Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-18 / 194. szám
Megsúgom | Magának I ; ; hogy el vagyok kesered- j ve. Évről évre azt kell ugyanis : tapasztalnom, hogy romlik az : emberek látása. Biztosan olvas- [ ta, hogy kis híján félmillió fo- 2 rint értékben károsították meg : a megrendelőket azok az em- \ berek, akik Kóczián József ■ bűntársai voltak és fűtőolaj- ! szállítással foglalkoztak. S j mindezt tehették azért, mert: ■ „az állami megrendelők... aj hiányt észre sem vették.” Érti, j ugye? Megérkezett az olaj, va- \ laki nézte amint leteszik, le- ■ eresztik, de nem látta, hogy mit ■ néz. Más. Két külföldi kért élőt- j tem két duplát a Balatonnál. 2 Megkapták, a kávét, kerek öt- ■ venessel fizettek. Az eladó el- [ vette a pénzt, de nem látta, ; hogy mit vesz el, vagy — he- ; ívesebben — nem jól látta, ■ mert úgy adott vissza, mintha j csak 10 forintot kapott volna. 2 A vendég reklamált, az eladó 2 bocsánatot kért és megtoldotta ; még tíz forinttal a visszaadott 2 összeget. Szintén a Balatonnál történt. ■ Csabai kolbászt kért az egyik j vevő. Én láttam, hogy még a j környéken sincs ilyen. Kisült, j hogy nem jól láttam, mert az : eladó szemrebbenés nélkül ; nyúlt a turista szalámi után, : kimérte a kért mennyiséget, s : a számlát a csabai árának meg- 2 felelően állította ki. így „jól ! járt” a vevő, mert azt hitte, 2 hogy ő most a csabait eszi, de j még jobban járt az eladó. (Az a j baj, hogy a többség még mindig [ jól jár, viszonylag kevés azok- j nak a száma, akik meg is! járják!) Mondanom sem kell, hogy a j következő példám is balatoni. • Mindennemű colás üvegre 3 to- [ rint betétdijat számolnak, akár ; pulttól hozza el az ember, akár ; asztalnál fogyasztja el.) Ez per- : sze sehol sincs kiírva! (Szóval : ülnek a vendégek az asztalnál, : elfogyasztják a colát, felállnak 2 és továbbmennek, Nyomukban ! megjelenik egy kislány, vagy : egy „kisfiú”, aki túlzottan is 2 kétes értékű rendszeretetéröl j tesz tanúbizonyságot, összesze- j di az üvegeket, s darabonként 2 3 forintért visszaváltja. Én j mondom Magának, nem is rossz : „napszám”. Hogy ennek mi kö- : ze a látáshoz? Figyeljen csak: : Ülünk az asztalnál, elfogyaszt- 2 juk a colát, s jön a „kislány”, j Nyúl az üveg után, vinni akar- j ja. Finoman rászólok: nem lát- 2 ja aranyoskám, hogy az nem a 2 Magáé, hanem az enyém? Kér- 2 dőjeles szemekkel néz rám, j nem szól semmit, elmegy. Né- [ hány- perc múlva jön egy bő- j beszédűbb társa, aki megma- ■ gyarázza, hogy a „kislány” nem ; látta, hogy az üvegeket a mi 2 asztaltársaságunk ürítette ki, ■ azt hitte az előző társaság \ hagyta itt. „Meggyőző” érvek, j Nem? Szilárd Adám ! Javultak a munkalehetőségek Kevermesen Hogyan tovább? öt megye takarékszövetkezeti titkárainak táiértekezlete Endrődön Az elmúlt években Kevermesen javultak a munkalehetőségek, bár a községből most is sokan, több mint 400-an járnak el vidéki vállalatokhoz, elsősorban a MÁV-hoz dolgozni. A községben a legtöbb embert a Lenin Termelőszövetkezet foglalkoztatja, jelenleg összesen 1128 tagja van ebből 474 járadékos és nyugdíjas, a dolgozók I létszáma 654. Igaz, az idősebbek j közül is mintegy 60—70-en dől- j goznak még időszakonként. Az j átlagkereset is megfelelő, így a J termelőszövetkezetből már I nincs elvándorlás. A községi tanács sokat tett azért, hogy évről évre jobb 1 munkalehetőségeket biztosítson. ■ Többszöri tárgyalás eredménye volt, hogy a Békéscsabai ’ Kötöttárugyár kialakította a bedolgozói rendszert Kevermesen. Jelenleg 48 asszonyt és lányt foglalkoztat, a kereseti lehetőség sem rossz, attól függően, ki hogyan vállal munkát, havonta átlagosan 500—2100 forintot is megkereshet. A gyár igazgatója megbeszélést tartott a tanáccsal, s várható, hogy a jövőben kisebb részleget is