Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Mfl: A „LÄZADÖ ASSZONYOK”... (5. oldal)' • ÜNNEPEL MEGYÉNK LEGFIATALABB VAROSA (9. oldal) Huszonötezer Ennyien lesznek idén a csalódottak, az elkeseredettek és boldogtalanok. Ennyi családhoz viszi a posta ezekben a hetekben az egyetem, vagy főiskola elutasító végzését. Az elutasítottak kisebbik része —■ a felvételizők 6 százaléka — még reménykedik, hátha fellebbezése során a miniszteri döntés besegíti a hőn áhított intézménybe és szeptembertől ő is az egyetemi polgárok sorába kerülhet. Az ország 62 felsőoktatási intézményébe, — az idén tetőzött. demográfiai hullám eredményeként! — 39 251-en adtak be felvételi kérelmet tizennégy és félezer helyre. Akárhogy is számoljuk, az elutasítottak száma csaknem 25 000. Ez a tény vitathatatlanul súlyos társadalmi konfliktus gyújtópontja, hisz többen maradnak az egyetemek, főiskolák kapuin kívül, mint ahányan belül kerülnek. A gimnáziumban végzett közép- iskolásoknak mindössze 30— 35 százaléka jut be a főiskolára, egyetemekre, a többiek évek óta ott állnak minden szakképzettség nélkül és többnyire íróasztalt keresnek maguknak. Próbáljuk meg végiggondolni mi az oka ennek a csaknem háromszoros túljelentkezésnek, és mi les*2 3 sorsa a lemaradóinak népes tartalékseregének? Elsőnek h jelentkezések aránytalansága tűnik szembe, ami azért rendkívül káros, mert a frekventált karokról, szakokról túlságosan sok jó- képasségű fiatal marad ki évről évre, s válik esetleg megkeseredett, pályatévesztett emberré. Tény, hogy a jogi, az orvosi és bölcsészkarra jelentkezők legkevesebb 4—6 vetélytárssal állnak szemben, azok viszont, akik a nagy távlatokat nyújtó műszaki egyetemekre, vagy a tanárképző, matematikával kombinált szakaira jelentkeznek, szinte verseny nélkül kerülnek a felsőoktatásba. Az idén a budapesti ELTE pszichológiai szaka vezetett, itt 15,5-ször annyi volt a pályázók száma, mint a rendelkezésre álló helyeké. Ugyancsak ilyen „mértéktelen” az érdeklődés a biológiai tudományok iránt. Budapesten biológia-kémia szakra hétszer annyian jelentkeztek, mint amennyien felvehetők. A pálmát Debrecenben a történelem-földrajz szak vitte," ott minden egyes helyért tízen versengtek, viszont ugyanitt a matematikaábrázoló geometria tanári szakon nem akadt elég jelentkező. Szegeden pedig, ahol általában csak minden ötödik jelöltet tudtak felvenni, kevés pályázó akadt a kémia-fizika szakon. Mindez azt mutatja tehát, ‘hogy hiába javult a felsőszintű pályaválasztási tájékoztatás, és hiába tudja előre az érettségiző fiatal, hogy a különböző felsőiskolákban milyen mértékű versennyel kell számolnia, még mindig igen sok az illúzió, a divatos pályákhoz való görcsös ragaszkodás, a realitások figyelmen kívül hagyása. És ennek oka, a középiskolák pályairányító tevékenységének elégtelenségét is mutatja. Feltűnő például, hogy mennyire nem képesek felkelteni az érdeklődést a gimnáziumokban a természettudományok, különösen a matematika iránt, amely pedig egyre inkább, szinte minden értelmiségi munka alapját képezi. A keretszámokat az egyetemek kapacitása, a murikaerőgazdálkodás szempontja, a túlképzés veszélyének elkerülése együttesen szabják meg. Célszerűtlen lenne tehát a nyomásnak engedve, úgy segíteni a huszonötezres tartalékseregen, hogy velük később a diplomájuknak meg nem felelő munkakörben dolgozók létszámát gyarapítjuk. * Mégis, a kívülmaradőkra gondolva nem lenne helyes lebeszélni bárkit is a jelentkezésről azzal, hogy jónéhány helyen csekélyek az esélyek. Bölcsebb, mert nagyobb erőfeszítésre sarkall, ha tudomásul vesszük, hogy aki ma diplomát. akar, annak népes mezőnyben és igen nehéi versenyt kell „futnia”. Ezt 'a versenyt ma a közoktatás vezetői igyekeznek a lehető legtisztábbá tenni, a képességek, a pályaalkalmasság és az adott teljesítmény értékelésével. Aki egyetemi végzettséget akar szerezni és rátermett a pályára, az, ha vargabetűvel is, ha sok nehézség árán. is, — a statisztikák makacs számai szerint két-há- rom évi próbálkozás után, — de rendszerint eléri célját. Az egyén számára pedig nincs biztatóbb, mint az, hogy akiben kellő mértékű reális, a társadalmi érdekkel összhangban álló pályaérdeklődés alakul ki, az tartósan nem marad kívül az egyetemi kapukon. K. £. Á. G. HÍREK ■ ■ ünnepelnek az aratók Csehszlovák és lengyel táncegyüttes Békés megyében Ma, vasárnap délután érkezik Békéscsabára a III. Szegedi Nemzetközi Szakszerve- zei Néptánc Fesztiválról két Európa-szerte ismert együttes. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezetői adnak fogadást a csehszlovák Vsa can és a lengyel Rzeszo- wiacy Együttes tiszteletére, majd a Balassi táncosaival találkoznak a vendégek. Hétfőn délelőtt Gyula nevezetességeivel ismerkednek a két csoport tagjai, majd este 7 órától a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházban adják elő elsősorban morva, illetőleg lengyel táncokból ösz- szeállított műsorukat. Kedden Orosházára látogatnak, ahol a Petőfi Művelődési Központ társastáncosai mutatják be tudásukat külföldi kollégáiknak. A vendégek búcsúfellépése kedden este 7 órakor kezdődik az orosházi művelődési központban. Hatezer-négy száztizenöt a gabonát a Szeghalmi A Szeghalmi Állami Gazdaságban keden, július 18-án délben fejezték be az aratást. A kalászosok vetésterületének 6415 holdjáról 420-an takarították be a termést. A 27 kombájn és kezelőik ddrakas munlkát végeztek, s így az átadott 700 vagonnyi szem kellő időben érkezett a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz. Jól rajtoltak az idén a Mező- hegyesi Állami Gazdaság kom- bájnosai. Az 5 300 hold. búzát például összesen 15 munkanap alatt takarították be. - Holdanként 24,54 mázsás átlagtermést értek el, a tervezettnél kevesebbet, ami a rendkívüli aszály következménye. Mezőhegyest még a nyári csapadék is elkerülte, ma is hazánk legszárazabb vidéke. Ennek ellenére az holdról takarították be Állami Gazdaságban A Szeghalmi Állami Gazdaság aratói a sikeres betakarítást ma, vasárnap egésznapos beregfürdői kirándulással ünnepük meg. A fürdőzést, napozást, pihenést csak délben szakítják- meg arra az időre, míg az ünnepi birkapaprikást elköltik, illetve egy-egy üveg sörrel leöbUtik azt. új szovjet búzafajták a Kavkáz és az Auróra jól bírta a szárazságot, mert akadt olyan tábla, amelyik holdanként 31— 35 mázsa termést hozott. A búza minősége kiváló. így a gazdaság a tervének megfelelően az idén 500 vagon kiváló minőségű vetőmagbúzát ad el az államnak, s a felárból megtérül a búzatervből eredő kiesés. 500 vagon vetőmagbűza egyetlen állami gazdaságból Klasszikus vígjáték a Várszínházban A Gyulai Vársj'n’->?T idei második előadássorozatán Racine A pereskedők című vígjátékit láthatja a megye s a távolabbi városok, falvak közönsége. (Fotó: Demény Gyula)
