Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
A második kitüntetés J 931, szeptember 12-én felrobbantottak a biatorbágyi vasúti hidat, ' Ezre felhasználva, hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya kihirdeti a statáriumot az illegális kommunis. ta párt tevékenységének megbénítására, A kormány, a vasút- robbantó fasiszta, Matuska Szilveszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a statáriumot. A belügyminiszter nyíltan elismeri, nem annyira a biatorbágyi eset, mint inkábbra kommunisták mozgolódása miatt 1932. július 15-én lertatóztat- ják Sallai Imrét és Fünst Sándort és a kommunista párt 32 más tagját. Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíróság elé állítják és két hétig szüntelenül kínozzák. Az ellenforradalmi kormány á magyar kommunista mozgalom likvidálását tűzte célként maga elé. Ezt azonban nem érik el, mivel Budapesten, Europa és Amerika haladó köreiben tiltakozó kampány indul meg A Károlyi kormány tisztában van azzal, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők megakadályozzák a dolgozó tömegek egységes fellépését és a készülő kettős .gyilkosság elleni tömegsztrájkot. Éppen ennek tudatában a munkásosztály megfélemlítésére elhatározzák a magyar munkásosztály két kimagasló személyiségének meggyilkojlá- sát. Ma negyven esztendeje, 1932. július 29 én reggel kilenc órakor kezdték meg a bírósági tárgyalást és az ítéletet fél ötkor végre is hajtják. A magyar uralkodó osztálynak még ekkor is az első proletárdiktatúrától való félelemtől remeg minden porcikája. Károlyi Gyula miniszterelnök a statáriális eljárást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megismétlődését”. A proletárdiktatúra 133 napja óta az addig eltelt 12—13 év nem teremtett olyan körülményeket, amelyek elfedtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső napjaitrEz volt az oka annak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, burzsoá értelemben sem volt igazi jogrend, bár a kormánypárttól a szociáldemokrata jobboldalig mindenki erről papolt. A kommunista Párt 1919 után 25 éven keresztül törvényen kívül állt. Az illegalitás súlyos feltételei között volt kénytelen harcolni, s a párt harcosai vállalták ezeket a feltételeket, mert a munkásosztályért és a dolgozó népért vállalt felelősség ezt megkövetelte tőlük. Magyarországon 1919-et követően a jogrendet illetően a helyzet csak annyiban változott, hogy Prónay és Ostenburg különítményeseit felváltották Som- bor-Schwenitzer rendőrkopói és a Töreky-féle vészbírák. Sallai Imre, a magyar kommunista mozgalom egyik nagy egyénisége volt. Első ízben a Galilei körben találkozott a szocialistákkal. Sókat tanult tőlük, mindenekelőtt Szabó Ervintől. A forradalmi szocialisták csoportjának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 1918 tavaszán letartóztatják és aa Őszirózsás Forradalom szabadítja ki a börtönből. A kommunista párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvetlen munkatársa. Mint ilyen, nem véletlen, hogy kiérdemelte a burzsoázia és a nagy- birtokos osztály mérhetetlen gyűlöletét. A proletárdiktatúra bukása után résztvesz a párt újjáépítésében, ahol nagy szükség volt nagyszerű képességeire. Fürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál és csak a proletárdiktatúra bukása után kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Hamar felismerte a jobboldali vezérek árulását, illetve azt, hogy hol a helye az osztályellenség ellen harcban. Részt vett a szociáldemokrata párton belüli ellenzék szervezésében, majd 1925-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (Vági párt) harcaiban. 1928-tól a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik vezetője. 1929-tő> 31-ig börtönben van, s azután már csak illegálisan dolgozhat. Fürst Sándornak kiemelkedő szerepe volt a szak- szervezeti ellenzék megszervezésében. A kommunisták és a baloldali szocialisták ezrei ke- S rültek ki a szakszervezeti ellenzék soraiból, amely évtizedekre kihatott a kádermunkára. 1932. július 29-én délután tél ötkor a bitófa vetett véget e két kiváló kommunista harcos ragyogó életútjának. A magyar nép a felszabadulásért vívott harc áldozatainak emlékoszlopára örökre bevéste a két nagyszerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. A közönséges gyilkosok gaztettét és hős fiainak emlékét a magyar nép nem felejti el. Az elsőt annak idejen kiváló tanulmányi eredményeiért kapta. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen Summ a cum laude kitüntetéssel végzett. A második még egészen friss. Július 1- én vette át Budapesten a Semmelweis ünnepség alkalmából az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában az Érdemes Orvos - kitüntetést. Tizenöt évi gyakorlat után szolgált rá dr. Tajti János Medgyes- bodzás körzeti orvosa. Az egyszerű, de ízlésesen berendezett szolgálati lakás egyik hűvös szobájában beszélgetünk erről a 15 évről. Hogyan lehetséges az, hogy a kitüntetéssel végzett orvos nem a városba, valamely intézetbe ment — mint ahová általában a mai fiatalok vágynak, akik nagy ambícióval lépnek ki az egyetemek kapuin. Legtöbbjük csak ott tudja elképzelni az életét. Megtehette volna ő is, ehelyett egy isten- hátamögötti szabolcsi faluban. Leveleken kezdte. Két évig dolgozott ott, nem mintha ezután ráunt volna, hanem mert szű- kebb hazájába, Békés megyébe kívánkozott. Ott is falura, a legszívesebben Dombegyházára, ahonnan elindult, vagy felesége községébe; Nagykamarásra. Egyik sem sikerült. Medgyes- bodzás kínált állást, így hát nem sokat gondolkodott, Szabolcsból ide jött. Miért? Mert szereti a falusi embereket és szerinte itt van talán leginkább szükség arra a tudásra, amit egy orvos a gyakorlatban alkalmazhat. Néni hivalkodás ez, egyszerűen így érez, természetesnek tartja, s nem is kívánkozik el. A helybeliek megszerették, a tanáccsal és más szervek vezetőivel jó a kapcsolata. Becsülik, elismerik munkáját. — Kell-e ennél több? — kérdi. s választ is ad rá. — Nem feltétlenül szükséges. Ügy érzem, elégedett lehetek. E7 az elégedettség nyugodt, kiegyensúlyozott életében s a betegekkel való kapcsolatában is megnyilvánul. A medgyesibod- zási köried rendelőben nincsenek türelmetlen betegek. Mindenki tudja, hogy sor kerül rá, s azt is, hogy a vizsgálat alapos, lelkiismeretes lesz, bízhat orvosában. Érdekes módon íratlan törvény is kialakult itt. A rendelés reggel 8—11-ig tart, délután pedig 3—4-ig. A korai órákban a Gábor-telepiek jönnek, mivel távol laknak, s több időre van szükségük, a helybeliek pedig később. így aztán senkinek sem kell órákat várakoznia. Dr. Tajti János 13 éve gyógyítja a medgyesibodzásiakat, azok teljes megelégedésére. Volt alkalma ennyi idő alatt megismerni íiy embereket és megteremteni velük a megfelelő hangnemet is. A kezdeti időkben nehéz volt a helyzete, mivel hatalmas körzetet látott el, hiszen még Pusz- taottlaka is idetartozott. Akitoriban történt, hogy Gábor-tele- pen krémestől tömeges mérgezés volt. Először csak néhányan jöttek panasszal, aztán szinte percenként érkezett a jelzés. Még visszagondolni is rossz .:. Csaknem százan betegedtek meg. Ez volt talán a tűzkeresztsége. Sikerrel kiállta. A KÖJÁLLAL együtt néhány óra alatt minden beteget kórházban helyeztek el. Ehhez a nagy mun- k ához hivatástudata, embersze- retete adott erőt. Körzete most sem kicsi. Há- romezernyolcszáz ember él a községben, zöme szétszórt tanyavilágban. Nagy távolságokat kell bejárnia — sokszor 15—20 kilométert — dűlőföldeken, út- talan utakon, ha el akar jutni egy-egy betegéihez. Nem sok idő jut tehát a pihenésre, tanulásra, szórakozásra. Ami a pihenést illeti, az csupán az . évi szabadságra szorítkozik, mert — mint általában olyan helyeken, ahol csak egy orvos van — éjjel-nappal felkeresik. A tanulás viszont a hivatalos körzeti orvosi továbbképzésen kívül a szakkönyvék, szaklapok tanulmányozásában merül ki. Ezekből van bőven a polcokon. Nem akar lemaradni. Érthető, hiszen az orvostudomány rohamléptekkel halad, s szerinte egy faluban is kell annyit nyújtani, mint a városban. Ezt vallja, s ehhez tartja magát. Ami a hivatásszeretetet illeti, fiait is erre tanítja; bármilyen pályát válasszanak. A nagyobbik — 14 éves — már választott: orvos akar lenni. Kasnyik Judit Háromszázszor az egészségről Ez év első felében háromszáz- egy egészségügyi témájú ismeretterjesztő előadást rendezett a megyében a TIT. Békéscsabán 78-at, Gyulán 46-ot. Orosházán és Szarvason azonban csak mindössze 3—3-at. A járások közül a gyulaiban, az orosháziban és a szarvasiban harmincnál több alkalommal ismerkedhettek az érdeklődők az egészséges életmóddal, egészségügyi szabályokkal, a betegségek meg., előzésével és gyógyításával. Szüts Dénes? Ki tagadná, hogy szeretünk játszani? Ki tagadná, hogy a meleg nyári napokon, a strandolás, pihenés, a munka után jólesik egy kis szellemi kikapcsolódás, játékos fejtoma? Az a véleményünk, hogy mindenki egyetért velünk, aki szeret játszani, hogy kellemes és hasznos pihenés a rejtvényfejtés is. Kedves olvasóinkra gondoltunk, amikor idén is meghirá maim 1973, JULIUS 39. detjük nagy nyári pályázatunkat. A szellemi erőpróba ezúttal 13 keresztrejtvényből áll, az elsőt vasárnap, július 30-án közöljük. A szórakozáson kívül — akik a helyes megfejtéseket beküldik — még nyerhetnek is! Legszerencsésebb esetben egy 1850 forint értékű Admira filmfelvevő-gépet! Az utolsó keresztrejtvényt augusztus 13-án, vasárnap tesz- szük közzé, a beküldési határidő pedig augusztus 16-a lesz. A nyertesek névsorát augusztus 20-i, vasárnapi számunkban közöljük. Figyelje vasárnapi, július 30-i | lapunkat, mert abban kezdődik “ az idei nyár rejtvényturmixe! Omgyilkosság? a kaszinó utcában I «•»«*"> | 48. — Alfred! Most már semmi akadálya, hogy átvigyen Olaszországba! A férjem itt hagyom. Flessburger megrázta a fejét, aztán kezét tétován felemelte: — Az orvost értesíteniük kell. A szállodát... Nem tudom, hol kívánják eltemetni a bárónőt... Mindez adminisztratív intézkedéseket igényel, ön nem hagyhatja itt, így... És én sajnos, telegramot kaptam, nekem azonnal utaznom kell. Remélem, nem ért félre... Az asszony maga elé bámult, és nyelve megbénult. Az a tudat, hogy mindenben férjének volt igaza, hogy őt Dédi és különös társasága félrevezette, dühvei töltötte el. Apjának halála és a halál körülményei egyszerűen felfoghatatlanok voltak számára, de még ebben az utolsó játszmában is látnia kellett az általa korábban olyan nagyra tartott férfi aljasságát, szemérmetlen csalását. Flessburger azt hitte, az asz- szonyt a gyász verte le ennyire, és néhány részvéttől csöpögő mondatot motyogott. Nagyon sajnálja a dolgot. Az élet keserű véletlenek láncolata. Ebben a korban, amiben a bárónő volt, amikor az embert Isten szólítja... Szász ezekre a szavakra lépett ki a fürdőszobából, kezében a sárga üvegből készült ampullával. — Ehrenburgi Bayer Olgát Ön szólította, Herr Frisch és nem az úristen. — És a hátrahőkölő kölni gyógyszerész orra alá tartotta a fiolát. — Ön tegnap éjjel vette ezt ki a motorcsónakjának rejtek, helyéről, és idegességében egyet leejtett, ön, Herr Frisch, ugyanilyen hidegvérrel végzett Balátai Jenő geológussal... A folyosóról ebben a pillanatban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül a vidám és fürge kis doktor robbant be a szo- bá, elvágva ezzel Szász szavait. — Mi újság? — Szász azt akarta mondani: „Már minden késő, miért nem jött előbb”. Az orvos az ágyhoz lépett és figyelmesen vizsgálgatta a mozdulatlan testet. Kis idő után így szólt: — Igen, igen... sajnos erre nem számítottam... — kezeit saj- nálkozóan tárta szét, és bocsá- natkérően fordult hol Szászhoz, hol Évához. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt, s mire Szász észbe kapva körülnézett, Frisch már nem volt a szobában. — Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a doktornak, de azt nem lehetett egykönnyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagyarázni, hogy mi is a teendő. külföldiről lévén szó, az orvos először is kiállítja a bizonyítványt; itt volt, látta és igazolja a betegséget... Semmi kétség, a hölgyet gutaütés érte... öregkori vérkeringési zavar... Miközben magyarázott az orvos, előhúzta tollát, hogy kiállítsa a bizonyítványt, Szász a bejelentést latolgatta magában. Megmondja-e. hogy valójában mi történt, vagy hagyja békében a doktort? Mi lesz itt. ha ő megvádolja Fless- burgert, alias Frischt, hogy előre megfontolt szándékkal megölte Rösslemét, Bayer Olgát? Ki fog neki hinni, és elfogadják-e tanúnak a feleségét? Meg tudja-e majd kellően magyarázni tolmácsok útján, hogy itt miről is van sző?.... Be tudja-e nekik bizonyítani, hogy Flessburger, alias Frisch egyike a legveszedelmesebb gonosztevőknek, hogy a férfi nem kölni gyógyszerész, a Gestapo magyar osztályának volt beosztottja, s mint ilyen, Balátai Jenő magyar felfedező gyilkosa, s ki tudja, utána még hány ember, hány család hóhéra. Nem kétséges, hogy a jugoszláv biztonsági szervek ezt alaposan, jószándékkal és nagy tisztességgel kivizsgálnák. De Frischt nem foghatják el csak azért, mert valaki a szállóvendégek közül rámutat és azt mondja, ez nem Flessburger, hanem Frisch. Milyen bizonyítékok vannak a kezében?... Ez egy olyan ügy, amelynek megértéséhez legalább egy hónap kell, és addig a gestapós „szakértő’5 ár- kon-bokron túl lesz, s a legjobb esetben is legfeljebb egy kölni bíróságon védekezik majd, millió ügyvéddel... Egyébként is az ügy nem minősül háborús bűntettnek, és túl is van az elévülési határidőn. Nincs tehát semmi érSallai és Fürst
