Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

As első félévben 76 ezer párraf nőtt a termelés 527 forinttal az átlagkereset Méltóan készülődnek megalakulásuk 25. évfordulójává a E!\Cl tagjai Két héttel ezelőtt azt hitte vol-1 na egy tátogató: valami baj; ■van az Endrődi Cipész Szövetke. j zetnel, hirtelen valahogy vissza-[ tértek a huszonöt évvel ezelőtti) nehéz napok, az anyaghiány, vagy ehhez hasonló. Az impo­záns üzemépületekben ugyanis csaknem teljesen „megszűnt'’ a! mozgás, csak imitt-amott lehetett [ látni embereket, az irodákban ; is csak a vezetők ültek az aszta­lok előtt. Egyetlen üzemrészben, a modelériában (a cipők terve- i zőinek műhelyében) volt csakí zajos az élet. A modern gépek j mindenütt állták, mint valame-! lylk tőkés országban, lm sztráj- j kolnak a dolgozók. De aki nem­csak kívülről szemlélte ezt a ví- í szcnylagcs csendet, hanem be is1 ment érdeklődni, hogy mi újsági az ENCI—ben, hamarosan meg- i tudhatta a valóságot. A dolog úgy áll,v hogy a 25 j évvel ezelőtti megalakulással, ! valóban némi kapcsolatban állt I az üzemszünet. Két hétre leáll­tak a szövetkezet gépei, szabad-1 ságra mentek a tagjai, mert az) idén úgy tervezték, hogy nyá­ron: július végén és augusztus elején látják el a többmilliós értékű gépállomány karbantar­tását, az üzemépületek meszelé­sét, tisztítását, egyszóval vará­zsolják újjá az egész szövetkeze­tét. Az ENCI ugyanis fennállá­sának 25. éves jubileumára ké­szül. Augusztus 9-én többek kö­zött ennek előkészületeit tár­gyalta a két telephelyen tartott, párttaggyűlés. Hogyan készülődnek a nagy évfordulóra a Minisztertanács Vándorzászlójával és az idén Az’ Ország Kiváló Szövetkezete ttaWmimel kitüntetett ENCI tagjai?' '-Erről számolt be Szegvári János ’ párttitkár és Sárhegyi András I elnök a tagság előtt. Álljon itt néhány adat első félévükről, ': mely már a jubileumi készülő-) dés jegyében telt. ' Eves tervük 750 ezer pár női’ cipő legyártása. Ebből 378 ezer párat készítettek el július 1-ig. Véha Illés főkönyvelő és segítő-, társai a kéthetes üzemszünet! alatt sem pihentek, készítették) áz első félévről szóló statisztikát. I De nem pihent a műszaki veze- \ tőség, az elnök s a párttitkár sem. A negyedik negyedévet ké-j s’zitettók elő, közben tárgyaltak; áz új svéd rendelőikkel, tervez­gették 1973 új jjjíodelljeit, hűtő­gépeket szereltettek be minden üzemrészbe, összesen tizenkét-1 tőt, hogy a tagok uzsonnái stb. a | nyári melegben is higiénikus,1 baktérium mentes helyen lehes­senek.) Az első félév tehát jól siker i rül, időarányosan túlteljesítették! a tervet. Az elmúlt évihez vi­szonyítva jelentősen nőtt a ter- j melés. 1971-ben ugyanis az első félév teljesítménye mindössze 302 ezer pár cipő volt! Es míg! tavaly ezt a mennyiséget 958 összlétszámúi al érték el, addig az idén 906 létszámmal dolgoz­tak. Tehát a növekedés a ter­melékenység nagymértékű foko­zásának az eredménye. Lehet mondani úgy is, hogy a szövet­kezeti tagság öntudatnövekedé­sének a terméke. Akárhogyan nézzük azonban, az öntudatnö­vekedés, az anyagi jólét emel­kedésével van szoros szinkron­ban. A dolgozók körében ezí( hangoztatják állandóan a szö­vetkezetben is a pártszervezet tagjai. Hogy ez mennyire így van, annak kézzel fogható pél­dáját tapasztalhatták az első félévben. Tavaly ugyanis a ha­sonló időszakra összesen 9 mil­lió 128 ezer forint, bért fizet­7 'ííimjsui 1973. AUGUSZTUS 18. tek ki a szövetkezetben. Az: idei első félévben pedig 9 mii- | lió 618 ezret, azaz 490 ezerrel többet. Ez azt jelenti egyedekre bontva, hogy tavalyhoz képesti 527 forinttal nőtt az átlagkere­set. Az tehát, hogy egy termelő : 1971 első felében naponta 4,21 pár cipőt, állított elő és most' 5,05 párat készít, a borítékon is; jócskán meglátszik. Üzemi -szin­ten a napi termelés a tavalyi í 2167 ezer' párral szemben: 2712’ pár átlagosan, a kereset pedig, I ugyancsak átlagosan, 527 forint- J tál magasabb. Mindez mögött a szövetkezet vezetőinek és min­den egyes tagjának derekas, szór. galmas munkája húzódik, az.' hogy méltóan készülnek meg- • alakulásuk 25. éves megünnep­lésére. Mi lesz ezen az ürmei ségen ? | A párttaggyűlés második napi -! rendi pontjaként erről szóltak I az előadók. A november 4-én j tartandó ünnepi közgyűlésükre i megjelenik agy fényképekkel, grafikonokkal, korabeli doku- j mentumokkal illusztrált könyv, [ amely a megalakulás nehéz kő- j rülményeitől napjainkig mutat- j ja be a szövetkezet fejlődését. Ezt a kiadványt megkapja majd minden szövetkezeti tag® és al­kalmazott. Szervezés alatt áll az ENC1 termékeinek 33 évről szó­ló bemutatója, valamint a fejlő­désüket szemléltető eredeti do­kumentumok kiállítása. Az ün-i népi közgyűlésen az alapító ía-1 gok arany emlékgyűrűt, a 25 éve: szövetkezetben dolgozók karórát, a 20 éves tagsággal rendelkezők j pénzjutalmat kapnak. A vezető- j ség összefüggésben a jubileumi i készülődéssel prémiumfeladata. kat írt kii a második félévre, alá. húzva a minőség javításának te­endőit. A párttagok ezekben a napok­ban mondják el majd az üzem­részekben a fentieket, tájékoz­tatják előzetesen a tagságot a pár ttaggy ülés bej elentéseiről, majd egy későbbi időpontban műhelygyűléseken is megtörté­nik a tájékoztatás. Úgy véljük, nem fontos han­goztam, hogy a szövetkezet tag­sága jó hangulatban, bizakodás­sal teli készül jubileumi köz­gyűlésére, hiszen látja jobb munkájának eredményeit a ke­zében is. Örömmel vették tudo­másul. amikor a nyári szabad­ságról ismét a gépek elé álltak a „meglepetést” az> időközben beszerelt hűtőszekrényeket, mely a róluk való gondoskodást tanú. sítja a vezetők részéről. Mint* ahogy az is ezt szolgálta, hogy a két hétre a tagok rendelkezé­sére bocsátották a mikrobusz!, mely naponta nyolc-tíz embert szállított a gyulai strandra. A nyári üzemszünet alatt egyéb­ként a fiatalok is lebonyolítot­ták tervezett útjukat. Huszonki­lencen Pécsett voltak kilencna- pos üdülésen, negyvenen pedig Badacsonyban vettek részt az if­júsági táborban. Frissen, kipi­henten tértek vissza csaknem mindannyian a termelőmunká­hoz. Persze nem mindenkinek jutott pihenés, mert volt, aki házépítési és egyéb gondokkal birkózott a szabadságidő alatt, de ezt is azért tehette, mert anyagilag is lehetőséget adott számára a szövetkezet az egyéni gyarapodásra. Varga Dezső Kézimunka-kiállítás nyílt a Sarkadi Cukorgyár női klubjában A Sarkadi Cukorgyár női | klubjában 82-en töltenek együtt kellemes órákat, estéket. A lá­nyok és asszonyok többek között J előszeretettel foglakoznak hor-; golással, varrással, kézimunká- j val, s tanítják egymást a külön- j böző minták elsajátítására, j Munkájukból kedden délutá;. nagyszabású kézimunka-kiállí­tás nyílt. Gyönyörű abroszokat, térítőkét, díszpárnákat, csipké-! két, hímzéseket láthatnak itt az érdeklődők. A kiállítás ünnepi megnyitó­ján Molnár József szb-tiíkár méltatta a klubélet nagy jelen­tőségét, a kiállítás