Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
! Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1972. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM. 175. SZÁM Uj búza, az új tárolóban Tanulmányi kirándulás Kecskemétre Kedden, július 25-én kezdték ( meg a Békés megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat 70 millió forintos beruhá- I zással felépült új békéscsabai gabonatárolójában a próbaüzemelést. A két, egyenként ezervago- nos tároló 12—12 henger ala- | kú celláját, amelynek átmérője I több mint hat méter, magassága _ pedig 32 méter, négy ütemben fokozatosan terhelik le. A kedden indult próbaüzemelés egyben a szakaszos feltöltés kezdetét is jelentette. A betárolási terv szerint egy hónap alatt mind a két tárolót negyedrészéig töltik fel a beérke(Fotó: Demény) Tizenöt és fel mázsa búzát arattak holdanként a tervezett tizenegy helyett a sarkadi Kossuth Termelőszövetkezetben A sarkadi Kossuth Termelőszövetkezet tagságának az 1970-es és 1971-es kedvezőtlen ,évek után most végre sikerült jó eredményit elérnie a betakarításban. Az aratást július 24-én, hétfőn fejezték be. összesen mintegy 280 va- gonnyi búzát takarítottak be a tavatyi 155 vagonnal szemben. Az 1800 holdon termesztett gabona ebben az évben négy és fél mázsával többet termett holdanként, a. tervezett 11 mázsánál. A tsz-nek minden reménye megvan most már arra, hogy az idén jó évet zárhat, mivel a sikeres betakarítás mellett az ősszel betakarítású növények, a cukorrépa, a kukorica ,a rizs- és a pillangósok is szépen fejlődnek. A sarkadi Kossuth Tsz igénybe /vette ugyan a betakarítási csúcs idején a csa- baszabadi Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz segítségét, mintegy 400 holdnyi terület learatásához, de ma már ők azok, akik kombájnjaikkal a környező gazdaságoknak segítenek. ző új' búzával. Ezután 30 napos pihenő következetik, majd a szakemberek ellenőrzik, hogy a tároló süllyedése előírásszerű-e. Ezt követően már félig terhelik le a cellákat és ez az egész folyamat ezenkívül még kétszer ismétlődik meg, mire a békéscsabai új gabonatárház — amelyben a be- és kitárolást, az áru mozgatását is gépek végzik —, teljes kapacitással üzemel. Az új tárolóba a feltöltés idején napi 10—20 vagon búza betárolását tervezik. Az első rakomány egyébként a Felsőnyomási Állami Gazdaságból érkezett az .új tárolóba, a többit pedig a békéscsabai Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz-ből, a Május 1 Tsz-ből, a Szabadság Tsz-ből, illetve a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz-ből várják. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének kertészeti szakosztálya és a Békéscsabai Konzervgyár közös szervezésében augusztus 11-én, pénteken szakmai tanulmányútra indulnak az egyesület tagjai Kecskemétre.. Megyénk mezőgazasági szakemberei a zöldségtermesztési kutatóintézetbe látogatnak, ahol a paradicsomtermelés és nemesítés legújabb eredményeit tekintik meg. A kecskeméti bemutatóra azokból az üzemekből hívtak szakvezetőket, amelyek a Békéscsabai Konzervgyárral szerződéses partneri kapcsolatban állnak zöldségtermesztésre. A tanulmányi kirándulásra külön autóbuszt indítanak, amely Orosházáról, a Dél-Békés megyei T*sz-ek Területi Szövetségéhek székházától Békéscsabán, Kondoroson és Szarvason át jut Kecskemétre. Csökkent az export, nőtt a belföldi értékesítés a baromfifeldolgozó orosházi gyárában A Békéscsabai Baromfifel- j dolgozó Vállalat orosházi gyá- | ra az év első felében 811 va- | gon baromfi felvásárlására kötött szerződést. A felvásárolt mennyiség hasonló volt a múlt év első félévéhez. A vágott baromfi termelés 7,4 százalékkal csökkent, s' ■az alapanyaghiány miatt a- konzervtermelés is kevesebb : volt, mint korábban. A vágott baromfi termelés > megközelítette a 26 ezer mázsát, a konzervtermelés a négyezer mázsát. Galambból 306 mázsát termeltek, a tojás pedig 25 millió darab volt. A konzervüzemben ö45 mázsa tyúk-, 259 mázsa pulykatömb- hús, 2300 mázsa zsír és tepertő készült. Ezenkívül többezer szárhyaspástétom, libamájkrém, gyöngyöspástétom, és tarajpörkölt készült együttesen. Az elért termelési érték meghaladja a 162 és fél millió forintot. Ami az értékesítést illeti, csökkent az exportszállítás, ugyanakkor emelkedett a belföldi értékesítés. Baromfiból mintegy 14 ezer mázsát szállítottak külföldre, tojásból 17 milliót konzervből pedig 52 mázsát. Belföldre i mintegy tizenegyezer mázsa j baromfi került. Nagy gondot fordítottak a | gyárban a balesetek csökkenté- | sére. Az első félévben négy j baleset fordult elő, ebből kettő három napon belül, kettő pedig három napon túl gyógyuló sérülés volt. A kiesett munkanapok száma emiatt huszonnyolc volt. A féléves filmvetítéssel egybekötött oktatást a múlt hónapban kezdték, s eddig tizenhárom csoport részére tartották meg, s együttesen. 556 ember vett ezeken részt. Ezekkel egyidő- ben ellenőrzik a műhelyrészekben levő baleseti oktatási naplókat, amelyekből kiderül, hogy az oktatásokat rendszeresen megtartják. Az idén eddig hat munkavédelmi újítást adtak be, közülük négyet már bevezettek, kettőt pedig rövidesen alkalmaznak majd. Érdemes cukorrépát termelni! Kormányszintű intézkedések ösztönzik a cukorrépa-termelést. Azok a közös gazdaságok, amelyek több évre vállalnak nagyobb területen cukorrépatermesztést, többet kapnak a termékért, ezenkívül hitellel is segítik a gépesítést. A puszta- földvári Dózsa Tsz élt ezzel a lehetőséggel, az elmúlt napokban száz hold területre négyévi időtartamra kötött cukorrépa-termelési szerződést. A má- zsánkénti 60 forintos répaalapáron felül mázsánként öf forint is megilleti, mert az 1971. évi 85 hold szerződött területét tíz százalékkal felemelte, s ezt 4 évre lekötötte. A tsz a cukorgyártól javaslatot kért, hiteligény benyújtására, talajelőkészítő kombinát és erőgép, pótkocsi vásárlására A cukorgyár a javaslatot elfogadta, s a bank vezetőjének tájékoztatása szerint megvan a lehetőség a hitel folyósítására. Szövetkezeti önkormányzat Az 1967/3. Törvény, a gazdasági reform jegyében „bevezetett korszerű szabályozók érvényesülése a gazdálkodásban, s a társadalmi és ezen belül a szövetkezeti demokratizmus fejlődése kedvező lehetőségeket teremtettek a tsz-önkormányzat megvalósulására. Hogyan élnek ma ezekkel a lehetőségekkel a közös gazdaságok? Nézzük mindenekelőtt a döntési jogot. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, a szövetkezeti törvény a közös munka valamennyi fontos kérdésében a közgyűlést jelöli meg a legfőbb testületnek a döntéseket illetően. Helyesen dönteni azonban csak olyan emberek tudnak, akik birtokában vannak az ehhez szükséges információknak. . A termelőszövetkezet helyzetét, gazdálkodását ma nem olyan könnyű áttekinteni, mint néhány évvel ezelőtt. Nőnek az üzemméretek, bővül a tevékenységi kör, s ez szükségessé teszi olyan belső tájékoztatási rendszer kiépítését, melynek révén a tagság két közgyűlés között is rendszeresen figyelemmel kísérheti a szövetkezeti tevékenység legfontosabb mozzanatait. Az önkormányzat érvényesülésének azokban a közös gazdaságokban a legerősebbek a biztosítékai, amelyekben megfelelően működnek á szövetkezetek különféle, bizottságai. Sok helyen szép eredményeket értek el e tekintetben, általános tapasztalat ugyanakkor, hogy bőven lenne még javítanivaló a bizottságok összetételében, szakmai hozzáértésük növelésében. Az ellenőrző bizottságok, amelynek fő hivatása a szövetkezet belső szabályainak, a gazdálkodás rendjének felügyelete, a visszaélések időben történő felderítése, ez idő szerint sokhelyütt a vezetőkkel való békés egymás mellett élés elve alapján dolgoznak, nem pedig az őket megválasztó tagság érdekeakarata szerint. A vitás tagsági ügyekben is több esetben kénytelen a tsz-tag külső szerveknél keresni az igazát, ami egyáltalán nem természetes állapot, s ellentmond az önkormányzat elveinek, gyakorlatának. A területi tsz-szövetségek, a maguk revizori hálózatával jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti közösségek számára a belső ellenőrző munka javításában, de a szövetkezetek ellenőrző bizottságai helyett nem dolgozhatnak. Gátolja az önkormányzat megvalósítását a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatában mutatkozó számos rendellenesség. Nem véletlenül panaszolják a tsz-vezetők, hogy ecetenként még mindig hátrányos elbírálás alá esnek az egyes állami vállalattal, vagy intézménnyel szemben, ami pedig ellentmond törvényeinknek. Akadnak, akik a régi beidegződések hatására változatlanul azt a gyakorlatot követik, hogy a szövetkezettel szemben elkövetett törvénvsér-- tés bocsánatos bűnnek számit akkor is, ha nyilvánvalóan sérti az önkormányzat elveit, a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Nem utolsósorban az ilyen tapasztalatok sürgetésére jött létre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsán belül nemrégiben a Társadalmi és Önkormányzati Bizottság > amelynek feladata az esetenként különböző csoportérdekek egyeztetése, y megfelelő .:avas)at'>k kidolgozása a szőve:kezet) önkormányzat védelmére. A szövetkezeti önkormányzat fejlődése a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek egészséges összhangján alapulhat. Ehhez nyújt jelentős segítséget a szeptember 30-ig minden szövetkezetben elkészülő működési szabályzat, a korszerűsített ügy- és munkarend, a szövetkezeti élet működését vezérlő belső törvények. Kovács Imire
