Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
4 MA: BE ül-ALÓ — TÜSKÉVEL ' (4. oldal) • MEGSÚGOM MAGASAK (4. oldal) s * VIZSGALATOT TARTOTT A NEB (5. oldal) > A demokratizmus iskolája Tanulmányaikat most befe* jezett, néhány napja már önállóan dolgozó ifjú szakmunkásokkal beszélgettem. Szavaikat figyelve, feltűnt, hogy újra, bármi is legyen a téma. érvként, bizonyításként a gyárban hallottakat, látottakat citálták. Tartalmas eszmecsere volt, most mégsem azt dicsérném, miben s mennyire tájékozottak ezek a fiatal emberek, mert ennél fontosabbnak erzem a sokoldalú párbeszédből leszűrhető következtetést. Nevezetesen azt, hogy számukra — s a hozzájuk hasonló sokezer pályakezdő, életében először munkába álló fiatal számára — az üzem nemcsak a kenyérkereső foglalkozás helye, hanem a politikai, erkölcsi formálódásé is. Itt kós- tolnak bele első ízben — s olykor nagyon alaposan — az együttdolgozástól elválaszthatatlan tények halmába. Itt ismerik meg az emberek közötti bonyolult kapcsolatokat, a légkör jelentőségét, az összetartozás vagy széthúzás gyakorlatát, a vezetői magatartást, a vélt s az igaz tekintély erős különbözőségét, a beleszólás jogát, a hallgatás keservét. Munkába állni annyi, mint felnőtté lenni, mondják, s van ebben igazság. A munka maga is próbája az embernek, de még inkább az a munkát körülvevő dolgokat tekintve. S megfordítva: amit lát, hall a pályakezdő ember, az lényeges befolyást gyakorol szemléletére, másokról kialakítandó véleményére, mindarra, amit úgy foglalhatunk össze: erkölcsi értékrendszer. Az iskolapadból alig kinőtt ifjú számára a munkahely újabb iskola: nem elvi s gyakorlati tantárgyaké, hanem saját bőrén érzett dolgoké. Napi munkája közbeni szerez ismereteket egyenességről é’s hamisságról, törekvésről és törtetésről, kiállásról, megbúvásról, jó meg rossz főnökről, társakról, szavak és tettek egyezőségéről vagy eltéréséről. Azaz a cselekvés értékéről, rangjáról, a közösség erejéről, a demokratizmus szerepéről. Aligha elegendő tehát a frissen munkába állókat úgy- ahogy kioktatni a munkavédelmi rendszabályokra, eligazítani a legfontosabb tudnivalókról — kinél fizetheti be az ebédpénzt, mi a raktárban a szerszámkiadás rendje, hol a szakszervezeti iroda — s utána magukra hagyni őket;. vagy megszoknak vagy megszöknek. A pályakezdés, a beilleszkedet bonyolult folyamat, nem nélkülözheti ' a munkatársak figyelmét, támogatását. S különösen nem az elvontabb, a kevésbé kézzelfogható ügyekben. Abban, hogy az ifjú megtanulja egyeztetni a közös s az egyéni érdekeket. Ráébredjen sorsa összefonódására munkahelyével, tehát érdekeljék a kollektíva dolgai, ne szemlélője, hanem -részese legyen a közös erőfeszítéseknek. Háborogjon a hibák miatt, töprengjen a teendőkön, a magáénak is érezze a sikereket. Mondhatjuk, ez a demokratizmus iskolájának egyik „évfolyama''. A másik ugyanilyen fontos. A demokratizmus gyakorlásának lehetőségeire, mondjuk úgy, a szemléltető oktatásra gondolunk. Nem véletlenül. hanem szinte törvényszerűen sikeresek a fórumteremtő kezdeményezések. Igény van ezekre, mert jó, ha gyárvezetők és ifjúmunkások bizonyos időközönként véleményt cserélnek, választ kapnak és adnak addig csak magukban megfogalmazott kérdésekre. Helyes, ha időnként találkoznak az ifjúsági brigádok tagjai, ha a munkahely politikai, társadalmi vezető testületéibe. így a vállalati szakszervezeti tanácsba, a fiatalok képviselői is bekerülnek. Eredményekkel biztat, Iia támaszkodnak a kezdők akarására, lendületére, s tág teret nyitnak produkálni vágyásuk előtt. Nincs olyan tett, tény, szó, amelynek ne lenne jelentősége a mindent figyelő pályakezdő számára. Neki még minden fontos, mert eszmények, illúziók, várakozások hadával együtt érkezett. Gyúrható, csak értő kéz kell hozzá; értékeket rejtő, s ha igénylik, kívánják. föltárja, a köz kincses- kamrájába helyezi azokat. Ha a demokratizmusnak, az üzemi légkörnek jó iskolájába keiül, akkor „egy fő munkaerőből’' a kollektíva tagjává, a köz dolgait magáénak is tartó, alkotó emberré válik azon a poszton, ahol dolgozik; az egész nélkülözhetetlen részévé, érzi, hogy szükség van rá. A demokratizmusnak napjainkban már sok jó — sőt, híres — üzemi iskoláját tarthatjuk számon. Ha csoportjuk növekszik, ha mindenütt jut erre figyelem, akkor az ezt az iskolát kijártak s kitűnőre, jelesre vizsgázottak tábora is gyorsan gyarapszik, a maguk és — tanítóik emberségét dicsérve. M. O. Fontos külpolitikai, kereskedelmi és munkaügyi kérdésekről tárgyalt a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját a július 3. ég 8. között a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Fock Jenő es Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkára. ~a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke áttekintették a magyar—mongol kapcsolatok eddigi alakulását és továbbfejlesztésének lehető- gégéit, véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokon mindkét fél azonos álláspontot foglalt el valamennyi megvitatott kérdésben. A Minisztertanács megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság ás a Mongol Népköztársaság között az 1965-ben aláírt baráti és együttműködési szerződés szellemében a két nép és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelően eredményesen fejlődik és erősödik a testvéri j együttműködés. A kormány a Minisztertanács elnökének látogatását és tárgyalásait eredményesnek és hasz- \ riosnak ítélte, melyek jelentősen! hozzájárultak a két baráti szó- cialista ország testvéri együtt-' működésének elmélyítéséhez. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztereket, hogy a magyar—mongol együttműködés fejlesztésére a további intézkedéseket tegyék meg. e A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette aj Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Moszkvában, július 10—12 között megtartott 26. ülésszakáról és a magyar kül- j döttség tevékenységéről szóló | jelentést. © A külügyminiszter jelentest tett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel Budapesten július 3—4-én folyta- j tott tárgyalásairól. Ének során megvizsgálták a kétoldalú kap- j csolatok eddigi alakulását és j azok továbbfejlesztésének lehe- tőségeit. A két külügyminiszter megbeszélést folytatott az idő- j szerű nemzetközi kérdésekről.! Valamennyi megtárgyalt kérdésben a két fél azonos állás- j pontot foglalt el. Megállapított j ták, hogy a magyar—csehszlovák együttműködés minden területen , eredményesen fejlődik, j mindamellett lehetséges a gaz-1 dasági együttműködés hatéko- j nyabb fejlesztése. Ugyanígy szükséges az oktatás és a kultúra területén való együttműködés továbbfejlesztése. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyó-: lag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt | William P. Rogers, az Amerikai j Egyesült Államok külügyminisz- ! tere magyarországi látogatásáról. A magyar államférfiak tárgyszerű légkörben megvitatták a? Egyesült Államok külügyminiszterével a nemzetközi helyzet számos időszerű problémáját, köztük a béke és bizton-, ság legfontosabb kérdéseit. Eszmecserét folytattak továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és több nemzetközi gazdasági kérdésről. A kormány a látogatást pozitívan értékelte és úgy véli, hogy a megbeszélések hozzájárultak mind a nemzetközi helyzet, mind a magyar —amerikai kapcsolatok kedvező irányú fejlődéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. © A Minisztertanács, megtárgyalta a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztését a konténer fuvarozással kapcsolatos tudományos-műszaki együttműködési megállapodásról. A szocialista gazdasági integráció keretében a konténeres áru- fuvarozási rendszer az egyezményben résztvevő KGST-tagországok számára számos előnyt biztosít. A korszerű konténeres áru-fuvarozás kiszélesítése -az áruforgalom meggyorsítását, a közlekedési ágak közötti hatékony _ mun- j kamegosztás megvalósítását, munka- és költségmegtakarítást eredményez, valamint csökkenti a fuvarozásnál előforduló károkat. A Minisztertanács a megállapodást jóváhagyólag tudomásul vette Határozatában utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműköd, ve — gondoskodjék a megállapodás végrehajtásáról. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az iparban és az építőiparban foglalkoztatott tervező, beruházó, szervező, kutató, du- kumentációs, számítástechnikai vállalatok, intézetek, valamint más ágazatokhoz tartozó, az előzőekkel azonos tevékenységet folytató intézmények dolgozói munkaidejének csökkentéséről. Az ipari és építőipari dolgozók munkaideje — az említettek kivételével — már korábban heti 44 órára csökkent. A kormányhatározat nyomán a munkaidőcsökkentés az iparban és az építőiparban foglalkoztatott va- ; lamennyi dolgozóra kiterjed. Az j érintett vállalatok és intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. o A munkaügyi miniszter jelentést tett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari részlegeinél kialakult bér- és munkaerőgazdálkodási helyzetről. A kormány megállapította, hogy e szervezetek tevékenységére továbbra is szükség van, azonban a bérgazdálkodásban tapasztalható lazaságokat és szabálytalanságokat hatékony intézkedésekkel meg kell szüntetni. A kormány felkérte a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőit, hogy támogassák az állami szervek ilyen irányú tevékenységét. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztesét a vállalati állóeszközök selejtezésének helyzeterői. A ^eíentes alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel' kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasználódott • állóeszközök selejtezésére, pótlásara. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy saját hatáskörükben kezdeményezzék az elavult állóeszközök kiselejtezését. o Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal összefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzé}, kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyta a Világgazdasági Tudományos Tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és megszabta annak további, irányát. A tanács mintegy 150 kutató munkáját koordinálja, s kutatási eredményei hasznosan járultak hozzá egyes gazdaságpolitikai döntések tudományos megalapozásához. A kormány tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és ‘bizott- 'ságai, valamint a felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott 'tájékoztatást: Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. © A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.
