Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

Filmművészet j A pap felesége Olasz filmvígjáték Komoly téma, vidám kön- ; tösben. Így lehetne röviden jel- j lemezni ezt az olasz filmet, S amely a szatírizáló vígjáték : eszközeivel csipkedi a reformok : elől mereven elzárkózó egyhá- • zat. Igaz is, világszerte vitáznak ! a papi nőtlenségről, s akadnak £ „lázadók” a papok között is. £ A megújhodás szelleme nem ■ kíméli Olaszországot sem. S jj hogy mennyire élő ez a vita, mi S sem bizonyítja jobban, mint az, £ hogy ma már vígjátékot is le- • hét készíteni ebből a témából. 5 A film rendezője Vino Risi £ — akit a .társadalmi komédiák ; nagy mestereként könyvelnek * el szakmai körökben — jó ér- jj zékkel nyúlt e kényes témá- £ hoz. Véleményét summázó le- * leplezéseit könnyed, mondhat- » nám komédiába hajló formában ! közli a nézővel, így elkerüli a : súlyos, feszes képeket, dialó- ■ gusokat, s lényegében nem sér- ■ ti a vallást és a hívőiket sem. ■ Pedig végső kicsengésében nem £ kevesebbet mond, mint azt, * hogy lényegében legfontosabb í a látszat s az erkölcsökben nem ■ hisznek azok sem, akik hirde- i tik. E komoly mondanivaló ki- • bontásához a rendező felhasz- • nálja a komédia legváltozato- S sabb módszereit és természete- ; sen a nagy sztárok népszerű- • ségét is. Igazi olasz tempóban ■ kezdődik a film. A szép és fia- i tál Valeria — Sophia Loren J játssza elragadó bájjal, szépség- ■ gél és tehetséggel — szakít ud- jj varlójával mert négy év után 5 megtudja, hogy nős. S hogyan ■ szakít egy ilyen olasz Valeria? ■ Természetesen olasz módra: pi- ! cinyke autóján üldözőbe veszi a ; gálád férfiút, s kikészíti. S mit » tehet ezután a csalódott leány- 5 zó? Elbúcsúzik az élettől, s ön- ; gyilkos lesz. Mielőtt azonban ; beveszi a tablettákat feltárcsáz- • za a távolsági lelkiszolgálatot, « a „barátság hangját”. S a tele- : ionban kellemes férfihang ■ igyekszik eltéríteni végzetes • szándékától. A hang bársonyos, S megnyerő, s Valeria ismét sze- j relmes lesz. Dehát szörnyűsé- S ges ez a világ: a hang tulajdo- ■ nosa egy pap. — Marcello ! Mastroianni játssza szokásos te- : hét.ségével. És megkezdődik az egyen- ; lőtlen küzdelem. A szépséges 5 Valériának nem okoz ugyan : különösebb gondot a hódítás, a j derék papot is elég gyorsan j megkísérti a szerelem, sőt a há- jj zasulás vágya, de az egyház i hajthatatlan, kíméletlenül őr- s zi a tradíciókat. S míg a sze- jj relem jogaiért folyik a küzde- jj lem a rendező és Alfio Contini, jj az operatőr remek képekben : és dialógusokban villantja fel a ■ társadalom különböző rétegének jj véleményét reagálását erről a j különös szerelemről és a papi : nőtlenségről. A stílus érzékel- tetésére hadd idézzünk két bí­boros sokatmondó párbeszédét: — Ki tudja megérjük-g, hogy a papok házasodhatnak? — Mi nem, de fiaink bizto­san megérik. Pompásan, s önfeledten szó­rakozunk Dino Risi filmjén, él­vezzük a két sztár magával- ragadó játékát, az .epizódok ko­médiáját. így megy ez mindad­dig. míg egyszercsak komolyra fordul a szó: félelmetes drámát látunk az utolsó képekben. A boldog hírrel érkező Valériát valósággal elsöpri a pápa foga­dására rohanó bíborosok töme­ge. S az ájtatos főpapok kö­zött ott van Don Mario, Valeria szerelmese is. aki hódolattal fo­gadja a pápai áldást. S ha Don Mario nem is, de mi a nézők tudjuk, hogy Valeria gyereket vár... S azt is tudjuk, hogy ez a film még sem végződhet más­ként, csakis így, az egyház győ­zelmével. M, h. MINDEN A MIÉNK! Kérdőjel