Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Üj bölcsőde, rendelőintézet, öregek napközi otthona építését tervezik Szarvason Nagyüzemi libatömési kísérlet az orosházi Új Élet Tsz-ben A növekvő igények szükséges­sé teszik, hogy megyénk legfiata. labb városában, Szarvason is to­vább fejlesszék, bővítsék a kü­lönböző intézményeket. Különö­sen nagy igény van a gyermekek bölcsődei elhelyezésére, ezért a városi tanács megvásárolta a Dózsa György út 8-as szám alatti házat, s az épület átalakításával, valamint a szükséges helyiségek hozzáépítésével korszerű bölcső, dét rendez be. Itt 40 gyermeket tudnak majd elhelyezni. Az ál­lami gazdaság tervezői társadal­mi munkával vállalták az átala­kítás, illetve bővítés tervének elkészítését, s az építkezést a különböző vállalatok anyagi hozzájárulása lehetővé teszi. A hely megválasztásánál szem előtt tartották, hogy a bölcsőde az úgynevezett ipari negyedben helyezkedjen el. Ez lényegesen megkönnyíti a különböző mun­kahelyeken dolgozók gyermekel­helyezési gondjait. Tervezik még egy bölcsőde építését is. rumokhoz kíván a városi tanács fordulni. Szarvason működik 142 férő­helyes szociális otthon is, mely­nek bővítését, illetve korszerűsí. tését még a negyedik 5 éves tervben hajtják végre. Kicsérélik a lakószobák berendezését, sze­mélyzeti fürdőt építenek, a kony­hát korszerűsítik, a tüzelőberen­dezéseket olajfűtésre alakítják át. A gondozottak részére pedig korszerű, jól felszerelt foglalkoz­tató építését tervezik. K. J. Hazánk legnagyobb törzsliha- tenyésztő termelőszövetkezeté­ben, az orosházi Űj Élet Tsz-ben nagyüzemi libatömési kísérlet kezdődött. Egyszerre 2000 libát tömnek géppel, de ebben az idényben összesen 20 ezer hízott libát adnak át a feldolgozó ipar­nak. A kísérletben egyúttal faj­taösszehasonlítást is végeznek. Orosházán ugyanis évek óta fog­lalkoznak hazai és külföldi faj­ták keresztezésével, tiszta vérű egyedek szelekciós válogatásá­val. Most arra kíváncsiak, hogy azonos tartási körülmények kö­zött melyik hízik nagyobbra s melyiknek lesz nagyobb mája. Tömésbe vonták többek között a landesi, a magyar-rajnai, és a szövetkezet által szelekcióval májvonalon javított magyar li­bákat és különböző keresztezési kombinációból származó egyede- ket. Említésre méltó, hogy a tö­mésre beállított libák 14 hetes korban 4,5—6 kilósak. A nemesi, tett magyar ludak egy kilóval súlyosabbak hasonló korú tár­saiktól. A. Év végétöl óránként 10 tonna takarmán i§ keverék Mivel a meglevő öregek nap­közi otthona már kicsi, nem elé­gíti ki az igényeket ezért még egy otthont kívánnak építeni a Dózsa György úton. Erre szintén megvásároltak egy épületet. Át­alakításával újabb 40 idős em­bernek nyújtanak majd kelle­mes otthont, ahol szabadidejüket eltölthetik. Ennek átadását októ­berre tervezik. Az egészségügyi ellátás javítá­sát célozz® az új tízmunkahe­lyes rendelőintézet építése, mely a békésihez, illetve szeghalmihoz hasonló lesz bizonyos módosí­tásokkal. Átadásával előrelátha­tólag 20—3o évig megoldja a szakrendelési igényeket, lénye­gesen megkönnyíti az orvosok és betegek helyzetét, hiszen a be­tegeknek nem kell nagy távol­ságokat utazniuk a különböző szakrendelésekre. Szükség lenne egy mentőállomás építésére is, valamint a gyógyszertárak bő­vítésére, újak létesítésére, s ez­zel kapcsolatban az illetékes fó­hajtották a „Zöld forradalom”- mak nevezett agrárreformot, a huszonöt évvel ezelőtti 44 mil­lió tonnányi gabonatermelés százmillió tonna fölé