Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
Helytörténeti tanulmányok és krónikák a felszabadult Magyarország történetéből Nemrég jelent meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács által hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett „Felszabadulási pályázat” gyűjteményes kiadása, több mint 300 oldal terjedelemben. Az ízléses kötet kivitelezése a Zrínyi Nyomda dolgozóinak munkáját dicséri. A pályázat legjobbjaiból készült gyűjteményt Glatz Ferenc szerkesztette, és ugyanő írta az ösz- szekötő szöveget és a bevezető tanulmányt is. Előszót az azóta elhunyt dr. Erdei Ferenc írt a kötethez. Előszavában meleg szavakkal emlékezett meg arról a nagyszerű társadalmi megmozdulásról, amely a pályázat meghirdetése nyomán bontakozott ki hazánkban. Méltatta a pályamunkákban feltárt sok új és fontos adatot, külön kiemelte a cselekvő szocialista hazafiságnak jelentőségét, azt, hogy a résztvevők belső szükségét érezték hozzájárulni a szűkebb haza történetének feltárásához. ,.A honismereti mozgalom és á felszabadulási pályázat — írta — így vált nemzeti üggyé Ennek a nemzeti ügynek a dokumentuma ez a könyv". ' Az egyes pályamunkákból közölt részletek — és ez a szerkesztő külön érdeme — hű képet adnak 25 éves történelmünkről, egy-egy település, vagy intézmény tükrében. Csak ízelítőként említve néhány téma: A fasizmus végnapjainak jellegzetességei a Nyugat-Du- nántúlon, Adatok Csongrád város felszabadításának történetéből, A pártok újjászerveződése, Az 1945-ös választások, Visszaemlékezés 1944-re, A Nemzeti Bizottságok tevékenysége, Középiskolák fejlődése a felszabadulástól napjainkig, Az 1945-ös földreform, Egy szakszövetkezet története, Első hídjaink a fel- szabadulás után, Változások a falusi életmódban. A kötet tehát nemcsak azok számára nyújt élvezetes olvasmányt, akik művelői a honismeretnek, de azok számára is, akik eddig távol maradtak tőle. Olvasása bizonyára sok új barátot vonz a mozgalom népes táborába. A kötetben közük az Országos Bíráló Bizottsághoz a megyék által beterjesztett pályamunkák szerzőinek és lektorainak nevét is. Krisztoff Andrásné a HNF megyei Bizottság művelődéspolitikai munkatársa Sokat javult a közbiztonság Kondoroson Az év első hat hónapjában számottevően javult a közrend, a közbiztonság Kondoros nagyközségben. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 1971. első félévében 14 bűncselekmény történt, ez a szám ez év első hat hónapjában hatra csökkent. A csökkenés részben annak köszönhető, hogy a helyi KMB- csoport nagyobb gondot fordított a bűncselekmények megelőzésére. Több esetben tett javaslatot úgynevezett szignalizá- ciós jelzésre vállalatoknak, amelyek felhívták a figyelmet a hiányosságok piegszüntetésé- re/ Ezenkívül 14 megelőző intézkedést tettek. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél rendezett előadásokon hívják fel a figyelmet a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére. A bűn- cselekményeken kívül a KMB 22 szabálysértési eljárást indított, legtöbbet közieke iési szabálysértés miatt: Több tájékoztatót, kiselőadást is tartottak főleg a gépjárművezetőknek a közlekédési fegyelem megszilárdítása érdekében. A bűncselekmények csökkenése szorosan összefügg azzal ié. hogy a községben két önkéntes csoport működik, amely az első félévben 452 esetben tartott szolgálatot. Igen hatásosnak értékelik az önkéntés rendőrök munkáját, akik szolgálatuk során tíz esetben segédkeztek közlekedési balesetnél, többször adtak tájékoztatást bűncselekmények elkövetésekor és közlekedési szabálysértés miatt 130 esetben intézkedtek. Nem létező jogszabályt megsérteni sem lehet Négy kereskedelmi vezető véleménye egy vitás ügyben Békéscsabán az egyik vendéglő helyettes vezetőjét — mivei állítólag nem tartotta be a zárórát — feljelentés alapján az erre illetékes hivatalnok felelősségre vonta, pénzbírsággal sújtotta. Reklamáció után a hivatalnok megváltoztatta első döntését és második határozatában figyelmeztetésben részesítette és arra kötelezte az üzletvezető-helyettest; amennyiben a zárórát másképpen nem tudná végrehajtani, szüntesse be a vendégek kiszolgálását a hivatalos zárás előtt egy órával. (?!) A két intézkedést követően vitás lett a záróra fogalma. Érthető, hiszen jogszabályban nincs rögzítve. Van vi- ‘ szont a nyitvatartási időre vonatkozó rendelkezés. ' És itt meg is állhatunk egy pillanatra. A nyitvatartási idő és a záróra nem ugyanazt a fogalmat jelenti. De ne vágjunk a dolgok elébe. Négy kereskedelmi szakembert kérdeztünk meg, akik több évtizede dolgoznak vezető beosztásban. Kérdéseink a kővetkezők voltak: O Mit jelent a záróra fogalma a kiskereskedelemben, köteles-e a vásárló, fogyasztó, •■■■■■•«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■«•■■■■■■■■■■■■■■■■■Ml»» adok önnek... mondjuk ezer dől lárt’ Azt hitte, hogy az összeg hallatán a bárónő gyanút kap, de nem. — Ezer dollár? Igen, az megfelelő összeg lesz — mondta Bayer Olga kicsit affektálva. Sovány, ráncos arcán elégedett kifejezés suhant át. — Abból kihúzzuk addig, amíg az Adriát megkerülve hozzánk leér... Tudja Frisoh... — Kérem, bárónő .említettem már, hogy a nevemet... — Ja, ja... Flessburger, persze... csak látja, én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy új dimenziókban gondolkodjam. Azért sok mindent nem étek ám. Tulajdonképpen honnan tudták meg az amerikaiak... — A bárónő kegyeskedett elfeledkezni Balátai Jenő szem. meltartásáról. Otto Vemernéí slendriánabb titkárt pedig még nem akalmaztak a földön... — Ne haragudjon Fff.. Fless_ burger, de a vöm olyan szavakat használt, amikor az egymillió márkát felajánlottam neki... Kiabált, elmondott mindennek. Azt hittem tettleg fog inzultálni. Durva, faragatlan alak volt. És én csak maguk miatt hagytam futni a százezer pengőmet. Perelhettem volna, de ki beszélt le róla? Nem maguk?... Hogyan is hívták azt a kicsi kancsal ezredest?... Von Gruber... Na! Azt magyarázta, nekünk még szükségünk van erre az emberre a háború után. Miénk lesz egész Ukrajna, a Volga vidéke, s gyors ütemben ki kell aknázni, • ami a földben van. Mérhetetlen: kincsek fekszenek az orosz tar- £ tománybari — így mondta Gru-• bér —, s ha a bárónő kezéből: ki is csúszott Balátai, majd tud_ £ ni fogjuk a módját, hogyan ve- £ gyük rá a kutatásokra. — Gruber?... Gruber azon ke- £ sergett — nevetett fel Flessbur- £ ger —, hogy nem tud kikerülni ■ a frontra, nem szerezhet vaske- £ reszteket, mert Sicherheistdienst J csak kuplerájokba... jaj, bocsa- • nat, szóval olyan szolgálatokra • küldi, ahol megpenészedhet...' Aztán Berlinnél megmutathatta, 5 megkóstolhatta, milyen is a £ front. Egy páncélosban lőtték ki, £ s benne égett. Nem sok zsír sül- £ hetett ki Gruberből. Ha, ha, ha... : ■ — Frisch, nekem ne legyen ! pojáca. : A bárónő alaposan végigmér- £ te a férfit, s kényszeredetten ál- S lapította meg, sokkal jobban £ tartja magát, mint ő. Mennyi £ pénze lehet ennek, hogy holnap S ezer dollárt kínál... Persze, fél, £ reszket a leleplezéstől. Amíg ő £ nylonabroszokat. szegett be éhe- ! sen, fázva, addig ez zabáit, utaz- S gatott Mercedes, motorcsónak, : harminc alkalmazót^... Dőlt hoz- £ zá a pénz... Flessburgert baleset £ érhetné itt Splitben... Ha meg- j lenne most neki a gyöngyház j berakású pisztolya, lelőné. Nem, ; nem lőné le, hanem elerontana £ valamit az autóján, aztán lefor- £ dúlna valamelyik sziklán... Oh, j miért is ilyen nyomorult, beteg, j öreg és tehetetlen. ; (Folytatjuk) j vendég az üzletzárást követő 10 percben eltávozni a kiskereskedelmi egységből? O Ha illetékességi köré. ben olyan1 eset fordulna elő, hogy valamelyik üzletve. zető a nyitvatartási időben egy órával a zárás előtt nem szolgálná ki, vagy megtiltaná a fogyasztó kiszolgálását, mit tenne? Kaaaay Béla, az Univer- zál Kiskereskedelmi * Vállalat igazgatója nyilatkozott elsőként: — A nyitvatartás utolsó percében a boltba lépő vásárlót ugyanúgy ki kell szolgálni, mint az első percben érkezőt. Ez a kereskedelem íratlan etikájához tartozik és az ügyrend is előírja. Hangsúlyozni kívánom, a vásárlók a nyitvatartási időt általában tiszteletben tartják. Mégis előfordulhat, mint ahogy meg is történik, hogy rollóhúzás után a nagyforgalmú üzletekben még jócskán maradnak vevők. — Második kérdésük meglepő. Szinte hihetetlen, hogy ilyen megtörténhessen. Az ilyen üzlet, vezetőt, helyettest, vagy akár az eladót fegyelmileg felelősségre kell vonni és olyan munkahelyre helyezni, ahol nincs közvetlen kapcsolata a vásárlóval, fogyasztóval. i Benedek Gyula, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője a második válaszadó: — Üzleteinkben, ha közeledik a zárás ideje, zenés szórakozóhelyen a zene-szolgáltatást a zárást megelőzően fél órában megszüntetik. Tizenöt perccel a záróra előtt általában bejelentik a zárás közeledtét és udvariasan felkérik vendégeiket, fogyasszák el a kirendelt italokat, ételeket. Második kérdésünkre a következőket válaszolta: — Ez nem fordulhat elő. Ha azonban mégis bekövetkezne, csak felelősségrevonás lehet a következménye. Rósaa Imre, a Megyei Ke. reskedelmi Felügyelőség vezetője: — Aki az üzletben még zárás után vásárlási szándékkal benttartózkodik, azt ki kell szolgálni. Vendéglátó vállalatoknál a kintlevő italt elfogyaszthatják. Ez nemcsak zártkörű rendezvényekre vonatkozik. Ha a kiszolgálást a zárási időpontban befejezték, úgy kell tekinteni, mint a záróra betartását. Nem meríti ki az ilyen eset a szabálysértés fogalmát. Második kérdésünkre a kereskedelmi felügyelőség vezetője a következőket mondta: — Szakmai gyakorlatban ilyen eset nem fordulhat elő. Ha mégis, úgy hatáskörömben ezt a cse. lekményt mulasztásnak Ítélném meg. Hogy szabálysértést, vagy fegyelmi eljárást rendelnék el, azt az adott helyzet határozná meg. Fröhner Béla, megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője amit mondott, az summázza a három vezető véleményét is: — A vállalat vezetője az illetékes tanács szakigazgatási szervével egyetértésben határozza meg a nyitvatartási időt: Olyan rendelkezés, amelyik kimondaná, hogy a záróra után mikor távozzon a-vendég, nincs. Az ajtó nyitva léte nem egyenlő a záróra be nem tartásával, ha a kiszolgálást a nyitvatartás utolsó percében befejezték. Ha a vendégek a záróra bejelentését követően megkezdték az eltávozást, még akkor is, ha az esetleg meghaladja az ötven percet, a zárórát elfogadottnak kell tekin. teni. Ez nem szabálysértés. — Ilyen eset — ez a válasz második kérdésünkre vonatkozik — kétrendbeli szabálysértés. Először is megrövidíti a munkaidőt. másodszor nem áll az üzletvezető a fogyasztók rendelkezésére annyi ideig, ameddig az üzleti szabályzat előírja! ' Ha hivatalos szerv ad rá utasítást? Ilyenről ugyan nem tudok, de mindenképpen hatáskör túllépés. *** j Négy szakember véleménye után jogosnak-tartjuk a kérdést: Milyen jogszabály, vagy szokásjog szerint marasztalta el az illetékes hivatalnok az üzletvezető-helyettest? Felelősségre vonható és elmarasztalható-e nem létező jogszabály megsértése miatt bárki is? Úgy gondoljuk, ez nem lehet gyakdrlat. ez fából vaskarika! Botyánszki János Túlzás iszteléttel adózom az I emberi értelem miji- gS den olyan produktumának. melynek az a célja, hogy könnyebbé tegye az ember munkáját. Példákat nem kívánok felsorolni, hiszen mindenki tucatjával ismer olyan okos gépeket, melyek gombnyomásra teszik kötelességüket, szinte fáradhatatlanul. Az a hír azonban, mely a „Lakáskultúra” c. folyóirat 197?I2. számában megjelent — szerény véleményem szerint — túlzásról tanúskodik. .így szól: „Az elektromos fogkefe után (ugyanaz a szerkezet más betéttel) a mzsugár-ínymasszíro- zó is megjelent a kínálatban." Ilyen — és ehhez hasonló — hírek kapcsán szoktam én* úgy felkiáltani, hogy tudtam, hogy nekem valami felettébb hiányzik, csak nem jutott eszembe, hogy mi. Ügy látszik azonban, nálam pi- hentebb agyú emberek is vannak, akik már arra is lusták (elnézést az enyhe kifejezésért), hogy fogsorukat puszta kezük erejével tegyék tisztába. így azután nem is lehet csodálkozni azon, hogy elkényeztetett Ínyünk masszírozásra szorul. Ezek a „feltalálók’. miközben ilyen elmés szerkezeteket konstruálnak teljesen megfeledkeznek arról, hogy azért minden em- ' béri tevékenységet nem lehet gépesíteni, mert az ember bármilyen tökéletes „gépezet” is, végső soron mégiscsak élőlény, olyan élőlény, akit a rhunka emelt emberi rangra. A munka, melynek során különböző szerveit, szervrendszereit használta, s ezek a használat közben fejlődtek, erősödtek, egyre jobban látták el funkciójukat. Miért kell ezt a szükséges — biológiailag is — „terhelést” módernkedés címén kibillenteni egyensúlyából ilyen és hasonló .,találmányokkal"7 Ezekre az emberiségnek semmi szüksége nincs, sőt többet ártanak, mint használnak. Félek, hogy ezen az úton haladva, hamarosan megjelenik majd a „modern” háztartásokban egy olyan elektromos készülék is, melyet az ebédlőasztal szélére helyeznek el azzal a céllal, hogy aki befejezte az étkezést, annak a száját az okos masina megtörölje. Hát nem nagyszerű lesz? Hát nem! Szilárd Ádám Eletbiztositpsionaosi€oclas!
