnek — van fő­szezonja. Ezt teljes egészében a Szov­jetunióba szállítjuk. Ugyancsak a Szovjetunió részére gyártunk az idén dobozos zöldborsót. Második legnagyobb export-partnerünk az NDK. Egyébként termékeik mintegy 70 szá­zalékát szállítjuk külföldre, míg a szá­raztészta üzemünkből kikerülő márkás áruinkat — a makarónit, a spagettit, a metéltet. ? ieves- és aprótésztát, a szarvacskát, a kagylót — csak belföl­dön forgalmazzák. Egy-egy évben mintegy 3600—3700 vagonnyi zöldséget, illetve 80—90 va­gon gyümölcsöt dolgozunk fel. Ebben az évben terv szerint 155 vagon gyü­mölcs, 1790 vagon főzelék, 139 vagon radicsom és 634 vagon savanyúság, összesen mintegy 2718 vagon konzer­Lányok, asszonyok üvegbe rakják a vágott uborkát. Készül a spagetti a tésztaüzemben. vet állítunk elő: Valamint mintegy 750 vagonnyi száraztésztát. A beérkező zöldségfélék 75---80 szá­zaléka zöldborsó, zöldbab, uborka, zöldpaprika és paradicsom. Sajnos az idén az időjárás nem na­gyon kedvezett a zöldség- és gyümölcs- termelőknek. Zöldborsóból 50 vagonnal kevesebb jött be a vártnál és a kiesett meggyet, cseresznyét is legfeljebb, csak szilvával tudjuk pótolni, amiből vi­szont rendkívül jó termés várható eb­ben az évben. 1600 dolgozó munkahelye A konzervgyár látképe. A Békéscsabai Konzervgyár három termelő üzeme — a konzerv-, a számí­tó- és a tésztaüzem —, illetve a kise­gítő üzemek, mint amilyen az üvegek befedését szolgáló lapkát gyártó üzem is, évente mintegy 1600—1700 ember­nek biztosít rendszeres murikat. Dolgo­zóink között 60—65 százalék a nők aránya, s igen nagy problémát jelent az, hogy nem megoldott a dolgozók gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhe­lyezése. Gyárunkban egyébként rendszeresen és állandóan képezünk szakmunkáso­kat. Jelenleg 131 ipari tanulónk van és az elmúlt 10 év alatt eddig több mint 300 konzervipari szakmunkást adtunk a szakmának. Az utóbbi években rendszeresen 4—6 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, korszerű öltözők, fürdők, üzemi étkezde áll a dolgozóink rendelkezésére. Büsz­kék vagyunk az NB Il-es női kézilabda-, és az NB III-as asztalitenisz-csapa­tunkra. Hogy dolgozóink jól érzik magukat a gyárban, azt az is bizonyítja, hogy a 10 éves jubileumi ünnepségen 208 olyan dolgozót jutalmazhattunk meg, akiknek itteni munkaviszonya egy­idős a gyárral. Hetvennél több szocialista brigád küzd azért felajánlásai teljesítésével, hogy a vásárlókat minél több, ízlete- sebb és minél olcsóbb zöldség-, illetve gyümölcskonzerwel örvendeztethessük meg. . (—) IHIIIUHIIU.t1

Next

/
Thumbnails
Contents