Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

Illést tartott a Minisztertanács Gromiko levele Waldheimhez Egyezmény-tervezet a mesterséges holdak televíziós közvetítésre való felhasználásáról Moszkva Viktor Iszraeljan, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselő­jén ók helyettese, Andrej Gro­miko, szovjet külügyminiszter megbízásából augusztus 8-án az alábbi levelet nyújtotta át Kurt Waldiheimnek, az ENSZ íőtit- káránsik * „tisztelt főtitkár ürí A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányá­nak meghatalmazása alapján kérem, tűzzék önálló pontként az ENSZ közgyűlés 27-ik ülés­szakának napirendjére egy olyan nemzetközi egyezmény ki­dolgozásának kérdését, amely megszabja, hogy az államok mi­lyen elvek alapján, használhat­ják fel közvetlen televíziós köz­vetítésre a Föld mesterséges holdjait. A televíziós programoknak közvetlenül a televíziós nézők vevőkészülékeire való továbbí­tás (közvetlen televíziós közve­títés) az egyik leg perspektivi­kusabb iránya a világűr emberi szükségletekre való felhaszná- .lásának. A hírközlés e fajtájá­nak fejlesztése elősegíti majd a földkerekség népeinek továb­bi közeledését, a kulturális ér­tékek cseréjének kiszélesítését és a különböző országok lakos­sága művetségi színvonalának emelkedését. Ugyanakkor a mesterséges holdak segítségévei történő köz­vetlen televíziós közvetítés ko­moly jogi problémákat vet fel olyan vonatkozásban, hogy biz­tosítani kell azokat a feltétele­ket, amelyek mellett a kozmi­kus technikának ez az új faj­tája kizárólag a béke és a né­pek között barátság nemes cél­jait szolgálja. Elsősorban meg kell védeni az államok szuve­renitását mindennemű külső beavatkozástól és nem szabad megengedni, hogy a közvetlen televíziós közvetítések a nem­zetközi konfliktusoknak és az államközi kapcsolatok kiélező­désének forrásává váljanak. A Szovjetunió — amely a vi­lágűr meghódításának minden szakaszában következetesen sík- raszállt a nemzetközi kozmikus jog progresszív fejlesztése mel­lett —, úgy véli, hogy az ilyen feltételek megteremtését előse­gítené, ha kidolgoznák azokat a nemzetközi-jogi normákat, amelyek meghatározzák az álla­mok jogait és kötelezettségeit a közvetlen televíziós közvetíté­sek megvalósításának területén. Az államok e téren kifejtett tevékenységének alapjává kell tenni a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyek- be való be nem avatkozás, az egyenjogúság, az együttműködés és a kölcsönös előnyök elveit ezzel kapcsolatban az államok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy bizonyos kö­vetelményeket támasszanak a területükre sugárzott progra­mok tartalma tekintetében vagy hogy intézkedéseket foganatosít­sanak az olyan adások meg­szüntetésére, amelyeket nem kí­vánatosnak tarthatnak. E fel­adatok megoldásának megfelel­ne egy megfelelő nemzetközi egyezmény megkötése. Megküldöm önnek az egyez­Bukarest Todor Zsivkov a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke befejezte kétnapos romániai látogatását és csütör­tök este visszautazott Bulgáriá­ba. Romániai tartózkodása során Todor Zsivkov Nicolae Ceauses- cuval tanácskozott és látogatást tett a román tengerpart kü­lönböző turisztikai létesítmé­nyein valamint ipari objektu­main. A megbeszélések során Todor mény-tervezetet azokról az el­vekről, amelyek értelmében az államok felhasználhatják köz­vetlen televíziós közvetítésre a mesterséges holdakat. A terve­zet az alábbi fő tételeket tar­talmazza : A közvetlen televíziós közvetítés kizárólag a bé­ke, a haladás, a kölcsönös meg­értés fejlesztése, a népek közöt­ti baráti kapcsolatok érdekeit, a lakosság műveltségi színvo­nala emelésének, a kultúra fej­lesztésének, a nemzetközi csere kiszélesítésének céljait szolgál­hatja. © Minden államnak egyenlő