Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
Egyiptom a Szépművészeti Múzeumban alán még a hőség is az ó- kori Egyiptomot idézi Buda^ pesten, a Szépművészeti Múzeum új egyiptomi kiállításán, melyet joggal nevezhetünk az utóbbi évtized egyik legkiemelkedőbb ősz. szeállításának. Az sem baj viszont, ha a múzeumlátogató megismerkedik kissé a kiállítás előtörténetével, melyre — természetesen — semmi sem hívja fel a figyelmet, azért sem, mert az új kiállítás ismertetője még nem jelent meg. Az előtörténet felettébb érdekes. Mahler Ede professzor (1857—1945) volt az első Magyarországon, aki tudományos alapossággal foglalko. zott egyiptomi kutatásokkal, és három évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy megértesse a felsőbbséggel: Budapest különböző múzeumainak egyiptomi anyagát egy helyen kell összehozni. A terv 1934-ben valósult meg, ekkor jelölték ki gyűjtőhelyül a Szépművészeti Múzeumot, az első kiállítás 5 évig készült és 1939-ben nyílt meg. A Nemzeti Múzeumból és a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumból a Szépművészetibe átkerült anyagot magángyűjtők adó. mányozása egészítette ki, a fő alap azonban az 1906— 1907-es ásatás volt. Back Fülöp szegedi orvos finanszírozta és T. Smolensk! lengyel egyiptológus vezette az expedíciót A gam- houdi ásatás alkalmával Ptolemaiosz-kori temetőt tártak fel, innen származnak a gyűjtemény híres múmiakoporsói. ‘ifjabb gyarapítás csak 1959-ben következett, amikor műtárgyakat vásároltunk Egyiptomból, majd 1964-ben, amikor a múzeum munkatársai is részt vettek a núbiai leletmentő ásatásokon. Az akkor hazánkba került anyagot a nagyközönség most láthatja első alkalommal, az új ki. állítás előrészében. Megilletődött és fenséges pillanatok. Kiállítás, mely egy időben és térben is távoli ország történelmét, művészetét hozza közvetlen közelünkbe, kutató, múlt időMészkő férfifej. Üjbirodalom 1. e. 1550—1085-ig két megérteni szándékozó tekintetünk és gondolataink elé. Az előrészben hatalmas táblák Egyiptom nevezetes korszakairól világos és kitűnően érthető kalauzt adnak annak a vendégnek, aki Egyiptom régmúltjáról alig tud valamit Es a baloldali falon, üveg alatt a núbiai ásatás néhány döbbenetes emléke, melyek egy ezer esztendősnél is régibb virágzó városka temetőjéből kerültek elő. Nem két-há- rom-ötezer évesek, fiatalabbak, de ha történelmi összehasonlítást teszünk, akkor egyidősek a magyar honfoglalással. Színes-plasztikus mintázatú kerámiák, és a restaurálás művészi tökélyeként egy fekete-fényes bőr férficipő, mintha — merő szórakozásból — tulajdonosa éppen most vette volna le, és helyezte oda az üvegtárló polcára... Az előrész után három terem. Az elsőben a legrégibb korszakok tárgyi emlékei viszik vissza a nézőt az őskorba és vezetik át a koradinasztikus, átmeneti korokon, az óbirodalmon át a középbirodalomig, ötezer évnél is távolabb vagyunk itt, és az emberi alkotó- készség csodáiként szemléljük a kézzel formált, festett edényeket, fából készült szolgaszobrocskákat, a festékek szétdör- zsölésére használt palettáikat, néhány lépéssel onnan pedig azt a mészkőrelief töredéket, melyen egy férfifej látható, terakotta- vörös, fehér és fekete színekkel életrekeitve, alatta a felirat, hbgy készült időszámításunk előtt 2700 és 2200 között... Csákó em ötezer éve. A középbirodalom mintegy háromszáz esztendejét III. Amenemhat fáraó szobra idézi, és máris a középső teremben vagyunk, ahol az újbirodalom, Egyiptom legfényesebb korszaké, nak emlékeit gyűjtötték egybe, és mutatja be kitűnő» elrendezésben, következetesen a kiállítás tervezője, Vargha Edit múzeoló- gus. Ahmesz fáraó alapította meg a XVIII. dinasztiát, mely az újbirodalom kezdetét jelenti. Egyiptom harna. rosan rendkívül megerősödik. A Földközi-tengeri országokkal folytatott kereskedelem, s az egzotikus földekre vezetett expedíciók nyomón áramlanak a kincsek az országba, melynek hasznát elsősorban a fáraók és a théhai Amon-pap- ság élvezi... Az Amon-pap- nő múmiakoporsója (alsó képünk) erről a korról beszél. Megrendítő egy másik, apr(ó koporsó, melyben gyermek feküdt, kis szandálja majdnem teljesen épen fekszik a festett koporsó mellett. Felejthetetlenek a színes, ún. usébti-szobrocskák, az újbirodalom leggyakoribb és legjellegzetesebb sírmellékletei. Usébti azt jelenti „felelő”; a kor felfogása szerint ugyanis az elhunytnak a túlvilági mezőkön is dolgoznia kellett. A munkát azonban ezekre a szobrocskákra bízták, ezek „feleltek” a hívó szóra, és mentek dolgozni a halott helyett... Az egyik kék, mint az égbolt, és a híres Ha elköszönsz Anlally István Ha a nyár is meghal. — avar lesz belőle. Ha a szó elfullad. — megfulladok tőle. Ha a szív megfakul, ne köszönj el tőlem. Ha elköszönsz mégis, — mocsár lesz belőlem. egyiptomi fajanszból készült. Szembenézhetünk még egy aranyozott múmiafejjel, egy két és fél ezer esztendős ember arcával, aki valahol a Nílus mellett élt, gondolkozott, szeretett Nevesincs-múmiafej, sötétbarna, aranyhomlokú... A legbelső terem a leggazdagabb: a római korig mutatja be az ősi Egyiptomot. A falon újabb óriástábla: Hérodotosz görög történetíró leírása a murni- fikálás technikai menetéről, mögötte egy múmiakötelékeiből kibontott és egy pólyába burkolt, színes kartomázs-díszekkel borított, érintetlen múmia... Aranyozott maszkok, festett múmiatakarók, bronzszobrocskák a görög hódoltság, a ptolemaioszi kor idejéből, 36 apró arany Toerisz-szobrocskából álló nyaklánc. Feljegyezték, hogy a vízilótestű és fejű, krokodil-farkú, oroszlánlábú Toerisz istennőt, a késői kor népszerű istenét a szülő nők védelmezőjeként tisztelték. Megállunk még egy míves sírkő előtt, melynek írásjelei „az elyhunytnak a Naphoz társulni kívánó hymnikus imáját” rejtik, aztán az idő, a történelem bezárul Rendkívül érdekes és kitűnő összeállítású kiállításon tölthet a történelem nagy korszakait kereső lá- toagtó hasznos Órákat a Budapesti Szépművészeti Múzeumiban, mely különösen jó úticélja lehet ősztől iskoláink tanulmányi kirándulásainak is. Sass Ervin Hétköznapok Podhraczky István lemaradsz a csendről — mint vonatról ha későn érkezel 1 és a zajok újra-élnek körötted zörej-léptekkel öltözik át a némaság — ismered: ezek a forró-fejő-hétköznapok örök-hangú jelzései feléd táskádban az aznapi ebéd mögötted sínpár-kattogások füttyök füstölgő mozdonyok — bölcsőd volt imént álomban ringatott — előtted az rtt — kitárt-karu-megérkezés Új könyvek: Krónika 1514-ről — Sadoveanu remeke —- Tíz évszázad építészete Országszerte megemlékeztek Dózsa Györgyről, s a maga módján ezt tette a könyvkiadás is. A Magyar Helikon azt a munkát jelentette meg — nagyon szép kiállításban —. amely alapvetőnek számít. Tau- rinus István Paraszti há- bcrú-ját A szerző Erdély pü'pöki helynöice volt s hőskölteménye a paraszt- háború vérbefojtását követően rövidesen — öt év múlva — megjelent. A latinul írt, öt „könyvre” oszló munka művészi értéke kisebb, mint a benne foglalt tényéké, adatoké. A humanista szemléletű főpap — bár munkájának felülete mást mutat — lényegében rokonszenvezett Dózsa küzdelmével. A parasztháború vezére a szó igaz értelmében hősként jelenik meg előttünk Tau- rinu® tolla nyomán: remek hadvezér, fáradhatatlan szervező, s a bukásban sem morzsolódik fel nagysága. A forrásértékű mű most másodszor jelenik meg magyarul, Geréb László fordításában, s ugyanő írt a kötethez tartalmas- a szerzőt és a munkát bemutató utószót. * Két, klasszikus alkotás, egyetlen kötetben. A rangot nem a terjedelem adja, s ezt Sadoveanu művészetének ismerői s hívei is tanúsíthatják. Az Európa Könyvkiadó a Zsebkönyvek sorozatban jelentette meg — Lőrínczi László és Szabédi László fordításában — A balta címmel a két regényt (A másik. Jött egy malom a Szerétén). A múlt nyers világa költői erővel tárul elénk, alakok sora vall nagy hitelességgel egy életformáról, amely eltűnt ugyan a történelem mélyében, de nyomai még évtizedekig föllelhetők. * Szakszerűség és népszerű stílus ötvözete, így jel- lerrezhetjük a Corvina Kiadó újdonságát Nikolaus Pevsner könyvét. Az európai építészet történetét. A szerző — világhírű angol építészettörténész — nem kevesebbre vállalkozott, mint Nyugat-Európa építészetének tíz évszázadot fel» ölelő áttekintésére. A X. századtól napjainkig irdatlanul sok mindent alkottak a kő, a beton, az üveg, az acél formálói. A több mint 300 illusztrációt fölvonultató kötet — tíz nyelven jelent meg eddig — joggal számíthat sikerre. » Tizenegy tanulmányt tartalmaz az a könyv, amelyet Műszaki fejlődés és világgazdaság címmel jelentetett meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A tudományos-technikai forradalom napjaink sokat vitatott kérdéscsoportját alkotja- a tanulmányok különböző nézőpontból vizsgálják a fejlődési irányzatokat. Az Ádám György összeállította műben a szerzők — akik sorában nemzetközi szervezetek kollektívái is föllelhetők — a többi között olyan problémákat elemeznek, mint a műszaki rés, az új technikák elterjedése, a tömeggyártás jövője, a szocialista országok gazdasági együttműködése, a fejlődő országok helyzete. A hazai kérdések jobb megvilágításához segítséget nyújtó tanulmánykötethez dr. Simái Mihály írt előszót. M. a
