Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Tudomány — Technika eeee8lieese*8ee**,,*seee*ee,***M***M»*i»*e*e»eee*eBgeer*e*ase»eseee!ieeie»sseeseeeEae»e!,»e»#iee»eeEiea*eaeee***e«*eseeesee«eeiEe9«s* Élethalálharc a sáskák ellen A kukoricabúzától a burgonyaparadicsomig A mindent elpusztító sáska­járásokról már ókori dokúmén, tumok is tanúskodnak, már a biblia is megemlékezik erről a csapásról. A középkorból is szá­mos feljegyzés maradt ránk a sáskajárásokról, amelyeket rend. szerint éhínség követett az érin­tett területeken. Az első újság­szerű publikáció Európában 1505-ből származik, majd ezt követi egy 1527-es képekkel il­lusztrált riport, amely már nö­vényvédelmi jellegű és a sáska- járásról, a védekezés formáiról tudósít. Hazánkban • az első nagyobb sáskajárásról tudósító írásos óta azonban kibővült a sáskaja. rás elleni küzdelem technikai fegyvertára. Világszervezet a sáskák ellen Londonban működik a világon a legjobban szervezett sáska el­leni intézmény. Itt a sáskák köl­tésének, szaporodásának körül, menyeit, élettanát, tulajdonsá­gait és a védekezés módozatait vizsgálják. Pontos sáskajárás útvonal-térképeket is találha­tunk ebben az intézetben. 1968- ban Például Szudán területéről tói 50 mérföldre északkeletre, Kerenben van a repülőterük. Kanadai gyártmányé De Havil- lard Beaver magasszámyú me­zőgazdasági repülőgépekkel ve­szik fel a küzdelmert. A sáska­felhő fölé repülnek és aerosol formában permetezik rájuk a nagyhatású rovarölő-szereket. Permetezik a költési helyeket is. Légvédelmi ágyútól a műholdakig Asmaraban mindennap ve­szik a meteorológiai műholdak által sugárzott időjárás-adatokat, ismeretes hogy a sáskarajok elő­szeretettel állnak be bizonyos szélirányokba. „A sáskagyanús” széljárásokat regisztrálják az ESSA—6 meteorológiai adatai­ból. Egy másik, mesterséges hold­széria, az ITOS, infraérzékelő berendezésekkel is el van látva. A műszerek segítségével a talaj hőmérsékletét és nedvességét mérik. A sáskák ugyanis bizo­nyos hőmérséklet és nedvesség mellett szaporodnak legjobban a talajban. Az ITOS műszerezése másrészről alkalmas a növény­zet feltérképezésére is, ilymódon a sáskaköités helyeit és a vé­dendő területeket egyaránt fel tudják deríteni a Hőid adatai­nak a segítségével. Számos ország mellett Etiópia az ókortól napjainkig sokat szen­vedett a sáskák pusztításától. Ebben az országban az utóbbi években jóformán mindent meg. próbáltak a sáskaveszély elhárí­tására, még légvédelmi ágyúkat és lángszórókat is bevezettek a rovarok ellen. Eléggé reményte­lennek látszott sokáig az «mber küzdelme a sáskákkal. Most azonban a vegyszeres védekezés­től, a mezőgazdasági repülőgé­pektől és a mesterséges holdas megfigyeléstől sokat vár a veszé­lyeztetett területeken az ember, évezredek meddő küzdelme után. H. 3. Különböző növények sejtjei egybeolvasztásának lehetőségét vizsgálja néhány botanikus ku­tatócsoport Angliában, Svéd­országban, Japánban, az Ame­rikai Egyesült Államokban, Ka­nadában és az NSZK-ban. Amennyiben a kísérletek ered­ményre vezetnek, ez nemcsak elméleti-tudományos szinten, hanem a mezőgazdasági növény- termesztés gyakorlatában is nagy jelentőségű lehet. Nem­csak arról van szó ugyanis, hogy egyes növényi sejtekből diffe­renciált növényi szöveteket le­hetne létrehozni, hanem arról is, hogy teljesen újfajta növé­nyek termesztése válna lehető­vé. A kukoricabúza vagy a bur­gonyaparadicsom létrehozásá­nak lehetősége jelenleg ugyan­csak hipotézis, de ennek komoly tudományos alapja van. Növényi sejtek összeolvasztá­sának gyakorlati megvalósítása csak akkor válik lehetővé, ha előbb sikerül elhárítani a nö­vényi sejtek merev sejtfalából adódó akadályokat. Először te­hát egy enzim, a pektináz segít­ségével fel kell oldani a két egymás mellett levő sejt sejtfa­la között levő, pektinből álló hártyát. Ezáltal a szövet külön­álló sejtekre bomlik, ezek egy másik enzimmel, a cellulázzal kezelehetővé válnak és e keze­lés következtében elvesztik cel­lulózból felépített sejtfalaikat. Meztelen sejtek jönnek létre, amelyekkel azután az állati sej­tekhez hasonlóan lehet bánni —< természetesen csak bizonyos ideig, miután a sejt a sejtfalat A villamos vízierőművek épí­tésénél felmerül a kérdés: ho­gyan fog viselkedni a gát az üzemeltetés során? Van-e elég