Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JŰLTUS 11., KEDD Ara: 1 forint XXVH. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Csábítás ás megbecsülés Szokatlan hirdetések olvashatók mostanában a különböző lapokban és szakfolyóiratokban. Az egyikből például megtudjuk, hogy felsőfokú képesítésű fiatal mezőgazdasági szakembert (keres egy termelőszövetkezet. A hirdetés csábító záradéka: bútorozott szobát, és napi egyszeri meleg étkezést biztosítunk! Csaknem teljesen azonos „szöveggel” kísérelte meg a szakemberfogást jó néhány termelőszövetkezet. Tíz évvel ezelőtt még a hivatalos szervek valósággal könyörögtek, hogy fogadják a szakembereket. Ma — szerencsére — ott tartunk, hogy a gazdaságok tesznek meg mindent ,hogy mérnököt, technikust, állatorvost kapjanak. Az etyeki Vörös Hajnal Tsz például 10 ezer forintos lakásépítési segélyt, az ugari Lenin ingyen telket és építési kölcsönt, a simasági szövetkezet vissza nem térítendő kölcsönt és külön hosszúlejáratú hitelt ad a fiatal szakemberek lakásépítéséhez. De lehetne tovább sorolni a törődés, a megbecsülés példáit: Kiskunhalason'külön gyakornoki pótdíjat, Békésen belépési engedélyt, Csengeren gyakornoki pótszabadságot, a szombathelyi kertészeti tsz-ben szabad szombatot biztosítanak a kezdő szakembereknek. És ez így jó! Az idei szakemberigények bejelentésénél minden tizedik termelőszövetkezet külön kedvezményként jelölte meg, hogy 1 _3 éven belül lakást biztosít é s addig is utazási költségtérítést ad a szakembernek. Csábító ajánlatok? Lehet, hogy azok, falun, de az ipari üzemekben már év- tizedik óta ez a rend, ez a szokás, így hívnak, így várnak szakembert. Ami természetes az iparban:, miért ne lehetne természetes a mezőgazdaságban is? Legyen az! A legutóbbi statisztikai ösz- szesítések szerint 38 ezer technikus és 23 ezer mérnök dolgozik hazánk mezőgazdaságában és az élelmiszeriparban. Nagy ez a létszám, de valóban mégis kevés. A gépesítés és a technikai fejlődés egyre több, magasfokú szakképzettségű szakember munkába állítását teszi szükségessé. A központi intézkedések eredményéként a negyedik ötéves terv során évente kilencszáz mérnököt és állatorvost, valamint ezer üzemmérnököt bocsátanak ki a felsőfokú oktatási intézmények kapuin. A fejlesztéshez szükséges szakemberlétszám tehát központilag biztosított. A szakembereket nem csak csábítani és várni, de megtartani tudni kell. S ez legalább akkora „művészet”, mint a csábítás! N. S. Megnyílt a KGST-iilésszak Moszkva Hétfőn délután Moszkvában megkezdte munkáját a KGST 26. ülésszaka, Bulgária, Magyarország, Mongólia, Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttségeinek részvételével. A küldöttségeket — mint ismeretes — a kormányfők vezetik. — A szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, a magyar küldöttséget Fock Jenő. Az ülésszak munkájában résztvesz Jugoszlávia küldöttsége is, megfigyelőként pedig jelen van Kuba küldöttsége és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete. Az ülésszakot Alekszej Koszigin, a szovjet küldöttség vezetője, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a szóvjet Minisztertanács elnöke nyitotta meg. A napirend elfogadása után az ülésszak megkezdte a napirenden szereplő kérdések megvitatását. Az ülésszak résztvevői meghallgatták M. Leszecskónak, a szovjet Minisztertanács elnök- helyettesének, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámolóját a KGST tevékenységéről a 25. és a 26. ülésszak között A KGST komplex programjában forralt egyes intézkedések megvalósításának meJól védekeznek az átmeneti szárazság ellen a mezőgazdasági üzemek Júniusban sokfelé esett az eső, de a csapadék általában nem bi. zonyult elegendőnek; vannak az országban olyan helyek, ahol csak minimális nedvesség-utánpótláshoz jutott a talaj. Az időjárás júliusban eddig kedvezett a kalászosok érésének és a nyári betakarítási munkának, a kapásnövények azonban már nagyon nélkülözik az esőt. A MÉM öntözési szakemberei szerint a talaj felső, 50 centis rétege országszerte az átlagosnál és a normálisnál kevesebb nedvességet tartalmaz, mindössze 45—50 százalékot, az alföldi megyékben sokfelé még ennél is kevesebbet. Valamivel jobb a helyzet a Dunántúlon, ahol 60 százalékos a víztartalom. A nedvességtartalék országszerte nem látszik elegendőnek, annál is inkább, mert Egész Európába« hiánycikk a meggy Egész Európában hiánycikk a meggy; az ízletes, de rendkívül „hálátlan” gyümölcs évek óta elmarad a telepített fajták listáján. Gondot okoz ugyanis, hogy a7 érzékeny gyümölcs nehezen termékenyül meg, s a virágoknak csak 25—30 százaléka hoz termést. Az