Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Balaton Barátok Köre Társadalmi összefogással a magyar tengerért Park-erdősífés — Műemlékvédelem AZ IDEI NYÁR meglehetősen! szeszélyes, de a Balatonon mégis telt ház van. A szakszervezeti és vállalati üdülőkben, a szállo­dákban. a motelekben, a kem­pingekben tíz és tízezrek élvezik a szabadság örömeit. És termé­szetesen eszükbe sem jut, hogy hány százan és százan foglal­koznak a Balaton fejlesztésével. Van, aki „hivatalból”, és van aki önszorgalomból, mert a ma­gyar tenger szerelmese. Róluk, munkájukról beszélgetünk a Balatoni Intéző Bizottság buda­pesti irodájában. ■ A Balatoni Intéző Bizottságot j annak idején azzal a céllal hív­ták létre, hogy a Balatonnal kapcsolatos minden kérdésben koordináló szerepet töltsön be, hogy a'fejlesztés egy kézben le. gyen. Később — két éve megvál­tozott a BIB feladata és szere­pe. miután megalakult a Bala­toni Tárcaközi Bizottság, mely kormányszinten foglalkozik a tájegységgel. . A BIB azonban ma is fon­tos missziót tölt be: társadalmi összefogással dolgozik a Bala­ton fejlesztésén, természetesen szervezett keretek között. A leg. fontosabb a két területi bizott­ság, a veszprémi és somogyi, mely az északi, illetve a déli part ügyeivel foglalkozik. Ám nem kevésbé jelentős, — mert a jövőt meghatározó —, a külön, böző albizottságok tevékenysé­ge. Közgazdasági, műszaki-, ter­mészettudományi-. egészségügyi, kulturális és sport albizottság működik. E bizottságokban meg­találhatjuk a különböző tudo­mányágak és szakterületek leg­kitűnőbb képviselőit: egyetemi tanárokat, mérnököket, kutató- i kát. orvosokat, népművelőket, sportvezetőket. Mivel is foglalkoznak ezek’ a bizottságok? Egyebek közt a területfejlesztéssel, a parterdő- sités tudományos kidolgozásával, a Balaton vizének elemzésével, a hínárosodás, az eliszaposodás gondjával. Vizsgálják a Balaton vizét, geológiai struktúráját, fel­mérik műemlékeit. A tudományos munka gyakor­lati hasznát csak évek múlva érezhetik majd az üdülők, de éppen ez a hosszú távú tevé­kenység biztosítja a további tervszerű fejlődést. És itt a hangsúly a tervszerűn van. Az utóbbi években ugyan e vonat­kozásban is nagy a javulás, de még mindig nem kielégítő. A MUNKA alapjául lényegé­ben a felmérés szolgál érdekes megállapításával. Az, hogy a balatoni Idegenforgalom az utóbbi években nem emelkedett robbanásszerűen, mint ezt sok szakember és hivatalos szerv is hitte .hanem évről-évre lénye, gében egyenletesen nőtt. Robba­násszerűnek voltaképpen azért tűnt, mert az idegenforgalofn elérte a telítettségi fokot. Ma­gyarán: a jelenlegi ellátottság­gal — szállodák, üdülők, ke­reskedelmi hálózat' stb* — a mostaninál nagyobb ide­genforgalmat lebonyolítani már nem lehet. Az nem vita tárgya, hogy szükség van a kereskedel­mi hálózat, a kulturális és sportlehetőségek bővítésére, az sem, hogy kellenek új üdülők, szállodák, az azonban már igen, hogy hány új szállodát, üdülőt érdemes létesíteni és meddig célszerű az idegenforalom to­vábbi növelése, nehogy végül is jóvátehetetlenül túlzsúfolt le. gyen a Balaton. Reálisnak tű­nik az az elképzelés, hogy a frekventált üdülőhelyeken — Siófok, Füred, Keszthely. Lelle stb. — kívül a kisebbeket, a ke­vésbé népszerűeket is kulturál­tabbá tegyék, elvégre a tópar­ton negyvennégy üdülőhely, so­rakozik, nem is szólva a von­zási területről, például a Bala­ton-fel vidékről. Az idei nyár egyébként min­den eddiginél több szórakozást ígér az üdülőknek. Végre a Ba­latonon