emelke­dett. Az ipari fejlődés hírnökei a gépgyárak és atomerőművek, az indiai gyártmányú gépkocsik és repülőgépek. Visszaszorítot­ták az írástudatlanságot, a tan­köteles korban levő gyermekek nyolcvan százaléka látogatja már az iskolákat. A gazdasági változásokkal együtt átalakult az indiai társadalom is, nem­egyszer heves belső küzdelmek során. Az alkotmány érvényte­lenítette a régi kaszt-rendszer dogmáit, jóllehet, meg kellmon. dánunk, hogy a közvélemény egy részóben sokszor tovább­élnek a káros megszokás hagyo­mányai. Megtörték a maharad­zsák hatalmát: Indiában 562 ilyen kiskirály uraskodott, néha akkora területen, mint hazánk. A politikai küzdelmekben ket­tészakadt ugyan India legjelen­tősebb szervezete a Kongresz- szus Párt, de Indira Gandhi vezetésével olyan szilárd kor­mánytöbbség jött létre, amely­nek nem kárára, hanem elő­nyére volt a reakció kiválása. A kongressásták az ország sors. kérdéseit illetőleg sok esetben közös állásponton vannak az Indiai Kommunista Párttal, amely ugyanakkor nem adja fel az esetleges következetlenségek bírálatát sem. Huszonöt év alatt India nagy utat tett meg, a függetlenség éltető légkörében. Ez azonban a7 indiai vezetőket sem tölti el • teljes elégedettséggel, hiszen sú- • lyos örökség maradványával j kell megküzdeniük. Az Európá- • ból érkező utas ma is találkoz- E hat a mi kontinensünkön isme- 5 ■ retten szegénység és nyomor! sok jelével, ellentmondásokkal 5 és feszültségekkel. Ám aki csalt; ezt látja, vagy a kiplingi gyár- E matt romantika, az egzotikumok,: a dzsungelek Indiájánál ragad! meg — nem alakíthat ki magá- 5 nak reális képet. A függetlenség negyedszáza- ! da fönte« szerepet biztosított 5 Indiának a világpolitika po- ; rondjan is. Az el nem sötété- • zettség Delhi magatartásában ■ nem zárta ki az elkötelezettsé- j get a béke és a haladás iránt. • India részvállalása a gyarmato- ■ sításellenes küzdelemben; állás- * foglalása a bengáli válság ide- 3 jén; az elmúlt esztendőben E megkötött szovjet—indiai szer- : ződés egyaránt mérföldkövei az • útnak. Megemlíthetjük kétolda- ■ lú kapcsolatainkat is: a magyar • —indiai viszony örvendetesen ■ fejlődött mindkét nép, az egye- • temes béke javára. Tanúskod- 5 nak erről a hétköznapok, s az E olyan kiemelkedő találkozások, j mint Gandhi asszony, illetve { Giri elnök magyarországi útja, ! Losoncai Pál Indiai látogatása. ■ ■ A huszonötödik születésnapon t baráti üdvözletünk száll India , félé — új sikeres éveket kíván- j va az országépí tésnek és az • életnek. . « Most még állványerdő takarja a kondorosi termelőszövetkeze­ték közös vállalkozásának épülő keverőüzemét. November végé­től azonban már működni fog a kilenc tsz közös vállalkozásá­nak üzeme és óránként 10 tonna tápkeveréket ad a termelő- szövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak. A 21 millió forin­tos költséggel épülő üzemben előreláthatólag 2x10 órás műsza­kokban napi 20 vagon takarmánykeveréket készítenek el. (Fotó: Demény) Vázlatok a gyulai piacon A képzőművészek is szívesen i látogatnak Gyulára. Nem csu-l pán a város képzőművészeti ha­gyományai (Dürer, Munkácsy, Kohán), hanem csendes, virágos utcái, műemlékei és a velük har_ móniát alkotó modern építkezé­sek adnak ihletet a művészi munkához. — Ötödik éve, nyaranként ta­lálkoznak itt az amatőr képző­művészek. Az ország minden tá­járól, de elsősorban Budapest­ről fogadjuk a jelentkezőket Legtöbbjük már törzsvendég Gyulán — mondja Karsai Zsig- mond, a .Népművelési