idei kedvezőtlen időjárás a megszokottnál is kisebb termést eredményezett, így a piacokon kevés és drága a meggy. A telepítés üteme nálunk is elmaradt a népszerű csonthéjasoké és bogyósoké mögött. A körülbelül 9 millió meggyfából az utóbbi 10 évben alig egymilliót telepítettek. A termelők és a kutatók véleménye szerint a meggytermés fejlődése rnesz- sze elmaradt a többi gyümölcs- félétől, s így két-három évvel ezelőttig nem is tudtak a nagyüzemi gazdálkodás igényeinek megfelelő fajtát adni a termelőknek. A kertészeti kutató intézet néhány évvel ezelőtt egymás után kezdte meg korszerű új fajtáinak elszaporítását. A nyolc újdonság — köztük kiváló hibridek és a pándi meggy szelektált variánsai — már három- négyszer annyit teremnek, mint az elterjedt meggyfélék. Az új fajták két-három év múlva teremnek. s ekkor lényegesen javítják az ellátást. júliusban a kánikula idején igen sok nedvességet párologtatott el már eddig is a talaj, nem is beszélve a növényekről, amelyek most már dúsabb lombozatúak és ezért a napsugárzás, valamint a széljárás hatására sok nedvességet adnak le. Naponta 5—7 millimétemyi csapadék „veszik el” ily módon, és félő, — hogy amennyiben nem érkeznek újabb esők — egy-kettőre kimerül az amúgy is szűkös vízkészlet. A gazdaságok nem nézik tétlenül az átmeneti szárazságot. A megyei öntözési operatív bizottságok megszabják, hol és milyen központi intézkedésekre van szükség, és lehetőség szerint segítséget nyújtanak az öntözésre berendezkedett gazdaságoknak. Ennek köszönhető, hogy július első hetének végéig 230 000 hektárnyi területet öntöztek meg az országban. Ez lényegesen több az elmúlt évinél. Kisebb gondot okoz, hogy egyes öntözési alkatrészekből hí. ány mutatkozik, nincsen például elegendő 85-ös öntözőcső. A kereskedelem nagy erőfeszítéseket tesz a megrendelések kielégítésére. Már eddig kétszer annyi — összesen 42 000 — öntöző szórófejet adtak el a gazdaságoknak, mint az elmúlt évben netéröl beszámolót tartottak: N. Baj bakov, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet állami tervbizottság elnöke, a KGST tervezésügyi együttműködési bizottságának elnöke; V. Kirillin, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet állami tudományos és műszaki bizottság elnöke, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke; P. Nyeporozsnyij szovjet energetikai és villamosítási miniszter, a KGST állandó villamosenergiai bizottságának elnöke; G Wyschofsky, az NDK vegyipari minisztere, a KGST állandó vegyipari bizottságának elnöke; K. Polacek. a KGST állandó gépgyártásügyi bizottságának elnöke. MÄs Záróközlemény Kádár János pozsonyi látogatásáról (2. oldal) 8 Csak a parketta hiánycikk (4. oldal) Üj „arcok* a mezőkovácsházi járásban (5. oldal) Tudomány — Technika (6. oldal) „Magyar év” lesz a Gyulai Várszínház jubileumi évadján Ülést tartott a színház társadalmi vezetősége Ülést tartott a Gyulai Várszínház Társadalmi Vezetősége, amelyen részt vett többek között Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Bőgél József, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának főelőadója is. A Gyulai Várszínház ugyanis 1973-ban tizedszerre nyitja meg kapuit s a jubileumi évadot nagy gondosággal készítik elő. Elhatározták többek között: a hagyományokhoz híven történelmi drámával nyitják a jubileumi évadot és a második előadás klasszikus vígjáték lesz, amihez a középkori vár ódon falai korhű hátteret biztosítanak. A szokásoktól eltérően azonban „magyar év” lesz 1973-ban a gyulai várban, kizárólag magyar szerzők alkotásait viszik színpadra. Már korábban meghirdették a meghívásos pályázatot magyar történelmi dráma megírására, amelynek alapján Darvas József, Kereszthury Dezső, Göraei Gábor és Száraz György a törökverő Hunyadinak: az 1848— 49-es szabadságharcnak; valamint a gyulai vár legjelentősebb történelmi eseményének állít maradandó színpadi emléket. A klasszikus vígjátékot ugyancsak magyar szerzőtől választják. Határozat született arra is. hogy egy szerkesztő bizottság tudományos értékelés alapján feldolgozza a várszínház első évtizedének történetét, a Magyar Televízió viszont dokumentumfilmet készít a korábbi előadások legsikeresebb szemelvényeiből. A jubileumi évad szereplőit a főváros és a vidéki színházak legjobb művészeiből válogatják. ■*» iiniirmiiiiimnaa», Még mindig szomjas a föld Az utóbbi hetekben kiadós esők áztatták Békéscsabán a Május 1 Tsz határát. A kapásnövények gyors fejlődésnek indultak. A föld azonban még mindig szomjas. így eső után is öntöznek, mert a jó kukoricatermés eléréséhez nagy mennyiségű vine van szüksége a növényállománynak.