ben­nem az egész út. Amíg eb­ben a hét ele­ji irtózatos hő­ségben Gesztig ár az autó. Nem is tudom, jártam-e ott rpátr, azt hiszem nem. pedig már tizenöt eve, hogy újra krónikásául szegődtem ennek a megyének. Geszt valamikor még Bihar volt. Sötét Bihar, meg súlyos felnő az egén, hogy a gyűlölt Tiszák feszke. TÖRTÉNELEM. ITT. EBBEN A SZOBÁBAN A GRÖF IRODÁJA, MONDJA ÖKRÖS ISTVÁN ISKOLAIGAZGATÓ. AZ EMBER AKARATLANUL IS FURCSÁN NÉZ KÖRÜL. TASZÍTANAK A FALAK ÉS A RAJTUK TA­PADÓ EMLÉKEK. PEDIG AZ ÉPÜLET MIRŐL SEM TEHET. TÉGLA AZ MEG VAKOLAT MEG MÁRVÁNYKANDALLÓK, MEG GIPSZ­STUKKÓK A MENNYEZETEN. A márványkandalló a kultúrterem egyik szegletében fehérük. Angyalarcú gyerek-figurák tartják két oldalát. Mestermű. Nagyon szép. És mégis idegen. Rettenetesen idegen, mert nem le­het nem arra gondolni, hogy a magyar katonák első világháborús tömeggyilkosa ITT ÜLT, EZ ELŐTT A KANDALLÓ ELŐTT ÉS ISTEN TUDJA, MILYEN SZÖRNYŰ-SZADISTA TER­VEKET KOVÁCSOLT MAGÁBAN? Ökrös István nemcsak az általános iskolát igazgatja, az iskolát, mely a műemlék-kastély főszáxnyában kapott helyet, hat- tantermével, tanári, igazgatói irodáival szertáraival — igaz­gatója 1948 ÓTA A KULTÜRTEREMNEK IS. Klubkönyvtár, javít ki, hogy szakszerűek le­gyünk, de nem igazi Mubkönyvtár ez a geszti, nem is lehet. Végeredményben csak azok a klubkönyvtárak, amelyek valamiféle új épület­ben annak is készültek. EZ A KASTÉLY A TISZÁKNAK ÉPÜLT, AZ 1700-AS ÉVEK VÉGÉN. ÉS NEM KLUB- KÖNYVTÁRNAK. Volt ebben könyvtár, hatalmas. A nagysza­lonban. Az most a kultúrterem. Háromrészes volt, járjuk be ökrös Istvánnal, az egyik ki­sebb szárnyában építették fel a színpadot, tég­lából, szépen; a középső a nézőtér, a hátsó trak­tus, ahol az a remekmívű fehér kandalló áll, a fiataloké. A KISZ-esek ott jönnek össze hét­fő kivételével minden este, magnóznak, tévét néznek, táncolnak. A parketta még 'az eredeti. Hatalmas, négy­zeteket formáló, sajnos, alaposain tönkrement. Jó lenne rendbehozatni, de nincs miből, mondja az igazgató, és közben kikerülgeti a beszakadt, széttöredezett részeket. Viszont a sarokban új cserépkályha készül. A., előtérben pedig ott áll egy régi, fehér az is, henger alakú, gazdagon díszített, címerekkel cicomázott — de telente hideg, nem fűtenek benne. KULTÚRA. SZÓRAKOZÁS. TANULÁS, MEG HASONLÓK. VÁLTOZÓ IGÉNYEK. PÉNZ IS VAN ELÉG, PERSZE, ABBÓL SOSE ELÉG. JÓ ITT ÉLNI?! ökrös István 1937 óta él itt, ebben a min­dentől távoleső faluban. Valaha Nagyvárad von­zásában élt, most Sarkad, Gyula a nagy falu, a város körülötte. Harmincöt év már alapos idő. Megismerésre, szeretetre és megcsömörlés- re is elég. Ö az előbbi kettőre szavaz. Megismerte a fa­lut, mondja, csillagnyi tanítványa volt már, akad közöttük plyan is, akivel most együtt ta­nít. És meg is szerette Gesztet. 1336-an laknak itt, mondja. (Érdekes, az Űj Magyar Lexikon az 1960-as népszámlálás adatát közli, eszerint Geszt lakosság Í490 lélek.) VÁNDOROLNÁK A GESZTIEK? ITTHAGY­JÁK A FALUJUKAT? Nemigen, gondolkozik él a dolgon Ökrös Ist­ván, száz emberiéi több, vagy kevesebb, még nem mond semmit. Persze, költöztek el, az igaz, de úgy általában nincs itt különösebb mozgás. A geszti ember puritán, dolgos, földszerető. A szövetkezet nem valami élvonalbeli, de jó. És biztonságos. Meg a háztáji is ad azoknak, akik szeretik a mun­kát, vagy úgy is lehetne mon­dani, akiknek nem büdös a munka... Ennyi mindenből az­tán JÖN A PÉNZ IS. A PÉNZ MEG A JOBB ÉLET EGYIK NÉLKÜLÖZHETETLEN FELTÉTELE. ÉS A MÁSIK? A másik