szilárdság-tartaléka? Hogyan védjék meg az erőmű berende­zéseit az esetleges üzemzavarok­tól (pl. földrengés esetén)? Ilyen és hasonló kérdésekre a hidro­technikai kísérleti laboratóriu­mok ma már jó előre választ tudnák adni, mivel csaknem minden esetben elkészítik a gát 100—150-szeresen kicsinyített modelljét és azon ellenőrző mé­réseket végeznek. A modellre több száz detektort erősítenek fel, főként a kritikus pontokra, amelyek folyamatosan továbbít­rendkívül gyorsan újra szinte­tizálja. * Az angliai nottinghami egye­tem botanikai laboratóriumában néhány évvel ezelőtt megálla­pították, hogy a sejtek össze­olvadását elősegíti a sejtanyag­nak nátriumnitráttal történő kezelése. Ilyen módon sikerült először búza- és kukoricasejt- anyagot összeolvasztani. Az így létrejött keveréksejt mindkét kiinduló sejt kromoszómáit, vagyis a búza és a kukorica öröklődési anyagát tartalmazta. A kukorica-búza hibrideket azonban nem tudták továbbter­meszteni. miután rövid időn belül elpusztultak. De megtör­tént az első lépés! Eredményekről számolnak be a tübingeni Max Planck Inté­zet kutatói is, akiknek dohány­levelek belsejéből származó sej­tok anyagából egész növényeket sikerült kifejleszteniük. A Kanadai Országos Kutató­tanács saskatooni laboratóriu­mában olyan viszonylag egysze­rű módszert fejlesztettek ki a kutatók, amelynek segítségével a sejtanyagot először a termesz­tési alany parányi cseppjeibers átsegítik a sejtosztódás első stá­diumán, egészen addig, amíg elegendő számú sejt jön létre ahhoz, hogy a hagvományos termesztési módszereket alkal­mazhassák. Ha sikerült a sejtanyagból egész növényeket létrehozni, a következő lépés annak a mód­szernek a megtalálása, amelyet a keveréksejteknél is alkalmaz­ni lehet. M. L. ják a mérési jeleket egy köz­ponti műszerterembe, ahol azok értékelése is folyik. A modellkí­sérletek rendszerint párhuzamo­san folynak a tervezéssel, így mód nyílik arra, hogy a kon­struktőrök értékes adatokat kapjanak a gát végleges for­májának kialakításához. A völgyzárógátak nem egyszer 100—150 méter magasak, hatal­mas víztömeg nehezedik rájuk, így érthető, hogy megépítésük előtanulmányai és modellkísér­letei is hosszadalmasabbak, fele­lősségteljesebbek. Többféle mo­dellt is készítenek, amelyeket sokféle terhelési kísérletnek vet­nek alá. Hatalmas gát kicsiben emlék 1084-ből származik. Ezt követte a tatárjárás uitán 1242- ben egy nagy sáskajárás. 1478- ban Velencében és környékén 30 ezer ember halt éhen a sáskák pusztítása miatt. Egy múlt szá­zadbeli feljegyzés szerint 1874— 75-ben Torontál megyében 7 ezer ember küzdött a sáskákkal. Sáska-biológia A sáskák az ú. n. egyenes szárnyú rovarok csoportjába tar. toznak. Viszonylag nagy testű rovarok, szájuk rágó típusú és jól fejlett szemük van. Főként növényevők. Több fajukat is­merjük. Gyakori az olasz sáska, a keleti vándor sáska, az egyip­tomi, az észak-afrikai sáska stb. A sivatagi vidékeken él a siva­tagi sáska. Valószínűleg erről szól a bibliai történet is. Hogyan, milyen eszközökkel veszi fel a küzdelmet az ember a sáskák ellen? Régebben, de még századfor­dulónk idején is a küzdelem kézi erővel történt. Fél évszázaddal ezelőtt lófogatú drótkeféket használtak, ezekkel próbálták •szétzúzni a földön a már kikelt, de még repülni nem tudó sás­kákat. A második világháború indult M egy nagy sáskahullám, amelynek útvonala: Csád-Niger Köztársaság—Marokkó— Mauri­tánia volt. Ebből a csapásból Al­géria déli vidéke és Mali is ka­pott. Egy másik térképen az Arábiai-félsziget és Irán déli ré_ szénék. Pakisztánnak sáska-út­vonalai láthatók szintén 1968 nyarán. A sáskák elleni küzdelem nap­jainkban a FAO irányítása mel­lett történik, az előbb említett londoni intézet közreműködésé­vel. 1968-ban a FAO összesen 395 ezer dollár értékű felszere­lést, rovarirtószert küldött az érintett afrikai területekre. Jor­dániái, pakisztáni, szudáni, egyiptomi, jemeni, indiai tech­nikusok is érkeztek a csapást szenvedett országok megsegítésé­re. Az afrikai kontinensen a FAO összesen 19 sáska megfigye­lő-állomást tart fenn. Az össze­köttetést 221 kisebb rádió adó­vevő berendezés biztosítja. Az afrikai kontintens sáska el­leni küzdelmét az etiópiai As- mara-ból irányítják. Asmara­6 mJB&BMS: 1972. AUGUSZTUS 15. 9 Etiópiái fala sáskafelhőben.

Next

/
Thumbnails
Contents