Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1912. JÚLIUS 26., SZERDA Ara 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Kánikula Napok óta füllesztő a hőség, idegesek az emberek. Nehéz el­viselni a tikkasztó meleget, a szabad levegőn éppen úgy, mint a munkatermekben vagy éppen a tűzhelyek és a kazánok mel­lett. A nyári kánikulától legtöb­bet azok az emberek szenved­nek, akik naponta 8 órát gőz­ben, tűzhely mellett vagy ép­pen a kazán szomszédságában munkával töltenek. Az egyik konyhán 65 fokot mértek. A számot még kimondani is sók, nemhogy elviselni. A szakácsok es a személyzet ebben az iszo­nyatos hőségben, a fullasztó gőzben mégis helytáll. Elkészül az élej déli 12 órára, asztalhoz ülhetnek az emberek, ebédelhet nek. Azok, akik jó étvággyal fogyasztják az ízes ételeket, csak egy gondolatnyi tisztelet- adásban részesítsék azokat, akik felülemelkedtek a hőség okozta bántalmakon, s üggyel-bajjal megtették kötelességüket, amit tőlük mindennap várnak. Akik a kazánok mellett dol­goznak, cseppet sincsenek köny- nyebb helyzetben. A gőz, a for­ró energia nélkül a munkater­mekben nem folyhatna a terme­lés. Ott is meleg van meg ott is, ahol a gőzzel dolgoznak. Akadnak, akik türelmetlen­kednek, idegeskednek az ebéd­nél, mert a felszolgáló nem a téli fürgeségével viszi az ételt két karját alaposan megpakolva, hanem kicsit lassabban. Ö is ember. A hőség őt is ugyanúgy érinti, mint azt, aki az asztal­nál várakozik. így velük szem­ben is indokolt a türelmesség márcsak azért is, mert ebben a nagy hőségben idegeskedéssel, idegesítéssel nem sokra jutnak a vendégelő Türelemre, megértésre van szükség a gyárak nagy munka­termeiben is. A gép a téli for­dulatszámmal dolgozik, s a me­legtől elbágyadt ember most lassabban mozog. így a baleset veszélye fokozottan fennáll. Ha azt is ide számítjuk, hogy az ember ilyenkor több vizet fo­gyaszt és többet is izzad, s ha ez az izzadtság a szemébe fo­lyik, elveszíti látását néhány másodpercig, ami újabb baleset forrása lehet. Ezért a munka­társak most, ezekben a napok­ban legyenek egymással körül­tekintőbbek, mint máskor. A maihoz hasonló kánikulá­ban csak a strandolóknak jő. Mindenki azonban strandra sem mehet, mert a műszakok az üze­mekben ugyanúgy váltják egy­mást most is, mint az év más szakaiban; A hőség meg a tűzhelyek és a kazánok szomszédságában is legyőzhető, mint ahogyan le is győzik az emberek. Olyan mun­kahelyi intézkedéseket készíte­nek, amelyekkel önmaguk fel­frissülését szolgálják. Vannak munkahelyek, ahol a dolgozók egymást váltják a szabad leve­gőre, cigarettaszünetre. Akad­nak munkahelyek, ahol friss, oxigéndús levegőt juttatnak a futószalag mellett, zárt helyen dolgozóknak. Máshol a műsza­kokat úgy osztják el, hogy a legveszélyesebb munkahelyeken dolgozók a legkritikusabb idő­pontban pihenhetnek. Ez min­denképpen jó és hasznos, mert az ember egészségét védi, szol­gálja. Az fernher alkotó munká­jára ugyanis holnap, meg az­után is szükség lesz ugyanúgy, mint ma. D. K. Egyszerre tízezer hektárra adják a mesterséges csapadékot megyénkben Változatlanul az ország leg­aszályosabb tájkörzetéhez tar­tozik megyénk. A tartós káni­kulában megrepedezik a föld felszíne, kiszikkad a talaj, szomjaznak a növények. Bár közel sem használták ki tel­jesen az öntözés lehetőségeit a mezőgazdasági üzemek, de az elmúlt éveknél sokkal jobb a kapacitás"kihasználás. Eddig mintegy 28 ezer hektárra jut­tattak mesterséges csapadékot. Különösen a füzesgyarmati Vörös Csillag, a békéscsabai Lenin, Május 1 Tsz, a Vizes- fási Állami Gazdaság, a Gyu­lai Állami*Gazdaság és más olyan mezőgazdasági üzem, amely kora tavasz óta él az ön­tözés lehetőségeivel, az idén jelentős hasznot hajt az öntö­zött területekről. Megyeszerte 190—200 öntözőberendezés működik. Egyszerre mintegy 10 ezer hektárnyi területre hull a mesterséges eső. Most a cukorrépa és a kukorica ön­tözése került előtérbe de je­lentős a rét, legelő és a ker­tészeti növények öntözése is. A közelmúltban a megyei öntözési operatív bizottság tag­jai felkeresték azokat az üze­meket, amelyek nem teljesen élnek az öntözés lehetőségeivel Telnek az állami magtárak a megye átvevűhelyein Utolsó táblákon aratják a bú- | zát megyénkben. A mezőgazda- sági üzemek döntő többsége már letette a nyári betakarítás gond- i ját. Az aratással párhuzamosan szállították a gabonát a