az, hogy tudjanak bánni a pénzzel. Hogy azt vegyék, ami modernebb emberré segít. Minden harmadik házban van tévé, rádió meg mindenütt. Szeretik, figyelik. Tanulnak belőlük. Jönnek a tanítványaim, a régiek, már meglett családapák, anyák, és kérdezik: „MONDJA MÁR TANÍTÓ ÜR, MIT VEGYÜNK MÉG A LAKÁ­SUNKBA? HISZEN TETSZIK ISMERNI. HO­GYAN LAKUNK?” Akkor én tanácsolok. Hogy tévét, meg szép, új bútort, mosógépet, könyvszékrényt, könyveket... Szőnyeget, képe­ket. Ki hog tart. Látná csak egyszer, hogyan öl­töztetik a gyerekeiket! Néha sokallom is. Mert nem mindig jó az, hogy örüljön csak a gyerek, nékem úgyse volt rá módon. De hát, beszélhet az ember, folytatja mosolyogva, - és most már NEM TASZÍT EZ A SZOBA', AHOL A GYŰ- ' LÖLT GRÓF ÜLT VALAMIKOR. AZ ÉPÜLET NEM BŰNÖS. AZ A GESZTIEK MUNKÁJÁ­BÓL LETT. AZ ÖVÉKÉ AZ. VÉGLEGESEN. Az ablakból odalátnd a kastély túlsó oldalá­ra. A régi melléképület falán tábla: Könyvtár. NÉGYSZÁZ OLVASÓJA VAN! A GYEREKEK ÖLBEN VISZIK HAZA A KÖNYVEKET OL­VASNI, MERT AZ EGÉSZ CSALÁDNAK VI­SZIK. A tanács meg évi 5—6 ezret ad, hogy a legújabb könyveket megvehessek abba a könyv­tárba a gesztieknek. És a klubkönyvtár? Illetve a kultúrterem? Ott mi van, vagyis inkább: mi lesz ősztől? NEHÉZ' ÜGY, MONDJA ÖKRÖS ISTVÁN. KICSI A SZÍNPAD, DE AZÉRT EGY-KÉT ŐRI- RENDEZVÉNYT MÉGIS FOGADUNK. KELL A PÉNZ, A BEVÉTEL. MEG VAN SZAKKÖ­RÜNK IS. KETTŐ. Ez a kettő a bélyeggyűjtő, meg a kertészeti. Alkalmanként az iskola úttörői is betanulnak egy-két színdarabot, az énekkar viszont mindert községi műsorban szerepel. Ünnepeken, más al­kalmakkor. Ott énekeltek a parkban, az Arany János-emlékmúzeum avatásán is, tavaly. A kis ház előtt, ahol százhúsz éve egy nyarat töltött a kötő. A tanács 14 ezret ad évente. Ez a dologi ki­adásokra ,meg az én tiszteletdíjamra elég. Hogy mennyi az? HAVI ÖTSZÁZ. De nem is a pénz az első. Nem tudnék meglenni az irodalom, a zene szeretete nélkül. Meg az emberek szeretete nélkül, gondolorn én... Dicséri az Egyetértés Tsz-t, az évi 12 600 fo­rintot ad. Gondnoki fizetésre. Így aztán mindig nyitva a kultúrterem, aki szórakozni akar, tévét nézni, játszani, zenét hallgatni — jöhet. TERVEZI AZ OSZT IS. A szakkörök bővíté­sét, meg négyféle ismeretterjesztő előadást akar szervezni. A megyed moziüzem keskenyfilmes vetítőgépet ígért, azt is várja. A megyed műve­lődési központ meg kedvezményes árú műsoro-/ kát, hogy azzal segítsen. Bontakoznak az ősz tervei. Bár még dühöng a kánikula, a régi kastély falai között az új évad sokféle, színes napja sejlik. MÁR NEM IS TA­SZÍTANAK A FALAKRA TAPADÓ EMLÉ­KEK. KIT ÉRDEKELNEK AZOK? Az az igazság, hogy a fehér márványkandal­ló angyalarcú szobrocskája is kényszeredetten mosolyog. Mintha szégyellné magát azok helyett, akikre régen nézett. Nőnapon belegyújtottunk. Istentelenül füstölt. Mondtam is az asszonyoknak, hagyják nyugod­ni. Már a kémény se jó, biztos. Megszenesedett facsonkok és szürke hamu sö- tétlik benne. Majd kitakarítják azt is, és egy kis asztalt tesznek eléje, arra meg a keskeny- film vetítőt, aztán övéké lesz a világ. Sass Ervin A Békés megyei Építőipari Vállalat a héten újabb 28 lakásos lakóház alapozásához kezdett hoz­zá, Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelep volt sportpálya részén. A tervek szerint az épület mö­gött sor kerül egy újabb 56 lakásos épület összeszerelésére is. (Fotó: Demény Gyula) Magyar tudós új elmélete Egyre szélesebb körben válik ismertté világszerte Szádeczky- Kardoss Elemér akadémikus új elmélete, a