Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
1 esssasscesssei'Síiiasi'fiaafiMflflasnflflasstMvaBBavai BBBCBBBBBBBBBSBBBS! WMWWHWHWWWH Divat leli a llC|)imívéSZCl WWWWWWWWWMW Több mint 15 évvel ez. előtti megalakulásakor a népi művészet ápolását tűz. te ki célul a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Mindössze százan kezdték a hímzést, szőnyegszövést, fonottáru- és lábtörlő-készítést. Fofokozato. san fejlődött a szövetkezetünk a mai 850-es taglétszámra. Több telephelyen: Gyulán, Sarkadon, Sarkad- keresztúron, Békéscsabán és Kötegyánban dolgozunk. Sarkadon a népművészeti szőttesek, szőnyegek és gyékénylábtörlők készülnek. Sarkadkeresztúron kosarat, Kötegyánban rongyszőnyeget készítünk. Kétegyházán a horgolás, Békéscsabán a varrás és a hímzés történik. Szövetkezetünk dolgozóinak több mint fele Gyulán dolgozik. Itt főként hímzett bébi- és gyermekruhák készülnek, jórészt exportra. Már 15 évvel ezelőtt a szövetkezet alakítása idején is az volt a legfőbb szempont, hogy a szövetkezet tevékenységével ápolja a helyi hagyományokat és termékeiben a díszítőművészet helyi sajátosságait fejlessze tovább. Ez látszik ma is munkáinkon. A gyönyörű hímzett blúzok, szép szőttesek méltán keltik fel az érdeklődést Békés megye népművészete iránt. Míg eddig eljutottunk, számos nehézséget kellett legyőznünk. A megyének ugyanis nem voltak olyan élő helyi hagyományai, mint Sárköznek, vagy Nógrádnak. Gyulán először meg kellett tanítani szőni az asszonyokat, mert az előző nemzedék már abbahagyta a szövést, a fiatalok pedig még nem értettek hozzá. Szövetkezetünk dolgozója, Marosán György rég elfelejtett motívumok felhasználásával, gondosan vigyázva a szín és a minta összhangjára, létrehozta a gyulai szőttes első darabját. Innen egyenes vonalú volt a fejlődés máig. Állandóan újabb és újabb termékekkel jelenik meg szövetkezetünk a piacon. Kézimunka-részlegeink az elmúlt években a varrórészleg által készített termékekre hímeztek mintákat. Mostanában már hímzett térítőkét, párnákat és más népművészeti termékeket is készítünk. Tervünk, hogy dr. Tábori Györgyné ve. zetésével létrehozzuk a Békés megyei hímzések gyűjteményét és ezeknek a mintáknak felhasználásával iparszerűen gyártunk termékeket a bel- és külkereskedelem részére. Kosárfonó-részlegünk is szépen dolgozik. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalatnak szállítunk kutyakosarakat, ameBoltunkban szemfelszedéssel is foglalkoznak. lyefcet az Angliában és az Egyesült Államokban értékesít. Tavaly június 1-én népművészeti és háziipari szaküzletet nyitottunk Gyulán, a Városház utcában. A bolt megnyitásáig valahogy úgy voltunk cikkeinkkel, hogy szerte az országban, sőt az egész világon számos helyen ismerték, kedvelték és vásárolták termékeinket, de saját városunkban — a kereskedelmi szervek tartózkodása miatt — csak az időnként megrendezett1 kiállításokon láthatták a vásárlók. Ezenkívül Békés megye és különösen Gyula egyre növekvő idegenfar. galma is szükségessé tette egy olyan üzlet ifiegnyitását, ahol a vendégek ízléses, művészi ajándéktárgyakat vásárolhatnak. A bolt tavalyi forgalma mindenben igazolta a várakozásokat. Tervünk 280 ezer forint forgalmazása volt és ezt lényegesen túlteljesítettük. 358 ezer forint értékben adtunk el a szövetkezetben gyártott árucikkeket. A bolt most a nyári idegenforgalmi szezonban állandóan tele van vevőkkel. Gazdag árukész. lete biztosítja, hogy senki se távozzon onnan üres kézzel. A tavalyi tapasztalatok alapján lényegesen bővítettük az üzlet áruválasztékát és így várható, hogy idei tervét is jelentősen túlteljesíti a bolt. Az üzleti hasznon túlmenően, nemes feladatat is teljesít a népművészeti és háziipari szaküzlet: széles körben terjeszti Békés megye újjáéledő népművészetét ( __) A lakosságot sz olgálja a kétszeres Kiváló Vállalat Húsz éves a Békés megyei Tanács 3-as számú Sütőipari Vállalata A népművészet és háziipari szaküzletben a szövetkezetünk által gyártott szőnyegek is megvásárolhatók. Az idén lesz húsz éve, hogy megszületett az állami sütőipar. Megyénkben is 1952-ben államosították az addig magánkézben levő pékségeket és ekkor jött létre vállalatunk is, a megyei tanács Gyulán székelő 3-as számú sütőipari vállalata. Igaz, ekkor még más volt vállalatunk neve és mások voltak a körülmények is. Húsz éve még 19 kis üzemben kézműipari módszerekkel termeltük a mindennapi kenyeret. Kézi dagasztással, nehéz fizikai munkával készült a tészta és a kemencéket fával, rő- zsével fűtöttük. Szociális, egészségügyi létesítménye, ink egyszerűen nem voltak abban az időben. Ma kilenc sütőüzemünk van és az ezekben dolgozó fiatal szakemberek már csak hírből ismerik a régi időket. Természetesnek veszik, hogy üzemeinkben modem dagasztógépek végzik el percek alatt azt a munkát, amellyel régen egy pék. legény majd egy órát vesződött A tésztaalakító gépsor az adagolás fáradságos munkáját is leveszi a vállukról. A kemencéket ma már olaj fűti és a hőfok pontos betartására automata fűtésvezérlő ügyel. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a komfortos fürdők, tiszta öltözők minden üzemünkben megtalálhatók. Messze vidéken híres a kiváló minőségű kenyérfajtánk, az úgynevezett vágott cipó. A lakosság ehhez ragaszkodik, ezt keresi az üzletekben. Az igények kielégítése sok gondot, fejtörést kozott és okoz vállalatunknak. A sütőipar és a lakosság igényei ugyanis néha ellentéte, sek egymással. A korszerűbb gépek sok esetben nem tudnak olyan minőségű terméket előállítani, mint amilyet a lakosság megszokott. Ilyen esetekben úgy vélik vállalatunk dolgozói, hogy a lakosság érdeke a döntő. Inkább többletmunkát vállalnak és kézzel is „besegítenek” a gépeknek, de sütik a megszokott árut. Vállalatunk ellátási körzetébe tartozó terület (Gyula város és a gyulai, valamint a szeghalmi járás egy részének) lakossága érzi is a törődést és azt, hogy vállalatunknak mindig a lakosság érdeke a legfontosabb. Igyekszünk, hogy minél könnyebbé tegyük dolgozóink munkáját. Állandó gépesítéssel igyekszünk a fizikai munkát a minimumra csökkenteni. Vásároltunk egy intenzív dagasztógépet, amely két perc alatt készíti el a kenyértésztét. Zsákolás helyett ma már egyere több üzemünkben pneumatikus úton, csöveken jut el a liszt a szükséges helyre. Sokat javultak tehát a múlthoz képest a munkafeltételek, de még ma sem könnyű a pék élete. A reggel asztalra kerülő friss kenyeret, ropogós péksüteményt éjjel kell megsütni. Az állandó éjszakai műszakok miatt vállalatunk bevezette a csökkentett, havi 192 órás munkaidőt. A kemencéknél dolgozók munkaideje még ennél Is kevesebb. Ök heti 42 órás mun. karendben dolgoznak. A megjavult feltételek ellenére üzemeinkben még mindig kevés a pék, pedig nem keresnek rosszul. Átlagkeresetük meghaladja a 2700 forintot. Vállalatunk idei bérszintje Vállalatunk büszkesége, az új gyulai kenyérgyár. is elég magas: 28 ezer forint. Igyék- ■ szünk hozzájárulni dolgozóink 'lakás- • gondjainak megoldásához is. Akik tár- ; sasházat építenek, azokat jelentős össze. ; gekkel segítjük. Segíti vállalatunk dolgozóink pihené. ; sót is. Létrehoztunk egy panelházakból g álló kis üdülőtelepet Szanazugban és itt ; jó levegőn, csendes környezetben csa- * Iád jukkái együtt pihenhetnek dolgozó- í ink. Tervezzük egy másik üdülő építé- 5 sét is Gyulán, a városerdei üdülőterü- ! létén. Vállalatunknál már eddig is szép ered- g ményeket hozott az 1957 óta folyó válla- g lati versenymozgalom. Tavaly az új ke- ; nyérgyár beindulásával egyidőben újjá- jj szerveztük a szocialista versenymozgal- g mat is. Vállalatunk 230 dolgozójából | 132 fő a termelő munkás és közülük 3 110-en küzdenek brigádokban a szó- g cialista címért A Gyulai 3-as számú Sütőipari Vál- J lalat eddig kétszer kapta meg a „Ki- S váló” címet, de nem ülünk a babérokon. S Szorgalmasan készítjük a jövő terveit. ! A tervidőszak végéig a megye sütőipari | vállalatai 25 százalékkal növelik kapaci. ! tásukat és ennyi lesz vállalatunk kapa- • citás-fejlesztése is. Egy új sütemény- j üzemet is kívánunk építeni a kenyér- g gyár mögött, hogy megszüntessük á tér- § melés eddigi szétszórtságát. Mellette ki- g vánjuk felépíteni új központi irodahá- ! zunkat is. A kenyérgyárnál egy korszerű g szakboltot is nyitunk, mert a jelenlegi g kis bolt már nem tudja kielégíteni az g igényeket. A jobb ellátás érdekében kor. g szerűsítjük a szállítást és bővítjük szak- g bolt-hálózatunkat. Az állami sütőipar húsz éves jubileu- g mát csendesen, munkával ünnepli vállalatunk. Tovább dolgozunk szorgalmasan a lakosságért. (—) nnjMMineHMaimggigugmmiigginnnnwiaEgBMgHMgginBaiBWigiwgw