is van már klub. Bala- tonföldváron nyílt játéktermek­kel, divatbemutatókkal, kiállí­tásokkal, lényegében — nincs erre jó magyar szó —: kur- szalon. Ha beválik, másutt is építenek majd. Aki nem Föld­váron nyaral, az sem panasz­kodhat. Almádiban, Lellén, Fo­nyódon, ’ Siófokon, Bogláron, Zánkán gyakoriak a színházi előadások, műsoros estek, a ti­hanyi Apátságban, a keszthelyi kastélyban, a veszprémi várban, a köröshegyi templomban a koncertek. Tihanyban, Keszthe­lyen, Veszprémben Nagyvá- zsonyban, Siófokon, Szárszón, Szentgyörgyön, Lellén, Szeme­sen. múzeumok, kiállítások vár­ják az érdeklődőket és egyre több a Sportrendezvény is, me­lyek rendezéséből, szervezéséből, akárcsak a kulturálisakéból a BIB kiveszi a részét. HOGY a Balaton valóban egyre szebb legyen, azért a leg­többet a helyi lakosság tehet. Ezért örvendetes, hogy a BIB égisze alatt tevékenykedik már a füredi, a tihanyi és a fo- nyódi Balaton Barátok Köre. Ez a társadalmi összefogás a leg­főbb biztosítéka a további fej­lődésnek. Bruckner József Jelentés a bűnözés alakulásáról Listavezetők: a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények A bűnözés alakulásának vég­legesen most összeállított 1971. évi adatai szerint az ismertté vált összbűnözés több, mint 73 százalékát a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények jelentik. 1971-ben, ugyanúgy mint 1970-ben, az összes köz­vádas bűncselekmény (ez az összbűnözés) 55,8 százalékát kö- yették el vagyon ellen 17,3 szá­zalékát a közlekedésben. A vagyon elleni bűnözésen belül tavaly — a megelőző évek­hez képest — a személyek ja­vait károsító bűncselekmények száma egy százalékkal csökkent, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeké viszont 3,4 százalékkal növekedett. Az is­mertté vált bűncselekményekkel a társadalmi tulajdonbán oko­zott kár 1971-ben 1,4 százalék­kal volt kevesebb, mint 1970- ben. A gondatlanul elkövetett Harminc év alatt: 4 decibellel csökkeni hallásélességünk — Akusztikus-tudós a zajártalmakról Hogy kinek milyen helyzetben mi kívánatos és mi nem, az bi­zonyos hangerősség alatt csak nagyon körülményesen határoz­ható meg. Ezért korábban pszi­chológiai tesztekre voltunk utal­va a zaj értékelésénél, ma már azonban van néhány olyan mértékünk, amely objektívan mérhető adatokat szolgáltat: leggyakrabban a logaritmusos jellegű decibel (db) skálát hasz­náljuk. — Megvizsgáltuk ennek se­gítségével a különböző erőssé­gű zajok hatását. Megállapítot­tuk, hogy a legkisebb erősségn­ek elsősorban az alvást zavar­ják. Ennek vizsgálata többféle­képpen. leggyakrabban ujjhe­gyen mérhető lüktetéssel és elektroenkefalogrammal törté­nik. — A közepes erősségű zajok azonban már keringési zavart és hőmérsékletcsökkenést is rongálással és a társadalmi tu­lajdon hanyag kezelésével a tár­sadalmi tulajdonban keletkezett összes kár 54,9 százalék volt 1970-ben. A társadalmi tulaj­donban szándékosan elkövetett és ismertté vált bűncselekmé­nyekkel okozott kár tavaly 137 millió 454 ezer forintra növe­kedett. az 1970. évi 110 millió 656 ezer forintról. A mind eredményesebb és célratörőbb bűnfelderítéssel is összefügg az, hogy a 100 ezer forinton felüli kárt okozott — és ismertté vált — bűncselek­mények száma az 1970. évi 211- ről tavaly 379-re emelkedett. Részint a szabálysértési kódex­nek a bűncselekményi értékha­tárt (200-ról 500 forintra) fel­emelő rendelkezésével függ ösz- sze, hogy csökkent az 1000 fo­rinton aluli kárt okozó bűncse­lekmények száma: 9247-ről 8962-re — téhát 3,1 százalékkal. A közlekedési bűncselekmé­nyek számszerűségét illetően 1966. óta következetesen növek­vő tendecia érvényesült. A köz­lekedési bűncselekmények szá­ma a hatvanas évek második fe­lében 51,4 százalékkal növeke­dett. 1971-ben — a megelőző évhez képest — csak kisebb mérvű, 0,9 százalékos volt az emelkedés. Ezen belül viszont az ittas járművezetések száma 3,2 százalékkal emelkedett. okozhatnak. Már 60 decibel in tenzitású szélessávú zörej elő idézhet ilyen és hasonló rend ellenességeket. Szellemi munka ban még kisebb hangerő is za var: iskolák, tudományos mun kahelyek zajszintje nem emel kedhet 35—40 decibel fölé, mer ellenkező esetben a koncentrá ció nehezebbé válik és a mun ka értéke csökken: — A következő fokozat az ipa ri és közlekedési zajforrásol okozta háttér-zajszint, ameli már az agy számos központjá ' ingerli és az egész szervezetri káros befolyással van. Vérnyo más-rendellenességeket, szívdo bogást okoz, izomreakciókat in dít meg, fejremegéssel, össze- i eséssel járhat, látászavarokhoz í vezethet. Csöndes helyen eltöltött pihe- \ nőknek a munkába való közbe­iktatása nagyban csökkenti a zaj káros egyéni hatását. A többszintes lakóházépités helyzete Szeghalmon Szeghalom Nagyközség Taná­csa Végrehajtó Bizottsága 1972. évi július hó 19-én, tegnap dél­után 2 órai kezdettel ülést tar­tott. Az ülés első napirendi pontjában Zsombok János vb- titkár a többszintes lakásépítés helyzetéről, területelőkészítés munkálatairól és a közművesí­tés problémáiról számolt be. A második napirendi pontban dr. Mixich Tibor fogszakorvos a község fogászati ellátásáról adott tájékoztatást. Oláh Béla, az MTI tudomá­nyos munkatársa írja: Figyelmet keltő és figyelmet érdemlő tudományos megálla­pítás, hogy az emberiség halló­képessége fokozatosan romlik. A zaj terhelő hatása ugyanis generációkon át összegeződik. Harmincéves időközzel végzett vizsgálódások azt bizonyítják, hogy ez idő alatt — az akuszti- | ka szakpyelvén szólva —, hal- lásélességünk 4 decibellel csök­kent. Ezzel párhuzamosan a korral járó halláscsökkenés is fokozódott) amiből joggal le­vonható a következtetés, hogy — ha környezetünk nem válik csöndesebbé — az emberiség a lassú megsüketülés felé halad. Dr. Tarnóczy Tamás, a Ma­gyar Tudományos Akadémia akusztikai kutatócsoportjának vezetője úgy vélekedik, hogy a mind tűrhietetelenebbé váló zaj fokozódásáért nem egyedül a technikai fejlődés hibáztatható. — Az emberiség minden tech- , nikai kényszer nélkül is szinte j belerohan a zajos életformába; : egy beat-zenekar hangjának zaj- j teljesítménye tízszer nagyobb a Saturnus űrhajó kilövésekor keltett hanghatásnál. A munka­folyamat zajosságát sem a tech­nológia követeli meg. Több fi­gyelem, törődés önmagában is elegendő volna a zaj tetemes csökkentésére. Sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk olyan rakodókkal, akik szinte kéjjel dobálják le a teherautó­ról a csörömpölő vasdarabokat; motorkerékpárosokkal, akik ép­pen a legszűkebb utcákban tú­ráztatják motorjukat, rádiózók- kal, akik maximális hangerőre állítják készüléküket. Akuszti­kusaink becslése szerint a világ háttérzajának általános hangos­sága megfelelő technológiai és munkafegyelemmel, valamint a- fölösleges egyéni zajkeltés ki­kapcsolásával mintegy felére csökkenne. — A zajterhelés felmérésekor érdekes és egyben jellemző pszichológiai sajátosságokra fi­gyeltünk fel: a zajtkeltő alany, a motoros, munkás, gyerek, ze­nész a saját zajkeltésével szem­ben kevésbé érzékeny, mint másokéval Szemben; a szomszéd gyerek sírása jobban zavar, mint a saját szórákozásunkra bekapcsolt, lényegesen hango­sabb.tévé. Az előbbi kimutatha­tóan idegi megterhelést és káro­sodást idézhet elő, míg az utób­bi viszont a pihenést és a ki- kapcsolódást szolgálja. Éppen ezért nagyon nehéz meghatároz­ni, hogy mi a csend és mi a zaj. Szöts Dénes: OSSÁG? a Kaszinó utcában | r«g«ny| XL. — Szóval, hogyan is volt az amerikai ügy? Flessburger azon gondolko­dott, elmondja-e hajdani üzlet­társának az esetet? Kiadja-e magát neki?.,. Most már miért ne? Annyi, mintha hangosan töprengene, emlékezne vagy me­moárját diktálná. — A Gestapo — mondta sut­togva, de kéjes örömmel, hogy saját magát is kigúnyolja —, a Gestapo is tévedhetett néha. Még mi is követtünk el hibá­kat. A bárónő vidáman kuncogott. Ez már a jól végzett munka utáni megelégedés volt. A gyom­ra sem kínozta, sőt valami kelle­mes. lebegő érzés költözött a mellébe, s cseppet sem volt al_ mos. Ha még lenne itt egy jó pohár Pemod!? — Éppen Berlinbe tartottam, hazafelé — folytatta Flessburger —. aktatáskámban a Húgénberg nek készített újabb anyaggal, a halimbai, iszkaszentgyörgyi, a gánti termelés számaival és még egy-két bizalmas értesü­léssel... Közöttük az öntől ka­pott információk.., Az út elég­gé fárasztó volt Münchenben betértem a vasúti étterembe. Ittam egy keveset, ön is tud­ja, hogy speciális intézeteink­ben a manikűröslányok, fel­szolgálók, kaluznők és prosti­tuáltak egész légióját képez­tük át megbízható nemzeti szocialistákká. A rendőrségneik dolgoztak, cserébe jó állást kaptak, biztos munkás. — Flessburger nevetett. — A bi­rodalom felkészült az idegen­forgalomra. Az ügyesebb lá­nyokat a repülőterekre, állo­másokra, autóbuszvárókba he­lyezték el. Makacs kis ném- berek voltak, nem igen hagy­ták magukat pénzért sem el­csábítani. Azt a lányt ott Münchenben régóta ismertem. Még a SA egyik rendezvényén találkoztam vele. Olyan jól állt rajta az a szürke fehér- galléros ruha, amely tökéle­tesen követte karcsú bájait, alakját. Ismeri a bárónő azt az északi német típust: szőke, piros arcú. kicsit vastag, hú­sos ajakkal, tengerkék szem­mel akár ez az Adria... — Helga szívem te itt?... — Nos, pezsgőzés lett a dologból, de a lány szolgálatban volt, és csak időnként lépett az aszta­lomhoz és hajtott fel titok­ban egy-egy pohárral. Meg­beszéltük, ha visszafelé jövök, majd úgy érkeztem, hogy ösz- szehangoljuik időnket, és csi­nálunk egy görbe nappalt. Éj­jel nem jó, akkor jobban fi­gyeltek mindenkit. Nekem sajnos utaznom kellett, mert Hungenberg várt, és nála a késés aljas és megengedhetet­len lazaságnak számított. Hel­ga miatt azonban úgy dön­töttem, nem a 20 óra 20 per­ces gyorsai, hanem a Zürich­ből 21.10-kor érkező expresz- szel utazom tovább. Flessburger elővette finom bőrtárcáját, és kihúzott belő­le egy szivart. Rágyújtott. — Hungenberg reggel nyolc­kor várt, gondoltam, teljesen mindegy, hogy éjjel hány óra­kor érek Berlinbe, legfeljebb kevesebbet alszom. Az ‘ ex­pressz befutott. Mindjárt be­szálltam egy első osztályú kocsiba. Ma is le tudnám írni még a legapróbb berendezési tárgyát is. Vörös bársonyűlé- sek, fehér csipketerítő, min­den utasnak külön olvasólám­pa. A fülkében rajtam kívül senki sem utazott. Az ablak mellé ültem, és a táskámat a kezem ügyébe helyeztem. Kabátom, kalapom, az ablak melletti fogason. A fülkét be­zártam, amikor a kalauz jött, igazoltam magam és azt mondtam, ne engedjen be

Next

/
Thumbnails
Contents