Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

A Szovjetszkaja Rosszija meg­bízásából a TASZSZ tudósító­ja nyilatkozatot kért Olof Pal­me svéd miniszterelnöktől az európai biztonsági értekezlet összehívásának kérdéséről. A miniszterelnök kijelentette, hogy nagyon jónak látja a ki­látásokat az értekezlet előkészí­tését célzó sokoldalű találkozó összehívására, s reméli, hogy ez a találkozó hamarosan létre is jön Helsinkiben, a finn kor­mány javaslatának megfelelően. Arra a kérdésre, hogyan já­rul hozzá Svédország az eu­rópai biztonság megteremtésé­hez, Palme kifejtette, országa a biztonsági értekezleten támo­gatni fogja azt a javaslatot, hogy a békés egymás mellett élés elveit, amelyeket az ENSZ alapokmánya is tartalmaz, felté­tel nélkül alkalmazzák az eu­rópai helyzetre. — Magától értetődik, hogy Svédország továbbra is kitart hagyományos semlegességi poli­tikája mellett. (TASZSZ) Magyar — osztrák egyezmény Rogers a SALT-ról Az amerikai képviselőház külügyi bizottságában a rakéta­elhárító rendszerek korlátozásá­ról megkötött szovjet—amerikai szerződés és a támadó stratégiai fegyverzet korlátozásáról szóló ideiglenes megállapodás vitájá­ban nyilatkozatot tett Rogers amerikai külügyminiszter. A moszkvai tárgyalások ered­ményeként aláírt dokumentu­mok — jelentette ki — példa nél­kül álló lépést jelentenek a stra­tégiai fegyverkezési hajsza meg­állítása terén. Ezek a megálla­podások konkrét biztosítékot szolgáltatnak arra, mit lehet el­érni türelmes tárgyalások révén. (MTI) A magyar külkereskedelmi miniszter és az osztrák keres­kedelmi és iparügyi miniszter pénteken Bécsben aláírta a két állam között a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelölésé­nek és a származásra utaló egyéb megnevezésekről szóló egyezményt és az ahhoz csatla­kozó jegyzőkönyvet. Az egyezmény, amely elsőíz­ben jött létre a két ország kö­zött, meghatározza és mellékle­teiben tételesen felsorolja azo­kat a származási országra uta­ló magyar, illetve osztrák me­zőgazdasági és ipari termékeket, amelyek az egyik szerződő fél országában csak akkor forgal­mazhatók, ha azok valóban a másik fél országából származ­nak. Az egyezmény tehát kizár­ja a fogyasztók megtévesztésé­nek lehetőségét. A két miniszter tárgyaláso­kat folytatott a magyar—oszt­rák gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről és megvizs­gálták, milyen intézkedések szükségeseik az ipari együttmű­ködés, valamint a kétoldalú árucsereforgalom kölcsönös megkönnyítése és további foko­zása érdekében. Ezzel kapcso­latban megtárgyalták a két or­szág között létrehozandó új, korszerű alapokon nyugvó hosz- szúlejáratú megállapodás elvi kérdéseit. (MTI) Megalakulás előtt a finn kormány Svéd nyilatkozat A finn kormány benyújtotta lemondását. Képünkön Kékkő-: nen elnök (balról) üdvözli Paa- ! siót, a távozó minisztert. (Telefotó — AP—MTI—KS) j — ■ / ■ ■ Kormányválság ! Hollandiában í ■ ■ Juliana holland királynő a ■ kormány lemondása nyomán : megkezdte konzultációit a kor- I mányválság megoldására. : A Reuter-iroda hágai tudósí- : tója lehetségesnek tartja, hogy a j királynő újból a régi miniszter, j elnököt kéri fel az új kabinet] megalakítására. A kormány vál- • ságot, az öt pártot tömörítő koa- • líció lemondását — mint isme- ■ retes — két szocialista miniszter; lemondása idézte elő. (AFP) ■ * f : 2 ÍÍPÚJSÁC 1972. JÜLIUS 22. ÉRTESÍTJÜK partnerein­ket, hogy 1972. július 31-től— augusztus 10-ig Ezen idő alatt az áru. kiadás szünetel. AMFÓRA ÜVÉRT, Békéscsaba. 413475 Tíz nap a Szovjetunióban A 700 ezer lakosú Zaporozs- je nem első, nem is második, hanem csak a hatodik legna­gyobb városa Ukrajnának. A méretekre jellemző, hogy a Zaporozsjét átszelő Lenin su­gárút hossza 20 kilométer. A város ipari gócpont. Van többek között vaskohászati üzeme, csiszolókorong-, alu­mínium-, személygépkocsi, ti­tán- magnézium és trafógyára, speciális acélműve, vasérc­kombinátja, motorgyártó üze­me. A könnyűipari üzemek közül jelentős a cipő- és kon- fekciós ruhagyára, de fejlett az élelmiszerfeldolgozó ipara is. A legnevezetesebb talán mégis a Dnyeprogesz, az a vízierőmű .amelynek a létre­hozását a GOELRO-terv alap­ján 1920-ban hagyták jóvá 20 más hő- és vízierőművel, együtt. Ennek köszönhető, hogy az egykori Alexandrov kisvárosból 1921-ben Zapo- rozsje (Sziklákon túli), hatal­mas ipari város lett. Az erőmű párttitkára, Zad- ko Grigorij Petrovics ma sem tud meghatódottság nélkül be­szélni az egykori építőkről, akik a terv elkészülte után, 1927. március 14-én kezdték meg a munkát. Az ország minden népe összefogott, hogy megvalósítsa a nagyszerű ter­vet. Itt született meg az EL munkás-mozgalom. A munká­sok túlszárnyaltak minden ad­digi betonozási rekordot. A külföldi szakértők nem hittek abban, hogy az erőmű elkészül. Az első gépegység azonban már 1932-ben áramot szolgáltatott. Akkor kapta az erőmű a Lenin nevet, a KOM- SZOMOL pedig a Lenin Ér­demrendet. A duzzasztó 36 méter ma­gasra emelte a víz szintjét, óriási tó képződött, a sziklák eltűntek. A Dnyeper (zsilip­pel) hajózhatóvá vált. A fel- duzzasztott víz hatalmas terü­leteik öntözését tette lehetővé. A második világháborúban a visszavonuló szovjet hadsereg használhatatlanná tette a ví­zierőművet. Felrobbantotta a duzzasztómű egy részét. A fa­siszta német csapatok helyre akarták hozni, de nem sike­rült nekik. A város felszabadításában, 1943 végén 2 ezer szovjet ka­tona esett el. A harcok 2 és fél hónapig tartottak. A né­metek visszavonulásuk előtt fel akarták robbantani az erő­művet, de egy ismeretlen szovjet katona élete feláldozá­sával elvágta az elektromos vezetéket. A katonának em­lékművet állítottak, mely előtt mi is egyperces néma meg­emlékezéssel adóztunk. A külföldi sajtó 1945-ben világgá híresztelte, hogy a duzzasztóművet soha többé nem lehet helyreállítani. Ám ismét összefogott az egész or­szág és 1947-ben az első egy­ség, 1950-ben pedig az egész működött. Lengyelország ünnepén Huszonnyolc esztendeje an­nak, hogy Lublinban — a szov­jet. hadsereg és a lengyel nép­hadsereg által felszabadított te­rületen — kibocsátották a töite_ nelmi jelentőségi júlivsi kiált­ványt. Ezzel az elv< programmal lépett a baráti Lengyelország a társadalmi halat ás és a Szovjet­unióval való szövetség útjára. A második világháború ször­nyű szenvedést okozott az em­beriség jelentős részének. A há­borús szenvedések és károk szo­morú listáján Lengyelország az elsők között van. Lengyelektől hallani: a második világháború visszavezette országukat a XIX. századba. Amíg 1933-ban Len­gyelországnak 35 millió lakosa volt, a háború végére a népes­ség 24 millióra csökkent. Váro­sok, falvak tömege — mondhat­ni egész Lengyelország — rom­halmazzá vált Az azóta eltelt több mint ne­gyedszázad bebizonyította a szocialista út választásának he­lyességét. Lengyelország új tár­sadalmi rendszerét építve kihe­verte a háború megpróbáltatá­sait, megszilárdította nemzetkö zi helyzetét, gyökeresen megvál­toztatta gazdasági és társadalmi struktúráját. Különösen figyelemreméltó eredményeket ért el az ország gazdasági téren. 1950—1970 kö­zött hét és félszeresére növeke­dett Lengyelország ipari terme, lése. A negyedszázaddal ezelőtt még alapvetően agrárjellegű Lengyelország kiépítette fejlett, sokrétű iparát. A nyersanyag­termelés számos ágában, a gép­ipar és szerszámgépgyártás jó- néhány területen már Európa első államai közé került. A fej­lődés dinamikáját mi sem jelzi jobban, minthogy az 1971—1975 közötti időszakban a nemzeti jövedelem 40 százalékkal, a re­álbérek pedig 18 százalékkal emelkednek. Megkezdődött az 1971—1990 közötti időszak la­kásépítési programjának végre­hajtása. Eredményeiképpen több mint 7 millió lakás épül majd fel. Nemcsak az elért eredmények jelentősek, hanem a megoldásra váró további feladatok is. A lengyel társadalom nagy prob­lémái közül elég megemlíteni a „demográfiai robbanást”, azt, hogy Lengyelország népessége viharos gyorsasággal növekszik. 1971—1975 között mintegy 3,5 millió fiatal lép munkaképes korba, ami — figyelembe véve a munkaerő-állomány természetes csökkenését — 1,8 millió új munkahely teremtését igényli. Lengyelország az ilyen és eh­hez hasonló nagy feladatok meg­oldásában nincs magára utalva. Az ország fejlesztési terveit a szocialista közösséghez tartozó többi államai szoros együttmű­ködésben valósítja meg. len­gyel ország külkereskedelmi for­galmának csa.cnem kétharmadát a szocialista tábor orsizágaival bonyolítja. A szocialista integrá­ció komplex programjának ke­retében Lengyelország aktívan előmozdítja a termelési koope­ráció és a szakosítás fejlesztését a KGST-államok között. A magyar és a lengyel nép barátsága történelmi hagyomá­nyokon nyugszik. Mindaz, ami összeköt, a szocialista építéssel, a társadalmi rend és ebből adó­dóan céljaink közösségével még csak erősödött. A lengyel külpo­litika alapja a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fű­ződő barátsági Más rendszerű államokkal szemben a békés egymás mellett élés politikáját követi Lengyelország. Ennek szellemében kötött szerződést az NSZK-val, amely egyszer s min­denkorra elismertté tette az or­szág nyugati határait Bonn ál­tal. Ez az esemény nemcsak a lengyel külpolitika nagy sikere, hanem az európai béke és biz­tonság megteremtésére törekvő egész szocialista táboré. Nagy ünnepén további sikere­ket kívánunk a szocializmust építő testvéri lengyel népnek. Gy. & Azóta sok hatalmas vízi­erőmű létrejött a Szovjetunió­ban, melyekhez képest a Dnyeprogesz szinte eltörpül. De a történelmi jelentősége örök időkre megmarad. Ezért is nevezik így: Lenin élő em­lékműve. És, hogy a feladatát jobban betöltse, az erőművet tovább fejlesztik. Közben újabb zsilip épül, amelyen tengeri hajók is átjuthatnak. A harmadik születésnapot 1975-ben fogják megünnepelni. A xaporoxs jei Speciális Acélműben Az ív alakú duzzasztóműn széles út vezet át, ahonnan mesebeli kilátás nyílik a Fe­kete-tenger felé hömpölygő széles folyamra, a kiemelkedő sziklaszigetekre, a néhol szik­lás, máshol, pedig lankásan a vízbe ereszkedő homokos par­tokra. Csónakok, motorcsóna­kok százai siklanak a vízen, itt-ott kisebb tengeri hajók és vitorlások is feltűnnek. Egy­más mellett sorakoznak a za- porozsjei gyárak, üzemek üdü­lői, ahol a dolgozók egész nyá­ron kellemesen tölthetik sza­bad idejüket. Órákig bámultuk volna ezt a rendkívüli látványosságot, ha programunkban nem szerepel a Dnyepert Speciális Acélmű megtekintése. Elkísért oda bennünket Szamojlenka Ana­toli Ivanovics, az Indusztrial- naje Zaporozsje főszerkesztő helyettese, az újságírószövet­ség helyi titkára is. A gyárban Nyikoláj Szte- cenko igazgató és Iván Geor- gievics párttitkár fogadott bennünket igen szívélyesen. Nemsokára kiderült ,hogy az acélmű szoros kapcsolatot tart a magyar vaskohászattal, s ta­A Zaporozsec személygépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents