Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

\ A zöldségfélék gombabetegségei elleni védekezés A meet uralkodó párás, meleg időjárás a gombabetegségeknek nagyon kedvez. Igen súlyos ká­rokat okozhat, különösen a burgonyarvész, a paradicsomvész, a hagymaperonoszpóra, a bab- íenésedés, az uborka- és a diny- myefenésedés és a káposztape- ronoszpóra. 'Ezek a betegségek! megyénkben már felléptek. Burgonyavész Párás, nedves időjárás esetén veszélyezteti a burgonya ter­mesztést. A fitoftórás betegség legkorábban júniusban, virág­záskor jelentkezik. Az alsó le­veleken gyorsán barnuló folto­kat látni, amelyek többnyire a levél hegyétől, szélétől indul­nak ki. A főitek kedvező idő­járás esetén nagyöbbodnak. Tartósan párás időben rohamo­san ellepik nemcsak a levele­ket, hanem az egész növényt, sőt a gumók is fertőződhetnek. A gomba tevékenységére a 12— 20 C°-os hőmérséklet a legked­vezőbb. A korai fajták fogéko­nyabbak, mint a későiek. A fitoftóra a paradicsomot is fertőzd: a levélen foltossá­got, a gyümölcsön rothadást! okoz. A paradicsomon ez a be­tegség később jelenik meg, mint a burgonyán. A paradicsom­vész tüneteinek megjelenését július 7-én észleltük. Hagymaperonoszpóra Csapadékos tavaszi, nyár ele­ji időjárás esetén, július ele­Retekből őszi fogyasztásra a Müncheni sör, télire az Erfurti kerek fekete magja vethető. Az előbbi tenyészideje 9—100, az utóbbié 100—120 nap. Július vé­gén, augusztus elején vetjük, csírázási ideje 6—8 nap. Ezer mag súlya 7—10 gramm, 1 négy­zetméterre, 6x6 vagy 6x8-as sor- és tőtávra 3—4 gramm magot vessünk, ebből 150—200 retek terem. A vetés mélysége egy­forma 1—1,5 cm legyen, mert csalk így kapunk egyöntetű nö­vényállományt. A vetéshez sok helyen tüskéshengert használ­nak, az egyöntetű lyukhelyeket készítik el vele. A vetés után pedig a földet komposzttrágyá- val vagy más, érett trágyás földdel beterítik és sima hen­gerrel letapogatják. Mindkét eszköz fából, házilag is elkészíthető. A retket szíkleveles korban úgy kell egyelni, hogy a kis le­vélkéket a talaj felett letépjük. A téli retekfajták nagy testű- ek, 10—12 cm távra ritkítsuk a jón 80—100%-oe pusztulást okozhat. A hagymáié ve leken a fertő­zés első jeleként kifakult, szür­készöld foltok jelennek meg, amelyeken később a gomba sza­porítóképleteinek kékesszürke, finom penészbevonata képződik. A beteg levelek lelankadnak és idő előtt elszáradnak. A zöld részeli károsodása következté­ben a hagymák kicsik marad­nak, éretlenek és mint ilyenek, kevésbé eltarthatok. Babfenésedés A bab fő károsítója. A tünet legszembetűnőbben a hüvelye­ken észlelhető. A hüvelyen erő­sen bemélyedt, kerek, vagy hosszúkás, vörösbarna udvarral körülhatárolt sötétbarna foltok (keletkeznek. A foltokon fejlőd­nek ki a gomba szaporítókép­letei. Súlyos fertőzés esetén a sűrű foltok némileg párduebőr- höz hasonló képet mutatnak. A foltok mélyén bevágódmak a hüvely falába. A magvak is | fertőződhetnek. Az ilyen mag j Sötét foltos, fénytelen és rán­cos. A beteg magból foltos, seb- helyes, satnya növény fejlődik, amely előbb-utóbb elpusztul. Uborka­és dinnyefenésedés Különösen a dinnye-termesz- ] lesünket károsítja. Fő szerepe j van abban, hogy hazánkban az utóbbi időben a dinnyetermesz­növényeket. További munkái a porhanyítás és a gyakori öntö­zés. A felső 10—15 cm-es talaj­réteget állandóan nedvesen ta­nácsos tartani, ha jó eredményt alkarunk elérni. A céklát is télen fogyasztjuk leginkább, amikor friss salátá­nak való már nincs. A házi­asszonyok a 4—6 cm átmérőjű céklát kedvelik leginkább. Ezer mag súlya 13—22 gramm, 24—35 cm sortávra, 2— 4 cm mélyre, négyzetméteren­ként, 8—10* gramm magot ves­sünk. A Detroit és a Bibor- gömb fajta egyaránt alkalmas másodvetésre. A cékla a nitrogén- és káli műtrágyát igényli leginkább. Az öntözést a cékla feltétlenül meghálálja. Ha nincs erre mó­dunk, legalább a keléskor és a fejlődési időszak kezdetén ön­tözzük a vetést. A legtöbb csa­padékot július közepétől szep­tember végéig igényli a másod­vetés. tés jelentősen visszaesett. A be­tegségre jellemző: a görög­dinnye levelén kerek, vagy to- jásdad, vizenyős, fakózöld, majd később barnuló foltok jelent­keznek. A sárgadinnye és ubor­ka levelén a foltok halványzöl­dek, később sárgásbarnák, vagy vörösek. A levélnyeleken és a száron is kisebb-nagyóbb bemé- lyedő foltok jelennek meg. A fertőzés folyamán a folt egé­szen körülveszi a szárat. A szö­vetek elroncsolódnak, az e fö­lötti részeken a levelek elhal­nak. A gyümölcsön szintén vi­zenyős, fakózöld, a sárgadiny- nyén világosbarna, a görög­dinnye gyümölcsén pedig fakó­zöld, szürkésbarna erősen bemé- lyendő 0,5—2 cm átmérőjű fol­tokat idéz elő a gomba. A fer­tőzést a mag felületére tapadt gombaspórák átvehetik a követ­kező évre. Káposztaperonoszpóra A káposztafélék egyik legve­szedelmesebb betegsége, amely a palánták és idősebb növé­nyek elpusztításával, illetve ká­rosításával nagy veszteséget okozhat. A palántaágyban a leveleken elmosódott szélű, szür­kés-sárga, vagy sárga foltok keletkeznek. A foltoknak meg­felelő levélífonák részén szür­kés-fehér penészbevonat képző­dik. A gomba már a szákleve­let is fertőzheti! A tenyészidő végén kártétele ismét látható. A külső leveleken a fertőzés nyomán fekete foltok fejlődnék, a beteg levelek elsárgulnak és a földre hajlanak. A becők is fertőződhetnek. Tárolás alatt a gomba levéLről-levélre fertőzve hatol a torzsába. Az ismertetésből kitűnik, hogy az egyes betegségek járvány­szerű fellépése milyen követ­kezményekkel jár. Éppen ezért a nagyobb károk elkerülésére indokolt a megelőző jellegű vé­dekezések elkezdése, ismételése. A védekezés elvégezhető a következő szerek egyikével: Dithane M—45 0,2%, Rézoxi- klorid 50 WP, Cupravit 0.4— j 0,5 %-os, Miltox Special, Cup- j rosan Super D 0,3—0,4 %-os, I Folpan 50 W'P, Buvicid FO, 2—j 0,25 %-os, Zineb 0,2—0,3 %-os, j Recin Super 0,3—0,5 %-os, Fun- I dazol 50 WP 0,06—0,08 %-os (kivétel a burgonyavész. para­dicsomvész, hagymaperonoszpó­ra) töménységű permedével. Porzószerek közül: Ortho- Phatlán porozó, Dithane D 8 porozó, Dithane D 8 K—50 po­rozó 0,6—1 kg/100 négyszögöl mennyiség felhasználásával al­kalmazható. Hagyma kezelése esetén nedvesítőszert feltétlenül használni kell (Citowett). A javasolt töménységű per- metlevekből a növényállomány fejlettségétől függően 22—36 li­tert kell felhasználni 100 négy­szögölenként. Felhívom a figyelmet a mun­kavédelmi óvórendszabályok és a ‘várakozási idők szigorú