Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Négy nap alatt kétmillió-kétszázezer forintos forgalom a Centrumban Sláger a selyem méteráru és a női táska Képűnk m Univerzál feliéi nem «boltjában készült A megyen tanács kereskedel­mi osztálya a nyári vásár első napjairól gyors mérleget készí­tett, mely szerint az idén bősé­ges a választék a különböző szezoncikkekből, melyeket 30— 40 százalékkal olcsóbban vásá­rolhatnak a két hét alatt a fo­gyasztók; Az Undverzál Kiske­reskedelmi Vállalat boltjaiban különösen nagy volt a forga­lom a konfekcióárukból, s a ta­valyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva 112,6 százalékos ered­ményt értek el. Konfekcióáruk­ból három nap alatt összesen 349 ezer forint értékű árut ad­tak el. A cipőknél kisebb az érdeklődés, kivéve a férfi szan­dálokat, ahol a vártnál nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Sőt, a meglevő készletek a néhány nap alatt majdnem teljes egé­szében elfogytak. Jelenleg csak nagyobb méretű szandálok kap­hatók már. A darabáruból első­sorban pulóver, pólóing és női blúz volt keresett. A választék ezekből is kielégítő. A Centrum Áruházból is kaptunk tájékoztatást, itt négy nap eredményét értékelték, s összesen 2 millió 300 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítottak le a négy nap alatt, ami azt je­lenti, hogy a vásárlók mintegy 600 ezer forintot takarítottak meg a kedvezmény révén. Kü­lönösen nagy volt a forgalom a méterárunál, ahol a selyem volt a sláger, ebből összesen 2500 métert adtak él, női tás­káiból pedig 800 darabot. Gviimilcstől roskadozó asztalok Kertészek kiállítása a Megyei Művelődési Központban A kellemeset kötik össze a hasznossal azok a kertbarátok, akik a Megyei Művelődési Köz­pont 1964. óta működő házi­kert szakkörének tagjai azzal, hogy kedvtelésből termesztik meg a családjuknak szükséges gyümölcsöt. Százhúszan vannak. 1967-ben már részt vettek egy megyei, illetve 1968-ban a Bé­késcsaba város újratelepítésé­nek 250. évfordulóján rendezett Mállításon. A művelődési központ ebben az évben először házi bemuta­tóra kérte fel a kertgazdákat. A 10 kertész közül, akik most szebbnél-szebb gyümölcsökkel roskadásig rakták meg a műve­lődési központ előcsarnokában a kiállító asztalokat, nem egy már a korábbi kiállításokon is kapott elismerő oklevelet. A kertészeti szakkör tegnap,, augusztus 12-én megnyílt kiállí­tását jövő szombatig minden­nap délelőtt 10-től délután ha­tig lehet megtekinteni. A kiál­lítás egyébként arról tanúsko­dik, hogy a gazdák jól haszno­sítják a kéthetenkénti előadá­sokon elhangzó szakmai taná­csokat. Megszívlelve a Kecskeméti Szőlőszeti Kutató Intézetből meghívott előadók tanácsait lett szőlőspecialista Mihalik János is, bár a szakkör tagjai maguk között Fajó Jánost tartják a szőlőkirálynak. Ugyanúgy, mint ahogy Krajcsó Jánost körteki­rálynak. Az érdeklődők közül azok, akik maguk is kertészkednek, megtekintve a „nyálcsordító” kiállítást, valószínűleg bizalom­mal fordulnak szaktanácsért a kiállítókhoz, akik egy-egy gyü­mölcsből 10—20 fajtát is ter­mesztenek, és szőlőből például 100 négyszögölről 5—6 mázsát is szüretelnek. Sarkadon épül fel az ország legnagyobb cukorgyári mészkemencéje — 25 ezer vagon répa feldolgozására készül a cukorgyár Jó húrom hét múlva anöui a répafefldolgoaásá idény a Sar­kadj Cukorgyárban. A gyár kör­zetében a tavaszi nagy száraz­ság ellenére jó cukorrépatermés várható s a tavalyinál 1500 holddal nagyobb területen ve­tettek a mezőgazdasági üzemek. Kíváncsiak voltunk, hogyan ké­szül a gyár az új idényre? — Az évadnyitás mindig nagy izgalommal jár — mondja erről Malatinszky György főmérnök. — Az idei azonban minden ed- digin túltesz. Szeretnénk a kor­mány cukorprogramját minél nagyobb mértékben segíteni. Számításaink szerint 35 ezer vagon répát dolgozunk fél, ami 25 százalékkal haladja túl az 1971. évit. 12 ezer holdra ötéves szerződést kötöttünk a termelőkkel, hogy a bázisgazdaságokat kialakítsuk. Jövőre újabb 1500 holddal sze­retnénk növelni a vetésterüle­tet, s később el szeretnénk érni az évi 35 000 vagon répameny- nyiséget A szokásos karbantartásiéi elmondotta a főmérnök, hogy az idén 18 millió forintot szánnak erre a munkára. Sarkadon azonban cukorgyára rekonstruk­ciót hajtanak végre s az épít­kezéssel párhuzamosain halad a j karbantartás, később pedig a termelés. Érdeklődésünkre, hogy hogyan lehet a kettőt egyeztetni, Malatinszky György így válaszolt: — A kettős munka, a gyár területén nem kis gond, mi mégis nagy örömmel vállaltuk. Igyekszünk az itt dolgozó válla­latokkal jói kooperálni, segíte­ni amennyit csak lehetséges. A magyar cukoriparban a Szolnoki Cukorgyár után ki­emelt beruházásként a mienk­re áldoztak legtöbb anyagi tá­mogatást. Természetesen saját erőből má is hozzájárulunk s hitelt is ve­szünk feíL így különböző anyagi forrásokból összesen csaknem 100 millió forintot költünk a gyár fejlesztésére. 1973-ra a na­pi feldolgozási kapacitást 230 vagonról 300 vagonra növeljük. Kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát s felszámoljuk a szűk keresztmetszetet. Itt épül fel az ország legnagyobb cukorgyári més^cemenoéje, amely 40 mé­teres toronyszerkezetével a környék egyik legimpozánsabb létesítménye lesz; — Gépesítjük a mészoltást. az egyik legmunfcaigényesebb feladatot. Megkezdődött az új nagyvas­úti vízágyús répaürítő állomás építése, ami meggyorsítja a kocsifordulókat s későbbiek­ben teljesen kiküszöböli » kézi munkát. Átépítjük a főzaáMomBSt. Át­adásra kerül a gyár új 800 va- gonos kristálycukor-raktára. A gyár teljes rekonstrukció­ját 1973-ban a cukorrépa fel­dolgozási szezon kezdetére be­fejezik. A körzetben eddig 60 százalékos a teljes gépesített termesztés, a gyár segít abban, hogy ez a munka mindenütt géppel történjék. Ugyanakkor olyan feltételekéit igyekszenek teremteni a gyárban, amelyek kiküszöbölik az idényjelleget Bár igen sok a visszatérő mun­kás. de egyre többen szerződ­nek egész évi folyamatos mun­kára s a gyárnak gondot okoz őszre megfelelő munkáskollek­tívát biztosítani. Az idei feldol­gozási szezont igen nagy körül­tekintéssel szervezte meg a Sarkadi Cukorgyár s előrelát­hatólag háromezer vagon príma kristálycukrot ad a népgazda­Huszonnyolc év mozdonyon Vér József 1944 júniusában került a MÁV Szegedi Fütőhá- záihoz. Akkoriban egyáltalában nem volt biztonságos a vasúti szolgálat Soha sem lehetett tud­ni, hogy melyik állomást éri szőnyegbombázás. Dehát dolgozz nia kellett, hogy megéljen, s örült, hogy felvették a MÁV-hoz! munkásnak. Szeptemberben lett moz­donyfűtő. Főként Szeged—Buda­pest között „rótta a7> utat”. A mozdonyát szerencsére nem érte repülőtámadás. Ilyen szörnyűsé­get előbb egyszer már átélt. Au­gusztusban amerikai repülők Szeged-Alsóvárost szórták meg bombákkal, s ő akkor éppen, ott­hon tartózkodott. Szinte kő kö­vön nem maradt a környéken. A felszabadulás a szegedi fű­tőházban érte. Először társaival együtt a megrongálódott mozdo­nyokat javította, majd folytatta az utazást Egy-egy szolgálat másfél hónapig is eltartott Mozdonyával először olajat szállított Budapestre, onnan kór- házvomattai Szabadkára, Újvi­dékre. majd más szállítmánnyal Zsombolyára és Nagykikindára irányították. Akkor evett, ha kapott A kórházvonat gondos­kodott róla és a mozdonyvezető­ről is, de máskor előfordult hogy napokig kenyeret sem lá­tott. Nem volt könnyű tehát a pá­lyakezdet. A szén is nagyon rossz volt akkoriban, sőt még később is, amikor 1946-ban Bé­késcsabára helyezték át. A -gyors- és személyvonatok szállí­tásánál Békéscsabától—Budapes_ tig több mint egy vagon szenet kellett a mozdony tűzteróbe la­pátolnia. És egy fordulóban hat­szor, nyolcszor salakozott. Erre az időre így emlékezik vissza: — Ilyen munkától meg lehe­tett erősödni, néha pedig telje­sen legyengülni. Mégis nagyon szerette a 424-es mozdonyt, amely a maga korá­ban a legszebb és a legkorsze­rűbb volt. Mindig jóval indulás előtt rendbehozta, hogy csak úgy ragyogott. Lássák, hogy ő a fűtője. A mozdonya soha nem gázolt el senkit. A vezetőjével együtt mindig nagyon figyelmes volt. Csak egyszer történt majdnem baleset, de akkor — mint kenő (a vezető helyettese) — egy Die­sel-mozdonyon utazott. Szajolon a sínre feküdt előttük egy fiatal­ember. Még most is nyugtalan­ság fogja el, amikor az esetet el­mondja: — Csete András, a mozdony vezetője hirtelen fékezett. Csú­szott a gép, nyomta előre a hosszú szerelvény. Előbb méte­reket haladtunk. Végül centimé- terket, de akkor már csak egy­két lépés választotta el a moz­donyt tőle. Ijedten néztünk le. Rámegyünk?... Nem?.. Megáll­tunk. Leugrottunk mind a ket­ten.. A fiatalembernek semmi baja sem yolt. Felemelte a fejét és bámult ránk. Felrántottuk a sínről és idegességünkben alapo­Mezőgyánban a Hazafias Nép­front nőbizottsága augusztus 10-én délután tartotta a házi­asszonyok ankétjét, melyen va­lamennyi meghívott rését vett. 1 A találkozón Szilágyi Sándorné, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának tagja mondott vitaindító előadást. Ismertette az ankét célját és beszélt az úgynevezett nem dolgozó asszo­nyok helyzetéről, azok munká­járól és életéről, akik a háztar­tásban vannak, s elmondotta, hogy munkájuk éppen olyan jelentős, mint azoké, akik vala­milyen gazdasági egységnél vagy más területen vállalnak munkát. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszólalt Cerei Pál- né, a megyei központ nőbizott­san eltángáltuk. Akik odaszalaó. iák, még segítettek. Nagyon nehezek voltak a 60- as évek. Munkaerőhiánnyal küzdött a vasút Előfordult, hogy egyfolytában 300—400 óra szol­gálatot kellett teljesítenie. Alig ért haza, máris újra hívták. Soha nem tett ellenvetést Még ha nagyon fáradtnak is érezte magát. Mint pártbdzalminak pél. dát kellett mutatnia. Huszonnyolc évig szolgált & vasútnál. Megkapta egyszer a Kiváló Vasutas, ötször pedig a Kiváló Dolgozó kitüntető jel­vényt. Két éve a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet is. Az idén április 2-án a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. És május 10-én szállt le utoljára a mozdonyról. Akkor volt 55 éves. Azóta a nyugdíját élvezi. He­lyesebben csak élvezhetné, mert nagyon szépen berendezett két­szobás lakása van Békéscsabán, az Ör utcában. Ez az életműve és az is, hogy a lányát felnevel­te. Igaz, még 128 ezer forintot kell kifizetnie a lakásért, ami nem egyszerű dolog. Talán ki­sebbre cseréli. De bármi is lesz, valahol még dolgozni akar. A pénzért, meg azért is, mert nem élhet tétlenül ő, aki világéleté­ben keményen dolgozott. Pásztor Béla ságának tagja, valamint a já­rási és a helyi népfrontbizott­ság képviselői. Az előadás után élénk vita alakult ki, elsősor­ban a szolgáltatás hiányosságait említették, többek között azt, hogy a kölcsönzőben nem ta­lálják meg a mai igényeknek megfelelő tárgyakat. Szó volt a nők foglalkoztatásáról, többen javasolták valamilyen kihelye­zett részleg üzemeltetését. A legnagyobb vitát az alkoholiz­mus elleni küzdelem váltotta ki, melyre szomorú példákat mondtak Mezőgyánról. Örven­detes viszont, hogy ebben a községben a háziasszonyok gyermekei is helyet kapnak az óvodában így az egyik legfon­tosabb gond nem terheli a vál- lukat. Háziasszonyok ankétja Mezőgyánban

Next

/
Thumbnails
Contents