megnyit. Néhány évvel ezelőtt a Gyo- ma és Környéke Háziipari Szövetkezet is szervezett bedolgozást, jelenleg 17-en kötik a kesztyűket a szövetkezetnek. A tanács a tápéi háziipari szövetkezettel is tárgyalt, itt szintén vannak bedolgozók, összesen 13-an készítik a szövetkezet megrendelésére a különböző holmikat. A három munkahely dolgozóiként jelenleg 78- an tevékenykednek. Többségük fiatalkorú, vagy nyugdíjas, de vannak csökkent munkaképességűek is. Említésre méltó még az ÁFÉSZ, ahol 45-en dolgoznak és a ciroktelep, amelynek 35 állandó munkása van. A tanács továbbra is arra törekszik, hogy a bedolgozói rendszert fejlessze, vagy pedig lehetőséget teremtsen valamilyen részleg telepítésére. A Szövetkezeték Országos Szövetségének Takarékszövetkezeti Főosztálya ezekben a hetekben tartja tájértekezleteit a MESZÖV-ök takarékszövetkezeti titkárai számára. Szerdán Endrődön került sor ilyen tájértekezletre, ahol Bács-, Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Szolnok megye MESZÖV-einek titkárai vettek részt. A tanácskozásnak Endrődön a szövetkezeti pénzintézet három hónappal ezelőtt átadott impozáns üzletháza adott otthont. A vendégeket Róza Vendelné üdvözölte és adott rövid tájékoztatást az endrődi takarék- szövetkezet eredményeiről, sokirányú tevékenységéről. Ezután dr. Horváth István, a SZÖVOSZ Takarékszövetkezeti Főosztály vezetője tartotta meg e tájértekezlet vitaindító előadását. Alapvetően két részből állt beszámolója. Egyrészt az idei első félév tapasztalatait összegezte, másrészt a második félév feladatait, továbbá az országos szövetség által kiadásra kerülő különböző ajánlásokat ismertette. A SZÖVOSZ főosztályvezetője többek között hangsúlyozta a különböző kölcsönfajták nagyobb mérvű növelésének fontosságát. Majd megállapította, hogy több megye szövetkezeti pénzintézete lemaradt első félévi nyereségtervének teljesítésétől, ami számukra nemcsak figyelmeztető, hanem gyors cselekvést is követel. Arról is bírálóan szólt, hogy számos megyében jobban növekedett a takarékszövetkezetek dolgozóinak száma, mint amennyire azt a különböző üzletágak forgalma, s az új egységek nyitása szükségessé tette. A továbbiakban a munkafegyelem szilárdítására, a tagnyilvántartások végérvényes rendezésére hívta fel a figyelmet. Ezután a SZÖVOSZ és a Pénzügyminisztérium által az elkövetkező időben kiadásra kerülő ajánlásokról, rendelkezésekről, valamint a választott testületek országos szintű oktatásáról adott tájékoztatást dr. Horváth István főosztályvezető. A volumenében kisebb, de a lakosság számára előnyös szolgáltatások bevezetését, s a hálózatfejlesztés minden eddiginél ésszerűbb kialakítását hangsúlyozta. Az utóbbit tekintve arra kérte az említett megyék MESZÖV-ök takarékszövetkezeti titkárságainak vezetőit, figyelmeztessék a szövetkezeti pénzintézetek vezetőit, hogy ne a nagy településeket akarják minden áron működési körzetükbe bevonni, hanem a kis- és középközségeket nyerjék meg. Vagyis az úgynevezett fehér foltokra igyekezzenek betelepülni. Vitaindító tájékoztatójának befejezéseként az ügyviteli munka fokozottabb gépesítését, a revizori irodák munkájának igénylését, s a MESZÖV-ök még sokoldalúbb segítségnyújtását hangsúlyozta a SZÖVOSZ főosztályvezetője. A Bács-, Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Szolnok megyei MESZÖV-ök takarékszövetkezeti titkárainak endrődi tájértekezlete vitával és tapasztalat- cserével ért véget. Balkus Imre Terv szerint épül. a Tisza II. vízlépcső Mindenben a terveknek megfelelően épül Kiskörénél a Tisza II. vízlépcső első üteme. Ebben a szakaszban 1973-ig megépül a vízlépcső, a tároló alsó szakasza valamint a Nagykunsági és Jászsági főcsatorna 18—18 kilométer hosszú kezdeti szakasza. A duzzasztási szint 1973-ra eléri a 87,5 méteres tengerszint feletti magasságot. Ebben az ütemben a duzzasztott víz még a főmederben marad és nem önti el a tervezett tárolók területét. Az öntözés is fokozatosan indul, s 1973—75. között mintegy 70 ezer hektárnyi területre terjed ki. A vízlépcső és öntözőrendszer az 1980-as évek végére épül ki teljesen, ekkor a tárolóban 400 millió köbméter víz lesz és 300 ezer hektárnyi földterület válik öntözhetővé. A folyamszabályozáson és öntözésen kívül a vízlépcső évente 106 millió kilowattóra energiát is termel majd. Most fontos szakaszhoz érkezett az építkezés. Megkezdődött a munkagödör, illetve az új meder vízzel való feltöltése. Képünkön a duzzasztómű zsiliprendszere látható. (Fotó: Demény) 4 mcMSsn 1972. AUGUSZTUS 18. 16. Ki mit keres, azt találja, tartja a mondás. No, erre rápipálunk...! Milyen jó, hogy legfölülre tettem a cigarettám. most van tartalék nálam, meg tudom kínálni a pilótát. Láttam, elég sűrűn dohányzik. — Kérsz, apa? — hajolok előre. Odanéz a csomagra, s rábigy- gyeszt. Vesz a magáéból. Le vagy csinálva, válogatós hétszentség! De azért a tüzet elfogadja, az nem derogál neki! Még közelebb is int: — Mi ez — kérdi —, arany? A kis medaillonom. Ügy nekigombolkoztam, hogy látta megcsillanni a gyufa fényében. — Az — mondom, s becsúsztatom a mellemre a láncot. — Nem adod el? — s felém- fordul. — A... Hallgat. Megyünk. Ismét az utat nézi. — Jó pénzt adnék érte —- mondja — Emlék — felelem kurtán, hogy értsen belőle. Vállat von, s visszasüpped a dolgába. Jó pofa. Pénzt akar adni érte. Amit nem lehet megfizetni. Sose értettem, hogy maradt meg nekem ez a kis lánc, meg a medaillon. Voltak az intézetben olyan bugás gyerekek, kilopták a buktából a lekvárt. Csak arra tudok gondolni, hogy a betyárbecsület fogta le a kezüket. Anyja mindenkinek van, ha ismeri, ha nem. Mikor már kapiskáltam valamit a világból, megtaláltam a nyakamban a láncot. Azt mondták a nevelők, hogy ez kezdettől ott volt, csak ők félretették, amíg totyis nem lettem, 'de már akkortól hordtam. Lekopott a kis elak róla. de én emlékszem, hosszúruhás nő, karján gyérekkel, mögötte sugarak, meg voltam róla győződve, hogy az az én anyámat ábrázolja, meg engem. Egyszer — már Véneken — az egyik srác lehurrogott, hogy az egy szimpla szűzmária- érme; úgy mentem neki, alig tudták kiszedni a kezem közül, valósággal rohamom volt, még a szám is habzott. Már rég nem venni ki a figurát. Most már én is tudom, hogy ez valóban szűzmáriás medaillon —, de kitől mástól kaptam volna, mint az anyámtól? Ha egy kis csórót megtalálnak valahol a küszöbön, akkor arra nem egy vadidegen akaszt aranyláncot. Mindegy, mi van rajta, nékem ez az egyetlen szál, ami valakihez hozzáköt. Ne is ábrándozzon róla a pilóta. Azért furcsa ez. Van, aki megőrül, ha az anyját csak említik —, mások meg úgy beszélnek az anyjukról, hogy süt belőle a gyűlölet. De így van ez mindennel, szerelemmel, barátsággal. Tegnap még odavagy azért a lányért, másnapra legszívesebben a sáros lábadat törölnéd bele. Vannak a fiúk közt nős emberek, nem szívesen beszélnek a feleségükről, meg is értem, az ilyesmit nem kell kiadni a katonák szájának, mert akkor csak ocsmányság marad belőle. De ott volt egv eset. nem is tudom, hogy hívják azt a szemüveges gyereket a második rajból, valakije eljött és megmondta neki. hogy a felesége a régi udvarlójával hetyeg, ő meg itt eszi a prófuntot — s mi lett? a srác elmocskolta előttünk az asszonyát mindenkinek, elmesélte, hányszor verte át és feküdt le más nőkkel. Egyik nap így, másik nap úgy — melyik az igazi? Most, itt, a kocsi sötétjében, magamba nézve, megmondhatom, hogy én nem haragszom igazán Miskára. Az ő szempontjából neki is igaza van. Számított a haverjára, úgy vágott neki a jégnek. Nem is tudom, mi játszódott le akkor bennem. Az Ijedtség