be­tartására. Perjés József növényvédelmi szakmérnök Az Országos Gumiipari Vállalat Kereskedelmi központja értesíti T. vásárlóit, hogy f gumiabroncs-raktáraiban és CORDATIC szak üzlete ben augusztus 1-től 7-ig, leltározás miatt szünetel az árukiadás 10 BÉKÉS MEGY&mhusÍc, 1972. JÚLIUS» 35. ­Pali bácsi ssőlője Ilyen gyönyörű fürtök mellett szépen telnek Kvasz Pál nyug­díjas napjai Békéscsabán. A szőlő ebben az évben általában minden felé jól kötött. Az erős molyfertőzés azonban sok für­töt elvitt onnan, ahol nem védekeztek. Pali bácsi elejét vette a moly károsításának, így szőlőjének fürtjei egészségesek, szé­pen fejlődnek. Fotó: Demény Gyula Mennyi műtrágyát adagoljunk az öntözővízbe? Fiatal gyümölcsfáink töve kö­rül a talajt 60—100 cm sugarú körben egész nyáron át borítsa lekaszált fű, szalma, vagy szal­más trágya. Ha erre nincs le­hetőség, rendszeresen lazítsuk a talaj felszínét. Az öntözővízzel műtrágyát is adagolhatunk. Tíz liter vízbe 20 gramm kálisót és 20 gramm pé_ tisót, vagy 50 gramm vegyes mű­trágyát oldjunk fel. A 3—4 éves letermett szamó­catöveket ássuk ki, csak azokat hagyjuk meg, amelyekről szapo­rítóanyagot akarunk nevelni. A betelepítendő szamócaágyások talajára szórjunk Hungária L7 porozószert (14 dkg-ot 100 négy­zetméterre), amely a talajba for. gatva elpusztítja a pajorokat. Alma- és körtefáink vegysze­res kezelésén kívül érdemes a fák törzsére almamolyfogó övé­két raknunk. Hullámpapírból ké­szítsük és spárgával vagy rafi­ával erősítsük fel a törzsekre. Az eljárás célja az almamoly kifejlett hernyóinak összegyűjté­se. A gyümölcsben fejlődő alma- molyhemyók ugyanis fejlődési idejük végén kimásznak a ká­rosított termésből és bábozódás. ra alkalmas helyet keresnek. E célra előszeretettel választják a hullámpapír-öv védett zugait. Az öveket hetenként-tíznaponként cseréljük. A leszedett öveket göngyöljük össze, majd égessük el. Továbbra is igyekezzünk sző­lőnk talaját gyommentesen tar­tani, mert ezzel lényegesen csök­kenthetjük a gombabetegségek fellépését. Ha nem akarunk a kapálással fáradni, akkor Gra- moxonenal vagy Gomex-szei irt, suk a gyomot. Lehetőleg szél­csendes időben, terelőlemezekkel permetezzük ki a vegyszert, ne­hogy hasznos növényre jutva, azt is károsítsa. Ismét előtérbe került az öntö­zés, különösen ott, ahol amúgy is kevés eső hullott az utóbbi időszakban. Ne feledjük, hogy legjobb az arany középút; sem a túl sok, sem a kevés víz ada­golása nem jár eredménnyel. A 25—30 mm (négyzetméterenként 25—30 liter) egyszeri öntözésre elegendő például a paradicsom­nak, karalábénak, uborkának, dinnyének. A két előbbi nö­vény a sok víztől felreped, a két utóbbi pedig sekély gyöke- resedése folytán nem igényli a túl sok vizet. Az öntözővízbe ajánlatos a nyár folyamán lega­lább hetenként egyszer pétisót oldani, négyzetméterenként 6—8 dekagrammot, a növények fej­lődése szerint. A borsó szedésének befejezés után elengedhetetlen a fertőzött növényrészek megsemmisítése. A borsószalma feletetésével vagy elégetésével jelentős mér­tékben csökkenthetjük az asz- kohitás foltosság, a lisztharmat és a borsórozsda továbbfertőzé- séiíek forrásait. .. ___ R etek és cékla másodvetésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents