Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
Szovjet színes tv-k kerülnek forgalomba A műszakiak — a televízió és a posta — után most a kereskedelem is megkezdi a színes televízió „kísérleteit” rövidesen a színes műsor vételére alkalmas szovjet gyártmányú televíziókészülék kerül forgalomba. A kereskedelem alapos gom. dossággal készül az új feladatra, hogy a 19 500 forintos készüléket minden fennakadás nélkül használhassák a vásárlók. Megállapodtak egyebek között a GELKÄ-val a hibák gyors elhárításéról és megfelelő szaktanácsadásról, hiszen nemcsak a készülék űj cikk, hanem az adás is kísérleti, a műsor csak korlátozott területen vehető. Az eladók a GELRA tanfolyamán ismerkednek meg a készülékkel, a színes televízióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalóikkal. Igyekeznek a hozzá nem értésből adódható esetleges reklamációkat & megelőzni. Szó van arról, hogy a színes készüléket vásárolni szándékozók lakására kimegy a kereskedelem, vagy a javítószolgálat szakértője és a helyszínen megvizsgálja a műsor vételének, a készülék használatának lehetőségét. A Belkereskedelmi Minisztérium iparcikk kereskedelmi főosztálya meghatározta az értékesítés feltételeit. Eszerint a színes televízióra is biztosítani kell a rendeletben előírt garanciális feltételeket. Az import színes televízió csak a kijelölt szaküzletekben hozható forgalomba. A kijelölt boltnak rendelkeznie kell külön tanfolyamon képzett eladókkal, kifogástalan tetőantennával, s a készülék működésének bemutatásához félhomályos, elfüggönyözhető eladótérrel. A színes készüléket díjtalanul a vevő lakására kell szállítani, s ott szakszerűen felszerelve, beállítva átadni. Az import készülékeket egyelőre csak a fővárosban, tudják javítani, ezért átmenetileg csak Budapesten árusítják. (MTI) Munkások, parasztok Korcsok József betanított lakatos, Lipcsei Gábor motorszerelő, Kutyik Mihály raktárvezető a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár békési gyáregységében. Mind a hárman túl vannak az öt X-en, tehát megették már a kenyerük javát. Kenyér azonban nem mindig került az asztalukra. Akkor sem, amikor látástól vakulásig dolgoztak és szinte belegebed- tek a munkába. Kapáltak, arattak, csépeltek, cukorrépát szedtek, kukoricát törtek — kézzel. A paraszti sorsot minden porcikájukban érezték. Korcsok József szülei 8 hold földjét művelte. Fiatalon bírta a munkát. Lipcsei Gábor gazdasági cseléd, béres és kanász volt. Tizennyolc éves korában arató- és cséplőgéphez szegődött. Kutyik Mihály kisparasztként dolgozott öt hold örökölt föld- | jén. 11 gépeké a fő szerep A gyárban jöttek össze här- I man 1966-ban A mezőgazdaságból egyszeriben a Kohó- és j Gépipari Minisztérium egyik : vállalatához kerültek. Amit az- j óta csinálnak, mind a paraszti munka megkönnyítését, a mező- gazdaságban dolgozók javát is szolgálja. Ök kapát már csak ritkán vesznek a kezükbe. Ak- I kor, amikor a pár száz négy- | szögöles kertjüket művelik. Ér- I tenek hozzá, jól is esik a kis mogás. Izomlázuk nincs tőle, a I tenyerük sem törik fel. A tsz-ekben azért még van j nehéz munka. Kukoricát, cu- [ korrépát egyelnek és kapálnak i is, bár nem annyit, mint régen. Egyre inkább a gépek veszik át a szerepüket. Ezzel ! együtt a parasztság anyagilag is megerősödött. Sok helyen ; meg is előzte a munkásokat, akiknek tulajdonképpen köszönheti a fejlődését. Kutyik Mihály egy kis összehasonlítást tesz a múlttal: — Nekem jő földem volt. Szerencsés esztendőben holdanként a 15—16 mázsa búza is megtermett rajta. Rekordnak számított abban az időben. Ma a 20—25 mázsa sem ritka. Jól előkészített talajba nagyhozamú vetőmag kerül és kellő műtrágyát használnak. Vetéstől a betakarításig A parasztság helyzetét mégsem tartják irigylésre méltónak. Erről Lipcsei Gábor igy vélekedik: — Csak nehéz- az. Tavasszal és nyáron, amikor reggel 6 órára jövünk a gyárba, ők mennek a mezőre. Mi délután 2 órakor indulunk haza, nekik este 6—7 óráig tart a munka. Mi fedett csarnokban, ők a puszta ég alatt dolgoznak. Ebédre terített asztalnál főtt ételt eszünk, nekik sokszor meg kell elégedniük a száraz koszttal. Munkaidő után fürdünk, őket pedig legfeljebb az eső mossa le. A munkások és parasztok sorsa mégis összefügg. Korcsok József ezt helyesen világítja meg: — Mi gépeket adunlk, ők többet termelnek. Abból több jut a munkások asztalára is. Az ipar teremti meg tehát a terméseredmények növeléséneik feltételeit és eljutottunk oda, hogy például a búzából a vetéstől a betakarításig kézzel nem kel) hozzányúlni. Sőt a szállításnál, szárításnál, raktározásnál sem. Békésen gyártják a gabona zsákbaszedő-gépet, amelynek éppen ebben a munkafolyamatban van szerepe. De készül paradicsombetakarítógép, napraforgó, valamint rendfelszedő-adapter, műtrágyaszóró és sóik más mezőgazdasági gép. Azt mondják, amikor újat kezdenek gyártani, kicsit körülnézik, megcsodálják. Tudják, hogy mit segít majd a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ma sem jelent különösebbet, hogy a oa- rasztok helyzetébe képzeljék magukat. Összefogásban az erő A fejlődésben nincs megállás. Hogy milyen volt ennek az üteme az elmúlt 20—25 év alatt, azt Lipcsei Gábor próbálja megmagyarázni: Ha ma egy fiatalnak azt mondanák hogy arasson, azt sem tudná, hol fogja meg a kaszát. Inkább eljátszaná a Tenkes kapitányt vagy megtanulna kombájnt vezetni. Dehát így van ez jól. Ne csinálja azt egy se, amit nekünk kellett. A munkások, parasztok összefogása nyomán mihdenki asztalára egyre nagyobb darab kenyér jut. Pásztor Béla Véget ért o nyári vásár Tegnap véget ért az augusztus 7-én kezdődött nyári vásár. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem megyénkben a vásár idején 15 millió 600 ezer forintnyi leértékelt árut kínált eladásra. Az előzetes, „gyorsmérleg” szerint ebből mintegy 11 millió 900 ezer forintnyi kelt el, s a 20—30—40 százalékos árengedmény 3,5 millió forint megtakarítást jelentett a vásárlóknak. Méteráruból 2 millió, konfekcióból 3,7 millió, darabáruból 3 millió, cipőből 3,2 millió forint értékű talált gazdára. Igen jelentős volt a le nem értékelt áruk forgalma is. Az üzletek lényegesen jobb árukészlettel rendelkeztek, 'mint a korábbi években, s az eladóknak különösen a vásár első három napján valóságos „rohamot” kellett kiállnia. A leértékelt árult közül csaknem teljesen elfogytak a különféle íélfiöltö- nyök, selyem" méteráruk, férfi víkendeipők, női szandálok. Nagy volt még a kereslet a felső kötöttáruk, blúzok, pólóingek iránt, s mivel még tart a nyár, igen sokan vásároltak fürdőruhát. Hűség az eszme, a mozgalom mellett A mesék jóságos nagyapójára hasonlít A szemüveg mögül mosolygósán csillogó kék szeme és fehér bajsza talán az, ami leginkább rokon a mesekönyvek nagyapójával. Mert Hunya István arca, kedélye nem árulkodik arról a küzdelmes útról, amelyben része volt 78 éven át Éppen 78 évvel ezelőtt született Endrődön, az Öregkertben. Az Öregkertbeni ahová még iparos ember sem ment lakná. Minek is ment volna? Hiszen, akik ott éltek a kubikosok, a szegények közül is a legszegényebbek voltaik. S ma már persze a mHiiaiNmiiiiiiiimiiiMHiiiHiiiHiiiiiiinmitimiiisiuminfjijiiisjnimcmaiH: országok egyeztetett eljárása