joga van a közvetlen te­levíziós közvetítésre és minden­fajta megkülönböztetés nélkül az ilyen közvetítés kedvező le­hetőségeinek felhasználására. Külföldi államokba csu­pán az illető államok ha­tározottan kifejezett egyetérté­sével lehet közvetlen televíziós adásokat sugározni. O Jogellenes és nemzetközi felelősség re vonást maga után vonó cselekménynek- kell tekinteni az olyan közvetítése­ket, amelyeket más államok te­rületére sugároznak az utóbbi­ak. nyilvánvalóan kifejezett hozzájárulása nélkül; továbbá az olyan adásokat, amelyek kárt okoznak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása ügyének, beavatkozást jelentenek más ál­lamok belügyeibe. sértik az alapvető emberi jogokat, erősza­kot és borzalmakat propagál­nak, aláaknázzák a helyi civi­lizáció és kultúra alapelveit, félrevezetik a lakosságot. O Az államok nemcsak sa­ját területükön, hanem a kozmikus térségben és más olyan területeken, amelyek kí­vül esnek általában a, államok joghatóságán, ellenintézkedése­ket foganatosíthatnak a jogel­lenes közvetlen televíziós köz­vetítésekkel szemben. © Az illető állam a felelős a közvetlen televíziós köz­vetítéssel kapcsolatos minden nemzeti tevékenységért, függet­lenül attól, hogy ezt a tevé­kenységet kormányszervek vagy kormányon kívül eső szerveze­tek és jogi személyek fejtik-e ki. A felsorolt tételeken alapuló egyezménynek a megkötése, elő­segítené az államok közötti együttműködés fejlődését a koz­mikus térség gyakorlati felhasz­nálásában. a nemzetközi béke, a népek között kölcsönös meg­értés, a gazdasági és a társa­dalmi haladás érdekében. A szovjet kormány azt várja, hogy az ENSZ közgyűlés 27. üléssza­ka megfelelő figyelmet szentel majd egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozásának, amely lefekteti a mesterséges holdak közvetlen televíziós köz­vetítésre való felhasználásának elveit. Kérem önt, főtitkár úr, te­kintse ezt a levelet az ENSZ közgyűlés ügyrendi szabályzata 20. pontjának megfelelően ma­gyarázó feljegyzésnek és a mel­lékelt egyezmény-tervezettel együtt az ENSZ hivatalos doku­mentumaként terjessze”. (MTI) Zsivkov és Nicolae Ceausescu kölcsönösen tájékoztatta egy­mást a Bolgár Kommunista Párt és a Román Kommunista Párt tevékenységéről, valamint célkitűzéseiről, a két országban folyó szocialista építő munká­ról. Megelégedéssel állapították meg a Bolgár Kommunista Párt és a Román Kommunista Párt baráti kapcsolatainak fejlődését, Bulgária és Románia sokoldalú együttműködésének elmélyülé­sét. Az Agerpres jelentése szerint a megbeszélések meleg elvtársi légkörben zajlottak le. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány mégtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének a beruházási egyensúly érdeké­ben szükséges intézkedésekről előterjesztett jelentését. A Mi­nisztertanács korábban már ha­tározatot hozott a beruházások tervezésének, szervezésének és kivitelezésének kérdéseiről, amely előírta, hogy a IV. öt­éves t<=rv előirányzataihoz ké­pest a minisztériumok, az or­szágos hatáskörű szervek és a tanácsok által felvetett több­letigényeket felül kell vizsgálni. A beruhzási egyensúly javítá­sa érdekében az eddig megtett intézkedések során elhalasztot­tak több ez évi kezdésre terve­zett nagyberuházást, csökkentet­ték a beruházással kapcsolatos állami támogatások mértékét, a vállalatok részére pedig megszi­gorították a hitelezési feltétele­ket, Ezek az intézkedések már kedvezően éreztetik hatásukat, nagyobb pénzügyi fegyelmet te­remtenek, egyben fékezik a kö­vetkező évek beruházásainak növekedését. A Minisztertanács a jelentést és a javaslatokat jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, az országos ha­táskörű szervek és a tanácsok vezetőit, hogy a beruházási egyensúly javítására tegyenek