Intézet munkatársa. — Foglalkozásuk szerint p>e- dagógusok, nyugdíjasok, gyári munkásak, diákok. Egyikük sem hivatásos művész. A Népműve­lési Intézet az idén nyáron 11 művésztelep>et létesített az or­szágban az alkotóknak. Itt Gyu­lán napi öt óra munka volt. Ká­rom órában modell után aktot rajzoltak, a megmaradt időben vázlatokat készítettek. Házakról, emberekről. — Legkedveltebb téma a gyű­löd piac volt Mondhatom, érté­kes vázlatok készültek az alku­dozó vásárlókról, a „konok ko­fákról”. Délutánonként művé­szettörténeti előadásokat tartot­tak, este képzőművészeti filme­ket néztek a részvevők, és ter­mészetesen kihasználták a gyö­nyörű Várfürdő vizét. A gyulai továbbképző mű­vésztelep munkája az idén is ér­tékes volt. Kitűnő vezetői, Kosz- ta Rozália és Tóth Tibor kép­zőművészek is hozzájárultak eh­hez az eredményhez. Az alkotómunka eredményes­ségét bizonyítja a gyulai vár­ban szombaton megnyitott ki­állítás, ahol a város-ihlette ak- varellek, olaj-, tempera-képek láthatók. R. L Vasárnap, augusztus 13-án a délutáni órákban érkezett Gyu-I Ián, a Vérfürdőbe az idei 500 ezredik fürdőző. A szerencsés vendég Simon Mihály, a Gyulai Ipari Szak­munkásképző Intézet dolgozója 3 BMSsm 1972. AUGUSZTUS 15. A fiatalok segítője Kollégái, munkatársai úgy is­merik mint az egyik legkészsé­gesebb, a fiatalokat mindig se­gítő embert. Kiss Lászlóné 1964-óta dolgozik a megyei Il­letékhivatalnál, s a gazdálkodá­si munkakört látja el. De mun­kája nemcsak ebben merül ki. Amikor szükséges, besegít az illetékcsoport könyvelési tenni­valóiba, s ezt oly szívesen, lel­kiismeretesen teszi, mintha hoz­zátartozna munkaköréhez. Ta­lán épp>en ezért is szeretik. Az ember úgy gondolná, hogy egy hivatalban beporosodik az akták közé az, aki mindig csak ezekkel foglalkozik ez a munkaköre. Kiss Lászlóné ese­tében nem így van, mindig ta­lál arra lehetőséget, hogy az emberekkel közvetlen kapcsola­tot teremtsen. Akik hozzá for­dulnak ügyes-bajos dolgaikkal, nagy-nagy figyelemmel segít el­igazodni a különböző rendel­kezések útvesztőiben, részletesen ad tájékoztatást, magyarázatot az ügyfeleknek. Sokat foglalkozik a fiatalok­kal, akiknek átadja tudását, hi­szen a szakmában az egyik leg­jobb dolgozónak ismerik. Elvál­lalta a szakoktatási megbízatást, s lelkiismeretességére jellemző, hogy nem elégszik meg csupán az előadás megtartásával, ha­nem a vizsgák felkészítéséhez segítséget nyújt, konzultációkat tart, minden résztvevőnek kész­ségesen ad felvilágosítást egy- egy kérdésben. Munkaügyi feladatokat is el­lát, s itt szerzett nagy gyakor­latot arra, hogy az emberekkel hogyan kell bánni, hogy min­denki úgy érezze, aki beszél ve­le, az segítséget kíván nyújtani. Mindig síkraszáll azért, hogy­ha valakinek gondja-baja van, és annak megoldása rá hárul. Ha szükséges, a legnagyobb ha­tározottsággal kiáll munkatár­sai mellett, s ez egyik legfőbb epénye. Kiemelkedő szakmai és tár­sadalmi munkájáért méltán kapta meg nemrég a Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést. Gratulálunk!. K. J. lett. Farkas Sándor, a Várfürdő vezetője kedves szavakkal üd­vözölte a félmilliomodik ven­déget és átadta a Vízművek ajándékát egy faliszőnyeget és 60 darab fürdőjegyet Az emelkedő érdeklődésre jel_ lemző, hogy az elmúlt évben a félmilliomodik vendég csak au­gusztus 20-án érkezett a Várfür­dőbe. A kánikulai napoknak kö­szönhető, hogy szombaton és va­sárnap 17 ezren keresték fel a Vérfürdőt Ötszázezer strandoló

Next

/
Thumbnails
Contents