Gabo- j nafelvásárló és Feldolgozó Vál-1 lalat átvevőhelyeire s szépen ] telnek megyénkben az állam' magtárai. Eddig 21 300 vagon kenyér- és takarmánygabonát vettek át a termelőktől a vál­lalat megbízottai. Kenyérgabo­nából például elöreláhatólag 24 ezer vagon átadására kerül sor. A vállalat állami gazdaságok­kal és termelőszövetkezetekkel | hatezer vagon termény ífoértáro- lására kötött szerződést. Meg­kezdődött a bérelt magtárak fel­töltése is. Ezenkívül megyénk különböző tájain rendeztek be farostlemez oldalú, műanyagte­tős 1(10 vagonos minimagtárt s ezek gabonatárolásra kiválóan beváltak. Kasalrakók sfeC-w A kamuti Béke Tsz-ben a gabonaszalmát az állatszállások kö­rüli szérűskertekbe hordják, ahol MTZ-traktorra szerelt hom­lokrakodó segítségével hatalmas kazlakba rakják. Képünkön Durkó László traktoros egy petrcncére való szalmát emel a ké­szülő kazalra Pócsai István, Valyuch János, Bogár Károly, L. Szabó István és Csapó Mihály villája alá. (Fotó: Gál Edit) s megvizsgálták: mi az oka a lemaradásnak. Legtöbb helyen anyagi okokra vezetető -vissza a berendezések kijavításának elmaradása. MAs Az NB I B őszi sorsolása <6. oldal) Túl a vizsgákon — Készülődés az avatásra (3. oldal) Morva és lengyel táncok Békéscsabán (4. oldal) Bolyő (S. oldal) Felsőnyomási kombájnok Szombathelyen A Felsőnyomási Állami Gajj-1 daságban még július 20-án be­fejezték a 4000 holdnyi kalászos aratását. Tizenhárom dolgavég- zett kombájnukból vasárnap, j július 23-án reggel hetet indí­tottak útnak a Dunántúlra, ahol j a sűrű esőzések miatt további tart az aratás, mint a Dunán innen. A hét kombájnt két IFA billenős pótkocsis teherautó is elkíséri a Szombathelyi Állami * Gazdaságba, amely a még lábon álló 6000 holdnyi gabonája be­takarításához kért segítséget a felsőnyomásiaktól. 106,7 százalékra teljesítette első fél évi tervét az Orosházi Üveggyár A kánikulában is helytállnak as üveggyári munkások Egész évben jól rajtolnak az Orosházi Üveggyár dolgo­zói. Első félévi tervüket 106,7 százalékra teljesítették s ter­ven felül csaknem húszmillió forint értékű öblös és henge­relt üveget gyártottak. A jó eredményekhez nagymérték­ben hozzájárult a műszaki fej­lesztés. A hengerelt üveghutát például felújították, új nagy­teljesítményű berendezéseket helyeztek üzembe ,s itt a ter­melékenység 50 százalékkal nőtt. Tizennégy féle színes hengerelt üveg készül hazai és külföldi értékesítésre. Ezenkívül a konzerves, a sörös, boros, likőrös és hűsítő- italos üvegek számtalan válto­zatban kerülnek ki az Oros­házi Üveggyárból. A műszaki fejlesztésen kí­vül a technológiai fegyelem és a munkafegyelem szigorú be­tartása segíti a terv túlteljesí­tését a jó hírű üzemben. A kánikulai napokban gyakran 70 fok fölé emelkedik a hő­mérséklet az üveghuták kör­nyékén, ennek ellenére dere­kasan helytállnak a munká­sok s nap mint nap teljesítik a tervet. A második félévben is zavartalan lesz az élelmiszerellátás Zavartalan, kiegyensúlyozott volt a lakosság élelmiszer-ellá­tása az első félévben, az élelmi­szeripar a tervezettnél nagyobb ütemben, 7,3 százalékkal fokozta termelését, — állapították meg kedden a MÉM-ben azon az érte­kezleten, amelyen az élelmiszer- ipari országos vállalatok és trösztök vezetői tanácskoztak az eredményekről és a feladatokról A tanácskozáson ott volt dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Dr. Lénárt Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter- helyettes elmondotta, hogy az ál­lati termékeket feldolgozó iparok 8,1 százalékkal adtak többet, a növényi eredetű alapanyagokkal dolgozó üzemek pedig 4,7 száza­lékkal fokozták teljesítményüket 1971 első félévéhez képest. Mind­ezt egybevetve, az élelrrtiszeripar az év első hat hónapjában 7,5 százalékkal több árut értékesí­tett, mint az elmúlt év azonos időszakában, s ennél is nagyobb arányban — 9,2 százalékkal — nőtt a belkereskedelmi áruérté­kesítés. A jó munka nyomán nőtt a vállalatok nyeresége. A második félévben az év első hat hónapjához hasonló zavarta­lan élelmiszer-állátásra lehet számítani. Zöldségből és gyü­mölcsből általában jó termés- eredménnyel biztatnak a termés- becslések és így remény van ar­ra, hogy az élelmiszergazdaság legalább annyival több árut ad majd az év hátralevő részében, mint amennyi a jó ellátáshoz hiányzott a kritikus tavaszi, nyáreleji hónapokban.

Next

/
Thumbnails
Contents