Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
A grafológiától a tudományos írásvizsgálatig Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében „Grafológia és írásvizsgálat” címmel előadást tartott Kovács József Sándor pszichológus-írásszakértő és Kocsis Ferenc igazságügyi írásszakértő. Az előadás alapvető témája az írás tudományos értékelése; a köztudatban lévő torzított, hamis grafológiai nézetek és a tudományos módszereken alapuló írásvizsgálat elkülönítése volt. ★ Sok embert érdéM ez a kérdés, mely számtalan buktatót rejt a laikusok, vagy a íéMélké- szültségű vizsgálódók számára. A tudósoknak is komoly erőpróba; nap mint nap le kell szá- molniok a téves nézetekkel. Ahhoz, hogy megértsük az írásivizs- gálat lényegét, tisztában kell lennünk néhány elengedhetetlen alapfogalommal. A mai életformához már rendkívül szorosan kapcsolódik az írás. Az átlagember sok-sók sort leír naponta, s természetesen írása tartalmára fordítja figyelmét, nem formai sajátosságaira. Mi is tulajdonképpen az írás? A kérdésre 'Kovács József Sándor pszichológus-írásszakértő válaszol: — Az írás a gondolafközvetí- tes, a gondolatrögzítés eszköze. Az írásbeli gondolatközvetítés a 'kialakult, egységesített írásjelek segítségével történik. Az írás szorosan együtt fejlődik a társadalommal. Nem képzelhető el kézírás sem az öröklött és veleszületett adottságok, sem a szerzett készségek néilkül, sem gyakorlás nélkül. Az írás, mint gondolatközvetítő eszköz kapcsolódik az élő beszédhez. Az élő beszédnek egyéni sajátságai vannak, vajon az írás is * rendelkezik-e hasonlóval? — Természetesen. Az „ahány ember, annyiféle” közmondás igazsága az, hogy az emberek az élet minden területén történő megnyilvánulásaikban emberiek (itt az emberi szigorúan az élőlénycsoport faj-fogalmát jelenti), reakcióikban mások, különböznek egymástól, azaz egyéniek. Ahogy mondhatjuk azt, ahány ember, annyi élőbeszéd, ugyanúgy igaz az is, ahány kézírás, annyi ember. Az életkorok betűformáinak változásaitól eltekintve milyen törvényszerűségek szerint fejlődik ki az egyéni íráskészség? —• Az íráskészség kialakulásának általános fiziológiai sémaja a következő: Az írásfolyamat kezdeti szakaszában (első osztályos gyerekeknél) tudatos tevékenység. (Gondosan rajzolja a betűket.) Ebben a folyamatban a második jelzőrendszer érvényesül, ezután az íráskészség fokozatos elsajátításával párhuzamosan a második jelzőrendszer szerepét az első veszi át, végül az egészséges fejlődés törvényei szerint az íráskészség automatizmussá válik. Nem oetűket rajzolunk, mint a kezdeti szakaszban, nem is szótagokat, hanem szavakat, szókapcsolatokat írunk le. Az íráskészség tehat tanulás útján keletkezik. Megmaradási szintje az egyéniségtől függ, az anatómiai és fiziológiai sajátságokon kívül például az írás gyakorlásától. A kialakult automatizmussá vált írás mit mond el írójáról? 4scaBeB9BSBRB9SB9BsaBaa»H*«aBBaaa«cas — Ennél a kérdésnél tiszta vizet kell önteni a pohárba, vagyis elhatárolni a „kávéházi grafológiát” a tudományos írásvizsgálattól — mondotta Kocsis Ferenc igazságügyi írásszakértő. Az emberek többségét izgatja ez a kérdés, de sokan hajlamosak egyéni kíváncsiságuktól és — mondjuk ki — hiszékenységüktől vezettetve bárkinek, aki magát grafológusnak vallja, elhinni saját írásának legkevésbé sem tudomáhyos elemzését. Ami úgy történik, hogy a „grafológus” tudja az illető írástulajdonosnak nemét, foglalkozását, életkorát. íráskészség! fokát és és ezeknek általános jegyeit érvényesíti „vizsgálatánál”, melyben az egyén jellemzésére utal. Majdnem olyan ez, mint a tenyérjóslás, vagy az álomfejtés megszállottjainak okoskodása. Ha ilyen téves információkat kap az ember magáról, vagy az utóbbi példákat tekintve jövőjéről, és elhiszi, hajlamos lesz akarattal idomítani magát e feltevésekhez. s ha netán valamilyen vonatkozásában bebizonyosodik valami, „lám, milyen igaz volt” gondolatban nyugszik meg, pedig végeredményben hazugság, amely a személyiség súlyos károsodásához vezethet. A helytelen grafológusszemlélettől tehát óvakodnunk kell. Mégis, kik fordulnak saját „jószántukból” grafológusokhoz? Kovács József Sándor véleménye erről a kérdésről így hangzott: — Ilyen értelemben feltétlen akaratgyengék, akik döntésképtelenek. „sorsuk” felelősségét igyekeznek másra hárítani. Csak az a baj, hogy mindezt nem tudják magukról, még azt sem tudják, kire hárítják a döntést. Elhinni viszont kritikátlanul hajlandók. Beszéltünk már a kézírás tudományos meghatározóiról, melyekhez még egész sor kapcsolódik, utalva Kovács József előadására: életkor, műveltségi szint, vérmérséklet, egészségi állapot, az írás helyzeti feltételei, papír, ceruza, toll és egyéb külső-belső determinációk. Kérdésünk az, hogy a leírt sorok ismerete milyen visszakövetkeztetésekre nyújt lehetőséget, s ennek gyakorlati haszna hói nyilvánul meg? — Az írott szöveget csak és kizárólag tudományos felkészültséggel szabad vizsgálni, épp az imént említett félrevezető lehetőségek miatt. A mai tudományos írásvizsgálat segédtudomány, kiegészítője az orvostudománynak és a pszichológiának. Elsősorban tehát az a célja, hogy a gyógyászatot szolgálja. A rajz és az írás tükrözi az idegrendszeri elváltozásokat, s ezeknek vizsgálata kétségtelenül eredményesebbé teszi az orvostudományt. Éles példája: a paralí- zisben vagy agyvérzésben szenvedők kézjegyeiből következtetni lehet a betegségre, vagy az elektrosokkos kezelésnél is alkalmaznak íráspróbákat klinikai megfigyeléssel, gyógyítás céljából. Vagy távolabbi példa kedvéért: még az űrhajósképzésnél is végeznek íráspróbát. Gyakorlati haszna tehát ezúton nyilvánul meg. Hídvégi Éva imm/Mzi Q 1973. JÚLIUS Z. Szocialista brigád —* kiváló dolgozókkal Kevés kollektíva dicsekedhet azzal, hogy minden tagja a Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosa. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Tyeló Bolt címhez az egész kollektíva példás munkája kellett, az eladópult mellett éppúgy, mint a pénztárnál, vagy a raktárban. A KERMI remrég tartott vizsBö választék, ízlésesen rendezett pult a hús- és töltelékáru osztályon. szeszed! a szemetet, lemossa a vásárlókosarakat, vagy eppen vizes ruhával feltörk a köves padlót. A kollektíva munkájához ez is hozzátartozik. De sűrűn láthatják Hugyik Jánost, a bolt igazgatóját, Müller Lászlóné helyettest, Jámbor Ferencet és Lipták Károlyt a két műszak vezetőjét, akik figyelő szemmel járnak az áruval megrakott gondolák között, intézkednek a polcok feltöltéséről, s akkor is, ha úgy látják, valamelyik pénztárnál tumultus keletkezett. Ebben a boltban ritkán kell hosszú perceket elfecsérelni fölösleges sorbanállás- sal. A bolt vezetői azt sem tartják tekintélyrombolásnak, ha odaállnak a pult mögé olyankor, amikor valamelyik részen sok a vásárló, s az eladók nem győzik. Gondoskodnak az utánpótlásról is, hiszen minden évben itt dolgoznak a harmadéves tanulók. Az idén 14 tanulójuk van, s csupán négy marad itt, a többi más boltokban hasznosítja majd, amit a Tyereskova bri-. gádtól nemcsak szakmailag, hanem az udvariasság és a7 előzékenység terén tanult. Szűcs Péter, a vállalat áruforreskova brigádja ezt mondhatja magáról. Hol található? Békéscsabán a 30-as számú boltban, közismertebb nevén, a Tanácsköztársaság úti új ABC áruházban. A brigád vezetője Müller Lászlóné — aki a beüt helyettes igazgatója is — nem most kezdte a pályát. Bár korát tekintve fiatal, mégis a legrégibb dolgozója az áruháznak, 1958 óta. Még a régi kis boltban kezdte több társával együtt. Akkor szintén jó eredményeket ért ej a brigád, erről tanúskodik a díszes napló, melyet megőriztek, bár ma már egy újabba írják legfontosabb eseményeiket. Van mit bejegyezni. Megalakulásuk után röviddel 1961-ben már oklevelet kaptak, azután pedig a jelvények következtek a megfelelő fokozat szerint, 1970-ben megkapták az aranykoszorús jelvényt. íratlan szabályuk is van: soha nem szabad a színvonalból engedni. Amit elértek, azt tartani kell, sőt egy fokkal előbbre jutni. S hogy mennyire tartják be, bizonyíték erre az 1971-es év, amikor .elnyerték a Kiváló Bolt címet. gálatot a vállalat boltjaiban, s a legtisztább, legszebb, az árukezelésben legjobb boltnak minősítette a 30-as ABC-t. Ez annak is köszönhető, hogy a szaktudás, áruismeret, a, áruk gondos kegalmi osztályának vezetője a 30- as ABC-ről a következőket mondotta: A kollektíva tagjai bátrak, kezdeményezőék, a különböző vállalatokkal közös bemutatókat tartanak, s az új cikkek bevezetésétől nem félnek. Ami Müller Lászlóné és segítőtársai a raktározást ellenőrzik. A régi csapat tagjai példái mutatnak. Jámbor Ferenc műszakvezető, Marik Ilona, Biliezki Ilona 1964 óta együtt dolgozik. De akik később jöttek, azok is tartják a szintet, hiszen á Kivázélése mellett mindenki a saját posztján tudta mi a teendője, s lelkiismeretesen dolgozott. Akik a boltba járnak vásárolni, sokszor láthatják a kékköpenyes takarítónőt, aki öszviszont a legfontosabb: a szocialista kereskedelem elvei szerint dolgoznak. Ügy hiszem ennél nagyobb dicséretet nem mondhatott volna. Kasnyik Judit Helyi beszerzéssel is biztosítják naponta a friss zöldséget, gyümölcsöt. Fotó: Demény
