Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

Várjuk megrendelőinket az 1973-as és azt követő évekre ■jazánk vízkészlet-védelméhez, ** vízgazdálkodásához fontos nép- gazdasági érdekek fűződnek. Ennek szellemében alapította az Országos Vízügyi Hivatal elnöke többek kö­zött a Tiszámén ti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatot. Tevékenységi körünk a vízgazdál­kodás operatív teendőinek ellátása a kommunális és ipari vízszolgáltatás, annak szervizvizsgálata, törpe vízmű­vek, öntözőtelepek és egyéb vízgaz­dálkodási létesítmények tervezése, építése, regionális vízművek üzemel­tetése. A népgazdaság fejlettsége és fej* lesztési célkitűzései a vízgazdálkodási szakágazatok sokrétű tevékenységé­nek alapvető meghatározói. A korsze­rű vízgazdálkodás egyik legfontosabb és növekvő jelentőségű ágazata a víz­készlet-gazdálkodás, amelynek alap­jait már lefektettük. A vízkészletek kihasználtsága következtében egyre inkább felmerül az operatív készlet- gazdálkodás szükségessége, amely nem elégszik meg az időben változó készletek egy jellemző vagyam érték­adó mérték szerinti jellemzésével, a vízhasználatok normákon alapuló számbavételével és ezek szerint az egyszerű összesített vízmérlegek ki­dolgozásával, összeállításával, hanem ezekre támaszkodva olyan módszere­ket keres amelyek a valóságot, a tény­leges folyamatok megközelítő feltárá­sával a tervezésben és az üzemben egyaránt elősegítik a vizek korsze- rűbb követelményeknek megfelelő hasznosítását. ■ vállalatunk a reábízott vízkész­" let védelmét és az okszerű vízgazdálkodást sokirányú tevékeny­ségével végzi. Mivel vállalataink, in­tézményeink jó része nem ismeri tevé­kenységünket, szükségesnek ítéljük annak megismertetését a tisztelt olva­sók széles táborával. Úgy véljük, szé­lesebb körű az ismeret az öntözés­üzemelés terén, hiszen mintegy 90 nagy termelővel állunk szerződéses viszonyban a megyében. Öntözővíz kiszolgáltatása éves szinten mintegy 140 millió köbméter. Ez a mennyiség közel 20 ezer hektár terület megöntö- zését biztosítja. Ez a tevékenység a későbbiekben éppen az alapkoncep­ció alapján bővül majd. Tevékenységi körünket tekint­ve, vállalatunk szaktanácsadással is foglalkozik. Ennek fogalomkörébe tartozik a térségi, települési, ipari, mezőgazdsági üzemi és intézményi vízellátási, csatornázási vízminőség­védelmi vizsgálatok, koncepciók, ta­nulmányok, szakvélemények, üze­meltetési és karbantartási szabályok kidolgozása. Ugyanígy az öntözés­üzemelési szaktanácsadás is. A szervizszolgáltatás keretében vál­lalatunk vízellátási-csatornázási rész­lege vízművek AC nyomócsöves öntö­zőtelep felmérését, térképezését, azonkívül próbaüzemelést, javítást, hibaelhárítást, hatásfok javítást is el­végzi satomaművek szervizellátása vonatkozásában az ipari és települési szennyvíz és csapadékvíz elvezető csatornák üzemeltetésével, szennyvíztisztítással összefüggő mun­kákat, felmérést, tervezést, kivitele­zést, üzemeltetést folytatunk. Ide tar­tozik a mezőgazdasági üzemek szako­sított szarvasmarha- és sertéstelepei­nek hígtrágya elhelyezési problémája is. Az állattartás koncentrálásával, új technológiák bevezetésével szükség­szerűen megváltozik az istállótrágya szerepe a talaj termelékenység fenn­tartásában és növelésében. Az alom- szalma nélkül gyűlő hígtrágya az is­tállótrágyától merőben eltérő haszno­sítást, elhelyezést követel meg. Mind üzemi, mind népgazdasági érdek fű­ződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek: a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a jelenleg hul­ladékként és teherként jelentkező hígtrágyát a körülményekhez képest a leggazdaságosabban és legcélszerűb­ben hasznosítsák A probléma megol­dásához kíván segítséget nyújtani vállalatunk az ebbe a körbe tartozó tanulmányok, programok, kiviteli tervek készítésével, kivitelezések vál­lalásával, üzembehelyezésével és üzemeltetésével. Szolgáltatási tevékenységeink közé tartozik a fémszerkezetű víztárolók, a hidroglobuszok, a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok hidrofor­házainak szervízellátása. A hidroglo­buszok szerviz-szolgáltatásának ke­retében szerepel a vízgépészeti válla­lattal közösen végezve a víztárolók helyszínre adaptálása, folyamatos vizsgálata, karbantartása és javítása. 4 Tisza-menti térségben jelentős vízgazdálkodás e szakágazati szolgáltatásai iránti igény, az ellátott- sági mutatók nagyrészben nem érik el az országos átlagot. Az északma­gyarországi iparfejlesztési program, valamint a kiskörei vízlépcső megépí­tése a vízkészletekkel történő kor­szerűbb térségi gazdálkodást és a víz­minőség hatékonyabb védelmét teszik szükségessé. Vállalatunk ezeknek a céloknak megfelelően végzi munká­ját. Gyulai kirendeltségünk a vízellátás, csatornázás feladatkörbe tartozó szol­gáltatásokat hatóterületén végzi. A szervizszolgáltatások közül különösen figyelmet érdemel a hidroglobuszok felállításával, javításával kapcsolatos tevékenységünk. Emellett természe­tesen a többi szolgáltatásokkal kap­csolatos igényeket is vállaljuk. m z előzőkben közöltekkel szeret- ” nénk ismertetést adni válla­latunk tevékenységéről, amelyét ez­úton is felajánlunk tisztelt megrende­lőink számára az 1973-as és a további évekre. Hosszabb múltra ugyan nem tekint vissza vállalatunk, de adott­sága, felszereltsége és dolgozóink ga­rancia a megrendelések határidős, mi­nőségi és mennyiségi teljesítésére. (-) Mire készít fel a gyulai szakmunkásképző intézet? 4 város iparosítási tervének meg­valósítása a tárgyi feltételek mellett, a személyi feltételek biztosí­tását is követelik. Ennek alapvető kö- véleménye, hogy jól képzett szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakmunkások álljanak rendelkezésre, hogy Gyula dolgozó lakosságának gyermekei az általános iskola elvég­zése után szakmát szerezhessenek, va­lamint az ipar és mezőgazdaság fejlő­dését jól képzett szak- és általános műveltséggel rendelkező szakembe­rekkel lássuk el. A gimnázium és szakközépiskolák mellett a Gyulai 613. j sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet en­nek az alapvető követelménynek igyekszik eleget tenni. 1970. január 1-én bevezetésre ke­rülő VI. törvény meghatározta a szak­munkásképzés helyét, szerepét. Be­építette a közoktatási rendszerbe. Minden tanulónak lehetősége van egyrészt a szakmák között választani, másrészt általános műveltségét úgy fokozni, hogy az új törvény adta le­hetőségek kihasználása után, hasznos tagja lehessen a társadalomnak és megtalálja önmaga számítását. Ezért állíthatjuk határozottan, hogy ma már a szak- és közművelődésben egyértel­műen állunk a város és mondhatjuk Békés megye szolgálatára. A népgaz­dasági érdek figyelembevételével, te­hát az egyéni érdek is valóra válhat Gyula városban is megtalálhatja min­den fiatal ember a számítását. „A szakmunkásképző iskola közép­fokú oktatási intézmény, amely szak­munkásképesítést és nem befejezett középfokú iskolai képzettséget ad”. Ebből kiindulva végezzük tehát mun­kánkat. Sok szó esett az utóbbi idő­ben arról, hogy a növekvő népgazda­sági igények, a növekvő technikai fej­lődéssel együtt járó szélesebb körű képzést, jobb oktató-nevelő munkát követelnek. •ntézetünk igyekszik kielégíteni * azokat az igényeket, amely igény a technikai, közismereti és a nevelési alapelveket foglalja magába. Gyula városban az ipari üzemek ro­hamosan fejlődnek. Vállalataink ipari és mezőgazdasági szövetkezeteink a lakosság igényeit kielégítő szakember utánpótlását is biztosítjuk. A helyi feladatok mellett, az országos igénye­ket is ki tudjuk elégíteni. Békés, Haj- dú-Bihar és Pest megyének mező- gazdasági gépszerelő szakmában szak­munkásokat képezünk. Nevelőtestületünk 94 létszámmal, az összes dolgozók 140-es létszámmal azon fáradoznak, hogy intézetünkből jobbnál jobb szakemberek kerüljenek ki a három év letelte után. Tanáraink a legmagasabb műszaki és közisme­reti végzettséggel, szakoktatóink kö­zépfokú műszaki végzettséggel és fel­sőfokú pedagógiai képesítéssel dolgoz­nak. Pénzügyi, étkeztetési és szak­munkákat végző dolgozóink örömmel, hivatástudattal végzik munkájukat. Az intézetben „A”, „B”, „C” és ;,D” tagozaton folyik az oktatás. „A” ta­gozaton történik a törvény által előírt szakmákban az elméleti és gyakorlati oktatás hagyományos módon. A gya­korlati oktatás munkahelyeken szak­emberek irányításával, intézeti szak­oktatók ellenőrzésével történik. Az elméleti oktatás az intézetben, a köz­ismereti és szakmai tantárgyak új tantervek alapján. Számít ez a kép­zési forma is az esetleges továbbkép­zésre, szélesebb alapokra épít, na­gyobb szakmai tudást igyekszik bizto­sítani. „B” tagozaton az emeltszintű oktatás keretén belül azokat a szak­mákat oktatjuk, melyek nagyobb, ala­posabb elméleti és gyakorlati alap­képzést igényelnek. Mind az intézet­ben, mind a vállalatoknál jól felsze­relt tanműhelyekben folyik a tanítás. Három nap elméleti, három nap gya­korlati oktatás van. Közismereti tan­tárgy a szakközépiskola két évfolya­mának anyaga, a szakelméleti pedig alkalmazkodik az üzemi korszerűsí­téshez. Matematika, fizika, elektro­technika, kémia szakmai ismeret, megkülönböztetett helyet kap az ok­tatásban. A szakmunkásvizsga letétele után felvételi vizsga nélkül folytat­hatják tanulmányaikat a dolgozók szakközépiskolájának harmadik osz­tályában, ha akarják. Egy évvel ko­rábban ad szakmát, mint a szakkö­zépiskola és egy évvel később érett­ségit, mint a szakközépiskola. Ha va­laki egyénileg és az üzem is ezt igényli, felsőfokú iskolában is lehet továbbtanulni. „C” tagozaton tanítjuk azokat a fiatalokat, akik már gimná­ziumban érettségiztek és szakmát akarnak tanulni. Igen jelentős a „D” tagozat, ahol a már munkába levő be­tanított, vagy segédmunkások, két­szer öthónapos tanfolyam után szak­munkásvizsgát tehetnek. 4 z összes tanulók létszáma az 1971—72-es tanévben 1640 volt. Szakmunkásvizsgát tett 1972. július 15-ig 570 fiatal. Ha csak ezt a számot nézzük, akkor is megállapíthatjuk, hogy ez egy tekintélyes üzem szak­munkás létszáma lehet. Az intézetnek 300 férőhelyes kollégiuma van, Vidéki fiatalokat veszünk ide fel. Minden szakmában tartunk szakkört. Ének­kar, zenekar, irodalmi szakkör, három sportkör működik. A honvédelmi ok­tatás kiemelkedő helyet kap. Hatezer kötetes könyvtár, két klubhelyiség, intézeti sporttelep, tornaudvar, tor­naterem áll az ifjúság rendelkezésére. Tanáraink, nevelőink, szakoktató­ink szakmai és ideológiai önképzéssel, és szervezett továbbképzéssel képe­zik magukat. Szaktantermeket, szer­tárakat hoztunk létre, hol a korszerű pedagógiai elveknek megfelelően dol­gozhatnak. Évente résztveszünk a tantárgyi és „Szakma Kiváló Tanuló­ja” országos versenyeken. Rendező iskolája vagyunk mi is a kétévenként megrendezésre kerülő „Erkel Diákün­nepeknek”. ■ntézetünk tanulóinak, dolgozói- * nak életkörülménye megfelel az elvárt követelményeknek. Tevé­kenységünkkel szeretnénk elősegíteni napról napra városunk virágzó ipará­nak, mezőgazdaságának fejlődését (-) iiHiiiiiaiiiiimuin «»■■■■■■■■■■■■■IIBUtUBBUHaUn iiiuiiiiiliiBRBlHUiiBiimiiiuiiliiuiiiuuiiuuiuiuiiiiaiHnuaat

Next

/
Thumbnails
Contents