Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
Négy nap alatt kétmillió-kétszázezer forintos forgalom a Centrumban Sláger a selyem méteráru és a női táska Képűnk m Univerzál feliéi nem «boltjában készült A megyen tanács kereskedelmi osztálya a nyári vásár első napjairól gyors mérleget készített, mely szerint az idén bőséges a választék a különböző szezoncikkekből, melyeket 30— 40 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a két hét alatt a fogyasztók; Az Undverzál Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban különösen nagy volt a forgalom a konfekcióárukból, s a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 112,6 százalékos eredményt értek el. Konfekcióárukból három nap alatt összesen 349 ezer forint értékű árut adtak el. A cipőknél kisebb az érdeklődés, kivéve a férfi szandálokat, ahol a vártnál nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Sőt, a meglevő készletek a néhány nap alatt majdnem teljes egészében elfogytak. Jelenleg csak nagyobb méretű szandálok kaphatók már. A darabáruból elsősorban pulóver, pólóing és női blúz volt keresett. A választék ezekből is kielégítő. A Centrum Áruházból is kaptunk tájékoztatást, itt négy nap eredményét értékelték, s összesen 2 millió 300 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le a négy nap alatt, ami azt jelenti, hogy a vásárlók mintegy 600 ezer forintot takarítottak meg a kedvezmény révén. Különösen nagy volt a forgalom a méterárunál, ahol a selyem volt a sláger, ebből összesen 2500 métert adtak él, női táskáiból pedig 800 darabot. Gviimilcstől roskadozó asztalok Kertészek kiállítása a Megyei Művelődési Központban A kellemeset kötik össze a hasznossal azok a kertbarátok, akik a Megyei Művelődési Központ 1964. óta működő házikert szakkörének tagjai azzal, hogy kedvtelésből termesztik meg a családjuknak szükséges gyümölcsöt. Százhúszan vannak. 1967-ben már részt vettek egy megyei, illetve 1968-ban a Békéscsaba város újratelepítésének 250. évfordulóján rendezett Mállításon. A művelődési központ ebben az évben először házi bemutatóra kérte fel a kertgazdákat. A 10 kertész közül, akik most szebbnél-szebb gyümölcsökkel roskadásig rakták meg a művelődési központ előcsarnokában a kiállító asztalokat, nem egy már a korábbi kiállításokon is kapott elismerő oklevelet. A kertészeti szakkör tegnap,, augusztus 12-én megnyílt kiállítását jövő szombatig mindennap délelőtt 10-től délután hatig lehet megtekinteni. A kiállítás egyébként arról tanúskodik, hogy a gazdák jól hasznosítják a kéthetenkénti előadásokon elhangzó szakmai tanácsokat. Megszívlelve a Kecskeméti Szőlőszeti Kutató Intézetből meghívott előadók tanácsait lett szőlőspecialista Mihalik János is, bár a szakkör tagjai maguk között Fajó Jánost tartják a szőlőkirálynak. Ugyanúgy, mint ahogy Krajcsó Jánost körtekirálynak. Az érdeklődők közül azok, akik maguk is kertészkednek, megtekintve a „nyálcsordító” kiállítást, valószínűleg bizalommal fordulnak szaktanácsért a kiállítókhoz, akik egy-egy gyümölcsből 10—20 fajtát is termesztenek, és szőlőből például 100 négyszögölről 5—6 mázsát is szüretelnek. Sarkadon épül fel az ország legnagyobb cukorgyári mészkemencéje — 25 ezer vagon répa feldolgozására készül a cukorgyár Jó húrom hét múlva anöui a répafefldolgoaásá idény a Sarkadj Cukorgyárban. A gyár körzetében a tavaszi nagy szárazság ellenére jó cukorrépatermés várható s a tavalyinál 1500 holddal nagyobb területen vetettek a mezőgazdasági üzemek. Kíváncsiak voltunk, hogyan készül a gyár az új idényre? — Az évadnyitás mindig nagy izgalommal jár — mondja erről Malatinszky György főmérnök. — Az idei azonban minden ed- digin túltesz. Szeretnénk a kormány cukorprogramját minél nagyobb mértékben segíteni. Számításaink szerint 35 ezer vagon répát dolgozunk fél, ami 25 százalékkal haladja túl az 1971. évit. 12 ezer holdra ötéves szerződést kötöttünk a termelőkkel, hogy a bázisgazdaságokat kialakítsuk. Jövőre újabb 1500 holddal szeretnénk növelni a vetésterületet, s később el szeretnénk érni az évi 35 000 vagon répameny- nyiséget A szokásos karbantartásiéi elmondotta a főmérnök, hogy az idén 18 millió forintot szánnak erre a munkára. Sarkadon azonban cukorgyára rekonstrukciót hajtanak végre s az építkezéssel párhuzamosain halad a j karbantartás, később pedig a termelés. Érdeklődésünkre, hogy hogyan lehet a kettőt egyeztetni, Malatinszky György így válaszolt: — A kettős munka, a gyár területén nem kis gond, mi mégis nagy örömmel vállaltuk. Igyekszünk az itt dolgozó vállalatokkal jói kooperálni, segíteni amennyit csak lehetséges. A magyar cukoriparban a Szolnoki Cukorgyár után kiemelt beruházásként a mienkre áldoztak legtöbb anyagi támogatást. Természetesen saját erőből má is hozzájárulunk s hitelt is veszünk feíL így különböző anyagi forrásokból összesen csaknem 100 millió forintot költünk a gyár fejlesztésére. 1973-ra a napi feldolgozási kapacitást 230 vagonról 300 vagonra növeljük. Kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát s felszámoljuk a szűk keresztmetszetet. Itt épül fel az ország legnagyobb cukorgyári més^cemenoéje, amely 40 méteres toronyszerkezetével a környék egyik legimpozánsabb létesítménye lesz; — Gépesítjük a mészoltást. az egyik legmunfcaigényesebb feladatot. Megkezdődött az új nagyvasúti vízágyús répaürítő állomás építése, ami meggyorsítja a kocsifordulókat s későbbiekben teljesen kiküszöböli » kézi munkát. Átépítjük a főzaáMomBSt. Átadásra kerül a gyár új 800 va- gonos kristálycukor-raktára. A gyár teljes rekonstrukcióját 1973-ban a cukorrépa feldolgozási szezon kezdetére befejezik. A körzetben eddig 60 százalékos a teljes gépesített termesztés, a gyár segít abban, hogy ez a munka mindenütt géppel történjék. Ugyanakkor olyan feltételekéit igyekszenek teremteni a gyárban, amelyek kiküszöbölik az idényjelleget Bár igen sok a visszatérő munkás. de egyre többen szerződnek egész évi folyamatos munkára s a gyárnak gondot okoz őszre megfelelő munkáskollektívát biztosítani. Az idei feldolgozási szezont igen nagy körültekintéssel szervezte meg a Sarkadi Cukorgyár s előreláthatólag háromezer vagon príma kristálycukrot ad a népgazdaHuszonnyolc év mozdonyon Vér József 1944 júniusában került a MÁV Szegedi Fütőhá- záihoz. Akkoriban egyáltalában nem volt biztonságos a vasúti szolgálat Soha sem lehetett tudni, hogy melyik állomást éri szőnyegbombázás. Dehát dolgozz nia kellett, hogy megéljen, s örült, hogy felvették a MÁV-hoz! munkásnak. Szeptemberben lett mozdonyfűtő. Főként Szeged—Budapest között „rótta a7> utat”. A mozdonyát szerencsére nem érte repülőtámadás. Ilyen szörnyűséget előbb egyszer már átélt. Augusztusban amerikai repülők Szeged-Alsóvárost szórták meg bombákkal, s ő akkor éppen, otthon tartózkodott. Szinte kő kövön nem maradt a környéken. A felszabadulás a szegedi fűtőházban érte. Először társaival együtt a megrongálódott mozdonyokat javította, majd folytatta az utazást Egy-egy szolgálat másfél hónapig is eltartott Mozdonyával először olajat szállított Budapestre, onnan kór- házvomattai Szabadkára, Újvidékre. majd más szállítmánnyal Zsombolyára és Nagykikindára irányították. Akkor evett, ha kapott A kórházvonat gondoskodott róla és a mozdonyvezetőről is, de máskor előfordult hogy napokig kenyeret sem látott. Nem volt könnyű tehát a pályakezdet. A szén is nagyon rossz volt akkoriban, sőt még később is, amikor 1946-ban Békéscsabára helyezték