Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

IS éve; Párthatározat a népi ellenőrzés létrehozására « Miért éppen a Békéscsabai Konzervgyárat jelölték ki a szervezés mintaüzemévé? Tizenöt esztendeje, 1957. jú­lius 16-án hozta meg határozar tát az MSZMP Politikai Bizott­sága a népi ellenőrzés szerve­zetének létrehozására. A hatá­rozat szervesen beillett a mun­káshatalom megszilárdítását és a konszolidációt szolgáló intézke­dések közé. A népi ellenőrzésről szóló do­kumentum hangsúlyozta, hogy messzemenően hasznosítani kell a lenini munkás-paraszt ellenőr. zsz nagyományait. „A létreho­zandó ellenőrzési szervezet ál­lami szerv legyen, de munká- , ját nagyrészt a szervezeten kí­vül foglalkoztatott dolgozók mennél szélesebb köre végezze, döntően társadalmi munkában. Elnevezése népi ellenőrzés le­gyen, hogy ezzel is utaljon jel­legére.” A párthatározatban foglalt Irányelvek alapján alkotta meg az országgyűlés 1957. decemberi ülésszakán a népi ellenőrzésről szóló törvényt, s ezt követően 1958 elején megválasztották a központi, majd a fővárosi, a ' megyei, a járási és a kerületi népi ellenőrzési bizottságokat, amelyek nyomban meg is kezd­ték munkájukat. A párt várako­zásának megfelelően a társadal­mi' és gazdálkodó szervek javas­latára sok ezer dolgozó jelent­kezett népi ellenőrnek. Az alap- koncepció értelmében a központ­ban alig nyolcvan, a megyei irodákban öt-hat, a járásoknál csupán az elnök és egy admi­nisztrátor végezte, s végzi_ ma is függetlenítve feladatát. Így átlagosan száz népi ellenőr mun. káját szervezi, segíti egy-egy hivatásos munkatárs. A népi ellenőrzés az évek so­rán széleskörű megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának. „A népi ellenőrzés útján a dol­gozó nép gyakorol ellenőrzést a javak termelése, elosztása felett és ily módon is a vezetés tevé­keny részesévé vált” — hang­súlyozta Kádár János abban a levélben, amelyet a népi ellen­«•»■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■"■■■■a mentsék. Jól nézne ki ő is, ha eb. ben az ostoba helyzetben Lud- gerre lenne utalva. Nocsak Frisch, kit szedett maga ösz- sze külföldön? Egyáltalán mi a fenének jár Jugoszláviába? Megőrült maga?. .v Ahelyett, hogy örülne annak, hogy Alf­red Flessburgerként, egy réges- régen halott ember nevével, igazolványaival új életet kezd­hetett, összevissza mászkál. Eu­rópában, és bajt kever. Ludger egyből azt mondaná, semmi közöm Frischhez, alias Flessburgerhez. Elhatárolná ma­gát tőle, ő pedig bevonulhatna egy cellába, ha nem tudna' idő­ben kereket oldani. Flessburger ijedten csapott a homlokára. Hát ő itt csak szó­rakozik , szerelmeskedik, ját­szik, mintha újra« övé lenne a világ. A hosszú évek alatt ki­finomult lisztönei eltompultak volna? Képtelen lenne időben megsejteni a veszélyt, ami fényé, geti? Hát ez a karvaly arcú, de még mindig kemény akaratú bárónő kitörheti a nyakát? Elég lenne egy bejelentés, egy telefon, aztán ezek a szerbek, akik amúgy is eilig várják, hogy egy német tiszt a kezükbe ke­rüljön, még akkor is lefognák, ha semmi sem lenne a füle mögött — és ez eddig eszébe se jutott?! Clodius, Daitz Meghaltak. Ke­serű sors jutott Hugenbergnek is. Berlin ostrománál a bunker­jukat telibe találta egy szovjet bomba. Bár ez nem is rossz, él viszont Brumer, Nümbergben tölti napjait a 427-es cellában. Mi sem egyszerűbb, mint szem­őrzés megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából a Népsza­badság közölt^ A népi ellenőrzéssel szemben is nagyobb követelményeket ál­lított a gazdaságirányítás re­formja. Ezért 1968-ban az or­szággyűlés kibővítette hatáskö­rét és az alsóbb szervek önál­lóságát. Az operatív vezetés igényei minden szinterr jelentő, sen növekedtek. A népi ellen­őrzést gyakran kérik fel soron- kívüli vizsgálatokra. Fontos kér­désekre hívják fel a figyelmet a dolgozóktól érkező közérde­kű bejelentések, amelyek ki­vizsgálását az alapító párthatá­rozat a népi ellenőrzés alapve­tő feladatává tette. Évente mintegy tízezer bejelentés ér­kezik a népi ellenőrzési bizott­ságokhoz. Ezek jelentős része a társadalmi tulajdon károsításá­ra. pazarlásra, munka nélkül szerzett jövedelmekre, felelőtlen gazdálkodásra, egyszóval olyan jelenségekre figyelmeztet, ame­lyek sértik az emberek igazság­érzetét, a szocialista közerköl­csöt. A párthatározat felhívásá­nak megfelelően, a népi ellen­őrzés mindig kiállt a társada­lom érdekében fellépő bejelen­tők ügyében, ha kellett, védel­mében. Ma is időszerű a párthatáro­zat figyelmeztetése: a népi el­lenőrzés léte nem csökkenti az egyes szervek felelősségét saját területükért. Erre azért is szűk. séges emlékeztetnünk, mert számos tapasztalat utal arra, hogy a reform bevezetésének el­ső éveiben háttérbe szorult a gazdaságirányítás alapvető cél­jainak megvalósítását segítő el­lenőrzés. A népi ellenőrzési bizottságok, a sok ezer népi ellenőr és az el­lenőrzés apparátusa becsülettel, nagy felelősséggel, a 15 éve ho­zott határozat szellemében látja el feladatát. Munkájukat a tár­sadalom elismerése, megbecsü­lése kiseri. besíteni vele, aztán ha Brumer: köpni fog?... Flessburger homlokát lassan ■ kiverte a verejték. Ludger; Westrick mit mondott 1938. s március elsején Berlinben, amikor dr. Wemer Daitz-cal és Húgénberggel tanácskoztak? ... — Uraim, úgy érzem, még min­dig utolérhetjük az emberi élet fontosságát. Csupán hiúságból. Az egyén pedig semmi. Clodius röhögött. De hol van Clodius és Wemer? Ki emlékszik majd erre? Ludger nem ismer el semmit, mert az élet mindad­dig semmit sem ér, amíg a má­sok életéről van szó. De ő meg­mentette a sajátját... Ludger azt is letagadta, hogy bármi­kor köze is volt Balátai ügyé- : néz. Azt állította, hogy az egész ■ bauxit-kérdés egy Frisch nevű ! gestapósra volt bízva. — De ez S a Frisch már nem él. Mi hát a megoldás? Mit lehet ; . tenni, hogy az utolsó szemtanú, • Ehrenburgi Bpyer Olga — aki : jól ismerte Frischt — hallgas- i son? Pénzzel csak elodázhatja • a dolgot. És ha ennek a vén- 5 asszonynak — mert nem ad ne_ ■ ki pénzt — eszébe jut. hogy ■ - Szósznak elmondja, ki ő és fő- j leg ki volt ő Magyarországon?.. : Flessburger agyában egymást ■ követték a gondolatok. Még { semmi sincs veszve, de gyorsan : cselekednie kell. Mit tud ten- • ni. hogy a gyanú ne terelődjön ; rá? Meg nem szökhet. Ezt ! azonnal felfedezi a két nő, s ; még a határ előtt elkapják. Az • exbárónő a maga 76 évével S egészséges mint a makk ... Az- : az dehogy egészséges! A gyom- ; ra. : (Folytatjuk) Az országban 16 konzervgyár dolgozza fel, tartósítja a ter­mesztett zöldségfélék jelentős hányadát. Talán nem is kell bi­zonygatni, milyen ' fontos, hogy az év minden szakában — s ne csak nyáron — elegendő, s főleg vitamindús zöldséget fogyasz- szunk. Érethető az is, hogy a konzer- vek árát a mezőgazdaságtól fel­vásárolt nyersanyagok ára alap. vetően befolyásolja. Az viszont, bogy a két ár közötti különbség mekkora lesz, emelkedik-e vagy csökken, elsősorban attól függ, hogy a konzervgyárakban sike­rűbe a munkát, a termelést ha­tékonyan megszervezni. Sike­rül-e a rendelkezésre álló erőket a lehető legésszerűbben csopor­tosítani, a lehető legjobban ki. használni, mégpedig egyidőben a munkakörülmények javításá­val. Ez a kérdés ma még nyitott. A válaszhoz, a válaszig a kon­zervipar, a konzervgyárak foko­zatosan, lépésekben jutnak el. Az egyik igen jelentős lépés az volt, amikor néhány héttel ez­előtt a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a Bé­késcsabai Konzervgyárat a szer­vezés minataüzemévé jelölte ki. Hogy a többiek majd reá vessék szemeiket. Reflektorfényben Nem a méltatlankodás, a kí­váncsiság bújkál abban a kér­désben, hogy miért éppen a Bé. késcsabai Konzervgyár került reflektorfénybe? Egy biztos, a minisztérium döntéséhez a gyárnak alapot kellett szolgáltatnia. Legalább annyit, hogy már a munka- és üzemszervezést szorgalmazó párt-, illetve kormányhatározat A szovjet idegenforgalom 1972-ben 1971-ben kétmillió kétszáze­zer külföldi turista járt a Szov­jetunióban. Az idén nyolcszáze­zerrel többet , várnak. Viktor Bojcsenko, az Inturiszt szovjet idegenforgalmi részvénytársaság elnöke közölte a sajtóval, hogy az új szezonban sok új, érdekes útitervet és szórakozást - aján­lanak a vendégeknek: vadá­szatot, alpinizmust, cserkészést a Volgán és a Dnyeperen, a Fekete- és a Balti-tengeren. Harmincöt városban épülnek új szállodák, motelek, kempingek, bárok, éttermek. — Érdekesnek ígérkezik a 15 szovjet szövetsé­ges köztársaság fővárosát sorban érintő utazás, amelyet a Szov­jetunió fennállásának idei 50. évfordulója alkalmából szervez­nek. előtt is eredményeket kellett,' hogy elérjen a szervezésben. A legnagyobb eredményt min­denképpen az volt, hogy majd 10 évvel ezelőtt az új gyár egy. általán felépült és termelni kez­dett. Akkor az első években még a konzervipar látta el tanácsok­kal a gyár szervezőit. Nem hagy­ta őket magukra a szervezés bo. nyolult és nehéz feladatainak megoldásában. Bár a termelést szervező mun­ka állandó és folyamatos, évről évre mégis kiragadható egy-egy jelentősebb fordulópont, ame­lyeknek mindegyike határkőidéit áll a Békéscsabai Konzervgyár­ban folyó szervező tevékenység 10 éves' útján. 1963—64: Bevezetik az üvegek rakodólapos szállítását, illetve minden területen kiterjesztik az anyagmozgatásban a rakodóla­pok alkalmazását. Az emelővillás targoncák meg­jelenése további lépés a terme­lést kisegítő, kiszolgáló folyama, tok szervezésének korszerűsíté­sében. - Ezzel 120—150 embert szabadítottak meg a rakodás ne­héz fizikai munkájától. Gépesített készáru csomagolás — ez a következő állomás. A címkéző gépek beállításával egy rendkívül termelékeny „vonalat” hoztak létre, amelynek termelé­kenysége a fokozatos szervezői finomítások nyomán nőttön nőtt. Ugyancsak a helyes szervezési elképzelések alapján indítottak be a gyár műszaki szakemberei jó hatásfokkal dolgozó „borsó­vonalakat”. Időközben azonban — mivel a tröszt lemondott a vállalati szer­vező munka közvetlen irányítá­sáról — a gyár szervezői ma­gukra maradtak. Team aa emeleten — Igen, a szervezett szervezés egy kicsit háttérbe szorult az utóbbi években. — Ez a megál­lapítása Maur Józsefnek, a Bé­késcsabai Konzervgyár szervező team*je vezetőjének is. Team (kiejtés szerint tim) — ez az angol szó, amit a szervezés szakemberei jól ismernek, ma­gyarul annyit jelent: csapat, együttes. Mégpedig olyan együt­tes, amelyben mindenféle szak­ember található, — közgazdász, szakmérnök, technikus, statisz­tikus, — de mindegyik szervező is egyúttal. A konzervgyár irodaépületé­nek második emeletén most szer­veződik újjá az üzemszervezési osztály. Nagy szükség van rájuk, Eddig is sok problémát megol­dottak már. 1967—68-ban legtöbb gondot az okozott, hogy a borsócséplő­gépek kapacitása kihasználatlan maradt. A szervezők vizsgálatai megállapították, hogy az ösztön, zés rendszerén kell változtatni. Azóta — ahogy mondani szok­ták — megy minden, mint a karikacsapás. Olcsó cipövásár az Orosházi ÁFÉSZ Csillag Áruházában Női necc-cipők 59 Ft-ért Amíg a készlet fart 1969—70-ben kerekedtek felül azon a problémán, amelyet az anyagmozgatók egyre csökkenő száma okozott. Meg azután az anyagmozgatók bérezésére jutó összegek is korlátozták a gyár lehetőségeit. Megoldás: a nyers, áru gépesített rakodása, ami csak akkor kifizetődő, ha már a szántóföldön is géppel rakod, nak. Többszöri , nekirugaszkodás utón a kondorosi Dolgozók és a békéscsabai Szabadság Tsz-ben megszületett és bevált a paradi­csom oldalfalas-rakodólapos — vagy ahogy ők nevezik: konténe­res — szállítás. Eredményeként munkaerőt takarítanak meg, megszűnt a nehéz fizikai mun­ka, növekedett az anyagmozga­tás termelékenysége, illetve a szállítóeszközök kihasználtsága, csökkent a balesetveszély. Ezzel a módszerrel órák helyett ma már 10 perc alatt raknak meg egy szállító járművet. A szervezésnek nincs határa —Bár magunkra maradtunk, ez mégsem lehetett ok arra, hogy megálljunk. A szervezésnek nincs határa, csak célja: a ha­tékonyság növelése — folytató­dik a konzervgyár üzemszerve­zési osztályvezetője fejtegetései­nek sora, amely így fejeződik bé: — Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy a munka- és üzemszervezésben minden a gyár szervező szakemberein áll vagy bukik. Mi csak irányítjuk, koordináljuk, illetve segítjük azt a munkát, amelyet mindig csak a szervezendő terület szakembe­reivel vállvetve tudunk eredmé. nyesen elvégezni. És ez magától értetődik. Hi­szen öten — mint a gyár legki­sebb létszámú osztályának dol­gozói — egyma.gukban képtele­nek is lennének mindent megoL dani. Ebben az évben még fel kell mérniük a gyár kapacitásait, megvizsgálni a kihasználatlan­ság okait, a feldolgozó vonalak szervezettségi színvonalát. Ki­dolgozni, megkeresni a haté­konyság növeléséhez vehető utat. Ugyanakkor az új megoldásokat a régihez .szokott és ahhoz ra­gaszkodó "dolgozókkal el is kell fogadtatni,'' És ez sem a leg­könnyebb ■ feladat. Július 30-ig kell ekészíteniük azt a tervet, amelyet a konzerv­gyárnak, mint a szervezés min­taüzemének kell majd megvaló­sítania. Első lépésként a zöld­ségtermesztő bázisüzemek körét alakítják ki. Az a 16—18 gazda­ság, amellyel szerződést kötnek, 1976-ban már 70—75 százalékát biztosítja a gyár nyersanyag- szükségletének. A fő cél egyéb­ként a zöldségtermesztés géoesí. tése. A zöldborsó-termesztésben ez már meg is valósult. 1974-re pedig a zöldbabtermesztést is gé. pesítik, utána jöhet az uborka és a paradicsom. Mindez már nemcsak terme­lés, hanem termeltetés szerve­zés is, és az eddig elmondottak alapján talán már magunk is felelhetnénk a címben szereplő kérdésre, de a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettese maga is eléggé egyér­telműen fogalmazza meg a vá­laszt a Békéscsabai Konzerv­gyárhoz intézett levelében: „A vállalati szervezés fejlesz­téséről szóló 1003/1972. sz. kor­mányhatározat alanián a Békés­csabai Konzervgyárnál fennálló feltételeket úgy értékelem, ame­lyek mellett a vállalat már 1972. évben képes az üzem- és mun­kaszervezési tevékenységet ki­bontakoztatni”, Kőváry E. Péter íNÍfúJSÚh 1972. JÚLIUS 16.

Next

/
Thumbnails
Contents