szerepét, az asszonyok és leányok kézügyes­ségét, szorgalmát. Egyébként a klub tagjai a kö­zelmúltban Szegeden jártak, kollektív színházlátogatáson, vá­rosnézésen vettek részt. Nyáron is eljárnak a különböző jogi és egészségügyi előadásokra, gyara­pítják tájékozódásukat. A Cu­korgyár M űvelődési Otthona nagy gondot fordít arra, hogy a klubélet nyáron se szünetel­jék, s feltalálják. magukat- a rendezvényeken a tagok. Fonodái munkára felveszünk fonó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanulónak • BETANULÁSI IDŐ EGY HÓNAP Bérezés betanulása időre i200 Ft. Betanulási idő után 1300—25Ó0 Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Gím: Pamuttextil művek Fonógyára Budapest. XI., Bocskai u, 90. Munkaügyi osztály. * Akik már fe a Körösök vidékének szépségeit Sátorlakó a Körös mentén Körös-parti csendélet Idegenforgalom és hétvégi pi­henő címmel megjelent írásunk­ra tudósítónk, Sztanyik Károly reagált azzal, hogy az endrődi folyószakasz szépségeiről írt la. púnknak. * „Varjú Józseffel, Encírőd nagyközség tanácsának munka­társával elindultunk a napokban, hogy megtudjuk, kik üdülnek, nyaralnak a Hármas-Körös end­rődi szakaszánál. Alig három kL lométerre maradt mögöttünk a község, amiken- kiértünk a Faze­kasba, vagy ahogy errefelé mondják a Nagyfokra. A nyár­fásból vidám nóta&zo hallatszott, majd pár perc múlva feszülő sátrakat, pillantottunk meg. Kis ösvényen haladtunk a hullám­térre, s ott találkoztunk az első sátorlakóval, Árvay Imre alezre­dessel. alki Székesfehérvárról jött ide egyik barátjával. Mint mondotta nagyon jó időt fogtak ki, gyönyörű a környezet, s ki­fogástalan a fürdési lehetőség. Horgász szenvedélyüknek ked­vük szerint hódolhatnak, akad bqgrácsbavaló bőven. Arra a kérdésre, hogy miért jöttek ilyen messzire, hiszen Székesfehérvárhoz közelebb var. a Velencei-tó, vagy a Balaton, azt válaszolták, hogy ezt a csen­det és nyugalmat sehol sem ta­lálják meg. Két hetet töltenek itt, s nagyon szeretik a Körös környékét. Innen alig 20 meterre hat sá­tor állt félkörben egymás mellett. Mögöttük gépkocsik parkíroztak. A sátrak előtti kis téren megte­rített asztalok mellet a nyaralók éppen ebédeltek. Dr. Bardócz László békéscsabai röntgenfőor­vos, dr. Nagy János, az ügyvédi munkaközösség tagja, Tóth Gyu­la, a Férfi Fehérneműgyár meó- sa minden évben itt tölti sza­badságát családjával együtt. Van a nyaralók között, aki elő­ször ismerkedik a táj romanti­kájával. Uhrmann Ferenné fér­jével együtt nászút)ukát tölti itt. Mesélnek a horgászat élményei­ről is, s mindnyájan dicsérik a környezet szépségét. Amikor óit jártunk, éppen sült hal volt ebédre, ami bizonyította, hogy a Körösben bőséges a halállo­mány, mindig akad horogra va­ló. Rajezi Ferenc Budapestről v jár rendszeresen a Körösök vi­dékére. A tapasztalt horgászok még egy pontykészítési recepttel is kedveskednek a látogatóknak. Három hetet töltenek a Körösök mentén, aztán újra várja őket a mindennapi munka, de ősszel, amikor megindul a csuka zási szezon, visszatérnek. A híd lábánál még néhány sátor áll, itt is a horgászás sze­relmeseivel találkoztunk. Akik_ kel beszélgettünk, mindnyájan elragadtatással szóltak a Körö­sök vidékének szépségéről, ro­mantikus varázsáról, s azt mondták, kár hogy kevesen fe­dezték még fel. Az illetékes szerveknek érdemes lenne job­ban felfigyelni erre, s többet tö­rődni az idegenforgalom ilye» irányú propagálásával.

Next

/
Thumbnails
Contents