Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

„A merénylő közlünk van” llkú Pál tájékoztatója az országos rektori értekezleten önvédelem- üzem védelem Hazánk 62 , felsőoktatási in- j terményének rektorai és fő­igazgatói, valamint párttitkárai országos tanácskozásra gyűltek össze csütörtökön a kertészeti egyetemen. Az intézmények vezetőit Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter tájékoztatta a közoktatás, - illetve a felsőokta­tás időszerű kérdéseiről. A felsőoktatás feladatait elemezve egyebek között hang* súlyozta: az alapozó képzést tovább kell erősíteni, növelni kell a viszonylag időtállóbb is­meretek arányát. Tudomásul kell venni, hogy a permanens tanulás időszakában élünk, s az ismeretek szüntelen kiegészíté­sére kell képessé tenni a fiatal szakember-eket. A hallgatókat önálló munkára kell nevelni; gondolkodó, feladat- és prob­léma megoldó képességét fej­leszteni, a gyakorlati igényei iránt fogékonnyá tenni, önte­vékenységre szorítani. — Mindez nem megy a je­lenlegi programok, vizsga- és a j szigorlati anyagok jelentős csökkentése nélkül — hangsú­lyozta a miniszter. — A hall­gatók ésszerűtlen túlterhelése itt ugyanolyan káros és elfo­Táncdalfesztivál 72 Hatodszor rendezi rríeg az idén a Magyar Rádió és Tele­vízió a táncdalfesztivált. Mint dr. Várhegyi Tibor, a táncdal­fesztivál titkára elmondotta, 1972-ben pályázati felhívás nyo­mán mintegy 800, jeligés pálya­mű érkezett a táncdal- és san­zon-bizottság címére. Ebből 48 dal hangzik el majd a fesztivá­lon. Az elődöntők — július 22- én, 29-én és augusztus 5-én lesznek a József Attila Szín­házban. A döntő időpontja augusztus 19-e, ahol nemzetközi zsűri i dönt a szerzői, hangszerelői és j előadói díjak odaítéléséről. j te sikereinek izgalmas őréit, perceit. Veje, a mérnök-geoló­gus, amilyen hanyag volt öl­tözködésében, annyira precíz a munkájában. Analíziseket csi­nált, gazdasági számításokat végzett, igazi székely ezermes­terként a külszíni fejtéshez gé­peket konstruált, emelőszerke­zeteket a vagonrakáshoz... De Balátai gyanút fogott... Egyik este elfulladva, pihegve, piros, arccal rontott be hozzá Alice. — Óh, anyám! ...elsüllyedek a szégyenben. Tudod, elültem az időt a Gerbeaund-ban Andráss- faynéval, később értem haza, mint Jenő, és a krokodillbőr re. tikülömben megtalálta az iszka- szentgyörgyi bányagép rajzát. — Óvatosabbnak kell ezután lennünk — figyelmeztette a lá­nyát. Aztán egy hét múlva Alf­réd más módszert javasolt. Ap­rócska fényképezőgépet kap Ali. ce, azzal készítsen felvételeket, ha a férje nincs otthon. De a lánya nem volt hajlandó vállal­ni.. . Istenem, akkor döbbent rá, Alice tényleg szereti a férjét. Anyja és a férfi között kellett választania. — Fontos dolgot te­szel, óriási hasznot hajtasz az ügyünknek, és a hazának — ilyeneket mondott Alice-nak. de az sírvafakadt. Szép, keskeny arcán végigfolynak a könnyei, keze reszketett. — Nem és nem... A szürke bársonnyal borított pamlagra omlott, hajábatúrt, nyüszített, mint egy kutya, ha megverik... Példálózhatott volna a saját éle. tével. Neki talán könnyű volt 4 hatalmasok között hajókáz­gadhatatlan, mint a közoktatás­ban. de veszélyesebb. A meg­oldáshoz nem elég a felületi, a tüneti kezelés. Egyetijjbiyink és főiskoláink csak akkt®K|udnak igazán eleget tenni a^povetel- ■ményeknek, ha mélyreható vizs­gálatok alapján hatékony in­tézkedéseket tesznek a tananyag és az intézmények belső struk­túrájának megváltoztatására, s ezzel együtt a tananyagnak és általában a hallgatók túlterhe­lésének a csökkentésére. A SZOT Munkásvédelmi Mű­vészegyüttese július 17-től au­gusztus 3-ig Békés megyében szerepéi, ahol a vállalatok, álla_ mi gazdaságok és a nagyobb tsz- ek dolgozóinak bemutatja A merénylő köztünk van című „vi-| dám nyomozást egy komoly ügyben". Az előadás nevettetve tanítja az embereket arra, hogy a munkavédelmi előírások be­tartásával a saját életüket vé­dik. Az előadáson neves művészek is fellépnek, így többek között Csákányi László Jászai-díjas, Bárány Frigyes, Vay Ilus, Kosa ’ András, Szilvássv Annamária,1 Kovács Ibi, Erdőd! Kálmán,' Hacser Józisa és Romhányi Ru-i dolf. I Néhány éve — 1969-ben —, jelent