alapvető fontosságú. A szocialista országok koordinált politikája nélkül nem érhettük volna el az utóbbi évek nagy történelmi sikereit; az európai béke és biztonság megszilárdításában nem jutottunk volna el oda, ahol ma állunk; eredményeink nem lennének olyan nagyok, ha nem vállalták volna magukra úgyszólván a motor szerepét a Varsói Szerződés tagállamai. Szinte kézzelfoghatóan nyomon követhető, mint adtak újabb és újabb lökést az európai béke és biztonság ügyének a Varsói Szerződés tagállamainak egy-egy közös tanácskozásán elhatározott lépések. A szocialista országok összehangolt álláspontja az egyes szocialista országok nemzetközi tevékenységében realizálódik, abban a tevékenységben, amelyet a Varsói'Szerződés tagállamai, saját lehetőségeiket kihasználva, a béke és a biztonság megszilárdítása, a biztonsági értekezlet összehívása érdekében kifejtenek. Ilyen szempontból különösen nagy jelentőségű az a szerep, amelyet a nemzetközi életben rendkívül nagy súllyal és befolyással rendelkező Szovjetunió betölt. Az említett nagyfontosságú szerződések tető alá kerülése főképp a Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhető; azoknak a tanácskozásoknak az eredményei, amelyeket a szovjet vezetők Nixon elnökkel folytattak. kihatnak az egész világpolitikára, ezen belül az európai helyzetre is. A Varsói Szerződés több tagállamainak a tevékenyig eredményesen hozzájárul ahhoz, hogy sikerre vigyük közös elképzeléseinket és javaslatainkat. fl többi szocialista államhoz hasonlóan a Magyar Népköztársaság párt- és állami vezetése is aktívan részt vett — és ma is részt vesz — az európai béke és biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Kormányunk és diplomáciánk igyekszik maximálisan kihasználni azokat a jó nemzetközi lehetőségeket, amelyeknek a létrehozásához a Magyar Szocialista Munkáspárt eredményes belpolitikája is hozzájárul, és amelyek országunk megnövekedett nemzetközi tekintélyéből és jó híréből adódnak. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy ez a munka nem eredménytelen. Az elmúlt években pártunk és kormányunk vezetőinek más országok képviselőivel folytatott tanácskozásain központi helyet foglalt el azoknak a lépéseknek a megvitatása, amelyek az európai béke és biztonság problémáinak a megoldása érdekében szükségessé váltak. Az európai béke és biztonság ügye állt a középpontjában külügyminiszterünk és a Külügyminisztérium más képviselőinek nyugati országok képviselőivel folytatott nagyszámú tanácskozásain is. Ezeken az eszmecseréken országunk képviselőinek konstruktív álláspontja hozzájárult ahhoz;, hogy az európai biztonsági értekezlet néhány kérdése már a kétoldalú konzultációkon tisztázódott. Munkánk nem lehetett volna ilyen eredményes, ha nem biztosított volna ehhez kitűnő hátteret népünk sikerekben gazdag munkája és áldozatos helytállása. Emellett nagy jelentősége van annak is, hogy dolgozó népünk — jó politikai érzékkel rendelkezvén — erőteljesen hallatta hangját mindannyiszor, ahányszor az imperialisták agresszív tevékenysége miatt veszély fenyegette az európai enyhülést. Dolgozó népünk részt vesz az európai népek azon mozgalmában is. amelynek a célja a biztonsági értekezlet összehívásának az elősegítése. Képviselői ott voltak Brüsszelben, az európai közvélemény képviselőinek értekezletén, s határozott állás- foglalással adtak hangot népünk békeakaratának. Nagyok az eredmények az európai béke és biztonság megszilárdításában, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy csak az út elején állunk. Számolni kell megtorpanással, visz- szaesésekkel is. hiszen a szilárd béke és a nemzetközi enyhülés ellenségei nem tették le a fegyvert. Ahhoz, hogy az imperializmus és a nemzetközi reakció erői ne fordíthassák vissza az európai enyhülés folyamatát, a szocialista országok, a kapitalista országok népeinek újabb és fokozódó erőfeszítéseire van szükség. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk a jövőben is ott áll majd azoknak a soraiban, akiknek szívügyük a tartós európai béke és biztonság. Ezt kívánja hazánk és népünk, a szocializmus és a haladás érdeke. fiatalok alig hiszik, hogy a századfordulón Hunya Istvánnak már 8 évesen dolgozni kellett mennie. Mint kis suttyó gyermek ott kezdte, ahol annak idején ebben a korban, kezdeni szokták. Egy nagy gazda rábízott néhány disznót legeltetni, vigyázni rájuk. Amikor legénysorba került „felvitte az isten a dolgát”, éves béres lett. Ez már valamiféle rangot jelentett a szegények között. Persze őt sem kerülte kS az első világháború vérzivataros szele. Elsodorta, mint annyi más szegény béreslegényt. S talán ez a háború döntötte el további sorsát, itt eszmélt először azokra a dolgokra, amelyek később egész életútját meghatározta. Hadifogságba került és hamar megtalálta a kapcsolatot a „vörösökkel”. Ö is ott volt az Oroszországot ért ellenforradalom leverésében, majd 1918 telén hazatért. Az ott szerzett tapasztalatokkal felvértezve itthon részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában. Alig egy évvel később újra harcolni kellett, de most már a Tanácsköztársaságért. A dicsőségles 133 nap után sok más kommunistával Hunya István is megbélyegzett lett. Bar kétnaponként kellett jelentkeznie a csendőrségen, a mozgalomtól nem tudták elszakítani. A földmunkások közül jött, s így természetes, hogy az akkor kibontakozó földmunkásmozealpm vezetőjévé választották. Részt vett jónéhány arató- és kutoi- kcssztrájk megszervezésében. Hiába üldözték, hiába tartóztatták le és ítélték el. kitartott az eszme, a mozgalom mellett. A harmincas években már annyira közismert lett Horthy pribékjei körében, hogy emigrálni kényszerült. Moszkvában Kun Béla elhelyezte eg$ nemzetközi szakszervezethez. Nemcsak szóval, hanem írással is tovább harcolt, tovább küzdött. Olyanokkal írt a Sarló és kalapács című, a Szovjetunióban megjelenő magyar lapban, mint Illés Béla és Hidas Antal. Ott érte meg, hogy a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot is. Tudta, hogy ez még csak a kezdete annak a történelmi harcnak, amely a magyar- országi kommunistákra vár. Ebből is ki akarta venni' részét, ezért hazatért Magyarországra. Ügy érezte, hogy tollal segítheti a legjobban a szocialista társadalom kibontakozását. A Dózsa Népe című lap szerkesztőjeként egészen 1948 végéig dolgozott. Közben több könyve, tanulmánya és írása látott napvilágot. Nagy sikert aratott nemcsak hazánkban, hanem, a Szovjetunióban is a Kubikosok című könyve, amelyben kortársi hitelesség, geí rajzolta meg a magyar kubikosok küzdelmes életét. A Mezőgazdasági és Edeszltö. Dolgozók Szakszervezete 1958 januárjában elnökévé választotta Hunya Istvánt, s ebben a beosztásban azóta is tevékenyen dolgozik. Szervezi, irányítja azt a szakszervezeti mozgalmat, amelynek életrehívásában jelentős szerepe volt. Munkája Budapesthez köti, de nem szakadt el a békési földtől és emberektől, amikor csak teheti eljön a Viharsarokba, meglátogatja a harcostársakat, az elvtársakat, a barátokat. Rendszeresen felkeresi Gyulán a megyei levéltárat is, ahol hosz- szabb időt tölt kutatásokkal, Anyagot gyűjt a régmúltból, amelyet könyven akar megörökíteni az utókor számára. Ormosi Péter l