további intézkedéseket, amelyek a már folyamatban lévő beru­házások befejezését meggyorsít ják, s hozzájárulnak a népgaz­daság kiegyesúlyozott fejlődésé­hez. A kohó- és gépipari minisz­ter előterjesztése alapján a kor. Hiány jóváhagyta a magyar— szovjet építő-, útépítő és kom­munális gépgyártás területére vonatkozó gyártásszakosítási és műszaki-tudományos .együtt­működési egyezményt. A két or_ Magyarországra (álogat a japán parlament íelsöliózának küldöttsége Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének meghívására Kenzo Kono elnök vezetésevei szeptemberben hivatalos látoga. tást tesz Magyarországon a ja­pán parlament felsőházának küldöttsége. (MTI) Hosszú ideje folyik már a vi­ta a Közös Piac tagállamai kö­zött arról, hogy legyen a gazda­sági közösség politikai titkár­sága, Brüsszelben vagy Párizs­ban. A túlnyomó többség a bel­ga fővárosra adja le voksát, hisz — amúgy is itt található az Európai Gazdasági Közösség minden lényeges szerve. A hi­vatalos francia álláspont ezzel szemben így hangzik: ha a NA­TO végleg megtelepszik Brüsz- szelben, akkor az EGK csúcs­szerve Párizsban legyen. Párizs számára ez az — egyébként nyilvánvalóan formális-kérdés azért fontos, mert Franciaor­szág szeretne a Közös Piac po­litikai központjává, hangadójá­vá válni, hogy ily módon — szimbolikusan is — ellensúlyoz­za az NSZK erőteljesen Kidom­borodó gazdasági fölényét. Az EGK vezetőit azonban el­sősorban nem a közösség szék­helyének másodlagos problé­mája izgatja. A Hatok tömörü­lését Párizs és Bonn párharcán túl is feszíti jó néhány nagy horderejű ellentét. A vízválasz­tók között a legalapvetőbb az Egyesült Államokhoz való vi­szág közötti megállapodás elő­segíti a termelés hatékonyságá­nak növelését, a termékek mi­nőségének javítását, valamint az építő- és útépítő gépek, továbbá az építöanyagipari berendezé­sek új gyártmányainak előállítá­sát. A külkereskedelmi miniszter a kormány elé terjesztette a kül­földi hivatalos kiállítások 1973. évi programjának és az 1974. évi programjának tervezetét. A Mi­nisztertanács megállapította, hogy a külföldön rendezett kiállítások külkapcsolataink fejlesztésében politikai és gaz­I di Amin, Uganda elnöke három hónapot adott. Ennyi idő alatt kell országát el- hagyniok az ázsiaiaknak. Első bejelentése óta az elnök némi engedményt tett. Most már el­sősorban csak az ázsiai (értsd: indiai, pakisztáni), kereskedők kiűzéséről van szó, bizonyos szakmák képviselőinek — úgy­mond Amin — esetleg megen­gedi, hogy az országban ma­radjanak. Orvosokat, jogászo­kat, pedagógusokat és jelentő­seb üzletembereket említett. K ülönösen az utóbbi meg­jelölés érdekes. Vajon úgy kell ezt értelmezni, hogy a kis szatócs, a kis rövidáruke­reskedő, a kis suszter, a kis szabó — szóval az ember, aki, ha nem is alkalmazottként, de kora reggeltől késő estig robo­tol — nem kívánatos elem Ugandában amennyiben bőré­nek színe nem fekete (és nem fehér), hanem barnás-sárga. Ám, ha ugyanez a bronzbőrű indiai vagy pakisztáni történe­tesen „jelentősebb üzletember”, tehát gazdag, akkor maradhat? Akkor már „be tudott illesz­kedni” az ugandai társadalom­ba, amely — e logika szerint — csupa „jelentősebb üzletember­ből”, gazdag egyénből állna? ^Szomorú hír ez az ugan- ^ dai,. s még szomorúbb, hogy nem egyedülálló, nem új. Korábban már Kenyában, Tanzániában és Zambiában is történtek hasonló intézkedések. Csak nemrég függetlenné vált nemzetek vezetői, akiket nem szony. Az „atlantista” Nyugat- Európa hívei nem akarnak la­zítani az amerikai tőkét a Kö­zös Piaccal összefüggő szoros kötelékeken. Az úgynevezett „európai gondolat” pártolói vi­szont a független nyugat-euró­pai gazdasági tömörülés szük­ségességét hirdetik. Emellett persze számos részletkérdésben sincs egyetértés. Az elmúlt hetek