át. A -gyors- és személyvonatok szállításánál Békéscsabától—Budapes_ tig több mint egy vagon szenet kellett a mozdony tűzteróbe lapátolnia. És egy fordulóban hatszor, nyolcszor salakozott. Erre az időre így emlékezik vissza: — Ilyen munkától meg lehetett erősödni, néha pedig teljesen legyengülni. Mégis nagyon szerette a 424-es mozdonyt, amely a maga korában a legszebb és a legkorszerűbb volt. Mindig jóval indulás előtt rendbehozta, hogy csak úgy ragyogott. Lássák, hogy ő a fűtője. A mozdonya soha nem gázolt el senkit. A vezetőjével együtt mindig nagyon figyelmes volt. Csak egyszer történt majdnem baleset, de akkor — mint kenő (a vezető helyettese) — egy Diesel-mozdonyon utazott. Szajolon a sínre feküdt előttük egy fiatalember. Még most is nyugtalanság fogja el, amikor az esetet elmondja: — Csete András, a mozdony vezetője hirtelen fékezett. Csúszott a gép, nyomta előre a hosszú szerelvény. Előbb métereket haladtunk. Végül centimé- terket, de akkor már csak egykét lépés választotta el a mozdonyt tőle. Ijedten néztünk le. Rámegyünk?... Nem?.. Megálltunk. Leugrottunk mind a ketten.. A fiatalembernek semmi baja sem yolt. Felemelte a fejét és bámult ránk. Felrántottuk a sínről és idegességünkben alapoMezőgyánban a Hazafias Népfront nőbizottsága augusztus 10-én délután tartotta a háziasszonyok ankétjét, melyen valamennyi meghívott rését vett. 1 A találkozón Szilágyi Sándorné, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának tagja mondott vitaindító előadást. Ismertette az ankét célját és beszélt az úgynevezett nem dolgozó asszonyok helyzetéről, azok munkájáról és életéről, akik a háztartásban vannak, s elmondotta, hogy munkájuk éppen olyan jelentős, mint azoké, akik valamilyen gazdasági egységnél vagy más területen vállalnak munkát. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszólalt Cerei Pál- né, a megyei központ nőbizottsan eltángáltuk. Akik odaszalaó. iák, még segítettek. Nagyon nehezek voltak a 60- as évek. Munkaerőhiánnyal küzdött a vasút Előfordult, hogy egyfolytában 300—400 óra szolgálatot kellett teljesítenie. Alig ért haza, máris újra hívták. Soha nem tett ellenvetést Még ha nagyon fáradtnak is érezte magát. Mint pártbdzalminak pél. dát kellett mutatnia. Huszonnyolc évig szolgált & vasútnál. Megkapta egyszer a Kiváló Vasutas, ötször pedig a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Két éve a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet is. Az idén április 2-án a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. És május 10-én szállt le utoljára a mozdonyról. Akkor volt 55 éves. Azóta a nyugdíját élvezi. Helyesebben csak élvezhetné, mert nagyon szépen berendezett kétszobás lakása van Békéscsabán, az Ör utcában. Ez az életműve és az is, hogy a lányát felnevelte. Igaz, még 128 ezer forintot kell kifizetnie a lakásért, ami nem egyszerű dolog. Talán kisebbre cseréli. De bármi is lesz, valahol még dolgozni akar. A pénzért, meg azért is, mert nem élhet tétlenül ő, aki világéletében keményen dolgozott. Pásztor Béla ságának tagja, valamint a járási és a helyi népfrontbizottság képviselői. Az előadás után élénk vita alakult ki, elsősorban a szolgáltatás hiányosságait említették, többek között azt, hogy a kölcsönzőben nem találják meg a mai igényeknek megfelelő tárgyakat. Szó volt a nők foglalkoztatásáról, többen javasolták valamilyen kihelyezett részleg üzemeltetését. A legnagyobb vitát az alkoholizmus elleni küzdelem váltotta ki, melyre szomorú példákat mondtak Mezőgyánról. Örvendetes viszont, hogy ebben a községben a háziasszonyok gyermekei is helyet kapnak az óvodában így az egyik legfontosabb gond nem terheli a vál- lukat. Háziasszonyok ankétja Mezőgyánban