meg a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnokának Irányelve a polgári védelem ön­védelmi alegységeinek létrehozá­sáról. Az ebben foglaltak érelmezé­sénél abból az alapvető feltéte­lezésből kell kiindulnunk, hogy a jövő háborújában minden te­rület egységesen hadszíntérré válhat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden település, ezen be­lül üzem, intézmény számolhat ellenséges támadás veszélyével, bekövetkeztével. Ez indokolttá teszi a védelemre való felkészü­legújabb tervekben szerepel egy csillagvizsgáló távcső felál­lítása az üdülő tetején, motor­csónaktúra a Körösökön, és be akarják vezetni az Alföldön ré­gi hagyományokra visszatekintő sárkányeresztést is. Hogy a téli hónapok se múljanak el ese­mény nélkül, erdei sízánlkókirán,- dulást iktatnak a programba, és az amatőr fotósok nagy örömé­re lehetőség nyílik arra, hogy a közeli erdőkben vadakat fény­képezhessenek. Mindig nagy sikere van a különböző sportvetélkedőknek. Az asztaliteniszezés, a céllövés, az úszás, a sakkozás legjobbjai díszes bajnoki érmekét kapnak, amelyeket ünnepélyes keretek között a búcsúesten vesznek át. Az érmen kívül minden bajnok ráadásul minitortát is kap. Természetesen a szórakozáso­kon kívül hasznos ismeretter­jesztő előadásokat, is hallgathat_ nak az érdeklődők. A gyulai" gyógyvíz hatásáról, a Várfürdő történetéről, Erkel Ferenc éle­téről és a város történelmi múlt­járól szakemberek, művészek számolnak be. Külföldi utazásokat is szer­veznek az itt üdülőik részére, akik ellátogatnak Nagyváradra, Aradra, Temesvárra. Akik vi­szont a belföldi túrákat kedve­lik, felkereshetik Szarvast, a vi­lághírű arborétumot, a romanti­kára vágyók pedig kellemes es­tét tölthetnek a kondoros! Be­tyár-csárdában. Hamarosan megérkezik a 20 ezredik üdülővendég akinek számára az üdülő vezetősége kedves meglepetést tartogat. Hogy szeretik Gyulát és az üdü­lőt, arra mindennél meggyőzőbb bizonyítók, hogy a két év alatt már olyan vedég is akadt, aki harmadszorra tölti itt szabadsá­gát. Biztosak vagyunk abban, ho^y az üdülő vezetősége min­dent elkövet, hogy az eddig 'ci- vívott jó hírnév a jövőben to­vább erősödjön. Béla Ottó lést, melynek első állomása a** üzemi önvédelmi szervezetek létrehozása volt. Működésük az üzem területére korlátozódik. Az irányítás módját tekintve meg­különböztetünk szakminisztéri­um, valamint tanácsi felügyelet alatt álló üzemi önvédelmi szer­vezetet. Fő feladatuk e szerveknek, hogy olyan körülményeket hoz­zanak létre az üzem területén, amelyek megelőzik vagy csök­kentik a várható veszteséget, biztosítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit, a háborús termelés feltételeit. Tevékenysé­gük tehát részben megelőző (ri­asztás, tájékoztatás, óvóhely elő­készítés, termelőeszközök, ter­mékek védelme stb.) másrészt mentő, helyreállító, azaz a tá­madás után megszervezi a dol­gozók az anyagi javak mentését, mentesítését, a sérült termelő­eszközök, épületek, közművek ideiglenes helyreállítását. Nyilvánvaló, hogy az üzemi önvédelmi szervezet jó felké­szültsége, gyors, szakszerű be­avatkozása minimálisra csök­kentheti a várható veszteséget, a termeléskiesés időtartamát és mértékét. Szükséges ezért az önvédelmi szervezetek parancs­noki és beosztott állományának korszerű és lépcsőzetesen végre­hajtott kiképzése. Megyénkben ez év elején kez­dődött meg a munka. A MÉM és a Könnyűipari Minisztérium alá­rendeltségébe tartozó üzemek­ben a kiképzések a befejezéshez közelednek. Az eddigi tapaszta­latok kedvezőek. A résztvevő parancsnoki állományok tagjai mindenütt megértették a kikép­zés fontosságát és ez a felelős­ségérzés alapvetően meghatá­rozza a kiképzés eredményessé­gét. A munka nagyobb része azon­ban még elvégzésre vár. A ta­nácsi felügyelet alatt álló üze­mekben — elsősorban a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ben — szervezett nagylétszámú erő még kiképzetten. Az elkö­vetkező hónapokban ezek a pa­rancsnokok is megismerkednek az irányító munkájukhoz szük­séges polgári védelmi szak­anyaggal. \z oktatás sikerének egyik feltétele a tanácsi és üzemi pol­gári védelmi szervek és vezetők koordinált szervező és ellenőrző munká ja. A másik nem kevésbé lényeges feltétel a résztvevők magatartása, fegyelme és akti­vitása. Ügy gondoljuk, ha mindenki megteszi azt, amit joggal elvá­runk tőle, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk célunkhoz, ah­hoz, hogy megyénkben jól fel­készült és ütőképes polgári 'vé­delem legyen. dr. Szalay Tibor A Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz felvesz lérli segédmunkásikal és éjjeliőrükéi Jelentkezés: a K étegyházi úti telepen. 413224 Közül etek, magánosok figyelem! Szövetkezetünk azonnali teljesítéssel vállal családi és társasház-épltést, ács­állványozó munkát, falbur­kolat-, parketta-készítést, parketta-csiszolást. Olcsó ár, kiváló minőség. Keresse fel szövetkeze­tünket Békéscsaba, Két- egyházi úton. Két éves a gyulai SZOT-MEDOSZ gyógyüdülő J&z üdülő bajnokai — csillagvizsgáló — sárkányeresztés — motorcsónak-túra — külföldi kirándulás Néhány r.ap múlva ünnepli második születésnapját a gyulai SZOT—MEDO&Z gyógyüdülő.. Eddig néhány híjával 20 ezren töltötték itt szabadságukat. „Kívánom, hogy érezzék jól nia?... Valahányszor, amikor már összeszedett egy csomó pénzt, részvényt, aranyat, férjei elkér- tyázták, elitták. Az egyik Kali­forniában maradt, a másik, a Kopassy Géza, hiába volt nemes ember és huszárezi’edes, egy nemzetközi szélhámost megszé­gyenítő trükökkei csalta ki pén­zét és költötte el. Egy időben, amikor Londonban volt attasé, teletömte zsebét apró pénzzel és útszéli ivókban, tizenrangú bá­rokban a prostituáltak közé szór. ta. „Pipikéim-pi-pi-pi”... és él­vezte, ahogy azok a garasokért az asztal alá másznak, csúsznak a padlón. Utána ment, megleste, és otthagyta Kopassyt. Csak egy barbár magyar úr tud ilyen pó­rias szórakozást kitalálni. Egy német sohasem lenne képes ilyen brutalitásokra. Aztán, amikor férjeitől végre megszabadult, elhatározta, többé nem köti te magát, hanem ön­álló életet él, akkor érkeztek el azok a forró napok Németország, ban. Egy időre lefoglalta a po­litika, bár ő a politikát csak esz­köznek tekintette az érvényesü­lés és a gazdagodás útján. Schrö­der a hauxit-üggyel felcsigázta az érdeklődését. Mennyi fáradó, zása. pénze fekszik a bauxitban. Tíz évét áldozta érte és a lá­nyát... És minden semmivé fosz­lott volna, Nem! — összeszorítot­ta a fogait. Még egyszer utoljára harcbaszáll a gazdagságúért... Alice alakja bontakozott ki előtte; menyasszonyi fátyolban, gyolcsban, s aztán hirtelen azé az emberé, alrit megvetett, gyű­lök A durva, faragatlan paraszt, Balátai Jenő képe. /Folytatjuk) magukat az üdülés alatt. Je­lentsenek a város rendezett parkjai, sétányai, virágokkal ékes utcái ,műemlékei, a pom­pás park tölgyóriásai, a Körös vizébe hajló szomorúfüzek, a környék és a táj olyan élmé­nyeket, amelyekre mindig szíve­sen emlékeznek vissza.” Ezekkel a sorokkal fejeződik be az a programfüzet, amelyet minden üdülővendég kézhez kap, Gyulán már az első napon, a SZOT—MEDOSZ gyógyüdülőbe való érkezésekor. A sok színes, változatos szórakozást, hasznos időtöltést ígérő két hét mara­dandó emléket hagy minden vendégben. Az ország fővárosá­ból és valamennyi megyéjéből érkejjck. eddig mindig elragad­tatással beszéltek a Gyulán töl­tött napokról. És amire talán legbüszkébb Bányai Béla, az üdülő vezetője az, hogy a fel­sőbb szervekhez még egyetlen panaszos levél sem érkezett az üdülő munkájával kapcsolatban De lehet-e panasz, amikor a vendégeknek bőséges és változa­tos az étrendje, gazdag a kul­turális programja és ideális környezetben tölthetik el a rö­vidke két hetet. Szórakozás mellett tehetőséget biztosított az üdülő vezetősége arra is, hogy aikik még eddig nem ta­nultak meg úszni, itt elsajátít­hassák az úszás alapelemeit. Az úszásoktatás nagy sikernek ör­vend áz üdülők körében. Erről mesél sztorit Bányai Magdolna, az üdülő kultúrfelelőse: — A legutóbbi csoportnál tör­tént, hogy amikor ismertettem, az oktatás menetrendjét, valaki közbeszólt: — És aki két hét alatt sem tanul meg úszni? — Azt az Al-Dunánál kifog­ják, — használta ki valaki a ziccert. A már jól bevált sport- és kulturális rendezvényeken kívül az üdülő vezetősége mindig ta­lál ká valami újat, érdekeset. A

Next

/
Thumbnails
Contents