vinaros ese­ményei egyértelműen megmu­tatták, milyen mélyek az érdek- különbségek továbbra Is a Kö­zös Piac tagállamai között. A július elején megtartott nyugat- német—francia csúcstalálkozó homlokterében is e súlyosbodó feszültségek levezetésének kér­dése állott, Egyes francia lapok ironikus megjegyzései szerint Brandt és Pompidou találkozó­ja amolyan „szívélyes egyet nem értést” eredményezett. Ab­ban sikerült megállapodniuk, hogy a tízek — meghiúsulás küszöbére jutott — őszi csúcs- értekezletét meg kell tartani, lehetőleg a tervezett időpont­ban. Nem tudtak azonban közös nevezőre jutni olyan lényeges kérdésekben, mint a valutáris dasági szempontból egyaránt hasznos szerepet töltenek be, s az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette, A mezőgazdasági és élelmezés, ügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott hazánk részvételéről az egyesült nemzetek élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO európai regionális konfe­renciájának Münchenben szep­tember 18—23. között sorra ke­rülő ülésszakán. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) olyan rég elsősorban bőrük szí­ne miatt üldöztek és tartottak gyarmati sorban, most hasonló fajvédő szellemben kezdenek el üldözni másokat. E z a dolog egyik oldala. A másik: London szerepe. A kiutasított indiaiak s Pa­kisztánok ugyanis, bár nem an­golok, de valamennyien brit út­levéllel rendelkeznek. Tehát őfelsége állampolgárai. Mégis: őfelsége belügyminisztériumá­nak korlátozó intézkedései van­nak bevándorlásukkal szemben. Holott a brit koronának köte­lessége, hogy mindenütt védel­met és jogsegélyt nyújtson a brit alattvalóknak, ahol erre szükség van. Az angol kor­mány azonban azt szeretné, ha az Ugandából távozni kénysze­rülők Indiába, Pakisztánba mennének. Elképzelhető, hogy Uganda (s a többi hasonló intézkedéseket foganatosító afrikai állam) idő­vel megbánja majd mostani kö­nyörtelenségét. Nemcsak poli­tikailag, ráébredve, hogy az ilyen fajüldöző jellegű gesztus legkevésbé az egykor hasonló címen üldözöttekhez méltó. Ha­nem gazdaságialag is, felfedez­ve, hogy a kiutasítottak talán hasznosak voltak Uganda (és Kenya, Tanzánia. Zambia) nép­gazdaságának, pótlásuk nehéz­séget okoz. A kkor azonban késő lesz. Az érintetteket pedig je­lenleg a számkivetettség, a hon­talanság fenyegeti, s további megaláztatások várnak rájuk. ■■■■■■■■aa*«a»faaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai unió létrehozásának mikéntje, az Egyesült Államokkal szem­ben követendő egységes közös piaci magatartás jellege, tartal­ma. A font árfolyamának június­ban történt felszabadítása újra felszakította a tőkés valutáris rendszer sebeit Párizs közis­merten mindig fenntartásokat hangoztatott a britek közös pia­ci belépésével kapcsolatban, mondván: Anglia — a gazda­ságában jelenlevő amerikai tő­ke nagy súlya miatt — belépé­sévé; az „Egyesült Államok tró­jai falovának” szerepét játsza- ná. Azt viszont a Közös Piac valamennyi tagállamában élén­ken vitatják, hogy Nagy-Britan. nia gazdaságilag valóban érett-e a belépésre. A hamburgi Die Welt egyik karikatúrája Heath brit miniszterelnököt tolókocsin ábrázolta, amint éppen a Közös Piac kapuján kopogtat. Az EGK kapuján kilép egy nőalak és megkérdezi Heath-től: „Mondja, mibői gondolja, hogy ez kór­ház?” Egy brit újság a font lebe- gővé tételét követően tréfás szójátékkal ezt kérdezte: „Nem lebegünk ki a Közös Piacból?” A londoni döntés ugyanis ve­szélyeztette az EGK-nak azt a márciusi megállapodását, amely 2,25 százalékban szabja meg a nyugat-európai valuták árfo- lyamingádozásának határát, és hogy nem kívánnak eltérni a Zsivkov elutazott Romániából Az USA-val vagy nélküle... Kiutasítás, ultimátumra Merre tart a Közös Piac?

Next

/
Thumbnails
Contents