gőzpáma-tektonika teóriája. Annak idején erős ellenkezést váltott ki a szakkörökben Alf­réd Wegener híres kontinens- vándorlási hipotézise, amely sze­rint a jelenlegi kontinensek va­lamikor egyetlen szárazulatot alkottak és csak később szakad­tak szét és vándoroltak mind tá_ volabb egymástól. Ezt a feltéte­lezést jelenkori mozgásokra vo. natkozó közvetlen adatokkal so­káig nem lehetett bizonyítani. Pedig a legújabb mérések sze­rint ilyen vándorlás valóban bi­zonyítható. Széles körű vizsgálatok külön, féle módszerekkel kapott ered­ményei adatszerűén mutatnak arra, hogy amikor — többnyire az óceánok középvonalában — „szétszakad” a litoszféra, onnan távolodóan az azonos réteget képviselő kőzetek minő nagyobb mélységekben találhatók. Mi en­nek a magyarázata? Erre a kér­désre ad választ az új elmélet a következőképpen: A szakadás két oldalán meg­indult és távolodni kezdő leme­zek elkerülhetetlenül szembeta_ lálják magukat egy szomszéd le­mezzel, s ilyenkor a közvetlenül , érintkező peremek feltorlódnak, részben összetöredeznek, s végül egyik lemez a másik alá hatol, miközben kőzetei — mind mé­lyebbre jutva — a növekvő hő­mérséklet és nyomás miatt át­alakulnak. Amikor a mélybe csúszó ü- toszféra-lemezek felületét borító agyagos üledékek körülbelül 49 kilométeres mélységbe jutnak, egyre nagyobb mennyiségben felszabadul kémiailag kötött víztartalmuk, természetesen gőz formájában. Ez a gőz felfelé tö_ rekszik de útját állja a hatal­mas fedőréteg. így végül is a gőz egy része a betolódó lemez, zel együtt a felül fekvő lemez alá jut. Csak egy kisebb töre­déke tud tűzhányókitörés alak­jában áttörni a litoszféra-leme­zen, keveredve a részlegesen megolvadt kőzetanyagokkal. Miközben a lemez egyre mé­lyebbre jut, mind jobban növek­szik a gőz tömege, s végül ösz- szefüggő gőzpáma keletkezik belőle, amelyen mint valami hatalmas görgőrendszeren csú­szik nemcsak az egyik lemez a másik alá, egészen a 700 kilo­méteres mélységig, de az egész litoszféra-rendszer is a Föld belsőbb övezetein. E folyamatok egyes döntő részeit a magyar tu­dós vezetésével a Magyar Tu­dományos Akadémia Geokémiai Laboratóriumában szimulálni és számszerűen meghatározni is si­került. Ezek a folyamatok Földünk számos területén zajlottak le a földtörténeti múltban, illetve zajlanak ma is. Az Ural-hegység helyén például valamikor széles óceán volt, amely azonban már rég ‘összezáródott. A Csendes­óceán összezáródóban, szűkülő- ben van, viszont az Atlanti­óceán még csak fejlődő, növek­vő, serdülő korát éli. Az óceáni fejlődés gyermekéveit képviseli a Vörös-tenger. A Földközi-tenger is alakuló­ban levő. de bonyolultabb szer­kezet. Itt az európai és az afri- ki kontinentális lemez ütközik össze egymással. Peremeik rész­ben már hegységekké torlódták. Ilyen képződmény az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák és a Bal­kán-hegység által alkotott, a Himaláján keresztül folytató­dó dél-európai—dél-ázsiai hegy­ségvonulat. A Kárpátok ívében ez a mozgás körülbelül 20 millió éve ért véget. Ma már csak gyenge utóvulkáni jelenségek vallanak róla .a Szlovák Érc- hegység, a Börzsöny, a Mátra, a Tokaj-Eperjesi-hegység, a Vi- horlái-Gutin és a Kelemen- Hargita vulkáni vonalában. De ezek is elegendők annak igazo­lására, hogy a mai Földközi­tengeri környezet alatt tulajdon, képpen a hajdani Afrika földje rejtőzik, amelynek különféle tö­redékei e hegységvonulatig csúsztak be az európai lemez alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents