Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

I

Tovább szépítik a körostarcsai gyerekek második otthonát

Köröstar csán minden évben igény van a nyári hónapokban az idény-bölcsőde működtetéseire. Az idén május 4-én kezdte meg munkáját, ekkor fogadta az első kisgyermekeket '

A bölcsödé vezetői és dolgozói a nyitás előtt rendbehozták a szobákat, újrafestették és otthonosabbá tették a gyerekek második otthonát. A felszerelést is javították. Ebben az évben szerelték fel a konyhai villanyboy- lert, így állandó hideg-meleg vizet tudnak biztosítani. Az elmúlt évben az apróságoknak színes játszónadrágókat és ingókét, vettek, az idén a hűvösebb időkre

műszálas kardigánokat akarnak beszerezni. Vásároltak különböző játékokat is, hogy minél kellemesebbé tegyék a gyermekek itt-tartózkodását.

A bölcsődében a gyermekek gondozását négyen látják el. Ezenkívül még hárman fáradoznak azon, hogy az épület rendben legyen, s megfelelő ételeket is kapjanak a gyermekek. Tervezik az udvarban egy hinta vagy forgóhinta felszerelését, melyhez a tanács segítségét kérték. Feltehetően a szülők társadalmi munkával is hozzájárulnak a hinta elkészítéséhez.

Morva és lengyel táncok Békéscsabán

Hétfőn este Békéscsabán mutatta be műsorát a III. Szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztiválról a megyébe érkezett Vsacan és Rzeszowiacy Együttes. Az ifjúsági és úttörőház nagytermében mintegy háromszázan nézték-hallgiatták végig a vendégek táncait, népzenéjét, dalait, Csehszlovákia, pontosaidban Morvaország és Lengyelország művészeti hagyományainak válogatott összeállítását.

Vsetin város textil-gépgyárának három évtizedes múlttal büszkélkedhető együttese a morva folklór lírai, lassú forgásokkal, különleges ritmusokkal ékesített táncaival kezdte műsorát, majd hangulatos dalokkal ismerkedhetett meg a közönség, a zenekar nagy tetszést kiváltó számaival — köztük egy magyar dallal —, hogy aztán ismét a táncosoké legyen a színpad és néhány pillanatra felvillanjanak a magas hegyek világának ősrégi játékos legényvetélkedőd, ötletes kompozícióban a szabó-, a kovács-, a mészáros- és a molnármesterségek, végezetül pedig egy bravúros tánctudást kívánó,

látványos betyártánc, mely

méltán váltotta ki a jelenlevők nyíltszíni tapsát

A Mieleeben működő központi vasas-szakszervezeti művész- együttes Szegeden elnyerte a fesztivál közönség-díját, s a látottak alapján megérdemelten. Bemutatták híres lengyel táncaikat, a polonézt, a mazurkát és a krakowiakot, könnyedén, méltósággal, sodró lendülettel,

többször aratva ütemes tapsot s rövid idő alatt is nagyívű képét adva hazájuk táncművészetének. Sikerüket tovább fokozták a színpompás, gazdagon hímzett népviseletek, melyek sokszor változtatták ragyogó kaleidoszkóppá a színpadot S természetesen nagy taps fogadta a zenekar magyar számát és a magas ugrásokkal, technikailag nehéz elemekkel tűzdelt betyártáncot.

Műsora befejeztével mindkét együttes virágcsokrot kapott a rendezőktől. Szimbóluma volt ez a vendégeik és vendéglátók barátságának, művészeti kapcsolataink folyamatos erősödésének, a népművészet határokon, nyelvi korlátokon is átnyúló erejének.

:

fl „tudományos-technikai forradalomban fontos szerepe van az ismeretterjesztésnek“

Hat hónap alatt háromezernél több TIT-előadás —

A művelődési házakban visszaesés — Másfél évtized legsikeresebb időszaka

Befejeződött az 1971/'72-es ismeretterjesztési évad második félévének, a január elsejétől jú_ nius végéig terjedő időszaknak a statisztikai értékelése. E hat hónapról kértünk tájékoztatást dr. Krupa Andrástól, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete titkárától :

— Fél esztendő alatt másfélszázezren vettek részt 3486 előadásunkon. Mindkét szám felülmúlja az elmúlt év megfelelő időszakának adatait. Az egész évadról pedig elárulja a statisztika, hogy a legsikeresebb esztendőnk volt az elmúlt több, mint másfél évtizedben. Az ősz. szes hallgató mintegy kétharmada 2190 társadalomtudományi, egyharmada 1296 természettudományi témájú előadásunkat kereste fel. Ez utóbbi számot nem tartjuk megfelelőnek, s törekvésünk, hogy a két fő tudomány- csoport közötti aránytalanságot megszüntessük. Nem a társadalomtudományi témájú előadások csökkentésével természetesen, hanem a természettudományiak növelésével. Ez utóbbiaknak a szervezése nagyobb erőfeszítéseket kíván a következő időszakban, célunk, hogy mindig újabb és újabb közönségrétegekhez jussunk el.

A legutóbbi fél esztendőben 301 egészségügyi, 268 mezőgazdasági és élelmiszeripari, 170 földrajzi, 764 jogi, 355 pedagógiai, 262 művészeti, 191 hadtudományi előadást tartottak többek között tagjaink, s ezek közül nagyon soknak azonnal lemérhető gyakorlati haszna volt. Az illetékes szervek megállapítása szerint csökkent például a szabálytalanul közlekedő fogatosok száma s ebben feltétlenül szerepet játszott az érdekelteknek tartott 399 közlekedésrendészeti és 184 közlekedési-műszaki előadásunk.

A jövőben tovább akarjuk nö. vélni az olyan előadások számát,

amelyek nem általában szólnak valamilyen kérdésről, hanem egy-egy foglalkozási rétegnek, korcsoportnak, munkahelyi közösségnek adnak sajátos, korszerű, hasznosítható ismeretet. A szerzett tapasztalatok e forma eredményessége mellett vallanak, még akkor is, ha az adott előadás „szakmaibb" témája miatt esetenként az ilyen rendezvénynek kevesebb a látogatója. Akik azonban ott vannak, előzetes felkészültségüknél

érdeketségüknél fogva többet tudnak magukban hasznosítani az elhangzottakból. Ez az úgynevezett kiscsoportos forma bevált és szükség, igény van rá a jövőben is.

Előadásaink közül 2151-et tartottunk mezőgazdasági, 509-et ipari, 806-ot pejlig egyéb területen. Jelentősen csökkent az előadások száma s volt sok esetben korszerűtlen az itteni sorozatok tematikája a művelődési házakban. Nőtt, s szeretnénk, ha tovább növekedne a termelőszövetkezetekben, a községi ktsz- ekben és a nagyüzemek egy részében. A városok közül Békéscsabán és Gyulán, a járásoknál a gyulaiban és a szeghalmiban volt ebben a félévben a legtöbb ismeretterjesztő rendezvény.

Az előadásokon kívül rendez, tünk csaknem harminc különböző témájú — néprajzi, képzőművészeti, vadászati, irodalmi — kiállítást; tizenkét tanfolyamot — ezek többek között a. munkavédelemmel, a kombájnvezetéssel, az egyetemi felvételik anyagával, a titkárnői feladatok ellátásával foglalkoztak; összesen negyvenkét tagozaton hatféle nyelvből indítottunk tanfolyamot; tizennégy természettudományi szakkörünkben általános és középiskolások ismerkedtek a fizika, a matematika, a biológia, a csillagászat rejtelmeivel; előadóink tizenkét távcsöves csillagászati bemutatót és tizenegy

országjárást vezettek. E két utóbbival elégedetlenek vagyunk: a távcsöves bemutatókat gyakran zavarta, sőt lehetetlenné tette a kedvezőtlen időjárás, ami pedig az országjárásokat illeti, azoknak csak az említett töredékében alkalmaztak a rendező szervek szakképzett országjárásvezetőt, a többi kirándulás emiatt kevesebbet adott résztvevőinek a lehetségesnél, olykor csak evés-iváshan merült ki.

A társulat 1223 megyei tagjának mintegy nyolcvan százaléka vett részt ebben a félévben ismeretterjesztő munkában, mint az előadások, kiállítások, bemutatók szervezője, lebonyolítója, előadója, s közülük jónéhányan ‘közöltek ismeretterjesztő cikkeket, tanulmányokat a Békési Élet és a Békés megyei Népújság hasábjain.

Ez év tavaszán zajlottak járási-városi közgyűléseink, amelyek négy esztendő munkáját értékelték. A tagság tevékenyen részt vett, rendkívül sok hasznos javaslatot tett ezeken a tanácskozásokon. Az elhangzottaknak s egyéb tapasztalatainknak megfelelően a jövőben növelni akarjuk a természettudományi témájú előadások számát, a rendszeres ismereteket nyújtó tanfolyamokét, a szaksorozat- jellegű rendezvényekét, a hatékony, szervezeti, tartalmi és módszertani szempontból is jól előkészített, rétegekhez szóló kiscsoportos foglalkozásokét. Szeretnénk újabb rétegeket bevonni az ismeretterjesztésbe, igényeljük a megyei és helyi párt-, állami és gazdasági szervek további és fokozott segítségét. Célunk olyan közhangulat kialakítása, hogy a tudományostechnikai forradalom korában minél több emberben ébredjen fel, erősödjék a folyamatos önképzés vágya, az újabb és újabb ismeretek megszerzésének igénye.

(d—5)

■■■■■■■■■■■■■

SxOts Dénes:

ÖNGYILKOSSÁ«?

a ~Kas%ínó utcábanI re3űr>v|

45.

— Ezt megőrzőm, mert ... Szóval, így szól á levél: „Ferikém, képzeld, tegnap reggel lélekszakadva fut fel hozzám a hivatalomba Balátai Jenő ... „Gyula, valami órási dolog történt. Az amerikaiak azt akarják ... „Ehhez most hozzá kell tennem, pár nappal azelőtt felkeresett Jenő, és mutatott egy levelet, amelyben őt valami Mr. Woordworth, az Egyesült Államok alumíniumkonszernjének aligazgatója, találkára hívja meg a Gellért-szálló éttermébe. Mr. Woordworth egy tolmács segítségével, aki a követségről ment oda, azt közölte Jenővel : „Uram, biztosíthatom, nagyon nagyra értékeljük az ön csaknem két évtizedes munkásságát. Tudunk felfedezéseiről, szakdolgozatairól, memorandumairól Kitűnő geológusnak tartjuk, ön itt Magyarországon,már nem dolgozhat... ön kulcs volt. Ezzel nyitották ki a kasszát, és a kulcsot eldobták... Uram, jöjjön ki az Államokba. Tisztességes összeget, jó életet, megbecsülést ajánlunk önnek... satöbbi, satöbbi... Jenő azt mondja, majdnem elájult. Nem

is képzelte volna, hogy ő érte a külföld nyújtsa a kezét, amikor itt, a saját hazájában betevő falatja is alig van. Aztán Balátai, amilyen gyorsan berohant hozzám, olyan gyorsan lohadt le az öröme. — Nem megyek ki, Gyula — mondta nekem —, nem megyek, mert magyar mérnök vagyok. Nekem vállalnom kell a nép sorsát. Mondhattam aztán én már neki, hogy ez felesleges marhaság, ósdi, romantikus ka- cat. tudod Jenő milyen. Túlságosan is dacos és szeret pózolni, tetszelegni a maga kimondott, hajthatatlan igazában. Azért írom e levelet neked, talán tudsz rá hatni, menjen innen!!! Ferikém ! Balátai Jenőnek el kell innen mennie! Te tudod, hogy miért!”...

Szász kikapcsolta a készüléket. Elsőnek Éva szólalt meg:

— Még mindég nem értem, Dániel; mit akarsz ezzel a felvétellel. Mire jó ez? Az apám úgy látszik, sajnos, nem volt ilyen dolgokban beszámítható, otthon maradt.

— Éva! Ha az apád tudatja valakivel, hogy az amerikaiak ajánlatát nem fogalja el, akkor nem hal meg. Ha nagyanyád beszél vele, akkor tudhatta volna,

hogy nem akart kimenni az USA-ban. Nem beszélt vele, tehát mástól tudta, illetve csak feltételezte, hogy nem akart kimenni. Utólag tudta meg. De most nem ez a leglényegesebb, hanem a németek sem tudtak arról, hogy nem fogadja el az ajánlatot. Ezért kellett hát apádnak eltűnnie. Ez most már egészen biztos. Az indok teljesen világos. Nem akarták, hogy Amerikába kerüljön.

— Jó. rendben van. És akkor mi történt? Szeretném már, ha világosabban beszélnél.

— A te apádat meggyilkolták!

— Hazudsz! — kiáltotta Szász- né kivörösödve, de szemébe rémület költözött. Értelmetlenül bámult férjére. Határozottan dühös volt rá. Miért keveri megint apja dolgait az életükbe.

— Előre megfontolt szándékkal, jó előre kitervelve gyilkolták meg Balátai Jenőt, édesapádat a Kaszinó utcai lakás fürdőszobájában.

Éváról egyszeriben lehullott a gabiztosság álarca. Arca, né- e ezerféle tartalmat fejezett .ki, de ezek közül egy sem mutatott együttérzést férjével. Azt a feltételezést, hogy apja áldozat volt, nem hitte el Dánielnek.

— blöffölsz — mondta megvetően. — Mindig is szeretted meghökkenteni az embereket. Miért ölték volna meg az apámat, és kik ölték volna meg? Erre válaszolj!

— A nagyanyád közreműködésével a Gestapo, pontosabban Alfred Frisch csoportja. A titok nyitja Ehrenburgi Bayer Olgánál, a nagyanyádnál van.

...és egy a Rzeszowiaey Együttes műsorából.

(Fotó: Demény Gyula)

Egy pillanat a Vsacan...